Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-13 / 111. szám

I oldal 1971. május 13. csfltBrtWc Homokhátsági tsz-szakemherek tapasztalatcseréj e Kiskunfélegyháza és környéke termelőszövet­kezeteiből, a tapasztalat- cserét szervező kecskemé­ti területi tsz-szövetségtől a napokban szakemberek jártak Szolnok megyében. Tanulmányozták a Török­szentmiklósi Baromfifel­dolgozó Vállalat termelési kapcsolatait és az üzem­mel szerződéses viszony­ban levő libatenyésztő gazdaságok hizlalás! mód­szereit. Ismeretes, hogy a Ho­mokhátságon, de különös­képpen Kiskunfélegyházán és környékén szívesen fog­lalkoznak a baromfi, fő­ként a víziszárnyas nevelé­sével. Megyénk szövetke­zeti gazdaságai tavaly több mint negyedmillió ludat értékesítettek, összesen 14 ezer 571 mázsa súlyban, ennek kétharmadát Kiskun­félegyháza és környékéről. A félegyházi és kunszál­lási termelőszövetkezetek az idén 150—160 ezer libát szándékosnak meghizlalni, többségét máj libaként ex­portra eladni. Népgazdasá­gi szempontból is jelentős a libahús- és libamáj ter­melés, hiszen a libahúsért a korábbi 70 cent helyett, kilogrammonként 95 cen­tet, 1 dollárt, az első osz­tályú libamájért pedig 15 dollárt fizetnek. A tanulmányút in­dítéka az az újságcikk volt, amely a közelmúltban két Szolnok megyei szövetke­zet, a zagyvarélcasi Béke és a mezőtúri Űjremény- ség újszerű libatenyészté­si, hizlalási módszeréről, s a termelési együttműkö­désben a törökszentmikló­si gyár szép kezdeménye­zéséről adott hírt. Pálfi Dezső, a török­szentmiklósi Baromfifel­dolgozó Vállalat igazgató­ja készséggel adott felvi­lágosítást a Bács megyei vendégeknek, a kiskunfél­egyházi egyesült Lenin— Rákóczi, a Vörös Október, a kunszállási Alkotmány Tsz és a területi szövetség szakembereinek. Elmondotta, hogy né­hány évvel ezelőtt még hat hétig hizlalták a ludat a vállalattal szerződéses vi­szonyban levő gazdaságok, de 30 deltánál nagyabb sú­lyú májat nem tudtak ter­melni. A fordulatot három évvel ezelőtt a nagy máj- termelő libafajta kitenyész­tése, s a 28 napos inten­zív hizlalási módszer be­vezetése jelentette. A há­romesztendős tenyésztői munka eredményeként Szerviz Baján Autót javítanak a vasasok Ä jelenlegi ötéves terv­ben minden eddiginél több személygépkocsit importá­lunk. Az autók számának ugrásszerű növekedésével lépést kell tartania a javí­tóhálózatnak, amely vi­szont eddig is az elmara­dott ágazatok között kul­logott. A gépkocsi javítás ilyen háttérből emelkedett ipari szolgáltatások sorába. A megyei tanács külön alappal rendelkezik a be­ruházások támogatására. Az Autófenntartó Ipari Tröszt kapacitásnövelő szándékát például 13,5 mil­lió forint juttatásával ösz­tönzik, ami magában fog­lalja a kecskeméti szerviz- állomás felépítését és 1975-ig egy kiskunhalasi beruházást is. A Kecske­méti Autó- és Gépjavító Ktsz-nek pedig két és fél milliót adnak a keretből. Hasonló segítséget kér a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz is, amely május else­je tiszteletére avatta fel új szervizállomását. A Duna-parti város legújabb létesítménye előtt egyelő­re még csak a műszerészek és a dolgozók járművei parkolnak. (Pásztor Zoltán felvétele.) Szerződéseket kötöttünk múlva teljes kapacitással — Vajon nem késett el valamennyi szocialista or- dolgozhatnak a bajai javí- ez az igénylés? — kérdez- szágból származó autótípus tők. tűk Varga Mózestől, a kis- garanciális javítására. Ezek­ipari termelőszövetkezetei- ben a hetekben pedig az nőkétől. Opel-szerviz elvállalásáról — A szervizünk valóban is tárgyalunk. olyan befektetés, amely az — A gépkocsijavítók fö- elmúlt ötéves terv végén löttébb kedvező, erősen kezdődött, s a befejezés át- konjunkturális helyzetet él­húzódott az idei évre. A veznek, s nem ritka, hogy kivitelezés jó ütemben ha- vissza is élnek vele. Mit ladt: alig több mint egy tesznek azért, hogy meg- év alatt elkészültünk a előzzék a visszásságokat? csaknem hétmillió forintot — a szerelők nagy részét érő épülettel. A beruházás- alkotó szakmunkásokat mi hoz eleve úgy fogtunk hoz- magunk képeztük ki, is- zá, hogy a terveink eleve merjük az embereinket. A bővítéssel számoltak. beérkező autókról átvételi _ Mekkora a jelenlegi jegyzőkönyv készül, a mun­k apacitás? kalapon pedig a szerelő Évi százezer óra, amit a kézjegyével igazolja a tény­tervezett fejlesztés több kedését. Így vállalunk ga- mint kétszeresére emel. A ranciát a hibák javítására, bővítést menetközben hajt- A tulajdonos egyébként — juk végre, s jövőre márkö- akit egy üvegfal választ el rülbelül tízmillió forintos a műhelytől — akár tanú­értékben tudjuk teljesíteni ja is lehet a munkának, a megrendeléseket, 16—20 — Hogyan készültek fel autót javítunk naponta, a kezdésre? Újabb vizsgálóműszereket — Az induláshoz harminc vásárolunk, s gépi mosót, szerelőről gondoskodtunk, valamint festőrészleget ál- Az összlétszám a továb- lítunk munkába. biakban százra növekszik. _ A bajai szerviz hiányt A raktárpolcokat mintegy p ótol azzal, hogy szinte hárommillió forint értékű láncszemet alkot a hasonló alkatrésszel töltöttük fel. szegedi és szekszárdi álló- A Szegedi út mentén ma­mások között. Milyen meg- gasodó autószervizben a bízásokat várnak? gépeket állítják a végleges — A kis-, futó és nagy- helyükre. Rövidesen kez- javítások elvégzésére egy- detét veszi az üzem próbá- aránt Halász Ferenc Zagyvarékason és Mezőtú­ron már olyan libákat hiz­laltak, amelyeknek mája negyvenhárom dekánál na­gyobb súlyú volt. A törökszentmiklósi gyár megfelelő segítséget nyúj­tott az új módszer beveze­téséhez, több ezer példány­ban kinyomtatta az új módszert írásba foglaló technológiai útmutatót. Gondoskodott a tojások keltetéséről, a ludak elő­neveléséről, a hizlaló gaz­daságokhoz juttatásáról, a védőoltáshoz szérumról, a gyorshizlaláshoz megfelelő tömőgépekről. A* igazgat« kísére­tében a vendégek az idén 40 ezer libát értékesítő mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz-be látogat­tak, amely nemrég egye­sült az Üjremónység Ter­melőszövetkezettel. Deme János kiskunfélegyházi fő­állattenyésztő, Magány Im­re titkár. Bretz Roland szövetségi munkatárs és a többi vendég kérdéseire Hegyi ^István elnök és Ma­jor János főállattenyésztő adott választ. A Bács-Kis- kun megyei szakemberek érdeklődtek a nagyüzemi nevelés körülményeiről, az értékesítésről, a munkadí­jazási módokról. majd megtekintették azokat a li­batömőgépeket, amelyeket a mezőtúri szövetkezetben Ádám László brigádveze­tő és társai a törökszent­miklósi baromfifeldolgozó­tól kapott prototípus alap­ján szerkesztettek. Az ol­csó, üzembiztos berendezé­sek igen megnyerték a lá­togatók tetszését. A napokban adtunk hírt a Kecskemét—Kiskun­félegyháza környéki Ter­melőszövetkezetek Terüle­ti Szövetségének küldött- közgyűléséről, amelyen többek között a tanul­mányutak, tapasztalatcse­rék jelentősége is szóba került. A közgyűlés utáni napon a szomszédos me­gyébe látogatott szakem­berküldöttség olyan isme­reteket szerzett, amelyeket nagyszerűen tud gyümöl- csöztctni a homokhátsági szövetkezetek lúdtenyész- tésének, hizlalásának fej­lesztésében. K. A. KONGRESSZUS UTÁN A tulajdonosok képviseletében MIRŐL VOLT SZŐ a szom­baton véget ért szakszerve­említhetnénk. Biszku Béla, a Központi Bizottság titká­ra például a jól végzett zeti kongresszuson - refe- ^Vka még nagyobbTnya- ratumokat és a külföldi g. & erkölcsi megbecsülé­sével kötötte össze a szak- szervezetek magasabb szín­vonalú tevékenységét. Azt mondotta: a munkásember mindent megért, ha látja munkája értelmét, de nem tűri el a szocialista elvek­vendégek üdvözlő beszé­deit nem számítva — 65 hozzászólás hangzott el? Nehéz erre röviden vála­szolni. hiszen mindenről szó volt, ami a szakszerve­zetekkel és a dolgozó em­berrel összefügg a dolgozó összeférhetetlen jelen­emberrel, elsősorban mun- ... ... kavállalói és tulajdonosi minőségben. Ez az utóbbi vonatkozás könnyíti meg végül is a válaszadást. — Gyakran halljuk, hogy a munkások tulajdonosok is — mondotta Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára. — Igen. A mi rendszerünkben a munkásosztály tulajdo­nos. A gyár, a vállalat az övé is. De érzi-e ezt amun­ségeket, az értelmetlensé­get, a pazarlást, a basásko- dást, a hatalommal való visszaélést, s azt, ha igaz­ságtalanságok érik. EGYESEK hajlamosak a szakszervezetek érdekvé­delmi munkáját meglehető­sen egyoldalúan felfogni. Nem értik, vagy nem akar­ják megérteni, hogy annak legfőbb vonása: érvényt kás a napi munka gyakor- szerezni a szocialista állam latéban? Nem érzi kellő- törvényes rendelkezéseinek képpen. — Majd így foly- és fellépni azokban az ese- tatta: — Az üzemi demok- tekben, amikor ezeket a rácia lelke és értelme az, dolgozó emberek rovására hogy az üzemekben a mun- megsértik. Az ilyen esetek- kások mindenről tudjanak, ben ugyanis — mint Bisz- és tapasztalatuk, tudásuk, ]jU Béla hangsúlyozta — a aktivitásuk kibontakozhas- kollektívák és az egyes dol- sék. Ez a feltétele annak, g0zók érdeke társadalmi hogy megalapozott legyen a érdek is. beleszólás, az önkéntes Soha még ennyi biztatást részvállalás. Ez az alapja a szakszervezetek, a szak- az érdemi munkaverseny- szervezeti aktívák nem kap­nék, a tartalmasabb bri- (;ak a jó, eredményes mun­gádvállalásnak, az egyéni és vállalati érdekeket szol­gáló céloknak. AZ IDŐSZERŰ gondolato­kat oly gazdagon termő tanácskozáson, ahol a hoz­zászólók sokoldalúan jelle- , .. . , . ... mezték a szakszervezetek segunk a kormányzati es a kára, s ennek kapcsán az önálló gondolkozásra és cselekvésre. Fock Jenő mi­niszterelnök is elsősorban ezt emelte ki a kongresz- szuson elhangzott beszédé­ben. „Úgy vélem, tevékeny­mai, megnövekedett és több tekintetben meg is változott szakszervezeti munkában is annál eredményesebb lesz, feladatait, e fönti megfő- minél inkább merünk önál- galmazásból érzékletesen kitűriik, a szakszervezetek­re váró sok és bonyolult tennivaló. Mindenekelőtt az, hogy — a kormány és a SZOT Elnöksége rendsze­ressé vált véleménycseré­jéhez hasonlatosan — a párt-, az állami, gazdasági szervek és a szakszerveze­tek minden szinten alkotó együttműködést alakítsa­nak ki. Az eredményes szakszer­vezeti munkára, ha úgy tetszik, a „szakszervezeti gondolkodásmódra” vonat­kozólag, több útbaigazítást lekedni. hiszen ismerjük a párt irányvonalát” — mon­dotta. EZ A KÖVETELMÉNY „fenn” és „lenn”, minden felelős poszton érvényes. A dolgozó emberek sokat vár­nak a szakszervezettől. Fél­reértés ne essék: nem min­den gondjuk, bajuk azon­nali orvoslását, kívánságaik hiánytalan teljesítését. Ha­nem elsősorban ezek alapos ismeretét, hiszen voltakép­pen ezzel kezdődik a jó szakszervezeti munka. b. j. Inkább lassabban, de korszerűen Nyilatkozott az orvoskongresszus küldötte Április közepén rendez- gedjünk a korszerűség el- főtitkári beszámolón kívül jazással, munkaidő-csök- ték meg Budapesten, az veiből. A továbbiakban a számos hozzászólás is ki- kentéssel kell ellensúlyozni. ÉDOSZ-székházban az Or- gyermekintézmények — tért rá. Amellett, hogy Sok szó esett az egészség- vos-Egészségügyi Dolgozók bölcsődék, óvodák — férő- örömmel üdvözölték az in- ügyi dolgozók képzéséről, Szakszervezetének VI. helygondjaira hívtam fel a tézkedést, elhangzottak ön- továbbképzéséről, művelő­kongreszusát. A kétnapos szakszervezet vezetőségé- kritikus megjegyzések is, dési lehetőségeik rendsze- tanácskozáson részt vett és nek figyelmét. Az anyák amelyek fokozottan felhív- rés megteremtéséről is. Jól­felszólalt mint küldött dr. jó része ugyanis hajlandó ták a figyelmet az orvos- esett egyébként, hogy a Pataky József, a szakszer- lenne korábban munkába társadalomtól elvárható Szakszervezeti Munka el­vezet megyei bizottságának állni, de mivel gyermekét etikai magatartásra; egy- mű időszakos kiadvány tagja is. A kongresszus lég- nem tudja elhelyezni, ben arra is utaltak, hogy kongresszusi különszáma a köre, hangulata és az ott kénytelen otthon maradni, a rendelkezés lehetőséget kecskeméti nővérot-honról szerzett tapasztalatok felől Egészségügyi dolgozóink nyújt a nem korrekt jőve- is képet közölt. kértünk tőle nyilatkozatot, közül például hatszázan delmi források visszaszorí- _ ... — Ami felszólalásomat veszik igénybe a gyermek- tására. - - '/e6lezetiu, egy mon­datban miként lehetne — Milyen témák szere- summázni a kongresszus ■peltek a napirenden? hasznát, jelentőségét? illeti, elsőként egy épp any- gondozási segélyt. Végül a nyira kecskeméti, mint körzeti orvosok heti pihe- amennyire országos gondot nőnapjának megnyugtató említettem meg. Nevezete- megoldását szorgalmaztam. — Szinte az egészségügy — Számomra a tanács- sen azt, hogy a felépítendő — Mit tart a kongresszus valamennyi ágának égető kozás két napja azzal a területi vezető kórházak a legjelentősebb mozzanaté- kérdései szóba kerültek, meggyőződéssel szolgált, legkorszerűbb elvek szerint nak? Határozatban mondottuk ki hogy egészségügyünk a készüljenek. Amennyiben — Fock elvtárs néhány a nők erkölcsi és anyagi legjobb úton halad a szo- kellő anyagi fedezet nem nappal előbb jelentette be megbecsülésének fokozot- cialista betegellátás im­ádna rendelkezésre, inkább az egészségügyi dolgozók tabbá tételét, sürgettük, előbbi teljes megvalósításá- szenved.ien halasztást ezek- bérrrendezését. Érthetően, hogy az ünnepnapi szolga- hoz — fejezte be nyilatko- nek a létesítményeknek a ez a téma foglalkoztatta latot, illetve a nehéz fizi- zatát a kongresszusi kül­berendezkedünk. ja; s körülbelül két hónap] tető alá hozása, de ne en- legjobban a résztvevőket: a kai munkát magasabb dí- dött. J. T*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents