Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-21 / 118. szám

«. olds! 1971. május 21, péníelt Szelidi szép napok Jelentős beruházások, kommunális és szolgáltatá­si jellegű bővítések, — ezek jellemzik a felkészü­lést annak érdekében, hogy a Szelidi-tó az idén még- inkább azzá legyen, ami eddig is volt: a megye egyik reprezentatív üdülő­helye. Jó levegő, kellemes környezet De menjünk sorjában. Amikor e sorokat írjuk, már befejeződött 120 hek­táron a fásítás, ami lénye­gében a környezet szebbé tételét, a klíma javítását szolgálja. Dolgoznak a be­kötőút korszerűsítésén, amelyet a RPM ígérete szerint még az idény kez­detéig elvégeznek. Az üdülőtelep területén levő, mintegy fél kilomé­teres összekötő utat, a járás anyagi erőit igénybe véve, ugyancsak a szezon előtt rendbe teszik, korszerűsí­tik; az üdülőházak közt ve­zető utat — mintegy 200 ezer forint ráfordítással — portalanítják. Szolgáltatóház, népművészeti kiállítás A jövő hónap közepére elkészül az új szolgáltató­ház is, amelyben postahi­vatal, orvosi rendelő, női, férfifodrászat, IBUSZ-iro- da és önkiszolgáló bolt kap majd helyet. Merőben újszerű kezde­ményezések is születnek a tó partján. A Kalocsai Há­ziipari Szövetkezet házat vásárolt itt, amelyet hete­ken belül tetszetős kiállí­tóteremmé alakítanak át, ahol a környék népművé­szetének örökbecsű darab­jait meg is lehet vásárol­ni. Június második felében, az elképzelés szerint, együtt avatják majd a ki­állítótermet és a szolgálta­tóházat, nagyszabású kul­túrműsor keretében. Felkészültek az idényre A sportolók sem tévesz­tik szem elől ezt a vadre­gényes helyet: a Bajai Fi­nomposztó Vállalat MHSZ- klubja vízisporttelepet lé­tesít a Szelidi-tónál. Mint a járás felelős ve­zetői elmondották: a nyári idény kezdetét alaposan felkészülve várják. A prog­ram már kialakult, s azt kiállítások, népművészeti rendezvények, divatbemu­tatók színesítik, gazdagít­ják. A szokásos Duna men­ti folklórfesztivál alkal­mából augusztusban tudo­mányos tanácskozásokra is sor kerül. Dunapatajon néprajzi és nyelvjárási ta­nácskozást rendeznek, a Szelidi-tó partján pedig Balassa Iván, a Mezőgaz­dasági Múzeum igazgatója Válaszol az illetékes Április 27-én „Élet a sza- lagházban’’ címmel ripor­tot közöltünk, melyben a házban lakó Máriáss Pai­ne munkaügyi gondjáról is szó volt. A Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat munkaügyi osztályának ve­zetője Tamási Ottó — mint illetékes — küldött választ Máriássné ügyében szer­kesztőségünknek. „Máriáss Pálné anyagbe­szerző, szülési szabadsága, illetve a gyermekgondozási segély igénybevétele után 1970. november 17-én kez­dett vállalatunknál eredeti munkakörében ismét dol­gozni. öt hét elteltével ki­derült, hogy a sok kiszál­lást nem tudja vállalni, kérte más munkakörbe he­lyezését. Elvállalta a fo­gyóeszközraktár vezetését, amit 1971. március 24-ig látott el. Ekkor felmenté­sét, illetve felmondásának elfogadását kérte. A munkaügyi osztály munkatársai szakképzettsé­gének — vendéglátóipari technikus — megfelelő munkakört ajánlottak fel, amelyeket egészségi álla­potára való hivatkozással nem fogadott el. Javasol­ták azt is, hogy vállaljon könyvelői munkát. Mivel Máriáss Pálné közölte, ki­csi gyermekére való tekin­tettel, nem anyagi szem­pontok vezérlik, 1971. má­jus 3-án a boltelszámolta­tói munkakört fogadta el, 1500 forintos alapfizetés­sel.” nyitja meg a földművelés régi szerszámait bemutató szabadtéri kiállítást. Mi lesz a kastély sorsa ?... Még mindig rendezetlen azonban a Bencze-kastély ügye, amelyiknek egyelőre — nincs gazdája ... A szo­bákban mintegy félszáz vendéget lehetne elhelyez­ni,, a pincehelyiségekben a a meglevő éttermi rész mel­lett még volna hely egy újabb szórakoztató egység kialakítására is. A kastély körül ott a zuhanyozókkal, sokféle kényelmi berende­zéssel felszerelt kemping­tábor. Most már csak egy vállalkozó szellemű, az épületben, illetve a benne rejlő lehetőségekben fantá­ziát látó állami gazdaság, tsz, vállalat, vagy idegen- forgalmi szerv hiányzik, amely gondjaiba venné a szép környezetben fekvő kastélyt, s amely — oko­san _ gazdálkodva, mérték­tartó propagandával élve — semmiként} sem csalat­koznék számításaiban. Elsősorban a kalocsaiak gondja, hogy nincs egy olyan autóbuszjárat, amelv a jelenlegi távolsági díj­szabáshoz kénest olcsóbb tarifával szállítaná ki a tóhoz a pihenni, felüdülni vágyókat. Az érdekelt fe­leknek — Volán, járási hi­vatal — ha kell, érdemes lenne többször is asztalhoz ülni, keresve a megnyug­tató megoldást. Végezetül még egy ígére­tes hír. Már kész a tanul­mányterve a melegvízfú­rásnak, s folynak a tárgya­lások az anyagi fedezet megteremtésére is. Ha az eddigi számítások alapján valóban sikerülne itt egy 50 Celsius-fokos vizet adó fürdőt teremteni, s ezzel e téli üdülés lehetőségeit is biztosítani, akkor a Szelidi- tó — amelyet évszázadok­kal ezelőtt a törökök fe­deztek fel, s igen-igen ked­veltek — a ma dolgozóig nak non-stop fürdőhelyévé válhatna! Jóba Tibor A parancsnok felelőssége... Menyhárt Frigyes határ­őr százados a hercegszántói forgalomellenőrző pont pa­rancsnoka éppen szokásos kőrútjára indult, amikor melléje szegődtem. A 40 év körüli, markáns arcú határőr tiszt, először kissé tartózkodóan beszélt mun­kájáról, de később felenge­dett, s olyan kérdésekre is választ kaptam tőle, ame­lyek csak ritkán jutnak az újságíró birtokába — Két éve vagyok a for­galomellenőrző pont pa­rancsnoka, de mondhatom e rövid idő alatt sok min­den megtörtént velem ... Nemcsak a határforgalmat, az útlevél kezelését és el­lenőrzését, de bizonyos ha­társzakaszokon az őrzést is nekünk kell ellátni. A fe­lelősség? Nagyon nagy, hi­szen azon túl, hogy ismer­ni kell a környező államok határforgalmával kapcsola­tos rendelkezéseket, ügyel­nünk kell az ország hatá­rainak tudatos, Vagy vét­len megsértésére, a határon illegálisan átlépni szándé­kozókra. Ezen túl megfe­lelő kancsolatot és együtt­működést kell kiépíteni a velünk szomszédos forga­lomellenőrző pont pa­rancsnokával. Gyakorlati tevét-envségünk természe­Menyhárt Frigyes határőr századost ellenőrző kör­útja során a határvonalon fényképeztük lé. tesen eltérő az őrsökön szolgálatot. teljesítő határ­őröktől. Itt nekünk kell el­dönteni az utas átmehet, vagy sem. Vissza is tartha­tom, de ennek jogszerűnek kell lennie. A gyakorlat nagyon sok tapasztalatot adott szá­mára, nem csoda, ha ezek­ről beszélt. — Köszönöm, az okmányok rendben vannak. Jó utat kívánok. — Pásztor Mihály határőr, Zeleni Józsefnek átnyújtja az útleveleket. Az ügyész tollából: A lakossági adókról A MEGYEI főügyészség az általános jövedelemadó- és több járási (városi) val. Ez utóbbi két adónem­ügyészség a közelmúltban nél is határozott törekvést munkatervi feladatként tapasztalunk a törvényesség vizsgálta a lakossági adók megtartására, Mégis lénye- kivetésével, megállapításá- gesen több jogorvoslat ér- val és behajtásával kapcso- kezett a másodfokú pénz­latos eljárások törvényes- ügyi szervekhez, mint a ségét. A vizsgálattal érintett — és megyénkben működő — pénzügyi apparátusok szak­májukat szerető és hozzá­értő dolgozókból, vezetők­ből állnak. A vizsgálat há­rom adónemmel foglalko­zott: házadó. a mezőgazda- sági lakosság jövedelem­adója és az általános jöve­delemadó. Mindegyikkel vedelemadot használatban házadókkal kapcsolatban. Ez bizonyos mértékben ért­hető is, hiszen akár a jog­alapot, akár az összeget vizsgáljuk, a két jövede­lemadó jobban érinti anya­gilag az állampolgárokat, mint a házadó. PÉNZÜGYI jogszabá­lyaink szerint a mezőgazda- sági lakosságnak is kell jö- fizetnie a levő földte­kapcsolatban megállapítot- , , . , tűk, hogy mind az első, rületek es igás állatok után. mind a másodfokú adóügyi Vita mindössze a szakszö- hatóságok meglehetősen kis vetkezeti tagok adoztatasá- hibaszázalékkal végzik fe- val összefüggésben merült lelősségteljes és időnként ^ nem közös használa- kampányjellegű tevékeny- tú földterületek után ugyan- ségüket. Megállapítottuk a tagoknak kell adót be- azt is, hogy a házadófize- vallani és fizetni. Mégis téssel — annak kivetésével több helven előfordult, hogy és teljesítésével — volt a a szakszövetkezet névlege- legkevesebb probléma, hi- sen használatba vette ugyan szén az elsőfokú döntések a földet tagoktól, aztán ellen alig fellebbeztek az azokat különböző szóbeli, állampolgárok. vaSY írásbeli megállaooda­sok alapján visszaadta a Nem egészen ez a hely- tagok használatába. EZ az zet a mezőgazdasági lakos- eljárás törvénysértő, mert ság jövedelemadójával és alkalmas arra. hogy indo­kolatlanul csökkentse az állami bevételt. Másik oldalról közelítve viszont a kialakult helyze­tet, a pénzügyi szervek munkájában gondot oko­zott az is, hogy a lekaszált és csak legeltetésre alkal­mas területek után a szak­szövetkezeti tagokat akar­ták megadóztatni. Holott köztudott, hogy ha a szak- szövetkezetek a várható termés legalább ötven szá­zalékát begyűjtik, akkor az adófizetési kötelezettség a közös gazdaságot, nem pe­dig a később állatait legel­tető tagot terheli. A tör­vénysértéseket • az ügyész­ség orvosolta, és elejét vet­te ezzel a hasonló esetek megismétlődésének. LEGNEHEZEBB felada­tot az általános jövedelem- adó megállapítása képezi a pénzügyi szakigazgatási szerveknél. Igaz, hogy. me­gyénkben 1971-ben kísérle­ti jelleggel bevezették a kisiparosok és kiskereske­dők közösségi adóztatását, de ez sem megy zökkenők nélkül. Az ilyen adók pon­tos megállapításának elő­feltétele ugyanis, hogy azok, akik kötelesek jövedelmük­ről kimutatást vezetni, ezt pontosan, reálisan végez­zék. Ellenkező esetben ugyanis becsléssel állapít­ják meg az adó1^“' ■'f's tisz­ta jövedelmét. Vizsgálati tapasztalatunk az volt, hogy a pénzügyi szervek szakemberei mértéktartó módon és az esetek zömé­ben kellő körültekintéssel tettek eleget ennek a fel­adatnak. Ám az általános jövedelemadó-fizetési köte­lezettség alá eső állampol­gároknak is reálisabban kell megítélniük saját ke­reseti lehetőségeiket. Az adófizetési kötelezett­ség megfelelő teljesítésével nemcsak az állami, hanem az állampolgári fegyelmet is mérni lehet. A maga­sabb adót fizető állampol­gároknak például tudomá­sul kell venniük, hogy adóztatási rendszerünk el­sősorban jövedelemarányo­sító jellegű. A szocialista elosztási viszonyok széles körébe ez is beletartozik. TÁRSADALMUNKNAK fontos érdeke fűződik hoz­zá. hogy az adókat megfe­lelő módon és időben be­fizessék Ugyanakkor ezzel párhuzamosan az is cél. hogy minél kevesebb jogor­voslati eljárásra, illetve végrehajtásra kerüljön sor. Az állampolgárok tehát is­merjék meg jogszabályain­kat és törekedjenek Szók betartására. Közvetett mó­don ez is az ő érdekeiket szolgálja. Dr. Nagy László, a megyei főügyészség ügyésze — Jó az együttműködé­sünk a jugoszláv határőri­zeti szervekkel, könnyű ve­lük közös nevezőt kialakí­tani. Gondjaink? Mondok erre egy általános példát. A magyar állampolgárok csak szabályszerű úti ok­mányokkal léphetik át a határt, erre mi nagyon vi­gyázunk. Jugoszláv részről azonban — igaz, hogy rit­kán — előfordult már, hogy lejárt úti okmányokkal ér­keztek az utazók. Ezeket természetesen visszaküld- tük, vagy ha csak kisebb alaki hiba volt az okmá­nyokon, akkor a jugoszláv szervekkel történt közös megbeszélés alapján dön­töttük el, mit tegyünk. A határsértés kísérlete sűrűn előforduló cselek­mény. Nemrégiben két csehszlovák állampolgár Hulicska Waclav és Hu- licska Vera kladnói, illetve prágai lakos Jugoszláviába nem érvényes útlevélletfjé- lentkezett kilépésre Az ok­mányaikon fajta volt már a határőrség udvari ellen­őrző pontjának bélyegzője, s ők ebből már tudták, hogy ott is megpróbálkoz­tak. A gépkocsi átvizsgá­lásakor öt különböző nem­zetközi autótérképet talál­tak, nagy mennyiségű ru­hanemű társaságában. A két csehszlovák állampol­gár először tagadta, később azonban bevallotta, hogy megoróbálták illegálisan, ezzel a módszerrel átlépni a magyar határt. Menyhárt Frigyes határ­őr századosnak nem is egy, nagyon ügyes segítője van. Ilyen Pásztor Mihály ha­tárőr is, aki — korábban Kiskunhalason a Gánz- MÁVJAG-ban segédmun­kásként, dolgozott — fél éve teljesít szolgálatot a határon. Pásztor Mihály határőr az útlevél-ellenőr­zés, -érvényesítés mellett segít a Vámőröknek is. Jo szeme van, hiszen nemcsak a pálinkát, forintot, de még egy 8 milliméteres lő­fegyvert is felfedezett út­levélkezelés közben. Be­szélgetésünk alatt érkezett meg egy Wartburg sze­mélygépkocsi. Zeleni József Pécs, Perczel utca 35. szám alatti lakos feleségével, kis­lányával, rokonlátogatásra indult Jugoszláviába. Pász­tor határőr a tőle megszo­kott udvariassággal, gyor­san és pontosan érvényesí­tette az útleveleket, sőt né­hány jó tanáccsal is ellátta a külföldre utazókat. Zele­ni József, aki megílletődöt- ten, zavartan kereste elő az úti okmányokat, elindulása előtt kezet nyújtott a ha­tárőrnek, megköszönve a jó tanácsokat, a kedves fo­gadtatást ... Gémes Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents