Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

Aleksxej Kosxigin beszámolója ax SZKP XXIV. kongresszusán

a Szovjetunió új ötéves tervének irányelveiről

Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden az SZKP kongresszusán előterjesztette a Szovjetunió új ötéves népgazdaság-fejlesztési tervének irányelveiről szóló beszámolót. Koszigin kijelentette, hogy az új szovjet ötéves terv fő feladata: „Biztosítani a nép anyagi és kulturális életszínvonalának lényeges emelését, a szocialista termelés. fejlesztésének gyors üteme és hatékonyságának növelése alapján, a tudományos és műszaki fejlesztésnek és a munkatermelékenység emelkedése meggyorsításának alapján”.

„A párt által következetesen megvalósított lenini külpolitika következtében

— mutatott rá a szónok — az agresszív -imperialista erők fokozódó ellenállása mellett is új győzelmek születtek a békéért, minden nép szabad fejlődéséért, a társadalmi haladásért vívott harcban.”

„Gazdaságépítési terveinket a nagy célnak —

a kommunista társadalom létrehozásának rendeltük alá”

— mondotta Koszigin és hangsúlyozta, hogy a kilencedik ötéves terv irányelveinek megvitatásakor „kifejezésre jutott, hogy a szovjet dolgozók egyhangúlag helyeslik a pártnak a kommunizmus anyagi és műszaki bázisa létrehozására, a gazdaság fejlesztésének meggyorsítására, a nép életszínvonalának további emelésére irányuló politikáját”.

„Ami az ország politikai életét illeti, az ötéves terv Időszakában tovább erősödött a szocialista rend, a társadalom eszmei—politikai egysége, a szovjet nép összefogása a kommunista párt, a központi bizottság körül, tovább fejlődött a szocialista demokrácia.”

A szónok közölte, hogy az elmúlt ötéves terv évei alatt a nemzeti jövedelem 41 százalékkal, az ipari termelés 50 százalékkal, a kiskereskedelmi áruforgalom 48 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelem pedig 33 százalékkal emelkedett.

„Szociális téren: emelkedett a lakosság anyagi jóléte és kulturális színvonala. Javult a munkások és a kolhozparasztok szakmai—műszaki felkészültsége. Mint megelőzően is, biztosítottuk a munkaképes lakosság teljes foglalkoztatottságát.”

„Biztosítani a nemzeti jövedelem emelkedésének magas ütemét, az ország erősítésének és a dolgozók jóléte emelésének érdekében helyesen elosztani a nemzeti jövedelmet — ez a mi tervezésünk alapvető feladata.” Koszigin közölte, hogy az utóbbi öt évben a nemzeti jövedelem egésze óriási összeget, 1 billió 166 milliárd rubelt tett ki. „Annak illusztrálására, hogy milyen óriási ez a szám, emlékeztetek arra, hogy a hetedik ötéves terv egész időszakában (1961—1965) a nemzeti jövedelem összege 840 milliárd rubel volt és a háború előtti öt esztendőben (1936—1940) csupán 154 milliárd rubel.” (Mindezeket az adatokat az 1965-ös bázisárakon határozták meg.)

A nyolcadik ötéves terv éveiben megtermelt nemzeti jövedelemnek körülbelül háromnegyedét a fogyasztásra használták fel.

Koszigin megállajaítoUa,

hogy az iparban nagy minőségi változások mentek végbe, amelyeknek alapja a tudomány és a technika legújabb eredményednek meghonosítása volt. Közölte, hogy az eltelt öt évben jelentékeny munkát végeztek el a kolhozok és szov- hozok anyagi—műszaki bázisának megszilárdításában. Megemlítette, hogy nagy lépést tettek a falu villamosításában, a mező- gazdasági gépekkel, műtrágyával és vegyszerekkel való ellátásában, a növénytermesztés és az állat- tenyésztés produktivitásában, a mezőgazdasági termékek állami felvásárlásának növelésében.

A párt központi bizottsága és a szovjet kormány — folytatta a szovjet miniszterelnök — állandó figyelmet fordít az ország védelmi képességének, a honvédelmi iparnak a megerősítésére. Az ötéves terv idején 80 milliárd rubelt fordítottunk védelmi célokra. Erre kötelez bennünket a jelenlegi nemzetközi helyzet, erre köteleznek hazánk biztonságának érdekei. Számos, új fegyverfajtát fejlesztettünk ki és kezdtünk gyártani. A szovjet fegyveres erők el vannak látva a legmagasabb színvonalú, legújabb haditechnikával.

Koszigin rámutatott, hogy a kilencedik ötéves tervben — amelyet a kommunizmus útján való további előrehaladás terveként jellemzett — a nemzeti jövedelem évi, átlagos összege eléri a 325 milliárd rubelt, a kilencedik ötéves terv egészét tekintve pedig 1 billió 625 milliárd rubelt tesz majd ki. Az új ötéves terv egymással szervesen összefüggő alapvető sajátosságait így jellemezte;

Először: az új ötéves tervre jellemző azoknak az erőforrásoknak a jelentős növelése, amelyeket az állam a nép jólét emelésére fordít. A nyolcadik ötéves tervben ezeknek a forrásoknak a növekedése 57 milliárd rubelt tett ki, a kilencedik ötéves terv során pedig ugyancsak e növekedés eléri a 75—81 milliárd rubelt.

Másodszor: az egész társadalmi termelés intenzívebbé válik és növekszik hatékonysága a tudományos-műszaki haladás lényeges meggyorsítása alapján.

Az előadó hangsúlyozta, hogy az új ötéves tervben fenntartják a népgazdaság magas fejlődési ütemét.

A nemzeti jövedelem az ötéves időszak alatt 37— 40 százalékkal, az Ipari termelés volumene 42— 46 százalékkal (az A- szektoré 41—45 százalékkal, a B-szektoré 44—18 százalékkal), a mezőgazdasági termelés évi átlagos volumene 20—22 százalékkal emelkedik.

Koszigin hangoztatta, hogy „a mezőgazdaság és a közszükségleti cikkeket termelő iparágak fejlesztésére fordított nagy pénzösszegek — mint a mostani ötéves tervben — rövidesen meghozzák gyümölcsüket: a városi és falusi lakosság életszínvonalának további emelkedését”.

„A IX. ötéves tervben nagy lépést fogunk tenni a társadalmi termelésre

mind nagyobb, befolyást gyakorló műszaki-tudományos forradalom vívmányainak realizálása felé vezető úton.”

Koszigin hangsúlyozta.

hogy a kilencedik ötéves terv az iparban a munkatermelékenység 36—40 százalékos növelését irányozza elő, szemben az előző ötéves tervben előirányzott 32 százalékkal. A kolhozokban és a szovhozokban 37—40 százalékkal kell növelni a munkatermelékenységet, míg 1966—1970- ben a növekedés 35 százalék volt. A munkatermelékenység növelése révén kell biztosítanunk a kilencedik ötéves tervben a nemzeti jövedelem egész növekedésének 80—85 százalékát.

„A termelés bővülése és hatékonyságának növelése megbízható alapot teremt a kilencedik ötéves terv nagyarányú szociális programjának teljesítéséhez” — jelentette ki Koszigin.

Ez a program magában foglalja: a munkafeltételek további javítását; a lakosság jövedelmeinek fokozottabb növelését, a fiatal nemzedék nevelésére fordított összegek jelentékeny emelését, a sokgyermekes családok megsegítését, a nők munka, és életkörülményeinek javítását, a lakosság kulturális és műszaki ellátottsága színvonalának további emelését, az általános középfokú oktatás bevezetésének befejezését, a falusi és a városi lakosság életszínvonalának lényeges közelítését.

Az új ötéves terv időszakában a lakosság reáljövedelmének összege 72 milliárd rubellel emelkedik, míg az előző ötéves terv időszakában 54 milliárd rubellel emelkedett.

Egy lakosra átszámítva a reáljövedelem megközelítőleg 30 százalékkal lesz magasabb.

„Ellenségeink — mondotta Koszigin — rágalmazzák a szocializmust, arról próbálják meggyőzni a tájékozatlan embereket, hogy a szocialista renddel állítólag összeegyeztethetetlen a munka magasfokú szervezettsége, a dolgozók érdekeltsége képességeik kibontakoztatásában és fejlesztésében. A valóságban a szocializmus és a kommunizmus a szabad alkotói munka diadala.”

Míg az Egyesült Államoknak 20, Angliának több mint 30, az NSZK- nak majdnem 15 évre volt szüksége ahhoz, hogy megkétszerezze nemzeti jövedelmét, addig a Szovjetunió ezt — hála a társadalmi termelés roppant arányainak — tíz év alatt elérte.

Koszigin adatokkal bizonyította a szovjet gazdaságnak a kapitalizmusnál gyorsabb fejlődését az ipari termelés és a termelő alapok terén. Majd kijelentette: a két egymással ellentétes társadalmi rendszer gazdasági versenyének küzdőterén még hosz- szú és szívós harc áll előttünk. Mi kommunisták biztosak vagyunk abban, hogy a szocializmus javára dől el e harc végső kimenetele.

Az ipari termelési értékét 1975-re 528—544 milliárd rubelre kell emelni (1965-ben az ipari termelés értéke 248 milliárd rubel volt.) — Ily módon

tíz év alatt országunkban az ipari termelés volumene több mint két- i szeresére emelkedik.

„A nehézipar az ország gazdasági erejének alapja veit ég marad, s egyben a

népjólét emelkedésének is legfontosabb tényezője.” 1975-ben 1030—1070 milliárd kilowattóra elektromos energiát állítunk elő, 480—500 millió tonna kőolajat, 300—320 milliárd köbméter földgázt, 685— 695 millió tonna szenet termelünk ki.

Az új ötéves tervben — folytatta Koszigin —

„megkezdjük az atomerőművek széles körű építési programjának végrehajtását.

Ez a program 10—12 év alatt 30 millió kilowatt összkapacitású atomerőművek üzembe helyezését irányozza elő.

Az új ötéves tervben — mondotta a továbbiakban — nagyot lépünk előre a hazai gépkocsigyártás fejlesztésében. Az ötéves terv egyik legnagyobb építkezése a Tatár Autonóm Köztársaságban épülő kámai gépkocsigyár, amely évi 150 ezer Diesel-gépkocsit és kamiont állít elő. 1972- re befejeződik Togliattiban a volgai autógyár építkezése, amelynek tervezett kapacitása évi 660 ezer személygépkocsi. A személygépkocsi-gyártás egyébként 1975-re évi 1,2—1,3 millió darabra emelkedik az 1970. évi 344 ezerrel szemben.

Az irányelvek értelmében 1975-re a gépkocsiipar egész termelése 2,0—2,1 millióra, a traktorgyártás 575 ezerre, a gabonabetakarító kombájnok előállítása 138 ezerre nő."

A közszükségleti cikkeket gyártó iparágakban az alábbiakat tervezzük: a szövetgyártást 19—24 százalékkal, a kötöttáruk termelését 47 százalékkal, a lábbelik előállítását 18—23 százalékkal emeljük. 1975- re a hústermelésnek 40— 43 százalékkal kell emelkednie 1970-hez képest — mondotta, majd a szolgáltató iparok felfutását említette meg.

A mezőgazdasági évi átlagos termelési értéke az ötéves terv időszakában 96—98 milliárd rubel lesz. „Az ötéves időszakban a szemestermény-kultúrák hektáronkénti terméshozamát legalább négy mázsával kell növelni. A feladat nem könnyű, de teljesíthető” — jelentette ki Alekszej Koszigin.

„Az új ötéves terv valamennyi szövetségi köztársaságban az ipar és a mezőgazdaság további fejlődésének időszaka lesz” — mondotta Koszigin.

A gazdaságirányítás és a tervezés tökéletesítésének kérdéseit érintve a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke rámutatott: „A gazdaságirányítási rendszer átszervezésének fő vonalát megszabták az SZKP XXIII. kongresszusának határozatai. Országunkban ez vetette meg a gazdasági reform alapját, amely a szocialista gazdálkodás lenini elveinek továbbfejlesztése.”

„A nyolcadik ötéves terv eredményei tanúsítják az új tervezési és ösztönzési rendszernek a termelés hatékonyságára gyakorolt nagy pozitív hatását.

Látjuk, hogy az új viszonyok között nagy mértékben fokozódott a vállalati kollektívák érdekeltsége. Megnőtt a gazdasági szakemberek, a dolgozók aktivitása.

A gazdasági reform — mutatott rá a miniszterelnök — nem csunán egy időre szóló aktus, hanem a gazdasági irányítás tökéletesítésének folyamata a szocialista termelési mód

adta előnyök maximális kihasználása érdekében.” Alekszej Koszigin közölte, hogy

az új ötéves terv időszakában befejeződik az összes gazdasági önelszámolási rendszerű vállalatok átállítása az új termelési és ösztönzési rendszerre.

Koszigin a továbbiakban kiemelte a hosszúlejártú prognózisok nagy jelentőségét a komplex népgazdasági problémák megoldása szempontjából.

„Az új ötéves tervben megoldásra váró egyik legfontosabb feladat a népgazdaság-irányítás szerkezetének további ésszerűsítése — állapítja meg Koszigin. Az eddigi tapasztalatok szerint az irányítás megszervezésének két- és háromlépcsős rendszere a legelfogadhatóbb.”

Az előadó a továbbiakban az önálló gazdasági elszámolású nagy ipari egyesülések jelentős előnyeiről szólt.

Koszigin hangsúlyozta, hogy a gazdasági rendszer valamennyi láncszeménél különös figyelmet kell fordítani „a döntések optimális voltára”.

Koszigin kijelentette: „A gazdaságirányítás és gazdaságszervezés hatékonysága emelésének fontos feltétele a szocialista demokrácia további fejlesztése, a dolgozóknak a termelés irányításába való szélesebb körű bevonása.”

Koszigin ezt követően ismertette a szovjet emberek életszínvonala emelésének átfogó programját. Ez a program magában foglalja egyebek közt azt, hogy ebben az évben a minimális havibér összege 70 rubelre emelkedik.

Növelik a kolhozparasz- tok nyugdíjminimumát. Emelkedik az öregségi nyugdíj minimuma is, a tervek szerint az egész országban egy időben mintegy 20 százalékkal emelik a pedagógusok és az orvosok fizetését, felemelik a diákok ösztöndíját, egy- harmadával emelkedik a rokkantsági nyugdíj. 1974- ben bevezetik a gyermek- nevelési pótlékot az olyan családok számára, amelyekben az egy családtagra eső összjövedelem nem haladja meg a havi 50 rubelt. Koszigin közölte, hogy

a munkások és alkalmazottak havi átlagkeresetét öt év alatt 20—22 százalékkal, a kolhozparasztoknak a közös gazdaságban végzett munkából származó keresetét pedig 30—35 százalékkal emelik.

Az új ötéves tervben biztosítani fogjuk az állami kiskereskedelmi árak stabilitását — jelentette ki Koszigin. Az egyes árufajták ára az erőforrások felhalmozásának mértékében fog csökkenni.

Nincs a világon még egy olyan ország, amelyben az elmúlt öt év alatt olyan sok lakás épült volna, mint a Szovjetunióban — jelentette ki Koszigin. Ezekre a célokra mintegy 60 milliárd rubelt költöttünk, és 11 350 000 lakást építettünk.

Az előirányzat szerint az 1971—75. években 565 —575 millió négyzetméter lakóterületet építünk,

ily módon körülbelül 60 millió ember lakáskörülményeit javítjuk meg. A lakásépítkezéseket mindinkább olyan új tervek alapján fogják végrehajtani, amelyek a lakások kényelmesebb beosztását, jobb felszerelését és berendezését teszik lehetővé.

Az új ötéves tervben meg fog oldódni még egy nagy politikai és szociális jelentőségű feladat — befejezzük az általános középfokú oktatás bevezetését. Ez mindenkinek széles körű lehetőségeit biztosít majd arra, hogy hivatásérzetének megfelelő foglalkozást válasszon.

A Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke a továbbiakban hangsúlyozta; „A IX. ötéves terv fontos feladata a gazdasági kül- kapcsolatoknak, a nemzetközi munkamegosztás előnyei maximális kihasználását célzó további fejlesztése”.

„A KGST-országok közötti együttműködésben rejlő hatalmas lehetőségek minden oldalú kihasználását nagyban elő fogja mozdítani a szocialista gazdasági integráció jelenleg kidolgozás alatt álló programja.”

A továbbiakban kijelentette: „A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok változatlanul a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért szállnak síkra. Nem tartjuk elkerülhetetlennek a háborút, és ezért a két rendszer közötti gazdasági versengés hívei vagyunk. Ellenezzük a Közös Piac-típusú zárt csoportosulásokat A sokoldalú, bármiféle megkülönböztetéstől mentes gazdasági kapcsolatok mellett foglalunk állást. Azok, akik arra számítanak, hogy károkait okoznak a Szovjetuniónak a gazdasági kapcsolatok terén alkalmazott korlátozások és megkülönböztetések útján, egyről megfeledkeznek: a Szovjetunió olyan erőforrásokkal rendelkezik amelyek teljességgel biztosítják önálló független fejlődésének lehetőségét.”

A szovjet minisztertanács elnöke kijelentette: — A bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor az imperialista reakció katonai kaladokhoz és nyílt agresz- szióhoz folyamodik, amikor az amerikai imperialisták szennyes rablóháborút folytatnak Vietnamban, Kambodzsában és Laoszban, és a Közel-Keleten az agressziót támogatják; amikor a világban fennáll a háború fenyegetése és a feszültség, nincs jogunk ahhoz, hogy akárcsak egy percre is elfeledkezzünk fegyveres erőink erősítésének, magasfokú harckészsége biztosításának szükségességéről. Az új ötéves terv biztosítja államunk védelmi képességének további megerősítéséit.

Az ötéves terv teljesítése óriási gazdasági-politikai jelentőségű lesz az egész Szovjetunió és külön-külön minden szövetségi köztársaság további fejlődése, hatalmas hazánk valamennyi népe szempontjából:

még magasabbra fogja emelni hazánk gazdasági hatalmát, szebbé és jobbá, anyagi szempontból bizto- sítottabbé, a szellemiek terén pedig tartalmasabbá és érdekesebbé fogja tenni az emberek életét.