Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-15 / 113. szám
Az erkélyt is érdemes szépíteni Ha végigsétálunk az utcákon, kevés olyan erkélyt látunk, amelyet korszerűen, a célnak megfelelően rendeztek be. Így van ez, sajnos, az új lakótelepeken is. Vannak elrettentő példák is, amikor a lomtárnak használják. Rossz bútordarabok társaságában békésen pihen a seprű, vödör, szeméttartó. Lehangoló látvány az erkély korlátaiba befűzött színehagyott vászonrongy, gyékény stb. Pedig az erkélynek egészen más rendeltetése van. Az ízlésesen berendezett erkély kellemes kiegészítője a lakásunknak. Egy kis zöld oázist varázsolhatunk a városi házrengetegbe, ahol a család apraja-nagyja levegőztet. Tennivalók: először is sürgősen takarítsunk ki onnan minden holmit, mely nem oda való. Ha lehetőség van rá, fessük ki, hogy tiszta legyen. A rácsokat is fessük át újra. Ne sajnáljuk a pénzt arra sem, hogy új, színes vászont, vagy gyékényt húzzunk a rácsok közé Szereljünk fel virágtartókat a falra, s tegyünk bele futónövényeket Ha van olyan szobanövényünk, melyet kitehetünk, ízlésesen elrendezve emeli az erkély szépségét. Szereljünk fel az erkélyre világítást, hogy este is kint tartózkodhassunk. Végül vásároljunk az erkély méreteinek megfelelő kisebb vagy nagyobb kerti bútort, nyugszéket stb. Kevés költséggel, kis ügyességgel magunk is, barkácsolhatunk kerti bútorokat. Az erkély berendezésére ne használjunk tönkrement, régi bútorokat, rozoga székeket. Nem esztétikus látvány és az ott- tartózkodás sem olyan üdítő, mintha szép, szemnek is kellemes a környezet; A kulturáltan berendezett erkély a pihenés, a kellemes időtöltés helye, de alkalmas arra is, hogy levegőn végezze el a háziasszony a varrási, háztartási teendők egy részét. (Burgonyahámozás, zöldségtisztítás stb.) így levegőn is van és a házimunka nem köti a konyhába. De nagyszerűen felhasználható arra is, hogy a gyerek ott végezze el iskolai feladatait. A reggeli és az esti torna elvégzésére is alkalmas az erkély. A lehetőségekhez képest napozzunk sokat az erkélyen, mert a napfény szükséges szervezetünknek. Pólyásbabát is ott levegőztessünk, de vigyázzunk, nehogy napszúrást kapjon és ha már járni tud, megfelelő biztonságáról gondoskodjunk, nehogy kiessen az erkélyről. Mint látjuk, rengeteg lehetősége van annak, hogy célszerűen felhasználjuk az erkélyünket — éljünk velük. F. K, Gardrób a lakásban Több változatban hordható A századfordulón alakult ki, a svéd építészetben, hogy a lakásokba „belépő szekrényeket” készítettek, amelyet helybeli öltözködésre szántak. Ezt nevezték el a ruhatár után gardróbnak. A gardrób természetesen ma már nem olyan szekrény, amelyben öltözni lehet, hanem beépített szekrény, amely nélkül már el sem képzelhető a modern lakás. A szériában készített lakásokat a tervezők már eleve úgy készítik, hogy az előszobában, kisebb- nagyobb területre beépített, illetve gardróbszekrényt terveznek, A modem lakberendezési elvek szerint a nagyvárosokban, a magasba törő épületek lakásainál általában meghatározott négyzetméter lakóterület jut egy emberre, illetve köznapi nyelven eleve úgy tervezik: hány személyes lesz a lakás. A szobák, amelyekben a családi élet zajlik, kis méretüknél fogva, nem rakhatók tele ruhaszekrényekkel, tároló bútorokkal. Már pedig minden család rendelkezik olyan holmikkal, amelyekre csak egyes évszakokban van szüksége. A ruhatárolás és egyáltalán, a család holmijának a tárolása tehát a gardrób feladata. A modern lakások gardróbszekrénye két-, három-, sőt hatajtós is lehet, aszerint, hogy a lakást hány tagú családra tervezték, és eszerint menynyi a szekrényszükséglet. A szekrények belső beosztását akasztós, polcos, szellőző stb. is készen kapja a beköltöző. A gardróbszekrény tulajdonsága azonban mindig az, hogy „emeletes”, tehát a felső polcok olyan rakodóhellyel szolgálnak, amellyel egy közönséges ruhaszekrény általában nem rendelkezik. A felső polcokra — így ajánlják a belsőépítészek — olyan holmit kell elhelyezni, amelyre általában ritkán van szükség. Ide rakhatók a bőröndök, így tárolhatók télen a nyári, és nyáron a téli holmik. A CSAhADi házakban talán még nagyobb szükség volna ilyen emeletes tároló ruhaszekrényekre — gardróbokra, hiszen ott sokszor családok, dinasztiák élnek együtt, és gond Ne használjunk közös bögréi A tavasz kellős közepén járunk. Egyre szaporodik a tennivaló a földeken: vetnek, kapálnak, gyümölcsöt, szőlőt permeteznek. Munka közben hol a tűző nap verej- tékeztet, hol a szél által — gyakorta a . méteres magasságig — felkavart homokfelhő köhögtet. Ilyenkor aztán az ötperces pihenés is új erőt ad. Hátha még ez idő alatt a szomjat oltani lehet. Például egy nagy pohár hideg vízzel... A megyében több tízezer ember él tanyán, ahol szinte mindenütt megtalálható a gémeskút. Abból szívesen mernek friss vizet a szomszédos földeken dolgozók. Néha nyolcán is körülfogják a vödröt, s kézről kézre jár a zománcos bögre. Itt-ott még a gazda is csatlakozik az alkalmi ivókhoz. Aztán jólesően hallgatja — sőt meg is erősíti — a dicséretet, mely szerint az ő kútja adja a környék legjobb ivóvizét. Az elismerés jogosságában nem is kételkedünk. Sokkal inkább elgondolkoztat a vízfogyasztás eme módja, a bögrézge- tés. Mert a közösen használt bögre megannyi betegségnek a melegágya. Orvosaink tudnának erről legtöbbet beszélni. Beszélnek is, sajnos még ma is vannak olyanok, akik nem hallgatnak intő szavukra. „ ... nagyapámék több mint száz évig éltek, soha nem voltak betegek, orvost egyszer sem láttak, pedig a zománcos bögre mindig a vödör mellett volt...” — bizonygatják naniainkban is a bögre védelmében. Elavult, elkopott ma már ez az érv. Ha fellapozzuk az egészségügy statisztikai adatait, azonnal szemünkbe ötlik, milyen örvendetes mértékben csökkent az utóbbi időben például a tbc-megbetegedések száma, s hogy némely — korábban még gyógyíthatatlannak tartott — járványos betegség ma már nem találhá- tó meg. Ne feledjük, hogy a „nagyapámék” idejében a tbc is népbetegségnek számított, sok áldozatot szedett. Falusi temetők fejfái tudnának erről megrendítő hitelességgel vallani. Az írott és íratlan krónikák pedig arról, hogy a betegségek legtöbb esetben a családok közösen használt zománcos bögréiben eresztettek „gyökeret”.. Évszázadok szomorú példái figyelmeztetnek mindenkit: száműzzék a közös használatból a bögrét, s ha meg is hagyják a vödör mellett, az csak mérőeszközül szolgáljon! A vízfogyasztásra kitűnően használható üvegáru nemcsak olcsó, de ízléses is, és a műanyagpohár sem drága. A vidéken, s főleg tanyákon lakók, így aránylag kevés pénzért megfelelő meny- nyiséggel gyarapíthatják pohárkészleteiket. S ha a mezei munkáról betérő szomjas emberek vizet kérnek, ne sajnálják a poharakat rendelkezésükre bocsátani. A több pohár használata, ugyanis kizárja a kórokozók esetleges továbbterjedését. Óvakodjunk a közös bögre használatától! Velkei Árpád a családtagok holmijának elhelyezése. A családi házakban éppen olyan természetességgél lehet gadróbszekrényt beépíteni, mint a városi, házgyári lakásokba. A bútoripar évek óta gyárt és importál is emeletes gardróbszekrényeket. Mégpedig nemcsak előszobába, vagy konyhába alkalmas festett kivitelben, hanem fényezett és furnérozott szobaszekrény jelleggel (Ciprus néven) is. Ezeknek a szekrényeknek jellegzetességük, hogy lábuk nincs, a ruhaszekrény kis szekrényekkel magasítható, akár a meny- nyezetig. Ha lakószobába visszük be, ügyeljünk arra, hogy a szekrény színe, de leginkább elhelyezése ne rontsa meg a szoba belső egységét, harmóniáját. Természetesen célszerű és ajánlatos, ha gardrób beépítésével, elhelyezésével, már a tervezésnél, építkezésnél számolnak. Nem véletlen, hogy a modern , lakásoknál mindig az előszobába, és ritkább esetben a lakószobába tervezik a gardróbot. A szekrények ugyanis helyet igényelnek, amit a lakótérből a tervezők nem szívesen vesznek el. Másrészt, természetszerű, hogy hazaérkezéskor, illetve otthonról távozáskor öltözködünk: kabátot veszünk fel, vagy vetünk le. És ez leginkább az előszobában történik. Azonkívül az előszobába tervezett gardrób a lakás bármely helyiségéből, így a konyhából is a legrövidebb úton megközelíthető, tehát használata nem jelent külön fáradtságot. A GARDRÓB — magyarul beépített szekrény —, miután hasznos és befogadóképessége általában a legideálisabb, falun és városban egyaránt a mai modern lakások, családi házak fontos és rangos bútora lett. Kovács Margit ruhák Az új évszak beköszöntésével a lányok és az asz- szonyok egyre többet lapozgatják a divatlapokat. A divatbemutatók fotói nemcsak érdekes szabásmegoldásokról, hanem külföldi és hazai divat- tervezők legújabb ötleteiről is tudósítanak. 1971-ben valójában kedve szerint mindenki azt hordhatja, ami tetszik és jól áll neki. Ma igazán sokrétű a divat. A szoknya hossza egyéniség, alkat és kor szerint vál tozhat a Chaneltől a m xiig, a nadrág hossza shorttól a pantallóig. , két állandó ruhadarab? pedig, pulóverek és bió zok sora egészítheti 1; nagyon praktikusan. Nos, azok számára, ak;’ nem tudják eldönten mit is varrassanak, m lyen legyen az a rutin amelyben divatosak is amely jól kihasználhat«! és variálható is — írni néhány ötlet: Alapruhák: 1. Ha több anyagot veszünk midi és maxi hosszúságúra változtatható szoknyát kapunk. A változtatást cipzár segítségével oldjuk meg. A szoknya aljára, melynek színe lehetőleg semleges és egyszínű legyen, egy-két piét varrjunk. Ez a díszítésén kívül arra szolgál, hogy a cipzárat eltakarja. A piézés a hosszabbító részen is folytatódjék. 2—3. Mintás jerseytől divatos a nadrágszoknya spen- cerszerű kabátkával. Az egyszínű pánt, vagy betétdísze legyen azonos az előbbi szoknya anyagával. 4. Oroszos blúzunk anyagát színben és mintában egyaránt úgy válasszuk meg, hogy a többi ruhadarabunkkal is hordható legyen, továbbá az úgynevezett parasztblúz új formáját, amely zártabb és kivágottabb kivitelben egyaránt divatos. Az erősebb termetűek körében a kívülkötős, vagy pántba fogott blúz és az ujjatlan mellény blúzként, biztos sikert arat. Alkalmi blúznak pedig az átlátszó, madeira, csipke és selyemféleség a legdivatosabb. Rajzainkon bemutatunk jó néhány variációt, tessék közülük választani. Nádor Vera Ismerkedés a rebarbarával A Németországban, Angliában vagy a skandináv országokban megforduló turisták elé gyakorta feltálalnak egy nálunk kevéssé ismert „nyersanyagból”, rebarbarából készült ételeket. Időnként a hazai zöldségpiacokon is felfedezhetjük a köte- gekben árult halvány sárgászöld, bíborszínnel gyengén átszőtt húsos, vastag rebarbara levél- nyeleket, amelynek most kezdődik a szezonja, de csak kevesen ismerik elkészítésének változatait. A növény zsenge levél- nyeliből főzelék és mártás készíthető, forrázva pedig salátaként fogyasztható. Az alma ízére emlék ezt? tő, keltem-sen ?? vanykás ízű levél?; gyakorta komrótot,. gyf tnölcs-koc.r ;onvát és szer pöt cury' dnak. Ueci 'núg: használják tészta f’’. 51 k töl telékéül, akárcsak az almát, vagy az egrest. A még gyenge virágszár spárga módjára elkészítve kellemes és jóízű. A növény valamennyi készítménye igen egészséges, jó hatással van a szervezetre, különösen a beide működésére. A kémikusok kielemezték, hogy becses gyógyanya- gokat — emodint, krizo- savat és frangulasavat (enyhe hashajtóanyagokat) — tartalmaz, és jelentős mennyiségű C-vita- mint. A Távol-Keleten honos fajoknak a gyökere már az ókorban fontos és szinte nélkülözhetetlen gyógyszer volt. Kínában ősidők óta ismeretes a rebarbara. mint jó étvágy- gerjesztő és hashajtó. A rebarbarát a múlt zúzád derekán hozták be 'urópába Dél-Szibériából. A nem különösebben kényes évelő növény jól bírja a tél hidegét, 6* alkalmas talajban kielégítő öntözés mellett 10—12 évig tenyésztik. Levele altkor szedhető le a tőről, ha már teljesen kifejlődött (kb. június közepéig). Minden szedés alkalmával a tőről csak a legfejlettebb leveleket szabad levágni, az összes leveleknek legfeljebb egy- harmadát. Aki azért nevel rebarbarát, hogy levélnyeleit felhasználja, a virágszárat idejében távolítsa el, így a levelek jobban fejlődnek és a levélnyél vastagabb, húsosabb lesz. A virágért, díszítő hatásáért ültetett rebarbara nagy. lapuszerű, csipkés vagy fodros leveleivel a két méter magasságot is elérő töveken, bíborvSrös vagy vörösesbarna virágzatával mint dísznövény is, büszkesége lehet a kertnek,
