Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-26 / 122. szám
I oldal 1971. májas 2«. szer«» ' Az önellátásra törekszenek A lajosmizsei Népfront Termelőszövetkezet nyolc aranykorona alatti földjeivel a gyenge adottságú gazdaságok közé tartozik. Ennek ellenére jól.- zárták az elmúlt évet. Az eredményes gazdálkodás a lehetőségek reális felmérésének, a gondos elemző munkának, a helyes döntéseknek és a tagok munkaszeretetének köszönhető. A gyenge termőtalaj mellett nem kis gondot jelent a szövetkezet vezetőségének a munkaerő- hiány. A taglétszám csökken, részben a kiöregedett, részben pedig az ipari üze- meg a gazdaság ez évi ter- szakszövetkezet elszívó hatása miatt. Mindezek figyelembevételével születtek meg a gazdaság ez évi tervei. A szövetkezet számára a nagyobb jövedelmet a szarvasmarha- és juhtenyésztés adja. Ezért arra törekszenek, hogy kiemelkedően jó állományt alakítsanak ki mindkét üzem- ágban. Ennek első lépése a selejtezés. Csak tbc-mentes egyedeket hagynak meg, a juhokból is csak annyit, amennyinek megfelelő helyet és jó gondozást tudnak nyújtani. így év végére a jelenleginek fele, 1470 juh marad. Az állatok számára maguk kívánják megteremteni a takarmányalapot. Az elmúlt évben még meglehetősen sokat kellett vásárolniuk, ami drágává tette az állattartást. A termésszerkezet egyszerűsítésével, a kertészet felszámolásával, a takarmánytermő területek növelésével előreláthatólag elegendő szálas- és abraktakarmányt tudnak termeszteni, így valóra váltható az önellátás. A kukoricavetés több mint 500 hold. A Kecskeméti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalattól beszerzett PUMA gépsorral a vetéstől a szárításig minden folyamatot gépesíteni tudnak. A gyenge, egy-két koronás területek megfelelő hasznosítását a negyedik ötéves terv végére megoldják. ötszáz holdon telepítenek lomberdőt és cellulóznyárt. Az ültetvények kialakítását már az idén megkezdték, szakképzett erdész irányításával folyik a tálajelőkészítés és még ez évben elültetik 50 holdon a csemetéket. A beruházások a géppark felújítását, a gabona, illetve a kukorica szállításának, tárolásának tökéletesítését szolgálják. A PUMA gépsor mellett nyolc erőgépet vásároltak eddig. A MEZÖBER-rel folytatott tárgyalások szerint 5 millió forintos költséggel egy 150 vagon kapacitású terményszárító és tároló épül a termelőszövetkezetben. A szárítóberendezés az új termés betakarításáig elkészül. Tíz tehergépkocsival végeznek bérfuvarozást abban az időszakban, amikor a gazdaságnak a járművekre nincs szüksége, — ebből is jelentős jövedelemre számítanak. Amennyiben a tervek megvalósulnak, 26 millió forintos termelési értéket hoznak létre és ebből a tiszta nyereség 2,5 millió forint lesz. D. É. Sajnos, egyáltalán nem olyan gyakori — mint lehetne —, hogy az egyes szövetkezetek életében összhang alakuljon ki a termelés és a szolgáltatási ágazatok működése között. Holott a ktsz-ek legfontosabb feladata, hogy a helyi lakossági igényeket kielégítsék. Ahol ez mégsem így történik, ott arra hivatkoznak, hogy ,a -javító-szolgáltató részáőgek fejlesztése nem kifizetődő. A disszonanciát a kiskőrösiek úgy oldottak fel, hogy a valóban nagyobb nyereséget hozó árutermelési szerkezeten is változtattak, rugalmasan igyekeznek alkalmazkodni a piaci kereslethez, több új termék gyártását honosították meg az utóbbi időben — épp a szövetkezeti forma gazdasági alkalmazkodóképességét kihasználva. Ezek közül többnek egyedüli gyártói az országban. A többletnyereségből képződő nagyobb fejlesztési lehetőséget pedig szolgáltatóház és autószerviz építésébe fektették be. Mindkét létesítményt az idén ősszel adják át rendeltetésének. Üj gyártmány a radiátorcső A védőrács mögül Csengődi János hcgeszti a lemezt. Áruszállítás — gondokkal Egy francia közgazdász mondta — az áruszállítás szervezete akkor jó, ha észrevehetetlen. Ha olyan zökkenőmentes, hogy szinte észrevétlenül jut el az áru a fogyasztóhoz, a felhasználóhoz. Ez lenne az ideális. De hiába áll az áruszállítás rendelkezésére a vasúti, az országúti, a .vízi- és légi- utak sokasága, hiába járják óriási teherautók az utakat, teli vagonok a síneket — még korántsem bonyolódik zavartalanul az áruszállítás. Gyakori a kocsihiány, a teli vagonok vesztegelnek. Tavaly az árvíz, a hosz- szan tartó téli időjárás, a feszített tüzelőhelyzet komoly megpróbáltatást jelentett a fuvarozási igények kielégítésében. Az azt megelőző évekhez hasonlítva tizenkét százalékkal volt több az elszállítandó áruk mennyisége. Az idén — várhatóan a korábbi évek átlagának megfelelően — négy százalék körüli teljesítménynövelést kívánnak a közlekedéstől. Es ez nem kevés. A szakemberek szerint a vasút — az őszi csúcsforgalomban úgyszólván elkerülhetetlen zökkenőket kivéve — várhatóan eleget tesz majd feladatainak. Erre enged következtetni az a tény, hogy 1971 első negyedében 900 ezer tonnával több árut szállítottak vasúton, mint egy évvel ezelőtt. Építőanyagokból például kereken egymillió tonnával többet, mint tavaly. A közúti szállítás jóval Mátyás király kastélya Bozsokon felújítják Vas megye egyik legértékesebb műepiléképületét, amely a szájhagyomány szerint Mátyás király vadászkastélya volt, jelenleg pedig a Vas megyei Tanács üdülő- jp. A helyreállítás során talált oszloptörzs-maradvá- nyok arra utalnak, hogy a kastély eredetileg egy római erődítmény falaira épült. Külső címeres kapuja az 1614-es évszámot viseli. Valószínűleg ekkor épült két előreugró szárnya és az udvart három oldalról körülzáró várfal is. nagyobb problémákkal küzd. Ha csak a tavalyival azonos termés várható a mezőgazdaságban, máris zavarok adódnának a szállításban. A fuvarozó vállalatok, a Volán, az ÉPFU, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat, a SZÖVAUT kapacitását szerződésileg szinte teljesen lekötötték. S bár a Volán a szokásos év végi selejtezéskor alig adott le járművet, az idén kevés gépkocsit szerezhet be — járműhiánnyal küzd. Az építőipar máris 713 gépkocsit hiányol — kiemelt építkezésekről, lakásépítkezésről. Annak ellenére, hogy a közúti fuvarozó vállalatok teljesítménye az év elején máris tíz százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor, a gépkocsival rendelkező vállalatok fuvarhiány miatt álló gépjárműveinek száma mégis több, mint a megelőző években S míg a Volánnál és a nagy szállítási vállalatok nál a gépkocsi-kihasználás általában 11 óra, az országos átlag a teherszállító gépjárművek kihasználtságában alig hét óra! A szállítási helyzet alakulása szorosan összefügg a mezőgazdasági termés- eredményekkel. — Ezt most még pontosan nem lehet megállapítani. Ebből következően meglehetősen nagy változások adódhatnak, az előirányzathoz képest, változhatnak az export- és az importszállítások. Növekedhetnek a tranzitszállítások. Mindez azonban növeli a kocsid igényeket is. Ugyanúgy a soronkívüli mezőgazdasági üzemanyag- vagy , alkatrészszállítások, az építési anyagok hiánya is okozhat sürgős szállítási igényt." A napokban tanácskozott a Központi Szállítási Tanács. A minisztériumok, az ojgyes ágazatok, tárcák képviselői vázolták, hogy máris nagyobb szállítási kapacitásra lenne szükségük, mint amennyi rendelkezésükre áll. A jelenlegi helyzetet mérlegelve megállapítottak, hogy növelni kell a vasúton a tömegáruk szállítását, addig míg az őszi csúcsforgalomban a cukorrépa-szállításra nem kerül sor. Építési anyagokat, követ, kavicsot, téglát, cserepet, beton- és cementárut, szenet szállíthat most nagyobb mértékben a vasút. De ugyancsak fontos az is, hogy a fuvaroztatók gyorsítsák a vasúti rakodást, a munkaszüneti napokon is rakodjanak. ' A közúti szállítások lebonyolításában azzal kívánják javítani a helyzetet, hogy szorgalmazzák a saját járművekkel történő szállítást. Különösen a mezőgazdaságban fontos, hogy a tehergépkocsival rendelkező gazdaságok a felvásárlásra kerülő termékeiket a feldolgozó, vagy tranzitraktárakba lehetőleg saját, vagy az érdekelt üzem (konzervgyár) gépjárművével szállítsák. K. M. Utazás és tanulságok A saválló szivattyúk főleg vegyipari gyárak megrendelésére készülnek. Rövidesen a belső munkák kerülnek sorra a készülő központi szolgáltatóház építkezésén. Mintegy két hete már annak, hogy az alábbi eset megtörtént. Jó ismerősöm azonban, aki beszámolt róla, mindmáig képtelen napirendre térni a budapest— makói autóbuszjáraton észlelt — enyhén szólva — fonákságok felett. De adjuk át neki a szót. — Az még csak hagyján, hogy a busz késve ért Kecskemétre. Megszoktuk már, hiszen köztudomású, hogy ősszel az esőzés, télen a hófúvás, tavasszal az orgonavirágzás, nyáron pedig a napfolttevékenység gátolja a menetidő betartását ... Az érkezéskor a katonás kalauznő kijelen- ■tette, hogy a várakozási idő 8 perc. Ez is rendjén van. Igaz, már késtek, de azért az utasok megihatnak egy kávét, kinyújtóztathatják elgémberedett tagjaikat, meg ez, meg az... Az újonnan felszállni kívánók tömegében egy anya is volt, négy-ötéves gyermekkel, aki a Dunántúlról igyekezett Csong- rádra, s érthetően, ülőhelyre tartott, igényt. Mivel két, azonos rendeltetésű járat autóbuszai álltak a „rajtnál”, s mivel a kalauznő is megnyugtatta a beszállni akarókat, arra számítottunk, hogy mindenkinek lesz is majd ülőhelye. (Amire egyébként a megváltott, vagy megváltandó jegy alapján mindenkinek joga van.) Másképp történt. A várakozási idő leteltével a két busz már távolabbról jövő utasait csakúgy, mint a Kecskeméten beszállókat az első gépjárműre terelték. Jómagam sem kíván- tam állva utazni, bár rö- ■ videbb távra indultam. Del a gyerekes anya, aki légvonalban is 150 kilométeres útra vállalkozott, joggal követelte, hogy ülőhelyhez jussanak. Sajnos, a már ülőhellyel rendelkezői — jobbadán tinédzser — utasok miatt ez lehetetlen volt. Álltunk hát a 30 fokos hőségben, kapaszkodni is alig tudván, sorompókkal és gyakori erélyes fékezéssel tarkított, kisebb kálváriának is beillő utunkon. ' — Csak nem kívánja,' asszonyom, hogy az ön kedvéért egy külön buszt indítsunk? — torkolta le az indokoltan méltatlankodó anyát a . jegykezelő. — Különben is, önnek joga van nem utazni. Miért szállt föl, indult volna el vonattal! De most már hagyjuk a szöveget, nekem dolgom van. — Ismersz, nem vagyok kötekedő, vitatkozó természet — fejezte be isme-» rősöm a „közlekedési krimit”. — Így rém tam bele a vitába. De tény az, hogy a Volán akkor sem ment volna tönkre, ha egyszerre két buszt indít, s mindnyájunknak kényelmes utazási lehetőséget nyújt. A kalauznőnek is fel lehetett — vagy kellett? — volna szólítani az ifjoncokat, ha már ők nem érték föl ésszel, hogy a gyerekes anyának adják át helyüket. S végül: az utast kioktató alkalmazott van-e értünk, vagy nekünk kell a „mindenható vállalat” megszemélyesítőjének nem éppen udvarias hangú lec- kéztetését tűrnünk?! Egyébként, a hitelesség kedvéért feljegyeztem az autóbusz rendszámát is: GC 29—33. „ —a —r
