Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
I A irapi áliatteiyiszii sikerei Az elmúlt év végén tartott összeírás eredményei szerint Mongólia szarvasmarha-állománya 22 423 000 volt. A mezőgazdasági dolgozók megfeszített munkája eredményeképpen alapvetően felszámolták az 1967—68-as téli takarmányhiány súlyos következményeit. A mongol szarvasmarhatenyésztők 1970-ben a negyedik ötéves terv befejező évében — 7,7 millió növendékmarhát neveltek, a mezőgazdasági egyesüléseknél és az állami gazdaságokban 5458 állattenyésztési célokat szolgáló helyiséget építettek fel. A húsfeldolgozás állami tervét 100 százalékra, a gyapjú termelését pedig 101,2 százalékra teljesítették. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Nagy Ottó A homoktalajok hasznosítása Ha a termelési körzetek: a Homokhátság, a Duna mente és a Bácska differenciált adottságait figyelembe véve al- körzeteket is képezünk, akkor a megyében 17 alkörzetet különböztetünk meg. Ebből a Homokhátságra 11 alkörzet jut. Azok a kutatási eredmények, amelyek a mezőgazdaság és erdőgazdaság, illetve a teljes élelmiszer- és fagazdaság keretei között jöttek létre, a homokfásítás gyakorlati eredményeiben is megmutatkoznak. Megyénknek 12,6 százalékát borítja erdő, az Alföld 9,3 százalékával szemben. A fafajok szerinti megoszlás: 50 százalék akác, 29 százalék hazai nyár, 10 százalék nemes nyár, 15 százalék fenyő. A fennmaradó 5 százalék tölgyekés más fafajták között oszlik meg. A nyilvántartások szerint 25 év alatt 32 ezer hektár telepítés, fásítás történt félmillión! forint beruházási költséggel. Az erdőterületek 83 százaléka az állami erdő- és fagazdaságok, 13 százaléka termelőszövetkezetek, 2 százaléka az állami gazdaságok, 2 százaléka a vízügyi igazgatóságok és más közületek kezelésében van. Az arányváltozás azonban várható, mert elsősorban a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok erdőtelepítése egyre kiterjedtebbé válik. Ma már 5 éves múltra tekint vissza a mezőgazdasági cellulóznyár-telepítés. Nem tartozik az erdőművelési ág fogalutJmSur ÍM9 mába az olasz rendszerű tághálózatban telepített nemesnyár-ültetvény. Ez helyenként a mezőgazdasági köztes hasznosítással is egybeköthető. Vágáskora jóval alacsonyabb az erdőnél, hiszen 14 —15 éves korban kitermelésre kerül. Az országos cellulóznyár-telepítésnek egyötöde Bács-Kiskun megyében történt, s a 3800 hektár cellulóznyárnak 80 százaléka a Homokhátságon, 15 százaléka a Duna mentén, 5 százaléka pedig a bácskai körzetben került ültetésre. A negyedik ötéves terv időszakában 10 ezer 300 hektár erdőtelepítés szerepelt a programban. Ebből 4 ezer hektár a mezőgazdasági cellulóznyár. Az erdő- telepítés 50 százaléka az állami szektorban, 50 százaléka termelőszövetkezetekben, a mezőgazdasági cellulóznyár-telepítés 80 százaléka a termelőszövetkezetekben és 20 százaléka az állami szektorban , történik. Az új ültetvényekből 4 százalék kerül a Duna mentére, 9 százalék a Bácskába és 87 százalék a Homokhátságra. A termőtalaj korszerű hasznosításának, Bács-Kiskun megyében külön kiemelten a homoktalaj komplex hasznosításának erdősítéssel, mezőgazdasági cellulóznyár-telepítéssel történő megvalósítása jó úton halad, több évtizedig tartó következetes, szakfnailag megalapozott kitartó munkát igényel. Dr. Maár András «•w; ^■Rnrn^ci auwmaui. L_J év«HM*r ÜÜ.3Ü im&i ccumóc wwta Tiuxm. Bács-Kiskun megye erdőterületének és telepítésének alakulása 1935. és 1970. között. Kísérleti sertéstelep Több mint 43 millió forintos költséggel épült fel a Hosszúhegy! Állami Gazdaságban az AGROTERV- rendszerű sertéstelep. A beruházási összeg nagyságát eleve meghatározta, hogy kísérleti telep, melynek számos berendezését egyedi gyártással készítették el. A telepet az AG- ROTERV 420 kocára és 2880 hízott sertés számára szükséges férőhellyel tervezte. A technológia megváltoztatásával a telepen 540 koca rotációja valósítható meg, 2,2 kocaforgóban 21 napos malacelválasztással és 60 napos korban történő hízóbaállítás- sal. 180—190 napos korukban, 100 kg-os élősúlyban értékesíti őket a gazdaság. A telep állománnyal való feltöltése a múlt év május 10-én kezdődött. A gazdaság a szükséges kocaállományt egy régi telepen készítette elő. Valamivel több mint félévi működés alatt a tenyésztésben 1970- ben az alábbi eredményeket érte el a telep: a fia- lási átlag kocánként 10,8 darab, a választási átlagsúly malaconként 25 kg, a szopós malac elhullása 7 százalék volt. A hizlalási eredmény: 576 grammos naponkénti súlygyarapodás és egy kg súlygyarapodásra megetetett vegyes abrak 3,57 kg. A hizlaldában és a vem- heskocaszálláson az egyszeri etetéshez szükséges abrakmennyiséget a tárolótartálytól a sertésekig rugós csigák szállítják. A fiaztatóban és a vemhesí- tőben egyedi etetés történik. A berendezések száraz és nedves abrak etetésére egyaránt alkalmasak. A telep távlati képe. A bankgaranciáról A „mesterséges hős” Japáaban A Petőfi Népe szerkesztősége, valamint a Kecskemét —Kiskunfélegyháza környéki Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetsége által rendezett közös ankéton szó esett a fizetési biztosítékok új rendszeréről. Ennek néhány vonatkozását nem eléggé ismerik még a közös gazdaságok. A vállalat és a gazdálkodó szervek kapcsolatát a szövetkezeti önállóság elismerésével szerződéses viszony határozza meg. Közös megállapodás alapján, egyenrangú félként, érdekeik kölcsönös figyelembevételével alakítják ki a szállítások rendjét és az ellenőr tők kifizetésének szabályait Korábban a tartozások kiegyenlítését a bankok intézték. A szállító teljesítést igazoló okmányai elegendők voltaik. Jelenleg a fizetést .csak akkor lehet érvényesíteni, ha a kötelezett erre írásbeli nyilatkozatot ad. A kiegyenlítéshez történő hozzájárulás — a legkülönbözőbb okok miatt — nem mindig történik meg, emiatt a tartozások bizonyos időszakokban ugrásszerűen megnövekednek és a gazdálkodás pénzügyi zavaraihoz vezetnek. A gondok megszüntetése érdekében vezette bß a bank az új rendszert. E szerint a szállító partner a szerződés megkötése alkalmával kérheti a kiegyenlítés garantálását. Nem maradhat el a követelés teljesítése, ha arra kezességet, fedezetigazolást, vagy bankgaranciát kérnek. Előfordul, hogy fedezetigazolás helyett bankgaranciát kérnek, pedig ez a felcserélés nem helyes. Attól a fizetőpartnertől, akinek hitelkerete vagy saját pénzeszköze van, értelmetlen dolog bankgaranciát igényelni. Ebben az esetben a fedezetigazolás önmagában elegendő. Ennek alapján ugyanis a bank a pénzt zárolja, s a követelés benyújtásakor azonnal fizet. Bankgaranciát azoktól a gazdálkodó intézményektől kérnek, amelyelvnek a szerződés megkötése időpontjában nincs pénze, vagy hitelkerete. Ä bank a szükséges feltételek esetén akkor is ad garanciát, ha egyébként fedezetigazolás volna indokolt, de ilyenkor a fizető rosszul jár. Ugyanis a bangarancia összege után felszámított költség fél százalék, a fedezetigazolás után fél ezrelék díjat kell fizetni. Azokért a gazdálkodó intézményeikért, amelyek nem hitelképesek, a bank garanciát nem vállal. Ilyen esetben csak kezességvállalás vagy fedezetigazolás birtokában van lehetőség a kiegyenlítésre. H. K. B. Japán élelmezésügyi szakemberek prognózisa szerint Japánban a 80-as évekre a „mesterséges hús” gyártása és fogyasztása túlszárnyalja a természetes hústermelést és fogyasztást. A „műhús” lassanként a fő protein- forrás lesz. A hústermelés terén jelenleg Japán mindössze 75 százalékban Jobb fajták, magasabb termés Köztudott, hogy a hazai uborkatermesztés a jelenlegi fajták és agrotechnika alkalmazása mellett már nem tudja kielégíteni az igényeket. A negyedik ötéves terv időszaka alatt számos tennivalót kell megoldani. 1975-ben már 14000 vagonon felüli termésre lesz szükség. A Konzervipari Tröszt elképzelései szerint addig míg tavaly alig több mint 3 ezer vagon termést dolgoztak fel, addig a következő években csaknem 5800 vagonnal szándékoznak. A szakemberek hangoztatják, hogy a termelés növelését csakis rendkívül bőtermő fajtákkal, korszerű agrotechnikával lehet megvalósítani. A fejlesztéshez tartozik természetesen a gépesítés is. A jelenlegi 40 mázsa hol- dankénti termésátlagot 60 mázsára kel felemelni. A fejlesztési elképzelések megvalósítása csak jól összehangolt és termelő munkával érhető el. Fokozatosan kivonják a gyenge termőképességű és minőségű fajtákat. Célszerű a holland fajtákkal egyenértékű uborkafélék nagyüzemi termesztése, amelyek a hazai talaj- és klímaviszonyokat jól bírják. Ezenkívül alkalmasak gépi betakarításra, ellenállóak a betegségekkel szemben. A cseréhez természetesen szükséges, hogy a jó fajták magjait elszaporítsák. Érdemes foglalkozni a fólia alatti termesztés elterjesztésével is. A kecskeméti Zöldség- termesztő Kutató Intézetben kidolgozták a fejlesztési terveket. Ebben együttműködnek a Kertészeti Kutató Intézettel, az Országos Gépkísérleti Intézettel, az egyetemekkel és az üzemekkel. tudja fedezni a hazai szükségletet és a húsfogyasztás még így is rendkívül alacsony. Marhahús (ez Japánban a legdrágább hús) az átlagos japán családok étrendjén évente alig néhányszor szerepel. A japán élelmezésügyi szakemberek arra számítanak, hogy az elkövetkezendő években gyors ütemben felfejlődik a fagyasztott élelmiszerek forgalombahozata- la és fogyasztása. A japán földművelésügyi és erdészeti minisztérium mellett működő kutató- intézetben kidolgozott eljárás lehetővé teszi, hogy a szárított és fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt „friss állapotban” 9 évig is tárolják. Tápértékben és ízben bekövetkező minden károsodás nélkül fél évig lehet tárolni a tejet is. Az élelmiszerek mélyhűtéssel való tartósítása Japánban 1960 óta a tízszeresére emelkedett, de még így is csak az egyhatodát éri el az Egyesült Államokból és egytizedét a Nagy-Bri- tanniából származó mélyhűtött élelmiszer-mennyiségnek.
