Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-13 / 111. szám
«4 ka pm este? Terítéken a szőnyeg Penelope éjjelente lebontotta azt a szőnyeget, amelyet nappal szőtt, mert a munka elkészültével újra férjet kellett volna választania. Közben a halottnak hitt, férjét, Odüsszeuszt várta haza, a bátor, okos, ravasz királyt a húsz évre elnyúlt kalandos hányattatásból. A kérők távoltartásnak ez a módja — amit Homérosz eposza dolgozott fel — még egy királynőnek is luxus volt. Ma pedig valószínűleg senki sem tenné meg a világon, annak a kockázata nélkül, hogy sültbolondnak nézzék. Annál is kevésbé, mert a szőnyegszövés any- nyi máshoz hasonlóan szintén ipari jellegű tevékenység lett, a régi kazah, perzsa motívumok alkalmazása a mai keresletnek felel meg. Ez persze mit sem von le például annak a kiskunfélegyházi szőnyegnek az értékéből, amelynek a minőségi vizsgálatát ábrázolja a fotónk. Zsákmányok parádéja Ez is trófea, ha nem is it vadászszenvedély eredményének, hanem valami csodálatos halászsxerencsénck a megtestesítője. A közelső vadászati világkiállításon — amelynek az előkészületeiből ad ízelítőt a felvétel — sokan a valóságban is megláthatják azokat a trófeákat, amelyekkel a baráti társaságokban, mint személyes zsákmánnyal, oly sokszor eldicsekedtek. előbbre hozták a színpadot 1922 nyarán operettszínház- A nézőtér faburkolata jó zá alakították az épületet, akusztikai hatást biztosít decemberben pedig Heltai A hajdani szecessziós épü- Jenő lelkes-szépségű avatólet klvül-belül megtartotta versével és Földes—Butty- eredeti stílusát, a mennye- kay: Oliva hercegnő című zet stukkó díszeit, szobrait operettjével megnyílt a Fő- Az épületek közé zsúfolt városi Operettszínház. Ro- színház szerkezetén, mére- boz Imre, Faludi Sándor, teln nem lehetett változtat- Kabos Gyula, Sebestyén Deni. De megoldották — a zső. Bárdos Artúr és má- belső udvar építésével — a sok igazgatták a színházat, színészek, a színházi dolgo- 1945 tavaszán — április zók kiszolgáló helyiségeit 5-én — a Csárdáskirálynő- is. A háromemeletes öltő- vei és Honthy Hannával zőházban kaptak helyet az újból megnyílt a színház, énekkari, a tánckari és a S mi mással nyithatott vol- zenekari öltözők. na most is, 26 év múltán, A hallban, a lépcsőfeljá- mint a Csárdáskirálynővel rónál két márványtábla a — és Honthy Hannával. mSSSSSSSsn WDr A PETŐFI NÉPE Szerkesztette: Pavlovits Miklós MELLÉKLETE Fotó; Pásztor Z., Tóth S. MTI Operett nyitány Annyi sok csodálatos látnivalója volt a kecskeméti május elsejei felvonulásnak, de őt mégis egész gyermeksereg figyelte áhítattal és szájtátva. Hiszen ő maga is olyan fiatalos külsejű még — és mégis egy csomó kitüntetés csillog-villog az egyenruháján. És, ahogy ott áll a katonazenekar előtt, és egyetlen kézmozdulatára fegyelmezett összhangban játszani kezdenek, ilyenkor szinte önkénytelenül is egyszerre, egy ütemre dobbannak a lábak, vígabb, pattogósabb lesz a felvonulók lépte, menete... Most csak piano, pianissimo, halkan, egészen halkan, aztán forte, erősebben — és fortissimo, még erősebben, hogy ide figyeljen az a bájos kis szöszke is ott az áruház kirakatánál ... (T—1.) Megnyílt a színház. Beköltözött újjávarázsolt régi helyére. Esténként már ott fénylik, viliódzik a legyező formájú fényreklám — Fővárosi Operettszínház. Napközben üvegajtaján átsejlik az ízléssel, mértéktartással aranyozott, bíbor-kárpitozott előcsarnok. A fal — indonéz faburkolatú, a padló olasz borítású, a csillár csehszlovák, az üveg belga, a színpadon osztrák díszletemelőgépek. Huszonnégy hazai és hat külföldi vállalat dolgozott az átalakítás négy éve alatt az operettszínházban. A dohánybarna kárpitú széksorokban 1017 néző foglalhat helyet. Megszüntették a páholyokat, az erkély összefüggő széksoraiból jól látni a színpadra. Gombnyomásra fényárban úszik a színház. Szabályozni tudják a színháztér páratartalmát. Hidraulikus berendezés emeli ki-be a díszletfalakat, ereszti le a vasfüggönyt. A fórgószínpad 12 méter átmérőjű, átépítették a zenekari árkot, valamivel színház múltját idézi. Az egykori orfeum alapítóinak, építőinek nevét vésték arany betűkkel a márványba. A múlt század utolsó éveiben „amikor még az aranyifjúság az orfeumba járt, Tarján Vili volt a legnépszerűbb gyerek az éj komolyabb hölgyei körében, benn a nagyszakállú Munczy Lajos vonta a könnyed francia sanzont, és a télikert falán frissek voltak a pohártörés nyomai a legendabeli pezsgés éjszakákból, midőn a Pommery patakban folyt és ezer forintot elverni egy éjszakán olyan megszokott dolog volt, a Somossy-házban...” — írja Krúdy. A Somossy-ház, a Nagymező utcai orfeum a millenniumi kor pompájával, szemet gyönyörködtető csillogásával vonzotta vendégeit. Azt mondják, a mutatásra Somossy tanította meg Budapestet; együtt ivott, mulatozott vendégeivel. Nagy esték, pezsgés úri murik színhelye volt az orfeum. Üj tulajdonosok jöttek.
