Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-28 / 99. szám
I oldal 1971. április 28, nerd* Az árnyas erdő vidám kedvet ád Társasházak, fársasgondok Amiből legtöbb kell: idő, pénz, türelem Huszonöt éves hazánkban a szervezett természet- védelem. Akkor ifjú dr. Tildy Zoltán és még néhány ember kezdte és Dobi István földművelésügyi miniszter a mozgalmat felkarolta, megalakult a Természetvédelmi Tanács. Természetvédelmi törvény született ezt követte az Országos Természetvédelmi Hivatal megszervezése, törvényes gazdát kapott a természetvédelem hazánkban. Kis-Balatont, Fehértót, Tihanyt és még néhány klasszikusa tájat, egy-egy értékes parkot, öreg fát nyilvánítottak védetté, ez volt a kezdet. És a huszonöt év? Könnyű a válasz, eredményekben gazdag huszonöt év volt Ma már a természetvédelem nemcsak az évszázados fák, csodálatos parkok, területek védelmét jelenti, de általában az emberi környezet védelmét. A probléma — világprobléma, óriási irodalommal, figyelmeztető irodalommal. Ha sok tekintetben el is térnek egymástól a- különböző országok szakembereinek álláspontjai, azért sok tekintetben, és főleg a következtetésekben nagyon is megegyeznek. A tudományos-technikai fejlődést árnyékként követte, az ember környezetének fizikai és kémiai szeny- nyeződése. Az ipar, az erőművek hulladékai, a motorok kipufogó gázai, a rohamosan fejlődő kőolajvegyészet, vegyipar és kokszvegyészet hülíádékái közösítik környzetünket. És a vegyszeres növényvédőszerek, a bioszférába jutva szintén az emberi egészséget veszélyeztetik. És majd (máris) a nukleáris ipar fejlődése, amely növekvő radioaktivitással sújtja az emberiséget. Legveszélyesebb és egyben legszomorúbb a helyzet a nagyvárosokban, ahová az ipar, a technika koncentrálódik Fejlett ipari országokban tudós csoportok méréseket végeztek é3 kimutatták, hogy dacára az eddigi intézkedéseknek. a légkörben évenként száz-kétszázmillió tönna szennyező hulladék kerül. Abban egyöntetű a tudósok véleménye, hogy a szennyeződés állandó fenyegetés az emberre és környezetére. Megrövidíti az életet, pusztítja a növényzetet, alapvető meteorológiai folyamatok megváltozásával fenyeget. A figyelmeztetés is egybehangzó: fel kell venni a harcot a tudományos-technikai fejlődés ártalmas következményeivel, megszüntetni, vagy fékezni kell új ártalmak keletkezését. Tudományos hozzáértéssel védekezzünk a levegő, a víz, a talaj, a növények szennyeződése ellen. Védjük környezetünket, vigyázzunk életünkre, az ember és környezete közötti biológiai egyensúlyra, harmóniára. Hazánkban megkezdődött az országos jellegű védelem azzal, hogy a kormány rendeletet hozott a természet- védelemről. A rendelkezés sa, amely növeli a megyei tanácsok természetvédelmi hatáskörét, feladatát. Egyben fokozza a természeti értékek védelmét, és további szervezeti és egyéb rendelkezéseket tartalmaz. Az új rendelet differenciál, határi von a helyi és az országos jelentőségű természeti értékek között. Ezért növeli a megyei tanácsok természetvédelmi hatáskörét. A megyei tanácsok is védetté nyilváníthatnak bizonyos területeket. A magyar természetvédelem Európa-hírű, ez a huszonöt év mérlege. Eddig is részt vettünk számos nemzetközi konferencián, kikérték véleményünket. Az új rendelet szellemében pedig a jövőben talán még többet is tehetünk. Az Országos Természet- védelmi Hivatalban elmondták, hogy a tennivalók csokorba gyűjtését széles körű tapasztalatgyűjtés előzte meg, programjukat mindenekelőtt a tanácsok véleménye alapján állították össze. Budapest és a nagyvárosok környékén a zöldgyűrűket óvják, ahol a lakosság pihenést, üdülést talál. Ide tartozik a víz, és a levegő tisztaságának védelme, a fák óvása. Tovább szélesítik a zöldgyü- rűt Gödöllő irányába. Deltát nemcsak védett területek kijelölésére van szükség, hanem természet- kultúrára is. A régi, bölcs orosz népi mondás azt tartja, hogy ne köpj a kútba, holnap te iszol belőle. Ne tördeljük a fák gallyait és ne papírzacskók, sörösüvegek, konzervdobozok jelezzék, hogy itt jártunk, és jól éreztük magunkat vasárnap. Hallottunk arról is a hivatalban, hogy esetleg, lehetővé válik a Hortobágyon egy nemzeti park létesítése, amely megőrzi a vadon élő ritkább állatfajokat. (Sajnos, a Hortobágy madárvilága pusztulófélben van.) A puszta élővilágának meg^ őrzésén már régen dolgoznak. Most az új rendelet ezt is elősegíti, hiszen szabályozza a madárvédelmet is. Szóval okos, nagy tervek születnek az új kormány- rendelet alapján, amelynek egyik pontja így szól: „(1) A védetté nyilvánításra javaslatot tehet bármely állami vagy társadalmi szerv, szövetkezet és állampolgár. A javaslatot indokolni kell”. Állampolgári minőségemben szeretnék javaslattal élni. Nyilvánítsuk természetvédelmi területté hazáimat. Indokom: a természetvédelem középpontjában mi állunk, emberek. Mi oltjuk szomjunkat a források hűs vizével, mi fogyasztjuk a halat, mi szippantunk teli tüdővel a levegőből, nekünk zöldell a mező, nekünk dalol a madár, mi élvezzük az erdők nyugalmit, miénk a környezet harmóniája, miénk az egészség, a pihenés, a nyugalom, miénk az élet. A címzett, ahová kérelmemet küldöm, önök keda borítékot cfmzem és a levelet föladom, szinte hallom, hogy valaki tisztán fütyüli: ...... nékem az árn yas erdő vidám kedvet ád .. (suha) Egy kis pihenő Korán kezdik a traktorosak mostanában a munkát. Kovács Sándor és Szemeré- di István már hajnali ötkor munkába indul a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz- ben. Korai borsó alá szántják a trágyát. Reggel 8 óra tájban, mikor velük találkoztunk éppen reggeliztek. Jó étvágyat! A Mezőgazdasági Beruházási Vállalat megyei ki- rendeltsége 160 mezőgazda- sági üzemmel, vállalattal és intézménnyel áll szerződéses kapcsolatban, amely egyúttal azt is jelenti, hogy a termelőszövetkezetek csaknem 70 százalékával kötött megállapodást és valamennyi állami gazdaság igénybe veszi szolgáltatásait. Fő tevékenységük a szakosított, úgynevezett AG- ROKOMPLEX rendszerű sertéstelepek tervezése és építésük lebonyolítása. Az elmúlt esztendőben a megyében három ilyen nagyobb kombinátot terveztek. A háromfázisú tartási rendszert átdolgozták kétfázisúvá, s ezáltal olcsóbbá válik a telepek épitése és az állattartás is. A ki- rendeltség szakemberei a telepek kialakításánál új megoldásokra törekedtek. Tavaly a szakosított tehenészeti telepeken a korábbiaktól eltérő technológiát terveztek, ami gyorsabbá és olasóbbá teszi az építkezést. Az elmúlt esztendőben több mint 400 millió forint értékű beruházás Talán nem véletlen, hogy az utóbbi hónapokban több olyan emberrel beszélgettem, aki hosszabb, rövi- detob ideje a társasházépítők önemésztő csoportjába tartozik. A beszélgetés lényegében tanácskérés volt: mit javasolok, hogyan lehetne nyélbe ütni már a házat, véleményem szerint elkészül-e a vállalt határidőre az épület, s miért emelkedik szinte napról napra az eredetileg megállapított kivitelezési költség? Nem tudtam okos, elfogadható és főleg előbbre vivő tanácsot adni egyikő- jüknek sem. — Mikor kezdték szervezni a társaságot? — Két évvel ezelőtt, pontosabban 1969. nyarán, de megvalósításában működött közre a kirendeltség. Ismeretes, hogy sok gondot okozott az árvíz, át kellett csoportosítani a munkaerőt, a technikai felszerelést, az anyagot a károsított területekre. Ezenkívül a nehéz gazdasági esztendő miatt sok üzemben az anyagi fedezet is hiányzott. Az akadályok leküzdésében sokat segített a ki- rendeltség a mezőgazdasági üzemeknek. Egyre bővül a vállalat tervezési szolgáltatása is. Az elmúlt esztendőben 202 megállapodást kötöttek mezőgazdasági nagyüzemekkel, ebből 169-et termelő- szövetkezetekkel. Csaknem 1 milliárd 300 millió forint kiviteli értékű létesítmény tervét készítették el. Az idén folytatódnak a szakosított sertéstelepek építkezései, Ilartáu és Bátyán tsz-kozi összefogással, Városföldön az állami gazdaság és a termelőszövetkezetek együttműködésével. Az ország legnagyobb sertéstelepének építkezésében is segít a kirendeltség, ugyanis közreműködik a Bajai Állami Gazdaságban | létesülő 109 ezres sertés-1 még csak az alapozásnál tartunk — válaszolta az egyik. — Mikor költöztek be? —Az eredeti megállapodásban kitűzött idő után három évre — összegezte véleményét a másik. A harmadikat csupán a költség tekintetében adőtt válasza erejéig idézem. — Amikor elkészült a kivitelezési terv, 165 ezer volt a végösszeg. Jelenleg azonban már 238 ezernél tartunk, de szerintem még 25—30 ezer kell amíg beköltözhetünk ... Mindannyian tudjuk azonban, hogy az elmondottakon túl a lakásgond megoldásának ez a módja — a szervezéssel járó szaladgáhizlalda néhány épületének műszaki ellenőrzésében. Most kezdődik a Bácsalmási Állami Gazdaság 40 ezer hízót kibocsátó kombinátjának építkezése is. A kirendeltség az említetteken kívül számos egyéb, ugyancsak a mező- gazdaságot szolgáló beruházással foglalkozik. Különösen jelentős munkájuk az üzemi utak tervezése és kivitelezése, továbbá most dolgoznak a homokhasznosítást elősegítő talajjavitási terveken. A tavalyi nehéz esztendő ellenére a megyei kirendeltség országosan is kiemelkedő eredményt ért el, segített a mezőgazdasági Üzemeknek a beruházások olcsóbb és gyorsabb lebonyolításában. Ennek köszönhetően több mint 9 millió forint megtakarítást értek el a beruházások kivitelezésénél. Hírül adtuk már, hogy a kirendeltség tavalyi eredményei alapján immár harmadszor — elnyerte a megtisztelő élüzem címet. Az ezzel kapcsolatos ün- r>*őségre április 30-án kerül sor. K. S. lások — rengeteg szabad időt is igényel, gyakran rámegy az évi szabadság. A határidő-tologatások, az összeg gyakori és visszavonhatatlan emelkedése, az anyagbeszerzési nehézségek, a szakmunkáshiány stb. felőrlik, vagy legalábbis kikezdik és erősen megviselik az építtetők idegeit. Bírósági perek keletkeznek, szakértők nyilatkoznak, s nemcsak polgári ügyekben, de büntetőeljárás során is megakadhatunk olyan aktában, amelynek szereplői társasházépítők. Ahelyett, hogy most a társasházépítés, illetve annak szervezését szabályozó rendeletek, határozatok, utasítások dzsungelének ismertetésébe fognánk (ezt bárki megtalálhatja a Magyarország című hetilap 1971. április 18. számában) inkább egy olyan javaslatot vessünk papírra, amely egyszerűsítené az eljárást, garantálná a határidőt, a költséget, s ugyanakkor bezárná a kaput olyan emberek előtt, akik csak pénz- szerzési, meggazdagodási lehetőséget látnak mások lakásépítési szándékaiban. Sajnos, egyelőre az ábrándok között is a legmerészebbnek számít, ha valaki arra gondol, hogy bekopogtat egy építőipari vállalathoz, elmondja milyen házat akar, s legközelebb akkor találkozik a kivitelezővel, amikor az a megállapodott határidőben átadja neki a kulcsot. Az építőipar — állami, szövetkezeti és egyéb szervezésű — korszerűségéhez a szer- vézés is hozzá tartozik, nemcsak a kivitelezés. Persze tisztában vagyunk az igények és lehetőségek (kapacitás) közötti szakadék nagyságával, mélységével és annak okaival. Mindezek ellenére — vagy éppen ezért — célszerű volna, ha egy építőipari szövetkezet, egy építő vállalat, esetleg más szervezett egység, amely szakemberekkel rendelkezik „profilírozná” magát a társasházak építésére. Olyan fokban és mértékben, hogy az ne járjon együtt anyagi és ideggyógyászati értelmű tönkremenésével azoknak, akik a lakóház építésének ezt az útját választják. Ha egy ilyen vállalat, ktsz volna a megyében (és minden megyében egy) bizonyára megélne belőle, s bizonyára jól megélne ebből. Ha pedig az évenként szerződésileg társasházak építésére lekötött kapacitásán felül volna ereje, más munkát is vállalhatna. Ügy gondoljuk, ez a megoldás elejét venné a manipulálás mostani lehetőségeinek, egyszerűsítené, mert összefogná az egész munkát— jogi, pénzügyi, tervezési és kivitelezési hatásaiban egyaránt. A Magyarország már említett számának írásából tudom, hogy a negyedik ötéves tervben mintegy 70 ezer társasházban megépülő lakásra lehet számítani. Ez pedig hozzávetőlegesen is 210—250 ezer embert érint, vagyis körülbelül annyit — országosan — mint Kecskemét jelenlegi lakosságának a háromszorosa. Ez a nagy létszám pedig mindenképpen „megérdemli” a dzsungel kiirtását, a problémák özönének egyértelmű rendezését. Gál Sándor a tíz évvel ezelőtt hozott pendelet újabb szabályozás yes honfitársaim, és amíg í Szakosított telepek, homokhasznosííás, útépítés Együttműködés a MEZŐBER és mezőgazdasági üzemek között
