Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám

1071. április 9, péntek 3. oldal Képzőművészek tanácskozása Kecskeméten A Minisztertanács ülése Tegnap délelőtt tanács­kozásra gyűltek össze a megyénkben élő képzőmű­vészek Kecskeméten, az Országos Nevelőintézet dísztermében. A találkozón részt vett Tóth Miklós, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának munkatársa, Luzsica Lajos, Munkácsy- díjas festőművész, a Ma­gyar Képzőművészek Szö­vetségének titkára, vala­mint a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács il­letékes osztályainak képvi­selői. Tóth Miklós vitáindító előadásában a magyar kép­zőművészeti élet időszerű kérdéseiről beszélt. Elemez­te a nyugat-európai pop- és különböző avantgárd i • •• rr • jovoje Hazánk több mint 236 ezer hektár szőlőterületé­nek 60 százaléka homokos talajon van. Bács-Kiskun megyében 100 ezer mező- gazdasági főfoglalkozású családnak legfőbb kereseti forrása a szőlőtermesztés. Művelőinek tehát nemcsak bort, hanem kenyeret, meg­élhetést is ad. Ezért volt olyan jelentő­sége annak a tanácskozás­nak, amelyet csütörtökön a homoki szőlőtermesztés helyzetének megvitatására © megyei tanács vb mező­gazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület, vala­mint a mezőgazdasági szak­szövetkezetek területi szö­vetsége Kiskőrösre hívott Össze. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumot dr. Tompa Béla, a zöldség-, gyümölcs- és borgazdasági osztály vezetője, és Mészá­ros István, a szervezési osz­tály vezetője képviselte. Dr. Csizmadia Tibornak, a járási tanács vb-elnöké- nek megnyitó szavai után Pfenning Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­nak főkertésze ismertette azokat az ei-edményeket, amelyeket Bács-Kiskun me­gye a második ötéves terv­ben kezdődött szőlőtelepí­áramlatok hatását, megjele­nési formáit képzőművé­szeti életünkben. Elmon­dotta, hogy erőteljesen fej­lődik szocialista képzőmű­vészetünk és sikeresen tölti be hivatását a tömegek kö­rében. Ezután kritikai éle­tünkről szólt, arról, hogy meg kell változtatni az olyan szemléletet, ami ab­szolutizál egyes irányzato­kat, majd a zsűrizés és ki­állításpolitikánk felelőssé­géről beszélt. Említést tett a középiskolai vizuális ok­tatás hiányosságairól, ne­hézségeiről. Létre kell hoz­ni a közönség és a művé­szet viszonyának új, kor­szerű formáit — ezzel kap­csolatban megemlítette —, hogy ez a további fejlődés alapja is, mivel az elmúlt ban elért. A rekonstrukció folytán a megye szőlőültet­vényeinek hozama 1 millió mázsával emelkedett. Dr. Tompa Béla a ho­moki szőlőtermesztés fel­újításának tennivalóit is­mertette. Elmondotta töb­bek között, hogy az utóbbi 10 évben átlagosan 11,7 mázsa és 27,1 mázsa kö­zött váltakozott egy hold szőlőültetvény termése. Ez az ingadozás összesen az évi 5 millió mázsát is el­érte egy év alatt, s ez rend­kívül nagy nehézségeket támasztott a feldolgozó és bortároló üzemekkel szem­ben. Bebizonyosodott, hogy a korszerűen művelt sző­lőknél, ahol a gépesítés is kielégítő, a termésátlagok ingadozása kedvezőtlen idő­járás mellett is csekély. Az előadó ezután a homoki szőlők rekonstrukciójának sok irányú tennivalóit is­mertette. Az értekezlet vitájában felszólalt többek között Boza József, a kiskőrösi járási pártbizottság titkára, Tóth Sándor, a Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgató­ja, Kői Béla, a szakszövet­kezetek területi szövetsé­gének titkára, Vincze Jó­zsef országgyűlési képvi­selőjelölt, a soltvadkerti Jóreménység Szakszövetke­öt évben a képzőművészeti kiállítások száma megkét­szereződött. Az előadást követő vitán Diószegi Balázs és Goór Imre festőművészek sürget­ték a Magyar Képzőművé­szek Szövetsége Bács-Kis­kun megyei csoportjának létrehozását, Palkó József megyei titkár javasolta: az épülő új lakótelepeken lé­tesítsenek műtermes laká­sokat és telepítsenek le me­gyénkben tehetséges, fiatal művészeket, mert az urba­nizáció évekre biztosítana számukra munkalehetősé­get. A résztvevők ezután az 1971. évi téli tárlat és az 1972. júniusi budapesti me­gyei tárlat előkészületeiről tárgyaltak. Cs. K. zet elnöke, Jenei Mihály, a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz főkönyvelője. A tanácskozás időpont­jában rendezték meg Kis­kőrösön a községi pártszer­vezet székházában a já­rási borversenyt, amelyen a homokon gazdálkodó ter­melő- és szakszövetkezetek, állami gazdaságok mutat­ták be boraikat. K. A. A Minisztertanács teg­napi ülésén a külügymi­niszter beszámolt Ivan Ba- sev bolgár külügyminiszter március 22. és 26. között Magyarországon tett hiva­talos látogatásáról és a ve­le folytatott tárgyalások­ról. A Minisztertanács megelégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a tárgyalások jelentősen hoz­zájárultak a két nép ha­gyományos, testvéri barát­ságának további elmélyíté­séhez. A Minisztertanács meg­vitatta és elfogadta az Or­szágos Tervhivatal elnöké­nek jelentését a KGST-or- szágokkal folytatott 1971— 1975. évi kétoldalú terv­egyeztetés eredményeiről, tapasztalatairól és a továb­bi feladatokról. A beszámo­ló megállapítja: a terv­egyeztetés keretében 1975- re, 1970-hez képest mint­egy 50 százalékos forga­lomnövekedés várható. A Szovjetunió kiemelkedő szerepet tölt be mind az alapvető nyersanyagokkal és energiahordozókkal való ellátottságunk, mind ex­porttermékeink értékesíté­se szempontjából. A gépipari exportszállí­tások egyeztetése — össz­hangban központi prog­ramjainkkal — kedvezően befolyásolja fejlesztési el­képzeléseinket. A gépkivi­telen belül növekszik az autóbuszok, a műszerek és a számítástechnikai eszkö­zök részaránya. Komplett berendezésekből az 1971— 1975. évekre másfélszer több importot egyeztettünk, mint az előző ötéves terv­ben. Mezőgazdasági, élelmi- szeripari és könnyűipari termékeink exportlehetősé­gei • kedvezően bővülnek. Az alapanyagok területén több terméknél sikerült kölcsönös érdekekre alapo­zott elgondolásokat megva­lósítani, egyes anyagoknál öt évnél hosszabb időszak­ra biztosítani beszerzésein­ket. A tervegyeztetés során néhány hosszabb távú tar­tós termelési együttműkö­dés alakult ki, s előrehala­dás történt a gyártássza­kosítás területén is. A nehézipari miniszter jelentést tett a március 26. és április 2. között folyta­tott iraki tárgyalásairól. A magyar és az iraki delegá- cói — mindkét fél közös érdekeinek megfelelően — megbeszéléseket folytatott a két ország közötti olaj­ipari együttműködés kiszé­lesítéséről. A kormány a .jelentést tudomásul vette. A külügyminiszter és az Országos Atomenergia Bi­zottság elnökének közös előterjesztése alapján a kormány megvitatta a nukleáris fegyverek elter­jedésének megakadályozá­sáról szóló, úgynevezett atomsoromoó-szerződés végrehaitásával kapcsola­tos teendőket. A Miniszter- tanács a jelentést tudomá­sul vette, s az Országos Atomenergia Bizottság el­nökét megbízta a Nemzet­közi Atomenergia Ügynök­séggel kötendő biztosítéki (ellenőrzési) egyezmény létrehozására irányuló tár­gyalások folytatásával és a hazai feladatok koordiná­lásával. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter arról szá­molt be, hogy az „Életbiz­tonság a tengeren” elneve­zésű nemzetközi egyez­ményből — amelyhez ha­zánk is csatlakozott — mi­lyen feladatok ellátása há­rul a kormányra. A Mi­nisztertanács megbízta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a belföldi — és a külügyminiszterrel egyetértésben — külföldi intézmények, szervezetek és személyek részére meg­hatalmazást adjon műszaki és üzembiztonsági vizsgá­lat, valamint ellenőrzés gyakorlására, továbbá e körben bizonyítványok ki­adására. A belügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány rendeletet hozott az állam­titok és a szolgálati titok védelmének újabb szabá­lyozására. A rendelet az államtitkok körének kor­szerűsített meghatározását adja, egységesen rendezi az államtitok, illetve a szol­gálati titok védelmének el­veit, összefoglalja, módo­sítja és kiegészíti az erre vonatkozó korábbi kor­mányrendelkezéseket. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnöke közös javas­latot terjesztett elő a taná­csok információs rendsze­rének továbbfejlesztéséről. Az új tanácstörvény, vala­mint a területi tervezés és tervek rendszerére vonat­kozó korábbi kormányha­tározat végrehajtása szük­ségessé teszi, hogy a taná­csok feladataik ellátásához megfelelő információkkal rendelkezzenek. Ennek ér­dekében a kormány hatá­rozatot hozott, mely részle­tesen megszabja az infor­mációszolgáltatás rendjét, s az egyeztetett adatok alap­ján lehetőséget nyújt arra, hogy a tanácsok a tények ismeretében hozzanak dön­téseket, dolgozzák ki fej­lesztési, területrendezési terveiket. A Minisztertanács ezután I egyéb ügyeket tárgyalt. Csipkeházi lakótelep Kiskunhalas messze földön híres csipkéjéről, és a leheletfinom kézimunkák műhelyé­ről, a csipkeházról, A jövőben újabb értékkel gazdagodik a város, aminek a látványosság­ra éhes turistáknál is jobban örülnek a helybeliek. A jelenlegi ötéves tervben lakónegyed épül fel, amely helyéről a Csipkeházi Lakótelep nevet kapta. A makett jól érzékelteti, hogy a tervező zárt lakónegyed létrehozására törekedett, ugyanakkor igazódott az adottságokhoz. Például ahhoz, hogy a lakótelep tengelyében főútvonal halad át, amely mellett — a zajszint csökkentése érdekében — nem zárt, hanem az útra merőleges, szabadon álló szárnyak épülnek. Az alapozás az idén megkezdődik, s A tervidőszak végére több mint négyszáz család Jut itt OTP- és szövetkezeti lakáshoz. Tóth Sándor felvétele. A homoki szőlőtermesztés tési program végrehajtásá­lovábbi 129 000 hektárral szélesedett. Ezekben az években ha­tározottan fejlődött Krím mezőgazdasága is, megerő­södött a kolhozok és szov- hozok anyagi-technikai bá­zisa. A bruttó termelés évi átlaga 632,3 millió rubelra — 57,7 százalékkal — emel­kedett. A munka termelé­kenysége 42 százalékkal nőtt. A gabona, zöldség, gyümölcs, szőlő, hús, tej, tojás és más mezőgazdasági termékek felvásárlásának tervfeladatait határidő előtt teljesítették. Ott maradt a vándorzászló A szemes termények évi átlagos termése 37 száza­lékkal nőtt, a terméshozam hektáronként 23,9 métermá­zsa volt — az előző 5 éves tervbeni 16 mázsával szem­ben. 1970-ben hektáronként 34 mázsa gabonát, illetve 55,4 mázsa rizst takarítot­tak be. A párt és a kormány 1970. december 14-én a te­rületet a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tün­tette ki a gazdasági és kul­turális építőmunka, s az ötéves terv sikereinek elis­meréseképpen. Krím meg­kapta az UKP Központi Bizottsága és a köztársaság minisztertanácsa Vörös Vándorzászlaját is a gabo­nafélék magas termésátla­gáért, s az össztermés nö­vekedéséért. Az állati ter­mékek előállításáért és az államnak eladott mennyi­ség emeléséért járó Vörös Vándorzászlót 1970-ben véglegesen megszerezték. Emelkedik az életszínvonal Az 1971—75-ös esztendők- mékek érteke 1975-ben 45 ben Krím ipara nagy fej- százalékkal haladja meg a lődés elé néz. Az összter- tavalyit. Az idén az ipar termelési értéke már eléri a 2,5 millárd rubelt. 1971—75 között több mint 4 milliárd köbméternyi gázt termelnek ki, majdnem kétszer annyit, mint az el­múlt ötéves időszakban. A terv előirányozza a sztrel- kovszki lelőhely bekapcso­lását is. Jelentősen fokozó­dik az ipar, építőipar, me­zőgazdaság, közlekedés és távközlés energiaellátása. Az új ötéves tervben korszerűsödnék azok az ipa­ri ágazatok, amelyek a la­kosság igényeit, illetve a pihenni, gyógyulni érke­zők szükségleteit elégítik ki, s amelyek a mezőgazda­ság fejlődését szolgálják. Az élelmiszeripar terme­lése 1975-re több mint 30 százalékkal ugrik előre. Ezen belül a konzervgyár- tás a tavalvinak másfélsze­resére emelkedik, a hús- és húsipari készítmények 21.6 százalékkal, a tejtermékek 15 százalékkal haladják meg a2 1970-es mennyisé­get. A változás a minőség javulásával és a leginkább keresett cikkek előállításá­nak növelésével jár együtt. További fejlődés vár a vegyiparra. Üj üzemek lép­nek be. amelyek meghá­romszorozzák a termelést. A tervek szerint már az idén teljes kapacitással megkezdi működését Szim- feropolban a nagy panele­ket előállító házgyár első részlege. Belép a termelés­be a háztartási vegyianyag- gyár mellett egy-egy ve­gyesipari üzem. Alupká- ban. Szakiban és Pla- nyerszkben; kórházakat ad­nak .át Szimferopolban, Szevasztopolban, valamint Armjanszkban. Tovább fejlődik a közle­kedés és szállítás valameny- nyi ágazata. A vasúti szál­lítás fejlesztése például az áteresztőképesség és fuvar­mennyiség növelésére irá­nyul. A jövőben is jelentős he­lyet foglalnak el a terüle­ten a nagy népgazdasági beruházások, amelyek első­sorban a nyersanyag-kész­letek. természeti kincsek minél teljesebb kihasználá­sát, a dolgozók anyagi jó­létének javítását mozdítják elő. A IX. ötéves terv idején 100 ezer család számára építenek új lakásokat. Az életkörülmények javulását iskolák, bölcsődék, óvodák, kórházak létesítése kíséri. A kolhozok és szovhozok dolgozóira ugyancsak nagy feladatok hárulnak, mint például a gabonafélék ter­méshozamának hektáron­kénti 4—5 mázsás emelése, évente másfél millió tonna gabona produkálása, az ön­tözött területeken 55—60 mázsányi rizs termesztése hektáronként, átlagosan 50—60 mázsa szemeskuko­rica betakarítása. Ugyan­akkor 1975-re üvegházak­ban és fólia alatt már 63 ezer tonna primőrzöldséget is termesztenek. A mező- gazdasági üzemeknek első­sorban a magas kalóriájú élelmiszerek előállítására kell összpontosítani az ere­jüket. A szovjet nép életszínvo­nalának alakulásában, mint ismeretes, jelentős szerepet játszik a lakosság pénzbe­vétele, amelynek 30 száza­lékos növekedését jrja elő a jelenlegi ötéves terv. Ez az összeg több mint két­milliárd rubelt tesz ki a Krímben. A munkások és alkalmazottak havi átlag- keresetét 1975-re 135 rubel­ben állapítja meg a terv. A kolhozokban a ha­vi átlagkereset nagyobb mértékben — a közösség­ben végzett munka szerint — 30—35 százalékkal emel­kedik. A lakosság pénzbevételei­nek és a közszükségleti cik­kek termelésének fokozódá­sával összefüggésben 1975- re az állami és szövetkezeti kereskedelem áruforgalmát 1 milliárd 771 millió ru­belre tervezik, ami 506 mil­lió rubellal meghaladja az 1970-es esztendő értékét. Növekedni fog a mezőgaz­dasági termények helyi pia­ci áron történő értékesíté­se is. S nem utolsósorban fontos szerepet kap a la­kossági szolgáltatások fej­lesztése. Bársony Ferenc fordítása

Next

/
Thumbnails
Contents