Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 84. szám
4. oldal 1971. április 9, péntek Kiskunfélegyháza és Vidéke Általános Fogyasztási- és Értékesítő Szövetkezet értesíti tagjait, „ hogy az 1970. évi vásárlási és értékesítési visszatérítést ' április 13-tól megkezdi. Utalványok átvehetők szombat kivételével mindennap reggel 8-tól du. 5 óráig Kiskunfélegyházán, Szabadság tér 5. sz. alatti irodában. Községi tagszövetkezeteknél a visszatérítést az ügyintézők adják ki. Kérjük tagjainkat, hogy a részjegy utáni visszatérítésért azok is jöjjenek, akik vásárlási köny- t- vet nem adtak le. Szövetkezeti tagsági könyvet S hozzák magukkal. és haszon A hattagú brigád nyolc éve dolgozott együtt a legnagyobb megértésben, barátságban. Egymásért a tűzbe merték volna tenni a kezüket, mindenki ismert mindenkit, tudta mikor mit gondol, s hol kivel tölti szabad idejét. A nyolcadik évben azonban szétrobbant a sok próbát kiállott kollektíva. Három társuk ellen ugyanis olyan levelet küldött valaki a felettes szervhez, amelyben név szerint napra szóló pontossággal gyanúsította az illetőket nem nagy összegű pénzek szabálytalan kezelésével. Bizottság „szállta meg” a brigádot, kérdeztek, jegyzeteltek, mértek, tanakodtak. Aztán a tények, vallomások alapján megállapították: a bejelentésből semmi sem fedi a valóságot. Ezt tudomására hozták a brigád valamennyi tagjának és a vezetőjének is. A kollektíva szétrobbanása itt kezdődött. A bejelentésből ugyanis kiderült: csakis olyan valaki írhatta a levelet, aki ott dolgozik közöttük, aki minden apró részletét, mozzanatát ismeri munkájuknak. Azt persze nem tudták, hogy ténylegesen ki írt a felettes szervnek, amely megállapította, hogy nincs igaza a feljelentőnek. Egymást kezdték — eleinte csak ferde pislantá- sokkal — gyanúsítgatni. Aztán a bizalmatlanság úgy szivárgott szét közöttük, mint a víz a földben. Azt a levelet, amelyet később a brigád a felettes szervhez írt, s amelyben kéri: nevezzék meg a bejelentőt — mindannyian aláírták. Az a két-három ember, aki egymás előtt gyanún felül álltak, arra számított, hogy a „tettes” nem fogja aláírni a levelet, s ezzel elárulja magát. De egytől egyig aláírták. A válasz: A bejelentőt a törvény védi, így nem áll módunkban őt kiszolgáltatni ... Ma már a korábban igen jól dolgozó brigádnak csak a „hűlt helyét” találja az ember az üzemben. Egyenként elszállingóztak a tagok. Kétségtelen, hogy sajátos eset ez, de minden bizonnyal nem egyedi. Igaza van a felettes szervnek is, amikor a törvény értelmében védi a bejelentőt, csupán ott kell vitatkozni a törvény alkalmazóival, hogyha kiderül: egyetlen szava, betűje sem igaz a levélírónak — még akkor is védi. Pedig ekkor már nyilvánvaló volt, hogy nem jóhiszeműségről van szó, hanem — nevezzük nevén — rágalmazásról. A rágalmazót pedig nem védi, hanem büntetéssel fenyegeti a törvény. A címben kárról és haszonról beszéltünk. Az ismertetett esetben — nem vitatjuk a felettes vizsgá- lószerv jóhiszeműségét — sajnos, több a kár, mint a haszon. Ez utóbbi csupán annyit jelent, hogy kiderült: hamis a bejelentés. A kár pedig az, hogy a gyanú végül is szétbomlasztott egy jó munkáskollektívát. Több figyelmet, nagyobb tapintatot és a bejelentőt védő törvény rugalmasabb alkalmazását várjuk azoktól a szervektől, akik a b®- jelentések kivizsgálására hivatottak. — dorgál — Új kiadvány: A homoktalaj sokoldalú hasznosítása Asszonyok brigádja Csupa asszony és lány alkotja azt a brigádot, amely az Épületasztalos- és Faipari Vállalat kecskeméti gyárában a négyfejes — szovjet importból származó — gyalugépekkel dolgozik. A képen látható három berendezés ontja a simára gyalult norJnálparkcttát. Műszakonként összesen 450 négyzetméternyi felületet beborító parkettamennyiséget készít a brigád. Pásztor Zoltán felvétele Késedelmesen rakodó vállalatok Nem szűntek a szállítási gondok Áz őszi csúcsforgalom nem a legjobb eredménnyel zárult. Több százezer tonna áru leszállításával adósak maradtak megyénkben a termelő, illetve fuvarozó vállalatok. Csupán építőanyagból 280 ezer tonna a lemaradás. Az idén azonban ezt nemcsak pótolni kell, hanem felkészülni arra is, hogy az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésével a szállítási Igények is emelkednek. A szállítási gondok országszerte súlyosbodtak az elmúlt év elején, s ezek a különböző természeti csapások miatt nem is enyhültek. A Gazdasági Bizottság ezért foglalkozott tavaly oly mélyrehatóan a közlekedés problémáival, és határozata nyomán rendelkezések láttak napvilágot a vasúti kocsik állása után járó büntetés megszigorítására. Dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter a napokban dr. Ro- mány Pálhoz, a Bács-Kis- kun megyei pártbizottság első titkárához intézett levelében megállapította, hogy a vállalatok többsége feltárta azokat a lehetőségeket, amelyekkel a vagonok ki- és berakását meg tudták gyorsítani. Ennek eredménye, hogy a késedelmes rakodások aránya országosan több mint 40 százalékkal csökkent. A rakodási intenzitás tartós javítása azonban csak műszaki fejlesztéssel lehetséges, amire alig néhány helyen történhettek még meg a kezdő lépések. Ezért a rakodáskorszerűsítés további ösztönzésére a Gazdasági Bizottság határozata nyomán hozott rendelkezések érvényességi idejét meghosszabbították. Elrendelték ugyanakkor a felemelt kocsiállásdíjak differenciált alkalmazását, hogy hatékonyabban ösztönözzön a rakodási munka műszaki fejlesztésére. A bírságösz- szegek többletbevételéből országos rakodásfejlesztési alapot képeznek, amelynek elosztásáról majd, a Központi Szállítási Tanács keretében létrehozott bizottság dönt. A közlekedési és postaügyi miniszter levelében felsorolta azokat a megyei vállalatokat, amelyek a február havi szállítások értékelése alapján késedelmesen rakodtak, s 2160 óra késedelem után fizettek kocsiálláspénzt. Ezek: a Kecskeméti TÜZÉP Vállalat a kiskőrösi vasútállomáson, az ÉM Asztalosipari Vállalat a bajai vasútállomáson, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a soltvad- kerti vasútállomáson a 9. sz. Volán Vállalat a kiskunhalasi és a kunszent- miklósi vasútállomáson rakodott késedelmesen. A miniszteri levél dicséretet is tartalmaz. Gyorsan és pontosan végezte a rakodási munkákat a Bács- megyei Állami Építőipari Vállalat a Kecskemét-Alsó, és a 9. sz. Volán Vállalat a kecskeméti vasútállomáson. N. O. Megjelent a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet 1970. évi bulletinje. A százharminc oldalas mű — amelyet a hazaiakon kívül ötszáz külföldi tudományos intézet kap meg cserepéldányként — legnagyobb terjedelemben a homok hasznosításával kapcsolatos kísérletek eredményeit összegezi számos képpel és táblázattal illusztrált tudományos dolgozatban. Az intézetnek ezen a nevén ez az ötödik és egyben az utolsó ilyen kiadványa, mivel az átszervezés folytán 1971. január 1-én Zöldségtermesztési Kutató Intézetté alakult át. A művet a tanulmányok szerzői és a kiadvány szerkesztői, hatvanadik születésnapjára dr. Mészöly Gyulának, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, a kutatóintézet igazgatójának ajánlják. A Duna—Tisza közi gyengébb talajok fehérjében gazdag takarmánykeverékével folytatott kísérletekkel foglalkozik Baskay Györgyi kutató a Napraforgóval társított hüvelyesek termesztése zöldtakarmánynak a kecskeméti lepelhomokon című írásában. A paradicsom fogyasztása, de különösképpen konzervipaHáromszáz embernek épül A körvonalaiban kibontakozó igen tekintélyes, 4500 négyzetméter alapterületű műhely a fejlesztésnek égy újabb szakaszát jelenti a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárában. A csarnok további háromszáz dolgozó felvételét teszi lehetővé, amivel kereken ezerre emelkedik a gyáregység létszáma. Az évek óta tarló nagyarányú bővítések a szociális létesítmények — öltözők, fürdők, konyha, étkezőhelyiség, orvosi rendelő — kialakításával fejeződnek be jövőre. (Tóth Sándor felvétele) rí feldolgozása szempontjából igen jelentős az a kísérlet, amelyet az intézetben a Kecskeméti Konzerv paradicsomfajta öntözéses termesztésével és az ezzel összefüggő beltartalomvizs- gálattal kapcsolatban végeznek. Ezeknek eredményeit Berényi Miklós összegezi. Fehér Béla, Kiss Árpád és Vidéki László a mai piaci követelményeknek megfelelő görögdinnye előállítására irányuló kísérletekről, s azok eredményeiről írt. Ismeretes, hogy a konzervipar pályázatot hirdetett a tartósításra legalkalmasabb uborkafajták nemesítésére. A Zöldségtermesztési Kutató Intézetben már évek óta folyik ilyen munka. Az ipar növekvő minőségi igényeinek megfelelő nyersanyag előállításáról, az új kecskeméti uborkafaj ta-jelöltekről szól Bajtay Ilona és' Kőrös Lajosné írása. Kalocsán, az intézet fű- szerpaprika-nemesítési és termesztési osztályán több mint tíz éve foglalkoznak a korai, nagy festéktartalmú, egyszerre érő, a gépi szedés követelményeinek is megfelelő paprikafajta előállításával. Dr^ Márkus Ferenc e nemesítő munkáról írt tanulmányt. Végül említésre méltó az az előzetes közlemény, amelyet Molnár Lajos írt a termőre fordult nyolcéves kajszisövény-kí- sérletről. Az idén hatodik évfolyamába lépő tájékoztató kiadvány hű képet ad Kecskemét és a Duna—Tisza köze külföldön is nevet szerzett tudományos intézetnek magas színvonalú kutatómunkájáról. K. A. Tizenegyezer vagon hús az A Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat tájékoztatása szerint a húsvéti ünnepekre kért áruféleségek legnagyobb részét április első hetében már átadták a kereskedelemnek. A füstölt árukból az igényeket teljes mértékben ki tudják elégíteni. A megye boltjaiba került 160 mázsa kötözött sonka, 40 mázsa darabolt comb. 30 mázsa tarja, 30 mázsa csülök és 20 mázsa oldalas. Hetekkel ezelőtt megkezdődött a tejesbárányok vágása is. Eddig 9 ezer bárányt vágtak le húsvétra. Ennek legnagyobb részét ünnepekre azonban Olaszországba szállították, mivel a hazai kereskedelem a meglehetősen magas fogyasztói ár miatt csak keveset rendelt. A disznó- és marhahúsból eddig több mint 11 ezer vagonnal juttattak a megye boltjaiba. A hét folyamán tovább folytatódik a munka a vágóhidakon, így közvetlenül az ünnepek előtt is jelentős mennyiségű friss húst, és húskészítményt bocsáthatnak a fogyasztók rendelkezésére.
