Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-21 / 118. szám
) 1971. május 21, péntgk 5. oldal MÉLYKŰTRÖÚ, a 3583- as Zrínyi Ilona Úttörőcsapat faliújság-szerkesztőjétől Körmöczi Rozikától kaptunk leveleit. Mint írja, az elmúlt napokban Kiskun- majsán úttörőtalálkozón vettek részt. A csapatot a fúvószenekar, valamint Kupcsek Erzsébet és Pásztor Petronella képviselte, a csapat küldöttei: Horváth László és Szka-la Gábor voltak. A pajtások — mint Rozika írja -t nagy figyelemmel hallgatták Pap István megyei úttörőelnök beszédét a békéről, mely 26 évvel ezelőtt született, amikor befejeződött a második világháború; A 'találkozón résztvevők megkoszorúzták a szovjet hősötk emlékművét. A pajtások megha- tottan nézték a szovjet katonák díszmenetét. Ezután került sor a kulturális seregszemlére. A mélykúti fúvószeneikart vastaps köszöntötte! A találkozón résztvevők szép emléket vittek magukkal haza. • „HONVÉDELMI NAPOT” rendeztek a Keceli Arany János Általános Iskola 2900. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapatának tagjai. A nap keretében a pajtások nagyszabású akadályversenyt tartottak, — olvassuk Mácsai Mária rajvezető levelében. A község különböző pontjain „állomásokat” helyeztek. el, melyeket az induláskor kapott menetlevél alapján kerestek meg. A pajtások ügyesen és fegyelmezetten teljesítették a rájuk váró feladatokat: válaszoltak a villámkérdésekre, elmondták egy háborús film tartalmát és szabatos mondatokban ismertették a lövészettel kapcsolatos tudnivalókat. Sor került kis- labdahajításra is, sőt egy „aláaknázott” terület felett kötélén másztak át A versenyző rajok végül a fut- hallpályára kerültek. A versenyt a 7/b osztály raja, a Lenin raj nyerte meg. A pajtások nem is álmodtak ilyen nagyszerű helyezésről, örömmel vették át nyereményüket, a labdát és a társasjátékot. Ezután következett az igazi meglepetés, megkapták az „Úttörőcsapat legjobb raja” vándorzászlót! KÉPVISELŐVÁLASZTÁS zajlott le a Kiskun- halas-alsóvárosi Általános Iskola 932-es számú Petőfi Sándor Úttörőcsapatban, a legutóbbi csapattanács-gyű- lésen. Megválasztották az V. országos úttörőtalálkozón részt vevő két úttö-' rőt. Az öt jelölt közül Nagy Zsófiát és Nagy Juliannát találták méltónak a, feladatra és küldik csapatuk képviselőjeként Budapestre. • AZ ÚTTÖRŐMOZGALOM fennállásának 25. évfordulója tiszteletére megyénk székhelyén is úttörő- találkozóra kerül sor május 21-től 23-ig. A találkozón részt vesznek külföldi pajtások is. Sor kerül a Marx téren a haditechnikai park átadására, a gyermekképző és iparművészeti, valamint csapat- és úttörőház- történeti kiállításra és május 22-én a jubileumi úttörődélutánra a Széktói Stadionban. 800 benzinkút — 1975-re „A község élete 1980-ban..." 1975-re két és félszeresére nő a személygépkocsik száma, és jóval több autóbusz, vontató és egyéb más nehéz jármű közlekedik majd útjainkon mint jelenleg. Ez nem kis feladat elé állítja a közlekedés szakembereit, hiszen a nagy számú járművet üzemanyaggal is el kell látni. A tervek szerint öt év alatt újabb 360 benzinkutat létesítenek, számuk 1975 -igj 800-ra, 1985-ig pedig lo-j vábbi jelentős beruházásokkal 2110-re nő. A kutak feltöltéséhez a most következő öt évben hárorm- milliárd forintos költséggel építik meg a távvezeték-hálózatot és a tároló- telepeket. Gyorsan haladnak Az idén kezdődött a széchenyivárosi általános iskola építése Kecskeméten. A tizenhat tantermes, napküvi otthonnal, tornateremmel ellátott korszerű iskola a lakótelep járulékos létesítményeinek (üzlethálózat, bölcsőde stb.) sorát képezi. Az intézmény az 1972 őszén kezdődő tanévben fogadja az itt élő családok gyermekeit. A munka gyorsan halad, az építők már a második emeletet fejezik be. (Pásztor Zoltán felvétele.) művelőd Bácsalmás kialakuló központjában emelkedő impozáns új művelődési központ, filmszínház és eszpresszó épületét az átadási ünnepségeket követően már használatba vették a község lakói. Az intézmény vendégeinek általános véleménye, hogy mind a tervezők, mind a kivitelezők jó munkát végeztek, a városiasodó nagyközség központja esztétikus és korszerű épülettel gyarapodott. Kerényi Józsefnek, a Bács-Kisikun megyei Terr ■HÉ Az új magyar zene hónapja a rádióban SZOKATLANUL nagy vállalkozásba fogott a Magyar Rádió: 1971 májusának minden napján kiemelkedő helyet biztosít műsorában az új magyar zene alkotásainak. Színpadi zenéket, szimfonikus műveket, kamarazenei alkotásokat és szólódarabokat sugároz a Kossuth-, a Petőfi- és az URH-adó, szűkebb-bővebb válogatások és szerzői estek keretében. Igaz, a rádió mindig rendszeresen és bőségesen áldoz időt és teret az új magyar zene ügyének. Csakhogy az ünnepi alkalom reflektorfénybe állítja az egyes alkotásokat és ezen túl: zeneszerzésünk egészét. A rádió amúgyis a legbőkezűbb mecénás és a legodaadóbb pártoló: az 1945 óta készült kompozíciók legnagyobb részét ő rendelte meg és ő vállalta bemutatásukat. Most, hogy ünnepi sorozatának segítségével mindannyian felidézhetjük — Révész László szerkesztésében — huszonöt esztendő alkotói eredményeit, figyelemmel kísérhetjük zenénk fejlődését. Teljességre persze megközelítőleg sem vállalkozhat az ünnepi hónap: a nagyon bőséges termés válogatásra kényszerítette a szerkesztőket. S mivel elsősorban az elmúlt huszonöt esztendő alkotásait igyekeznek bemutatni, természetesen hiányoznak a programból klasszikussá vált nagy mestereink alkotásai — s jószerivel a legfiatalabb zeneszerző nemzedék képviselői is. Bemutatóra, első előadásra sem vállal- 1 kozik ez a hónap, sokkal inkább történeti áttekintésre, sűrítésre törekszik. SZOKÁSUNK, hogy a felszabadulás utáni zeneszerzésről szólva két korszakot különböztetünk meg: 1945—55-ig és 1955-től napjainkig. A megkülönböztetés nem csupán arra utal, hogy az alkotók a második periódusban természetszerűen kapcsolódtak be korunk áramlataiba úgy, hogy közben már nem érezték nyomasztóan Bartók szellemi örökségét: önállóan is megállhattak a lábukon. A korszakváltás sajátos generációs váltással is együttjárt: megszólalt az az új zeneszerző-nemzedék, amely tanulmányi évei alatt, vagy közvetlenül utána bekapcsolódott a nemzetközi vérkeringésbe, megismerte a huszadik század zenetörténeti előzményeit és merített , eredményeikből. Szabadon kísérletezhetett, s közben nem kellett saját „hagyomáhyaitól” megszabadulnia. EZ A SEREGSZEMLE mintha arról győzné meg a hallgatót, hogy az cselekedett helyesen, aki nem akart kiszakadni saját öntörvényű pályájának sodrából. De az ellenkezőre is találhatunk példát; néha épp a mindig felfrissülésre kész rugalmasság érdemel elismerést.. A hallgatónak pedig módosítania kell ítéleteit: huszonöt év távlatából nézve másképp alakul az értékek rendje. Legújabb alkotásaink sikere is az előző generáció erőfeszítését dicséri. S ha egymás mellett szerepel a két korosztály, vagy a két korszak művészete, nem egészen biztos, hogy mindig a fiatal zeneszerző, vagy az utóbbi években komponált mű lesz győztes a vetélkedésben. AZ ÚJ MAGYAR ZENE hónapjának eseményei természetszerűen olvadnak bele a rádió mindennapjaiba, műsorainak színességébe. A szerkesztő arról is gondoskodott, hogy a nagyobb érdeklődésre számító, a Kossuth- és Petőfi-adón sugárzott programok mellett teljesebb igényű műsorokat mutasson be az URH-adón. A hónap majdnem minden napján 19 óra 10-től 20 óra 20-ig szerzői esteket hallhatunk itt, s ezek a szerzői estek keresztmetszetsze- rűen mutatják be a legkiválóbb magygr zeneszerzők eredményeit. Meixner Mihály ügyesen irányított beszélgetései a komponistákkal felkeltik az érdeklődést az alkotók személye iránt is, s a hallgató figyelemmel várja megnyilvánulásaikat. A szerzői estek egymás mellé sorakoztatták zeneszerzésünk legjelesebb egyéniségeit: élőket, holtakat; idősebbeket, fiatalokat, hagyományokhoz ragaszkodókat, merészen kísérletezőket. Mindannyian az új magyar zene stiláris sokoldalúságáról vallanak. F. M. Tervező és kivitelező a bácsalmási ü központ építéséről vező Vállalat osztályvezetőjének elgondolásai 1966. év folyamán kezdtek kirajzolódni a tervezői asztalon. E munkáról elmondotta, hogy ez időben a bajai járásban indultak meg az új típusú művelődési házak kialakításának kísérletei. A régi „kultúr- fiázalk” ugyanis a nagy- teremszemlélet jegyében készültek, azaz az épület a színjátszócsoport, tánccsoport és a nagyszabású bálák rendezvényeit igyekezett elsősorban kiszolgálni. A kulturális forradalom előrehaladásával lazonban megváltoztak a községek művelődési igényei. Egyre inkább az úgynevezett kiscsoportos foglalkozások kerültek előtérbe. A klubok, szakkörök a kulturális intézményekben több, kisebb helyiséget igényelnek. Ezzel egyidőben megkezdődött egyfajta centralizáció is, mely arra irányult, hogy a helységek lakói lehetőleg egy helyen tölthessék el szabad idejüket, a könyvtár, eszpresszó, a művelődési ház és mozi lehetőleg egyetlen épületkomplexumban találjon helyet. — A mi öt évvel ezelőtti elképzeléseinket messzemenően igazolta a fejlődés — magyarázta a tervezőmérnök. — Ami 1966-ban még utópiának látszott, azt ma már ország- és megyeszer- te számos helyen megvalósították. Ezért a tervezés és az épület átadása között eltelt bizony nem rövid időszak alatt elképzeléseink nem avultak el és így hozhattuk létre a valóban reprezentatív színház- és moziteremhez csatlakozó eszpresszót, a klubszobák és szakköri helyiségek csoportját. A vetítésre várakozók — legyenek fiatalok vagy idősebbek — kedvükre időzhetnek az ifjúsági klubban egy-egy könyv, folyóirat lapozgatásával, vagy fogyaszthatnak kávét, hűsítő italokat az eszpresszóban. — Az intézmény szomszédságában magasodó modern áruház formaelemei ts hasonló építészeti megoldásokat mutatnak. A tervezők tudatosan törekedtek az egységes stílusú városkép kialakítására? — Ez természetes. Amikor a tervezési munka folyt, a kollektíva megpróbálta elképzelni a község életét — 10—15 éves jövő távlatában. Ennek eredményeként formálódott az épületkomplexum Udvardi Lajos által tervezett belsőépítészeti térrendszere és ugyanezek határozták meg az épületek egymásmellet - tiségét is. Elképzeléseink szerint ugyanis a vásárlás, a szórakozás és a sportolás is a szabad idő eltöltésének módozatait alkotják. — Miként kapcsolódik ide a sport?... — A községrendezés távlati terveiben még egy tornacsarnok is csatlakozik majd a művelődési központ tömbjéhez. A kazánház tervezésekor már konkrét formában számításba is vettük fűtési szükségletét. A testi és szellemi kultúra művelése már az ókori görögök óta egymást kiegészítő tevékenységet jelent — és mi e mindmáig korszerű gondolat jegyében* képzeltük el a bácsalmá- sialk életét — úgy 1980 körül. Hz építkezés menetéről Turkus József, az ÉPSZER Vállalat termelési osztályvezetője nyilatkozott — Az építési napló első bejegyzése 1968. augusztus . 14-én kelt. A munka terep- rendezéssel kezdődött, majd két kőművesbrigád 3—4 j méter mélységben elhelyez-, te a vasbetoncölöpöket — ezek tartják az épület alapjait. 1969-ben a terveknek megfelelő ütemben haladtunk, de nem mondható már el ugyanez a tavalyi évről. Az árvíz következtében előállott építőipari anyaghiány a mezőtúri burkoló tégla beszerzésében késlel- * tetett bennünket. Nehézségeink voltak a tervezett kazánokkal is — az eredeti típusok gyártását ugyanis időközben megszüntették. A harmadik hátráltató tényező az úgynevezett te- romplán, duplafalú hatalmas üvegtáblák elkészíttetése és beszerelése volt. így október 30-a helyett csupán ez év február 19-én adhattuk át az épületet. — A vállalat szakmunkásai számára adódtak-e különleges erőpróbák az építkezés folyamán? — A vizesek, a fűtésszerelők, de talán leginkább a villanyszerelők végeztek jó munkát, akik bizonyos automata berendezéseket is készítettek a színház- és moziterem világításának kezeléséhez. A belső festést, a beépített bútorzat elkészítését és beszerelését azonban nem mi, hanem a bácsalmási gazdasági egységeik, az állami gazdaság, ktsz, _ ÁFÉSZ brigádjai végezték — nagyobbrészt társadalmi munkában, és ezért őket illetheti elismerés. — Hogyan értékeli a tervezők—beruházók és az építők kapcsolatát a közös munkában? — Az orgoványi művelődési ház építésére gondolva, ahol a tervezők szinte minden elképzelésüket a vállalat sajátosságaihoz igazították — azt kell mondanom, hogy az együttműködés kevésbé volt szoros; Ez azért történt így, mert rni már a kész terveket vettük át, a tervezők pedig nem tudták, hogy a bácsalmásiak melyik vállalatot bízzák meg majd a kivitelezéssel. A 27 hónap átfutási időt — számításba véve a beszerzési nehézségeket ^ és a követelményeket 1 én nem találom hosszúnak, mivel ez az érdekeltek jó munkakapcsolatára utal. • KÖZÖS munka eredményét dicsérik a Bácsalmás főterén magasodó új épület üveg- és betonelemei. A jövőbe bátran tekintő tervezői kollektíva és ezt az „utópiát” reálisnak érző tanácsi vezetők, a kivitelezők; mindannyian részesei az eredménynek. És az új művelődési központ- filmszínház, eszpresszó nemcsak 1980-ban, de még az ezredforduló bácsalmási latosainak is rendelkezésére állhat. Pavlovits Miklós
