Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-19 / 116. szám

4. oldal 1971. május 19. szerd» Huszonhárom évesen — Huszonhárom éves va­gyok, s ezzel a legfiatalabb tsz-elnök a megyében, de lehetséges, hogy az ország­ban Is. Itt születtem Kun- adacson, itt is nőttem fel, illetve Kiskunfélegyházán, a mezőgazdasági techni­kum növénytermesztő és állattenyésztő szakán, mint a Rákóczi Tsz ösztöndíja­sa. Én voltam az első, aki­nek tanulását a gazdaság anyagilag is támogatta. Nem sokkal később aztán az öcsém is tsz-ösztöndf- jasként tanult tovább. Jó­magam 1967-ben végeztem. Gyakornok voltam, aztán behívtak katonának, két­éves szolgálatra. Aztán, amikor visszajöttem, né­hány hónapig brigádveze­tő voltam, majd háromhó­napos növényvédő szak­tanfolyamot végeztem Ba­ján. Megválasztottak üzem­gazdásznak. De ez már az idén volt, amikoris már­ciusban megtörtént az elő­ző elnök leváltása. Volt több jelölt, komoly mér­tékben számításba került például a szomszédos Kos­suth Tsz elnöke is. En­gem viszont nemcsak el­nökként, hanem az ellen­őrző bizottság elnöki tiszt­ségére is jelölték. S a köz­gyűlésen, a szavazatok ösz- szeszámlá 1 ásakor derült ki, hogy én kaptam a többsé­get ..' Az első napokban a velem egykorú társaim sajnálkoztak felettem, s közeli tartózkodási helye­mül az elmegyógyintézetet jelölték meg ... De, amint látja, semmi bajom. így beszél magáról An­tal Lajos, a majdnem tee- nager-korú tsz-elnök. Nyur­ga, kamaszos mozgású fia­talember. önmagában is izgalmas dolog a legfiata­labb generáció képviselő­jét egy termelőszövetkezet élén látni, azt, aki az át­szervezés idején még rö- vidnadrágos iskolásgyerek volt, s a gazdasági reform bevezetésekor jóformán a serdülőkort sem hagyta maga mögött. A külső szemlélő számára merede­ken ívelő pályakezdésnek számíthat Antal Lajosé, ő maga viszont úgy fogja fel a szövetkezeti nagyüzemet, mint létezésének, erői ki­próbálásának természetes közegét. S erre nem Js egyedül kell vállalkoznia a kun- adacsi Rákóczi Tsz-ben. E gazdaságnak huszonéves vezető gárdája van. Az el­nökkel egykorú az üzem­gazdász. Fiatal, mérlegké­pesített könyvelő az ellen­őrző bizottság függetlení­tett elnöke, aki — és ez külön is érdekes — sem a választott vezetőségnek, sem a tsz-elnöknek nincs alárendelve, egyedül csak a közgyűlésnek tartozik el­számolni. — Adottságaink rosszak, az aranykorona átlagos ér­téke alig haladja meg a hatot. így jogosulták va­gyunk az állami árkiegé­szítésre. De a tavalyi évet veszteséggel zártuk, az alaphiány 300 ezer forint volt, ám a ki nem egyen­lített tartozásokkal 700 ezerre rúgott az elmara­dás. így a tagság is csak az alaprészesedésre volt jogosult. A sikertelenség­nek felerészben a termé­szeti csapások voltak az okai, a belvíz, a fagykár, de legalább ilyen mérték­kollektív vezetési normák megsértésére. Az az igaz­ság, hogy a szakemberek itt nem túl nagy megbe­csülésnek örvendtek. Beszél a néhány hónap alatt tett előrelépésről, szándékokról. A géppark „lerobbant" állapotban van, most történik a felújítás. Vásároltak egy renovált és két teljesen új erőgépet. A közeli hetekben újból sze­reznek egy újabbat. Némi­képp itt a szerencse is „be­segít”, patronáló üzemük ugyanis a Vörös Csillag Traktorgyár. A növényter­mesztés munkálatai rend­ben vannak; sorol a kuko­rica és a gabonák is vegy­szere zettek. Felszámoltak a ssrtéshíz- lalást, viszont 80 anyako­cát v 'sároltak, s megho­nosítják a süldőnevelést. Ez jövedelmező, s nem igé­nyel sok takarmányt. Mar hahízlalással sem foglal­koznak, ám annál intenzí­vebb a növendékmarha- tenyésztés. Itt a háztáji állomány szaporulatára is támaszkodnak. Fejlesztés­re szorul a Juhászat, most arra készülnek, hogy karácsonyra neveljenek pe- csenyebárányokat. Az elnök úgy véli, hogy állattartással manapság vagy csak nagyon mo­dern, vagy csak nagyon primitív körülmények kö­zött érdemes foglalkozni Az utóbbi azért lehet jöve­delmező, mert a beruházá­sok, az üzemszerű tech­nológia költséget jóformán nem igények Vezető állattenyésztő szak­emberük pillanatnyilag nincs. Az állást meghirdet­ték, pár nap alatt 35-en jelentkeztek, alkalom van a válogatásra. A tíz éve telepített kaj szisuk máris kiöregedett, a fákat gutaütés érte. A nem hozzáértő gondozás miatt. De már termőre- forduiás ^lőtt áll a húsz hold új kajszisuk és a 30 hold szilvásuk. Ezenkívül pritaminpaprikát termesz­tenek 40 holdon. Létrehozták a háztáj üzemágat. A tsz segítsé­gével történő értékesítés hez kedvezményeket adnak silót, lucernaföldet, s le­gelőt térítés nélkül. gas a tagsági átlagos élet­kor, 45 év csupán, s szá­molnunk kell a fiatalok további ittmaradásával, le­telepedésével. Itt szomba­ton és vasárnaponként évek óta azzal vannak elfoglal­va az emberek, hogy épít­keznek, alapot raknak, fa­laznak vagy tetőt ácsol­nak. Kunadacs ma már nemcsak kietlen tanyavilá­got jelent, hanem csino­sodó faluközpontot is. Las sankéntarra is gondolnunk kell, hogy szükség les? üzemi étkezdére, de még egy presszóra is, ha más­képp nem, a tsz létesít­ményeként. Munkaideje reggel 6-tól este napszálltáig tart. Ter­ve az is, hogy elvégzi az agráregyetemet. De az idén már nem tud készülni a felvételire. Próféta a saját hazájá­ban? Több annál, még ak­kor is, ha ezután kell bi­zonyítania; megbecsült ve­zető egy több mint három­száz tagú közösség élén. Huszonhárom évesen. — A szövetkezetünk jö­vőjét úgy képzelem, hogy arányosan fejlesztjük az összes ágazatot, de ame lyek jövedelmezőségét adottságok hiányában nem tudjuk helyreállítani, azt megszüntetjük. Erre az évre 13 milliós összbevé teelt tervezünk. Tavaly tízórás munkanapra kifi zetett átlagos tagrészesedés 72 forint volt, s ezt a szín tét nemcsak tartani, de emelni is szükséges, annál is inkább, mert a tagság nak, leszámítva az állat gondozókat, az év nyolc hónapján át tudunk mun kát biztosítani. A háztáj üzemág tehát egyúttal kiegészítő tagjövedelem forrása. De a melléküzem ági igények egyre sürge többek. Ügy látjuk, légin kább tejfeldolgozásra vagy paprikasavanyításra volna lehetőség, esetleg a szom szédos Kossuth Tsz-szel összefogva. Ezt már a kö zeljövő megtervezésénél számításba kell vennünk, bármilyen sok is pillanat nyilag a gazdálkodás rend A pártmunka a szakszövetkezetben Hatvani Dániel Nehezen tudnám már visszapergetni azt a szerte­ágazó gondolatsort, amely­nek végén Kelemen Sán­dor, a kiskőrösi Peuííi Szakszövetkezet elnöke, országgyűlési képviselő jólesően megjegyezte: — Olyan ünnepélyes és tartalmas indítást, mint legutóbb, még soha nem kaptak testületeink: az el­lenőrző bizottság, a nőbi­zottság és a többi. Annyi ötletet, életrevaló kezde­ményezést sem hallottam még, mint ahány például a tagok gazdálkodási bizott­ságának megválasztásakor elhangzott. Tény, hogy he­lyes volt a pártszervezet javaslata, a tisztújító vá­lasztások alkalmával elfo­gadta indítványait szak- szövetkezetünk tagsága. Ennek haszna azonban tagság és a vezetőség kap­csolatában, a napi munka véleményezésében mérhető igazán! A legjobbkor lépett az elnök irodájába Benyó Pál szakszövetkezeti párttit­kár. ALMÁSBAN — Hallotta ezt az elis­lesztése. Derék, becsületes A nyáriasra fordult időjárás kedvez a mezőgazda- sági munkáknak A Hosszúhegyi Állami Gazdaság nagyüzemi telepítésű almásában Sípos Lajos brigádja is a befejezéshez közelíti a lisztharmat fertőzte ágak metszését és a felső termőkaros ágak kötözését. Pásztor Zoltán felvétele mérést, Benyó elvtárs? — A mi társulási for­mánk nem nélkülözheti az életerős, hatékony párt- szervezetet — hangzik' ki­térően a párttitkár válasza. Aztán így folytatja: — A szakszövetkezeteket 1968-ban kötelezték a vá- Ialatszerű gazdálkodásra. Nem mindegy tehát, van-e, s ha igen, olyan-e a párt- szervezet, amely a gazda­ságpolitikai teendőkben is minden szempontból el tud igazodni. Segítjük a veze­tést a termelés gazdaságos­ságának elemzésében, az anyagi ösztönzés tökélete­sítésében, s a végrehajtás­hoz szükséges személyi fel­tételek megteremtésében És nem utolsósorban — ami a pártmunka állandó feladata — a céltudatos pártépítés. Ez utóbbi témánál aztán — nem véletlenül — kissé hosszabban is elidőz­tünk. Benyó elvtárs tagja a járási pártbizottság párt­építési munkabizottságá­nak, így tehát jó ismerője a témának: a járás szak- szövetkezeteiben történő pártépítő munkának. Hamarosan kitűnik, hogy a járás több mint tizenhat- ezer tagot számláló 16 szakszövetkezetében alig három és fél száz a pártta­gok, a kommunisták szá­ma. És négy olyan szak- szövetkezet is akad, amely­ben nem működik pártszer­vezet. A termelőszövetke­zetekben ennél sokkalta kedvezőbb a helyzet. — A szövetkezeti törvény egyik passzusa a szocialis­ta tudat, a szocialista köz- gondolkodás fejlesztését cé­lozza. Az ebben való hatá­rozottabb előrehaladáshoz nélkülözhetetlen a párt- szervezet erjesztő hatása. Ahol nincs pártszervezet, hiányzik ez a nagy erő — fejtegeti Benyó Pál. Hamarosan megtu­dom mivel is indokolható az elnök elismerő vélemé­nye. A párttitkár ugyanis kifejti: A három évvel ez­előtti helyzethez képest — amikor a Petőfi Szakszö­vetkezet alapszervezete ja­varészt más munkaterüle­teken dolgozó, úgynevezett „delegált” kommunisták­ból állt, — jelenleg a 17 tagú pártszervezetet kizáró­lag a szakszövetkezet tag­jai, dolgozói alkotják. — A távlatokat nézve, jómagam optimista vagyok — mondja Benyó elvtárs. — Nem okozna gondot a j pártszervezetünk létszámá­nak gyorsabb ütemű fej-l emberekből tevődik össze tagságunk, dolgozóink kol­lektívája. Jelentkező is van a párt soraiba. A cél azon­ban — mint ahogyan a megyei pártértekezlet ha­tározata leszögezi — nem a statisztika, hanem csak­ugyan az, hogy a párt po­litikáját értő, valló, s azért áldozatosan cselekedni kész fizikai dolgozókkal, értel­miségiekkel, líjakkal és nőkkel, a legkiválóbbak­kal gyarapodjanak sora­ink. Kis szünet után pedig hozzáteszi: — Mi eljutottunk odáig, hogy az egyik, nemrégiben felvételét kért fiatalunk zokon vette, amiért egyik társáét igen, az ő felvételét viszont akkor még nem terjesztettük a taggyűlés elé. Külön meg kellett ma­gyaráznom, hogy felvételé­nek előkészítése folyamat­ban van, s most már ha­marosan sorra kerüL Hallgatva a párttit­kár szavait, Kelemen Sán­dor elnök helyeslőén bólo­gat S amikor ismét ő jut szóhoz, szinte a „leltárát” adja azoknak az eredmé­nyeknek gyümölcsöző ha­tásoknak, amelyek mögött a pártszervezet munkája tapintható ki: Például az erős, tevékeny 33 tagú KISZ-szervezet, vagy a szövetkezeti nőbizottság, melynek rendezvényei, elő­adásai iránt nem csökken, inkább növekszik az ér­deklődés. — Van két munkás­őrünk, két fiatalunk a já­rási KISZ-bizottságban, a Hazafias Népfront helyi elnökségében ugyancsak két képviselőnk. Kiskőrös tanácstagjai közül nyolcán a mi szakszövetkezetünk­ből kerültek ki. Néhány dolgozónk önkéntes rend­őr, s az MHSZ lövészklub­jának vezetői között is van egy személy a szakszövet­kezetünkből — sorolja Ke­lemen Sándor Aztán, mint­ha maga is meglepődne a felsoroláson, hozzáteszi: — Csakugyan, milyen szép számú aktivistáival képviselteti magát szak- szövetkezetünk a község különböző közéleti posztja­in. Valahogy ezt soha, sen­ki észre sem veszi.. Pe­dig a pártszervezet tevé­kenysége, a tudatformáló hatás megnyilvánulásaiban is lemérhető! Perny Irén Nagyképűség Ezt orozta el tőlem ez (kérdés, hogy kinek?) szeb­a plakát. Cserébe adja a ben csengő (kérdés, hogy burgonyacukrot. Hát nem! minek?) mellett buzdít. Ezt nem engedem! Engem meg lehet győzni, „ Pedig én is üldözöm az hajlok a jó szóra. Ígérem, Kifelé furakodtam a luk, érzelmi szál fűz hoz• idegen szavakat, örülök, hogy vendéglőben vadser­boltból, amikor a pult fö- zajlik. hogy a slafrok, hózentróger tést rendelek, vagy gráná­lött észrevettem a plakátot: gs efcfcor rádöbbentem: és vinersnicli kiment a di- tosmenetet. Utána áttanul­BURGONYACUKOR 10 Ft. QZ eiáJcelősködö, kere- vatból. De vajon ez a búr- mányozom filmszínházaink Időbe telt, amíg ráesz- sett szóösszetétel engem Qonyacukor magyarosi- műsorát, megtekintek egy méltem hogy mi az. Akkor meglop! Érzelmileg. Mert, tas-e? Vagy csupán az magyar mozgófényképet, hangosán kimondtam. iz- ha azt mondom: krumplién- Wk jövevényszó helyett majd feltolakszom a gép­ítgettem. De ilyen keser- kor, akkor máris elomlik másikat, hivatalosabban erejű tarsasberjaromure, vesen még sohasem állt rá a nyelvemen. Látom gyér- hangzót akarjak ramtuk- esetleg fogok egy bérgép- a nyelvem magyar szóra, mekkorám szatócsboltját mami? Mert köztudott, kocsit, hogy időben hazaér- mert úgy éreztem, semmit Kolman bácsival, akihez hogy a burgonya (a la Bo- jck. A sarkon pattogatott sem jelent. Burgonya cukor, már csak azért is élvezet urQogne) épp olyan tőről- tengerit (vagy törökbúzát) — morogtam magamban, volt elmenni, mert süket metszett finnugor szó, vásárolok a gyerekeknek, Aztán, hogy burgonyabo- volt az istenadta és ott mint teszem azt a ko- es este elmondom nekik a gár, mert erre már rá járt kedvünkre kiordítozhattuk nyak... meset a zöldsertésről... a nyelvem. Igen a szavak magunkat. Érzem a bolt il- Am lehet, tevedek a De amíg meg nem győz­fogalmakat fejeznek ki, a Intőt, izzadó tenyeremben a krumplidologban. És he- neii: krumplicukor! fogalmakhoz pedig valami- réz tízfilléreseket, egyszó- lyes az a törekvés, mely Kutua ura fakó! ben hivatkozhatunk az I behozatalával kapcsolatos I lyen módon visszanyúlunk, val átélem gyermekkorom egyjelentésű szavaink ese- y ‘ üzemszervezés hibáira, al gond. Egyáltalán nem mat Valami eszünkbe jut ró- egy darabkáját. tében a jobban hangzó Csonkaréti Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents