Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-27 / 98. szám
«. oldal mi. Április VI, kedd Élet A tavalyi népszámlálás adatai alapján megyénk hét községének lélékszáma nem éri el az egyezret, ötszáz- huszonnégyen élnek Drág- szélen, 717-en Ordason, Bácsszentgyörgyön pedig összesen 411 a lakosok száma. Kecskeméten, a Kada Elek utcai szalagház 177 lakásában 650 ember éL Száznyolcvan a 14 éven aluli gyermek, a 14—18 évesek pedig pontosan hat- vanan vannak. A szialagház terveit pesch- ka Alfréd, a Budapesti Lakóépület Tervező Vállalat mérnöke készítette, a megyei állami építőipari vállalat dolgozói kivitelezték, Bártfay Csaba építésvezető irányításával. Most a megyei tanács épülő, új székházénak tövében, földszintes felvonulási épületben dolgozik Bártfay mérnök. Fiatal ember. Első nagyobb munkája volt ennek az építkezésnek a vezetése — A szalagház 1967. május 22—1969. december 13 között épült. Határidőre készült el. Naponta nyolcvan-száz ember, szak- és segédmunkások, technikusok, mérnökök dolgoztak az építésénél. A beruházás értéke 44 millió forint volt. LAKÁS, SZÁM NÉLKÜL Kísérőmmel, a lakásszövetkezet elnökével Fülöp Gyulával először Pállal Andráséihoz kopogtattunk. Házfelügyelők. Helyesebben papírforma szerint Pállai- néra tartozik a lakók ügyes-bajos dolga, férje a gázkazán kezelője. Együtt nézzük a vászonba kötött lakónyilvántartó könyvet A beköltözés 1969. december 12-től szilveszterig tartott Kezdetben néhány család sokallta a lakás átlagos rezsijét — havi 600 forintot —, mellyel a törlesztést a fűtést a vezetékes gázt, és a melegvíz-szolgáltatást térítik. Alig másfél évvel az új otthon elfoglalása után, már mindenki örül az összkomfortnak. Búcsúzóul Pál- lainé egy kedves apróságot mond el: Már a beköltözéskor gyarapodott a ház lakóinak száma: megszületett Nagy Juditka, a ház első újszülöttje. VIII. EMELET 165. A lift VIII. emeletre visz. Találomra csöngetünk be a 165-ös ajtón, Mariáss Palákhoz. A szép, falikárpitokkal díszített lakásban Máriáss- nét, és kisfiát találjuk. , A házigazda a Jánoshalmi Építőipari Ktsz-nél dolgozik, technikus, ö tervezi, készíti a kárpitokat, ezenkívül rézdomborítással foglalkozik, de csinált falipolcot, könyvállványt is, és ezernyi apróságot, amitől lakásuk otthonná vált. Má- riássné szintén technikus, a Bács megyei Vendéglátó Vállalat dolgozójaként vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. Kisfia most indul óvodába, őt pedig vállalatánál nem helyezik vissza régi munkahelyére!!) Könyvelői állást kínálnak részére, de ott havonta 900 forinttal kevesebbet kaphatna eredeti bérénél. — Ugye, minden vállalatnál ismerik és helyesen ér- telmtzik az ide vonatkozó rendeléseket? — kérdezi tőlünk Máriássné. — így kellene, hogy legyen. Egyetlen gyermeket a szalagházban gondozó édesanya sem károsodhat 3 év elteltével, visszatérésekor! VII. EMELET 149. Pappéknál éppen nagymosás van. Ezt a háziasz- szony közli velünk, különben nem vennénk észre, olyan nagy a rend. — Három gyermekkel jöttünk Pálmonostoráról. Egyszobás, kertes lakást hagytunk ott, ezért a napfényes, szép otthonért. Férjemet munkája köti Kecskeméthez. A három gyermek — Tünde, Anikó és Ernő — ellátása nagyon sok munkát kíván Papp Istvánnétól. A lányok a Béke téri iskolába járnak. Pappné a kisfiú kedvéért nemrég megvált munkahelyétől. Ha Ernő iskolás lesz, újból dolgozni szeretne. IV. EMELET 84. Hegedűs Imrééknél három gyermeket találunk: Etelkát, Imrét és egy szomszédos kisfiút, Csáky Csabát. — A Széles utcából jöttünk ide. Lakásunk 1969 nyarán összedőlt. A költözésig rokonok, ismerősök fogadtak be. Két bőrönddel érkeztünk a szalagházba. Néhány hónapig mindig úgy éreztem, vendégségbe járok, a lakás maga a mennyország — mondja elgondolkozva Hegedűsné. Kilencéves házasok. Lakásukban újak a bútorok, berendezési tárgyak. A vitrinben miniüveg-parádé. A családban ezt ajándékozzák egymásnak születés- és névnapkor. Az idén Jugoszláviába, Növi Sadra készülnek, régi barátaikhoz, akik szintén nyomdászok, mint a házigazda. / * ni. EMELET 59. Belvárosi KIK-lakásból költözött a háromszobás szövetkezeti lakásba Horváth János, a Kecskeméti Fémmunkás Vállalat igazgatója. Horváthné a konzervgyár I. telepén dolgozik. Ó kíséri kisfiát a Ka- szap utcai óvodába. Hirtelen összeadjuk: naponta 7 —8 kilométert gyalogol. — Szeretünk itt lakni, igaz nincs erkélyünk, de a lakás kényelmes. Nemrég vásároltunk egy szekrénysort, most szőnyegre, képekre takarékoskodunk. Ekkor toppan a szobába az ötéves Jánoska. Lelkiismeretesen teljesíti megbízatását: minden égve felejtett lépcsőházi villanyt lekapcsol. A kétszobás, étkezőfülkés lakások alapterülete megfelel a három-négytagú családoknak, de ott már szűk, ahol három gyermek van. Az étkezőfülkét kevesen használják rendeltetésének megfelelően. Hálófülkének, gyermekszobának rendezik be. Százhúszan igényeltek telefont. A posta a szerelés munkáját még ebben az évben megkezdi. Bizonyára elkészül a játszótér és az ifjúsági klub is. A másik probléma, az élelmiszerbolt hiánya is átmeneti. Megkezdődött ugyanis a második szalagház építése — alapozása — melynek földszintjén ABC-kisáruházat helyeznek el. Ide kerül egy zöldségbolt, egy bisztró és egy étterem is. S újabb 1200—1400 ember jut majd otthonhoz. Ez pedig nem kevesebb, mint Géderlak, vagy öregcsertő, Tabdi, vagy Gátér község összes lakóinak száma. Selmcci Katalin Iskoláknak is küldenek Zacskós tej „Kócerájból“ a gyárba A munkásasszonyok a bevásárlás körülményessége miatt panaszolják, az idevetődő idegenek pedig megütköznek azon, hogy egy akkora városban, mint péla láthatáron Am az eddigi társüzemektől beszerzett tejtermékek zömét is Kecskeméten állítjuk elő. Inkább a felvásárlási területünk szélesedik. Lehetőségünk lesz artükhöz viszonyítva — szinte megváltást ígér. — Először ■ is arra a kérdésre várnak választ olvasóink Fésűs Lajostól, a Közép-magyarországi Tejipari A készülő tejüzemben a belső munkákat, a gépek beállítása mellett a keramitburkolást végzik, az ÉPSZER Vállalat szakmunkásai. (Pásztor Zoltán felvétele) dául Kecskemét, nem lehet sem palackos, sem úgynevezett tasakos tejet kapni. A vásárló kénytelen kisebb- nagyobb kannácskákkal a kezében közlekedni a lakása és az üzlet között, mintha több évtizede megállt volna az idő. Az idő valóban meg is állt esztendőkkel ezelőtt a megyeszékhely tejüzeme felett. Maguk az ott dolgozók „kócerájnak” minősítik az elavult létesítményt, ahol mindezek ellenére tavaly nyáron 65—70 ezer liter tejet dolgoztak fel naponta. A holtpontról az új gyár felépülése lendíti ki az üzemet, ami a fogyasztóknak tökéletesebb, szélesebb skálájú ellátást, a dolgozóknak pedig — a jelenlegi helyze- I Vállalat kecskeméti üzemének igazgatójától, hogy < milyen többletet nyújt a leendő üzem? — Végre sikerűi megfelelni a hosszú évek óta jogosan felmerülő igényeknél?:. Az üzletekbe fél- és egyliteres műanyag, polietilén tasakokban szállítják majd a tejet és a kakaót. A kannás tejfölt, s a tejszínt kiegészítjük a poharas csomagolással, gyártunk étkezési és krémtúrót, joghurtot, és kefirt is. Ugyancsak megvalósul, hogy az iskoláknak műanyag zacs- j kokban tejet és kakát küldünk. — Bővül-e az ellátási kör- J set? | — Lényegében ugyanazt a hal száz megró- lelőt elégítjük ki, mint korábban.] ra. hogy fogadjuk azt a tejet is, amit eddig a nagykőrösi üzembe szállítottak, a közelünkből. A vonzás- körzetünk így kiterjed Lászlófalvára, Alpárra, Ti- szakécskére, Nyárlőrincre, vagy akár a Pest megyei Örkényre is. — Mikor jelentkezik a beruházás várva várt hatása? — Az idei év végén elkezdődik a próbaüzemeltetés. A jövő esztendő tavaszán már teljes kapacitással dolgozunk. Az új létesítmény nem csupán a közép-magyarországi vállalat, hanem hazánk legmodernebb berendezéseivel felszerelt és korszerű technológiára előkészített üzeme lesz. H. F. I Halott a hóban A MÜLT ÉV utolsó és az idei év első napja — éppen úgy, mint sok évszázada már — most is kettős ünnepnek számított városokban, falvakban és a tanyákon egyaránt. Ilyenkor több bor, pálinka fogy, mint általában, az emberek jó hangulatban, vidáman szokták köszönteni az új, és búcsúztatni az óesztendőt. Csakhogy az oly sokszor hangoztatott figyelmeztetés, óvás ezekre a napokra is vonatkozik: mértékletesen igyunk, s ne olyan féktelenül, mint ahogyan azt a kisszállási tanyák egyikében. Nacsa Mihály házában tették 1971. január 1-én. Az 58 éves Nacsa Mihály a környék közismert zug- bormérője, aki hitelbe is ad bort a hozzá fordulóknak, akik aztán az italért napszámot teljesítenek a gazda szőlőjében. Egyik ilyen — az utóbbi években egyre ritkábban jelentkező — fogyasztója volt Nacsa Mihálynak Szűcs József 33 éves férfi. Szűcs még a múlt évben is 5—6 alkalommal fordult meg a zug- bormérőnél, de egyetlen egyszer sem találkozott annak vejével, a 22 éves Czi- czelszki Antallal, aki szintén ebben a tanyában, a Kisszállás, II. kér. 91. szám alatt lakott, feleségével és kisfiával. Bizonyára ismerték azonban egymást, hiszen talán másfél kilométerre volt egymástól a tanyájuk. A személyes és végzetes találkozásra éppen az új év első napján, január 1-én került sor. MIELŐTT a tragédia részleteibe bocsátkoznánk, néhány szóval mutassuk be a vádlottat és a sértettet, bár ez egyikőj üknek sem válik előnyére. Cziczelszki Antal — mint említettük — 22 éves, a kisszállási Petőfi Termelőszövetkezetben dolgozott, mint hegesztő és szerelő. Az orvosi vélemény szerint azonban „... gyermekkora óta rendszeresen fogyasztott alkohol már belgyógyászatilag is kimutatható károsodást okozott szervezetében .. Nem jobb a képlete Szűcs Józsefnek sem. Ö is gyerekkora óta ivott, kötekedő, verekedő ember híré- ban állt. A múlt év augusztusában például késsel hátba szúrta U. J. nevű ismerősét, amiért — emberölés bűntettének a kísérlete miatt — eljárás volt ellene folyamatban. Január elsején reggel Szűcs József feleségével és 11 éves kisfiával elindult a tanyákra új évet köszönteni. Ez azzal járt, hogy délután két óra körül már annyira ittas volt, hogy például Kiss Márton János- né nem adott neki bort. Menet közben gyakran elesett a „családfő”, majd három óra tájban úgy határozott, hogy egyedül folytatja' a köszöntő körutat. Az asszony és a gyerek hazatért, ő pedig egyik helyről a másikra tántorgott, s hamarosan Nacsa Mihálynál kötött ki. Itt már javában folyt az új év borgőzös köszöntése, ami Nacsáéknál féktelen ivással volt egyértelmű. Ivott Nacsa Mihály, Cziczelszki Antal és Rajcsány János tanyaszomszéd is. Természetesnek vették, hogy borral kínálják a kö- | szöntő embert, a részeg Szűcs Józsefet is, bár az alig állt a lábán. Később a házigazda már csak pénzért volt hajlandó kiszolgálni a vendéget: literenként 16 forintot kért a borért. A hordó aljáról hozott zavaros, seprős lőre azonban még Szűcs Jó- / zsefnek sem ízlett, s ezt igencsak durva szavakkal ki is jelentette, sőt az egészet lesöpörte az asztalról. A korábban is hevesen vitatkozó, kiabáló társaságnak sem kellett több. A vő, Cziczelszki Antal — aki „csak” közepesen volt ittas — mintegy a házigazda becsületének a védelmére kelve megfogta Szűcsöt és kivágta az ajtón. De ennyivel nem úszta meg a fizető vendég. Az udvaron a vő ökölcsapásokkal folytatta a „rendreutasítást”, majd amikor a sértett a földre került, csizmával rugdosta, módszeresen mindig csak a fejét. NÉHÁNY PERC MÚLVA a szobából kijött Rajcsány János és odaszólt Cziczelsz- kinek; — Hagyd már abba, minek ez a nagy ütlegelés. Eleget kapott már. A vőnek azonban más volt a véleménye és rárivallt Rajcsányra: — Fogd be a pofád, mert te is kaphatsz egy párat! A megszeppent szomszéd jobbnak látta, ha a menekülés útját keresi. Haza is ment. Az otromba Cziczelszki tovább rugdosta az időnként föltápászkodó embert Szűcs ugyanis néha megpróbált elszökni, de támadója mindannyiszor leütötte és tovább rugdosta a fejét. Talán ötven métert sem tettek meg, amikor a trágyadomb mellett Szűcs József elvesztette az eszméletét, az arca már csupa vér volt. A támadó látva, hogy nem mozdul áldozata, bement, felhajtott egy pohár bort és lefeküdt. Kint mínusz 5—6 fok hideg volt délután négykor, vagyis amikor Szűcsöt otthagyta Cziczelszki Antal. Hajnalban elkezdett esni a hó és lassan betakarta a már félhalott embert a trágyadomb mellett. Nacsa Mihály január másodikára disznóvágást tervezett, s amikor hajnali négykor felkeltette a családot Rajcsány János, eszükbe jutott Szűcs. Szóltak a feleségének, de nem vitték be a szobába, hagyták a hóban. Az asszony egy kabátot terített rá, amíg a mentő megérkezik. Végül hat óra tájban bevitték az istállóba. Fél hétkor jött a mentő. Alig tették be Szűcs Józsefet, s alig mentek vele néhány kilométert — meghalt. Az orvosszakértő megállapította, hogy az áldozat fejét legalább 15 erőteljes rúgás érte, de mégsem ezek. hanem a fagyban, hóesésben, kigombolt kabátban, a földön fekve töltött több mint tizenkét óra okozta a halálát: kihűlt a szervezete. A MEGYEI BÍRÓSÁG Cziczelszki Antalt különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt 12 évi börtönre ítélte, 10 évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől és a börtönben végrehajtandó alkoholelvonó kényszerkezelésre kötelezte. G. S.
