Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-28 / 99. szám

ítTL iprflb 28, nerds 5. oldal A művelődési feladatok megosztása Beszélgetés Komáromi Attilát, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizott­ságának titkárát láttuk ven­dégül szerkesztőségünkben, hogy az iíjúsági szervezet kulturális tevékenységéről beszélgessünk. KÉRDÉS: A közelmúlt­ban az MSZMP ifjúság- politikai és kongresszusi határozatai, a KISZ Köz­ponti Bizottságának irányelvei hatására a tár­sadalom figyelme az ifjú­ság felé fordult. Ennek hatása sok területen je­lentkezik, növekszik a fia­talság szerepe a közélet­ben, véleményükre, el­képzeléseikre egyre több fórumon figyelnek fel. A szervezet munkájában milyen szerepet töltenek be a kulturális feladatok? VÁLASZ: Elsősorban egy félreértést kell eloszlat­nunk, azt ugyanis, hogy a KISZ kulturális szervezet Ez nem így van. Munkafor­mái közölt nagy szerepe van ugyan a kulturális jel­legű tevékenységnek, de ez csupán politikai célkitűzé­seink egyik — és nem kizá­rólagos — eszköze. Azaz, kulturális nevelő munkán­kat a szocialista ifjúság, a korszerű ember kiformálá­sának egyik hathatós mód­szereként hasznosítjuk. KÉRDÉS: Igen sokat hal­lunk a KISZ által meg­hirdetett kulturális pá­lyázatokról, szemlékről, fesztiválokról. Sok ember talán ezért véli, hogy az ifjúsági szervezet első­rendű feladata a kultúra ápolása. VÁLASZ: Tágan értel­mezve, úgy fogalmazha­tunk, hogy az ifjúság sza­bad ideje kulturált eltöltésé­nek megvalósítása jelenti munkánk egyik fő felada­tát. Tudniillik, ha fiatal­jainkban felébresztjük a művelődés iránti igényt, akkor szabad idejükben szí­vesen olvasnak, látogatnak színházi és mozielőadáso­kat, részt vesznek ismeret- terjesztő rendezvényeken — azaz belső szükségükké vá­lik ismereteik állandó és rendszeres gyarapítása. KÉRDÉS: Ez a tevékeny­ség természetesen csakis az oktatási és közműve­lődési intézmények szak­embereivel együttesen vé­gezhető. VÁLASZ: Valóban, hi­szen ők azok, akik ezt a szerteágazó szakterületet a legjoDDan ismerik. Vannak rendezvények, melyeket a KISZ maga szervez. Ilyen például az Erkel-diákün- nepsegek sorozata vagy a kétévenkénti országos sza- vaioverseny. A népművelé­si apparátussal közösen az iskolákból kikerült fiata­lokkal foglalkozunk. Irodal­mi színpadok versenyei, ze­nekari találkozók, ifjúsági klubok országos pályázata mind együttes szervezésű akció. Végül ismertek olyan rendezvénysorozatok is, melyekre csupán mozgó­sítást végzünk, mint pél­dául a különféle művészeti pályázatok. KÉRDÉS: Az ifjúság nem értelmezhető egységes ré­teg gyanánt. Természet­szerűen más-más igé­nyekkel rendelkeznek a kisebb községek és a na­gyobb városok fiataljai. Ez a differenciálódás mi­ként tükröződik a szerve­zet tevékenységében? VÁLASZ: A művelődés komplex feladatok összetett rendszerét jelenti és a fel­adatok elosztásakor a ré­tegződést sem hagyjuk szá­mításon kívül. Az alapszer­vezetek fő feladata a sza­bad idő helyes felhasználá­sát célzó program megte­remtése. A járási és városi bizottságok rendezvényeket szerveznek az évfordulók, a politikai és társadalmi ün­nepek aktualitásához kötő­dően. Ezek a szemlék és be­mutatók már a megyei és az országos versenyek felé nyitnak kapukat az ered­ményes és tehetséges fiata­lok számára. KÉRDÉS: A különböző műveltségű fiatalok elté­rő törekvései és lehetősé­gei kiaknázására milyen programot nyújt a szer­vezet? VÁLASZ: Iskolai vég­zettségük és a társadalom­ban elfoglalt helyük alap­ján három nagy csoportba oszthatók fiataljaink: A mezőgazdasági és ipari munkásifjúság — a közép- és felsőoktatási tanintéze­tek diáksága és a pályakez­dő értelmiségiek. Termé­szetesen más és más jelle­gű program alapján dol­goznak, hiszen terveiket nem központi előírások, ha­nem saját vágyaik és el­képzeléseik szerint alakít­ják. KÉRDÉS: Beszélnünk kell még a nem KISZ-tag fiatalokról is. Tudomá­som szerint megyénkben elég nagy a szervezeten kívüli ifjúság létszáma is. Igen fontos lenne ennek a rétegnek nevelése és irányítása. VÁLASZ: Nagy figyelmet szentelünk az ifjúsági klu­bok munkájának, éppen azért, mert ez a művelődé­si-szórakozási forma az, mely egyaránt vonzza a KISZ-tag és a szervezeten kívüli fiatalokat. A klubok élete, az ott folyó komplex a KISZ kulturális tevékenység érői jellegű tudatformálás hat­hatósan szolgálja célkitűzé­seinket. Ezek a kis közössé­gek megyeszerte egyre si­keresebben dolgoznak. A IV. kiváló ifjúsági klub or­szágos pályázatra már több mint ötvenen nyújtották be nevezésüket — ez is bizo­nyítja a klubok növekvő népszerűségét KÉRDÉS: A KISZ tehát nem tekinti magát az egyetlen olyan szerve­zetnek, melynek kizáróla­gos joga és kötelessége az ifjúsággal való törődés. VÁLASZ: Az MSZMP irányelvei is a „munkameg­osztás” elvét hangsúlyoz­zák. A KISZ a fiatalok szé­les tömegeit egyesíti, de egymaga, a társadalom tá­mogatása nélkül nem vé­gezhet eredményes munkát. A hivatásos népművelési szakemberektől kezdve a vállalati és társadalmi szer­vek vezetőin és dolgozóin át a pedagógusokig — kinek- kinek szakterülete és lehe­tősége szerint kell foglal­koznia azokkal a fiatalok­kal, akik néhány év eltelte után munkájuk folytatói lesznek. Pavlovits Miklós Mezőgazdasági könyvespolc A HOMOKI KOR KÉSZÍTŐÉ ES Ki.ZEL.ESE A homoki borok az utób­bi esztendőkben eioretör- tek, eyyre tooo versenyen viszik el a pálmát. A kö­zönség is megkedvelte a homoki borokat, s ez külö­nösen azért jelentős, mert nálunk a legnagyobb terü­letet a homoki szőlők fog­laljak el. Hz ad időszerűsé­get Kadar Gyula U) köny­vének, amety a hontoki bor készítéséről és kezelést rőt szol. Külön érdeme a könyv­nek, hogy az egyem es ház­táji gazdaságok részére is hasznos tanácsokat ad, ami azért fontos, mert ez a te­rület borászati szempontból a legelhanyagoltabb. A bortermelés kialakulá­sától kezdve a korszerű bo­rászati üzemekig minden lOntos mozzanattal megis­merteti a szerző az olva­sót es önálló fejezetben joglalkozik a palackozással. A hasznos könyvet a Me- .ógazdasági Kiadó jelentet- 1 te meg. i krónika Kecskemét zefíeí életében a hét vége az éneklő ifjúsá­gé volt. Három, jellegében és műfajában különböző eseményről számolunk be az alábbiakban. Előadás Kecskemét népdalairól Pénteken este dr. Kál­mán Lajos, a magyar nép­zenéről tartott előadást, vázolta azokat a sajátossá­gokat, melyek Kecskemét környékének népi öröksé­gét, élő hagyományát jel­lemzik, mintegy kisebb és sok szempontból elkülönít­hető egységet képezve az alföldi népzenei dialektus­terület egészében. Előadásá­ban a kutató elmélyültsége, alapos tudása nyilatkozott meg. Az énekes illusztrá­ciót a Felsőfokú Óvónőkép­ző Intézet egyes növendé­kei és az I. évfolyam ének­kara adta, élő bizonyságául annak a törekvésnek, mely- lyel dr. Kálmán Lajos ta­nárként — saját szóhaszná­latával élve: mai „igáé­ként” — a népdal tovább­Waltcr Péter, tanuló Nem a technika Huszonegy éves. Császár­töltésen született. A kalo­csai I. István király Gim­náziumban végezte közép­iskolai tanulmányait. Itt ismerkedett meg a fotózás­sal — ennéd több — Ko­vács László festőművész megszerettette vele. A gyu­lai Erkel-diáknapakon (1969-ben) képeivel arany- és bronzérmet nyert és még ebben az évben sikerrel szerepelt a megyei fototár- laton, Pécsett a középisko­lások országos fotókiállítá­sán. Érettségi után fényképész­tanulónak jelentkezett a kecskeméti ktsz-ben. Felvet­ték, most a 607. számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet másodéves tanulója. Beiratkozott a Kecskeméti Fotoklubba és az „Így lá­tunk benneteket” című ki­állítás sikere után lehető­ség nyílt, hogy bemutassa képeit a cipőgyár klubter­mében és az iskolájában, ahol tanárai örömmel vet­tek tudomást fejlődéséről, kibontakozó képi látásá­ról. Legutóbb — mint la­punkban is hírt adtunk ró­la — megnyerte az SZMT megyei fotópályázatát „Munkásportré” című ké­pével, amit technikai okok miatt nem tudunk közölni. Az itt látható foto, a kecs­keméti klub „Hónap képe” pályázatán — amit más fotokLubok bírálnak el — márciusban első díjat nyert. „Sokan elvesznek a gép- máikák világában — nem a technika döntő... a meg­látás, a látás.” — Vallja. Csató Károly éltetésének nagy és nemes céljáért dolgozik. Meseopera Egészen újszerű és Kecs­keméten egyedüálló fel­adatra vállalkoztak a Zrí­nyi Ilona Általános Iskola tanárai és növendékei: me­sedaljátékot mutáttak be szombatin délután a Kato­na József Színház színpa­dán. „Az égig érő fa” cí­mű darabot — dr. Juhász Géza és Szabó Emil nép­meséi motívumokat és népi nevelő részt vett. a sn 'ői munkaközösséggel együtt működésben. A műnk oroszlánrészét Golovics Ilo na, dr. Szentendrei Lát".! :> né, Ugró Erzsébet, dr. F gyesy Ferencné. Benkftvíá né Mészáros Marianne . Takács László rendező gezte. Igen nagy elismi'-: illeti Vécsy György igazg tót. aki ezzel az előadáss* a két zsúfolásig telt ív megszervezésével az isko" fizika—kémiai elő ad áté­rnének megépítéséhez te­dallamokat felhasználó me­sejátékát — látható élve­zettel vitte színre az iskola több mint száz tanulója. Az előadás előkészítésé­ben csaknem valamennyi remtette meg az anyagi alapot. így ez a bemutató a siker egyszeri örömén túl maradandó eredményt is hozott az egész iskola ja­vára. Kecskeméti kórusok találkozója Ugyancsak szombaton délután került sor arra a nagyszabású énekkari hangversenyre, mely az évenkénti „Éneklő ifjúság napja” hagyományát foly tatta és szélesítette ki né­hány felnőtt énekkar bevo násával. A találkozón 14 helybeli és — meghívott vendégként — egy buda­pesti kórus lépett fel. Áll­jon itt az együttesek felso­rolása nélkül a karvezetők neve, akik különböző ered­ménnyel ugyan, de vala­mennyien nagy lelkesedés­sel és sok munkával készí­tették fel énekkaraikat a Walter Péter; Szemek fellépésre: Berényi Sára, Cseszka Edit (Budapest), Xttzés Mihály, dr. Repkény Istvánné, Róbert Gábor, Sípos Károly, Takáts Ervin, Vörös János, Zsiga László, Zsiga Lászlóné. A hangversenyt Bartók Béla emlékére rendezték. Ehhez képest sajnálatosan kevés Bartók-mű szerepelt a műsorban. Azt viszont örömmel mondhatjuk, hogy a találkozó egészben véve magasabb szinvonalú volt, mint az elmúlt évek ha­sonló rendezvényei. Ügy látszik, kórusmozgalmunk több éves stagnálás után ismét fellendülőben van. A feladat éppen ezért az lesz, hogy a biztatóan ér­lelődő eredményeknek na­gyobb nyilvánosságot te­remtsünk. A hangverseny tanulsága szerint ugyanis nincs kellő érdeklődés a kórusok bemutatói iránt a város zenekedvelőinek kö­rében, ezt mutatta a közön­ség feltűnően alacsony szá­ma. Igaz, a műsor nagyon hosszú volt: csaknem négy óra, s ez alaposan igénybe vette a hallgatók figyel­mét. Éppen az esemény rangjának emelése érdeké­ben jobb szervezési formát kellene találni a jövőben sorra kerülő hasonló de­monstrációknak. Körber Tivadar Virágos nagyközség Ezer-ezer canna és ró­zsatő díszíti majd Lajos- mizse központját. A tanács által kezdeményezett par­kosítási akciót a lakosság is magáévá tette, s önte­vékenyen szépíti, csinosítja, virágosítja az utcákat, a házaik környékét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents