Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

1971. április 4, vasárnap 5. oldal Áz egyes körzet j BG Beszélgetés Nyers Rezső elvtárssal 'Amint az MSZMP Központi Bizottság áriak épületé­ben Nyers Rezső elvtárs dolgozószobája ffiié tartottam, sok, vele kapcsolatos esemény jutott estémbe. Mint a Politikai Bizottság tagjára, vagy mint á, Központi Bi­zottság titkárára nagy jelentőségű — sokszor bonyo­lult — feladatok hárulnak, vajon hógyan tud mégis időt szakítani magának arra, hogy országgyűlési vá­lasztókerületének gondjaival foglalkozzék? Most erre is választ kaphatok. Egyébként, hcjgy erre futotta ere­jéből, azt bizonyítja: alig volt ]Kecskeméten jelentő­sebb esemény, amelyen ne vett tvolna részt. S hogy jól sáfárkodott válasstókerülete polgárainak bizalmával, alkotó készségével, ezt igazolják az or­szággyűlési képviselői jelplő gyűlésén elhangzott fel­szólalások is. Egyik javasolófa például utalt arra, hogy Nyers elvtárs már másfél évtizede a megye, illetve Kecskemét parlamenti képviselője. Kezdetben még a munkanélküliség okozott Qondot. Később inkább már az üzemek korszerűsítése, a megfelelő munkakörülmé­nyek megteremtése keri'/ít napirendre. Jelenleg ezeken a nehézségeken jórészt túl vagyunk. méltóan is pótolja. Biztos vagyok abban, hogy a ne­gyedik ötéves terv végére a fejlettség számos muta­tója tekintetében az or­szág hatodik legnagyobb — Nagy elfoglaltsága mellett Nyers Rezsőnek mindig jutott idője arra, hogy választóival szemé­lyes kapcsolatot teremtsen — mondta egy 'másik ja- vasolója. — Ter­melászövetke7ie- tünk ügyében kok. szór jártunk nála, de ő is eljött kö­zénk. Egyik köz­gyűlésünkön — amelyen részt vett —, kértük, támo­gasson bennünket abban, hogy sütő­üzemet létesíthes­sünk. Segített és ezzel nagy mér­tékben hozzájárult ahhoz, hogy Kecs­keméten javult a kenyérellátás. A Fémmunkás Vállalatnál tartott jelölő gyűlés fel­szólalói még sok érdemét sorolták, amelyek alapján ismét képviselő­nek javasolták. Nyers elvtárs ek­kor a megye és a város párt- és ta­nácsi vezető tes­tületéinek ered­ményes gazdaság- fejlesztési politi­káját emelte ki. Epizódok a képviselő életébői. — Szerepem csu- Nyers elvtárs elhelyezi az új me- pán annyi — mon_ gyei párt- és tanácsszékház alapkö- dotta —, hogy a vébe az okmányokat tartalniosé ur- kidolgozott prog- nát. ramot tőlem tel­hetőén támogattam, képvi- vidéki ' városához méltó seltem. szintre emelkedik. Amikor ezek a szavak Ami nagy mértékben elhangzottak, még nem sej- jellemzi Kecskemétet: az tettem, hogy amint benyi- iparosodás. A felszabadu­lok hozzá, hasonló szerény- láskori kétezerrel szemben, seggel találkozom. Puritán ma huszonhétezren dolgoz- egyszerűséggel, de ízlése- nak ipari üzemeiben. Igen sen berendezett szobában értékes momentum, hogy a találtam magam. Amint mezőgazdaság sem marad hellyel kínált, arra kért, el a fejlődésben, s a kettő hogy tekintsünk el minden összhangja Kecskemét formaságtól, s ha lehet, adottságainak jó kihaszná- lonkább kötetlenül beszél- lását jelenti, gessünk — számára az a Természetesen ahhoz, rokonszenvesebb. Először hogy egy város lakói meg- megyénk székhelyének felelő körülmények között múltjára, jelenére, majd éljenek, sok egyébre is jövőjére terelődött a szó. szükség van. Ilyen például „ ...... a kereskedelem. A múlt Hogyan értékén öröksége e tekintetben sem Nyers elvtárs Kecskemet vojt gazdagabb. Az utóbbi fejlődését. Mennyire van azonban kedvező ez összhangban az or- változásokat hozott, sőt, a szag más területeinek iakoss^g hazánk felszaba- elorehaladasaval Milyen dulásának idei ünnepén feladatokat hell a jovo- ßjabb korszerű létesít­őén megoldani. ményt — egy szövetkezeti- Életemben először áruházat - vehet birto- 1945-ben jártam Kecske- kaba­méten — mondotta. — Ez- Maradjunk azonban még után időről időre felkeres- a kereskedelemnél. Kecs- tem a várost, és így fi- kémét korábban is az or- gyelemmel tudtam kísérni szag egyik fontos centruma fejlődését. Ez eleinte lassú volt a mezőgazdasági ter­volt, az utóbbi évtizedben mékek adásvételének. Ez azonban felgyorsult, és je- a Piac azonban csak nagy lenleg azon az úton van, volt, de nem volt fejlett, hogy viszonylagos elmara- ás elcsúfította a város fé­ri ását az országban elfog- terét. Ma már, természete­tek nagyságbeli rangjához sen más a helyzet. A piac a kereskedelem legrégibb formája, de a legmoder­nebb körülmények között sem veszíti el jelentőségét — sőt. A leggazdaságosabb a kereskedelem szempont­jából, s jó a fogyasztó szá­mára, mert a legszélesebb áruválasztékot tudja nyúj­tani. Vagyis igazi szuper­marketekké válhatnak a jövőben a városi piacok, s ezt érdemes figyelembe venni. Rendkívül nagyot fejlő­dött Kecskemét kommuná­lis ellátottsága. Lényegé­ben megoldódott vízellátá­sa, amit nem sok város mondhat el magáról. A la­kosság leginkább csak ak­kor érzékeli, ha valami­féle zavar jelentkezik a vízműveknél. Ügy tudom, ilyesmi az utóbbi években nemigen fordult elő Bács- Kiskun megye székhelyén. S ha már a víznél tartunk, említést kell tenni a nagy­szerű fedett uszodáról, va­lamint a város új színfolt­járól, a csónakázó tóról. Vannak természetesen olyan dolgok, amelyek Kecskemét képviselőjében is hiányérzetet keltenek. Véleményem szerint a nagy városközponti építkezés után korszerűsíteni kell a Széchenyi teret és a Buda­pestről bevezető E 5-ös utat. Mindez hangulatilag, valamint korszerűség szem­pontjából egyaránt fontos. örvendetes, hogy a vá­ros oktatási intézményei nemcsak rangos színvona­lat képviselnek, hanem ál­landóan gyarapodnak is — nemrégen például, a : mű­szaki főiskolával. A..közép­iskolák pedagógusgárdája, nak kitűnő munkáját jelzi, hogy végzett hallgatóik jól megállják helyüket az életben, s nem egyszer ki­tűnően szerepelnek orszá­gos tanulmányi vetélkedő­kön. A város ének-zenei iskolája Kodály hagyatéká­nak ápolásával tesz nagy szolgálatot. Ez rendkívül hasznos, hiszen Kecskemét szülötte — Kodály Zoltán a legnagyobb magyarok egyike a zene világában. Talán furcsának tűnik, ha egy ipari témáról, a B ács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat kecske­méti üzemének fejlődéséről is itt teszek említést. Ez a nyomda már kinőtte'ruhá­ját, és megkezdődött új te­lepének építése. Kulturális szempontból ennek nagy a jelentősége, mert igaz, hogy Bács megyében 42 000 televízió van, de a „Guten- berg-korszaknak” azonban ezzel még nincs vége. Az emberek továbbra is olvas­ni; akarnak, igénylik, hogy színvonalas újságokat, könyveiket, folyóiratokat vehessenek kezükbe. A fejlődő városhoz mél­tó .Kecskemét sportélete is. Egy NB I. B-s csapat szép rangot jelent a labdarúgás­ban. A legbiztatóbb azon­ban, hogy más sportágak­ban is pezsgő élet mutat­kozik. A városi ember szá­mára pedig igen fontos té­nyező ez. mert a rohanó életben kikapcsolódást, fel­frissülést jelent. Mindent összefoglalva elmondhatom, hogy . ne­gyedszázaddal ezelőtt Kecskemét nagyon messze volt Budapesttől. Ha ide ■ jött az ember, egészen má világba csöppent. Mor sokkal közelebb van, szú’ te egy és ugyanaz a meg polisz. így kimondva ez természetesen túlzás, de az biztos, hogy együtt fejlődik a két város. Amit Kecske­mét javára írnék, az, hogy itt tisztább, kellemesebb a levegő, többet süt a nap. — Bács-Kiskun megye jelentős eredményekről adhat számot a vidék iparosítása terén. Az or­szág gazdasági fejleszté­sébe hogyan illeszkednek bele azok a törekvések, amelyek Bács megyében tapasztalhatók. Milyen lehetőségek kihasználá­sát, illetve feltárását tar­taná helyesnek, figye­lembe véve a megye me­zőgazdasági jellegét? — Bács-Kiskun megyé­ben főleg olyan iparosítás­nak van jövője, amely jól hasznosíthatja a mezőgaz­daságban rejlő adottságo­kat is. E tekintetben is kü­lönösen kedvező a helyzet nemcsak országos, ha­nem európai viszonylatban is. Ilyen lehetőséget pedig nem szabad veszni hagyni. A megye több gazdasági körzetből áll, városi köz­pontokkal, ami lehetővé teszi a területék arányos fejlesztését. Mai szemmel nézve, nagyon szerencsés, hogy 1957 óta ilyen tö­rekvései voltak a megye vezetőinek. A mezőgazdasági termé­keken kívül egyéb, ipari jellegű nyersanyagokban szegény a megye. Igaz, rendelkezik ez a terület olyasmivel, ami iparosítás­ra ösztönöz, -ez pedig a me. gye két szélét határoló fo­lyóvíz. Emellett az elmúlt ötéves tervidőszakban meg­települt áz olaj. és a föld­gázipar. Hogy mivé fejlőd­nek az említett lehetősé­gek, azt előre tudni nem lehet, de nagy a valószínű­sége, hogy megnövekszik szerepük a gazdasági élet­ben. .. Jelenleg életképes ipara van Bács-Kiskun megyé­nek. Természetesen ennek struktúráján a jövő mű­szaki-technikai forradalma változtathat. Az ipari tech. nika és szervezés korunk­ban gyorsan elavul, illetve megújul, amivel számolni kell. Ugyanakkor megnyug^ tató, hogy Bács megye ipa­rának legfőbb termékei kelendőek, versenyképesek, ami a jövő szempontjából stabilitást jelent. Ám mind-, ez arra is figyelmeztet, hogy ezután sem szabad engedni a mindenáron való iparosítás csábításának. Azok a vezetők, akik lét­Beírja nevét a Kecskeméti Konzvergyár Győzelem nevű szocialista brigádjának naplójába. rehozzák az ipart, ne csu­pán abban a tudatban hajtsák nyugodtan álomra fejüket, hogy az általuk létrehozott üzemek ter­melnek, foglalkoztatást nyújtanak, hanem abban a tudatban is, hogy ezek a vállalatok saját jövőjüket újra és újra meg is tud­ják alapozni. Tehát nem az ipar mennyiségi növekedé­sének hajszolása a jövő útja, hanem az, hogy az üzemek korszerű terméke­ket gyártsanak, s termelé­sük szerves részévé váljon a népgazdaságnak. Mint hangsúlyoztam, a megye ipara és mezőgazda, sága egymást kiegészítve kell, hogy fejlődjön. Ebben fontos szerep vár részben a tudományos, részben a kereskedelmi kutatásra. A kertészetet ma már úgy foghatjuk fel, mint ipar- ágazatot, ugyanígy a mo­dern növénytermesztést és állattenyésztést is. Ismét­lem, a mezőgazdasághoz, a természeti viszonyokhoz' erőteljesen kapcsolódó ipa­rosítást nem szabad el­hanyagolni. „— Mint országos poli­tikai vezetőnek, miként van módja ama, hogy vá­lasztókerületének ügyei. vei foglalkozzon, fejlődé­sét elősegítse. Választóit az is érdekli, hogyan for­dulhatnak önhöz, mint országgyűlési képviselő­jükhöz? ■ \— Nem állíthatom ma­gamról, hogy ideális kép­viselői munkát tudok vé­gezni. Elsősorban azért, mert Budapesten, lakom, s nem Kecskeméten, Ezen­kívül a pártvezetésben be­töltött szerepem is szűkre szabja azt az időt, amit választóim körében tölthe- tek. Hogy ezt az időt mégr is hogyan használom ki, úgy gondolom, ezen is ja­vítani kellene. A város párt- és tanácsi vezetői nagyon sokat segí­tenek abban, hogy megfe­lelő kapcsolatba kerüljek a lakossággal. Személyes ta­lálkozásokra, sajnos, kevés módom nyílik. Ilyen szem­pontból kedvezőbb a hely­ben lakó képviselők dolga. Ellenben sok levelet ka­pok választóimtól. Ha ezekben olyan kérés van, amin tudok segíteni, azt igyekszem elintézni. Egyéb­ként részt veszek a város ügyeire vonatkozó megbe­széléseken. Látogatom az üzemeket, intézményeket, és ott beszélgetek az em­berekkel. — Politikusaink életét figyelve, a dolgozók sok­szor felteszik a kérdést, hogy van-e egyáltalán magánéletük. Nyers elv­társat is gyakran látják a tv-híradóban, sőt a stúdióban is megjelenik időnként, hogy válaszol­jon a riporter kérdéseire. Marad-e egyáltalán sza­bad ideje, és ha igen, mire használjad ■■ Tudjuk azt, hogy kedveli a spor­tot. Tavaly például egy teniszversenyt nyert Kecskeméten. Hallottunk arról is, hogy szeret gép- ■ kocsit vezetni? Látogatáson az Izsáki Állami Gazdaságban — Magánéletem termé­szetesen van, csak valami­vel kevesebb, mint azok­nak, akik nem hozzám ha­sonló pályán dolgoznak. Ehhez még hozzátehetem, hogy a közélet azért sűrűn belopakodik magánéletem­be is. Minden vezető be­osztásban levő ember ta­núsíthatja, hogy sokszor nehéz kikapcsolódni, el­felejteni otthon mindazt, ami napközben történt, vagy amit holnap tenni kell. Ez olyan érzést' szül, mintha mindig befejezet­len lenne a munka, ami sokszor nyomasztóan hat. Különösen az esemény- dúsabb időszakokban érzek ilyesmit. Mindemellett sza­bad időmet igyekszem változatosan kihasználni, családom — feleségem, fiam és egyéves unokám — társaságában. Mindazoknak a családi örömöknek, ame_ lyek fontosak az emberek számára, részese vagyok. Jut időm a sportra is. Ko­rábban futballoztam, most intenzíven teniszezem, autót vezetek, úszom. A sport az én foglalkozásom mellett a munkaerőm fenntartásához nagyon fon- ■ tos, tehát nem csupán szó­rakozás. Miután azonban élvezettel teszem, szórako­zást is jelent számomra. Ezenkívül szabad időmben feleségemmel színházba, moziba, hangversenyre já­runk ... a zenét nagyon szeretem. — Üzen Nyers elvtárs valamit a kecskemétiek­nek? — Rövidesen ismét el­látogatok a városba, és majd akkor személyesen mondom el. Nagy Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents