Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-27 / 98. szám

*971. április 27, kedd 7. oldal Több mint 400 000 szakszervezeti tisztségviselőt választottak A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hét­főn ülést tartott. A többi között foglalko­zott a munkaerőhelyzettel, megállapítva, hogy az utóbbi időben mar csak vidéken tudták növelni a létszámot a vállalatok. A főváros rminkaerőtartalékai nagyrészt kimerültek. A nagy munkaerő-kereslet ha­tására az elmúlt három év­ben másfélszeresére nőtt a munkaerőmozgás. Ktllönö- sen a fiatalok változtattak gyakran munkahelyet A 25 évesek és az annál fia­talabbak 30—40 százaléka, a 26—30 évesek 24 százalé­ka, az ennél idősebbek 10 —20 százaléka cserélt mun­kahelyet az elmúlt három évben az állami iparban. A szakmunkások főleg ága­zaton belül, a korábbinál magasabb bérért változtat­tak munkahelyet, a segéd­Szerdán este Izgalmas „politikai krimi" a képernyőn Izgalmas, a történelmi eseményeiket sok vonatko­zásban új oldalról megvi­lágító sorozatot kezd szer­da este vetíteni a Televízió. A hússas évek nagy frank- hamisítási botrányáról négyrészes, egy-egy órás filmet forgattak. Szerda este kerül képer­nyőre — a „Századunk” 17. folytatásaként — a so­rozat első része „Az első bukás” címmel. A film a Hollandiában kipattant botrányról, s a rendőri nyo­mozás előrehaladásáról tá­jékoztatja a nézőt. A „Macska—egér hábo­rú” főhősei Windischgraetz Lajos herceg és Nádosy Imre országos rendőr-főka­pitány, akikre a francia kormány külön kiküldött detektívei hívták fel a vi­lág figyelmét. „A bankógyár" — ma­gát a pénzhamisítás meg­szervezését, lebonyolítását mutatja be. Ebben a foly­tatásban a külföldi politi­kai körök felelősségéről esik szó. A zárórész — a „Párbaj, többszörösen” — már szé­lesebb összefüggésében vizs­gálja a hírhedt pert, s be­bizonyítja, hogy ezt az ak­ciót nem lehet elszigetelt magyar kalandnak tekinte­ni, sokkal szélesebb össze­esküvés része, amelyben döntő szerepet játszott a német vezérkar, a német náci jobboldal. munkások nagy része pe­dig az iparágakban válo­gatva az oly an munkahe­lyeket keresi, ahol jobbak a munka- és szociális kö­rülmények. A szakszerve­zetek véleménye szerint adminisztratív kötöttségek bevezetésével a problémá­kat nem lehet megoldani, ehelyett a vállalatoknál jobb munkafeltételeket kell teremteni, a kollektívákat össze kell kovácsolni, hogy megtarthassák a dolgozó­kat. Az elnökség megvitatta a szakszervezeti alapszervi választásokról és a tiszt­ségviselők összetételéről előterjesztett jelentést is. összesen 408 800 szakszer­vezeti tisztségviselőt vá­lasztottak, 25 százalékkal többet, mint négy évvel ezelőtt. A nők aránya az összes tisztségviselők között országosan 44,1-ről 49,5 szá­zalékra, a fiataloké 22,4- ről 26,2 százalékra emelke­dett. A szakszervezeti tisztségviselőknek 63,3 szá­zaléka fizikai munkás, ará­nyuk a négy év előtti vá­lasztásokhoz képest 2,7 százalékkal nőtt. (MTI) Szeretem a szövetkezetét Kétszáz asszony dolgo­zik rendszeresen a hajósi József Attila Termelőszö­vetkezet földjein. Nagyobb részük szorgalmas, nélkü­lük nem haladna előre a gazdálkodás. A termelőszövetkezet fő­könyvelője, Andrássy Pi­roska is a kiválóan dolgo­zók közé tartozik. Munká­jának megbecsülését bizo­nyítja, hogy nemrég kapta' meg a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. , örül a kitüntetésnek. Ki­csit zavarban is van, mi­kor erről beszélgetünk. — Tizenkét éve dolgo­zom a termelőszövetkezet­ben. Szeretem a munkahe­lyem, a hajósi embereket. Közismertek szorgalmukról, tenniakarásukról. Elfogódottsága felenged, a szövetkezetről kezd in­formálni. — 1968. január elsején a községben levő három ter­melőszövetkezet egyesült, József Attila néven. Az el­nevezés azért maradt, mert a költő nevét viselő közös gazdaság alakult először a községben. Én még a régi József Attila Termelőszö­vetkezetben kezdtem dol­gozni 1959-ben. Elmondja, hogy a fejlő­dés az egyesülés óta gyor­sult. Sikerült a nagyüzemi a 7 ezer holdon. Én mint a szövetkezet főkönyvelője a termelést a gazdaságosság szempontjából értékelem elsősorban. Magam is szor­galmaztam, hogy a növény- termesztést szakosítsuk. Kevesebb fajta növényt termelünk, de azt a vetés­től a betakarításig gépesít­jük. Megépíteni könnyebb... A dunavecseiek és a kör­nyező községek lakói jog­gal kérdezhetik: miérí nem működik az új men- Egyik nagy gondjuk a tőállomás, melyet a volt jo­kereteket tartalommal meg­tölteni, lehetőség nyílt a szakosításra. az állatte­nyésztés fejlesztésére. — A mi szövetkezetünk közgazdasági adottságai nem a legjobbak. A talaj rendkívül változatos. A fu­tóhomoktól a szikesekig minden megtalálható ezen Hatvanmillió forint forgalomra simít a MEZŐTERMÉK Duna menti Kirendeltsége Új kultúrház Bácsborsódon 3 millió fo­rint költséggel kultúrház épül. A katymári ktsz azt ígéri, hogy az idén birtokba veheti a község lakossága. A MÉK dunavecsei ki- rendeltsége néhány hónap­ja , új néven működik. A megváltozott cím: MEZŐ- TERMÉK Duna menti Ki- rendeltsége. Üj cím, új fel­adatok? — kérdeztük Báb- li Jánostól, a kirendeltség vezetőjétől. — Munkánk jellegében nincs különösebb változás, továbbra is a lakosság zöld­ség- és gyümölcsellátásán dolgozunk, de egyszerűbb módszerekkel, és reméljük, még eredményesebben, mint az előző években. Kirendeltségünket 16 ter­melőszövetkezet és 5 fo­gyasztási szövetkezet alapí­totta. Kunszentmiklóstól egészen Dusnokig, vala­mennyi községben érdekel­tek vagyunk. Állandó part­nerünk ezenkívül a Pest megyei Dömsöd és Kiskun- lacháza. Eddig a gazdaságoktól, termelőktől megvásároltuk az árut, Telepeinken raktá­roztuk, osztályoztuk és utá­na értékesítettük. Lassan jutott el az áru a fogyasz­tóhoz. Most közvetítő szerepet töltünk be a termelők és a fogyasztók között. Üzletkö­téssel, piackutatással foglal­kozunk és a termelővel kö­zösen alakítjuk ki a helyes árpolitikát. Ilyen gyakorlat mellett jelentősen csökken a szál­lítási költség is, hiszen a termelőszövetkezetek ren­deltetési helyére közvetle­nül juttatják el az árut. Milyen forgalomra szá­mítanak az idén? — Az a tervünk, hogy 60 miihó forint értékben, mint­egy 1700 vagonnyi zöldsé­get és gyümölcsöt hozunk forgalomba — de felkészül­tünk nagyobb mennyiség értékesítésére is. A Buda­pesti Gyümölcs és Főzelék Konzervgyárnak, valamint a Békéscsabai Konzerv­gyárnak több mint 700 va­gonra való árut szállítanak a közös gazdaságok. A töb­bi megyén belüli elhelye­zésre kerül. Kajsziból, al­mából és paradicsompap­rikából az idén is tekin­télyes mennyiséget szándé­kozunk exportálni. — Lesz-e elegendő áru és megfelelő választék a zöld­ségboltokban? — Négymillió forint ér­tékű friss terméket szállí­tunk folyamatosan a bol­tokba. Reméljük, hogy ez a mennyiség kielégíti a la­kosság igényért. Ha átmenetileg egy-egy [termékből hiány mutatkoz- a, akkor pótoljuk. Jelenleg zöldpaprikából van nagy kereslet, de saj­nos, csak kis tételekhez jutunk. Spenótból fordított helyzetben vagyunk: duna­vecsei telepünkön ládákba rakva fonnyad az áru — nem tudjuk értékesíteni. A legfontosabb zöldség- és gyümölcsféléken kívül konzerveket, többféle élel­miszert árusítunk. — Fejlesztési elképzelé­sek? — A bolti egységeket korszerűsítenünk kell. Leg­több elavult, hiányoznak a raktárak, kicsik az eladó­terek. Különösen nehéz körül­mények között működik a tunk. Ezt az egységet jövő­re nagyobb beruházással teljesen felújítjuk. Dunavecsén még ebben az évben átadunk egy új, korszerű üzletet, tágas rak­tárral, hűtőpulttal beren­dezve. Távolabbi terv, hogy Dunavecsén 20 milliós költ­séggel, körülbelül 8—10 holdnyi területen új telep­helyet nyitunk. A fejlesz­tési összeg nagyobbik há­nyada az üzletek korszerű­sítését és új egységek ki­alakítását hivatott elősegí­teni. Szabó Attila munkaerőhiány. A betaka rítás idején sokszor kevés a kézierő. Az össztagságnak több mint 40 százaléka nyugdíjas és járadékos. Az utóbbi hqatjpokban mint­egy harmincán kérték fel­vételüket a közösbe, jó­részt fiatalok. A munkaerő­gondokat azonban ez még mindig nem oldja meg. — Arra törekszünk, hogy megteremtsük a nagyüze­mi zöldségtermesztést. Gon­dolok itt a paprikára és a hagymára. Tudom, hogy ez egyik legnagyobb gondja az ország szövetkezeteinek. Szükség volna megfelelő gépekre, sajnos, alig van belőlük. Andrássy Piroska annyi­ra együtt él a közössel, hogy bármiről kérdezem, mindig visszakanyarodik a gazdálkodás eredményei­hez, gondjaihoz. — Jövőre megépül a sza­kosított tehenészeti tele­pünk, amely az állatte­nyésztés fellendülését se­gíti. Az állományunk tbe- mentes. Igyekszünk minél gazdaságosabbá tenni az állattenyésztést. Búcsúzás előtt megkérde­zem : — Milyen tervei van-, nak a jövőt illetően? — Itt akarom eltölteni az életemet. Szeretem a szövetkezetét. K. S. Útépítés Százharmincmillió fo­rint értékű útépítési és korszerűsítési munkát vé­gez az idén a Bács-Kis- kun megyei Közúti Építő Vállalat. Ennek során több mint 80 kilométer hosszú — a KPM. a tanácsok és a mezőgazdasági üzemek ke­zelésében levő — utat asz­faltoznak, illetve borítanak be kőzúzalékkal. rási tanács egyik épület­szárnyában alakítottak ki. A teljes komforttal és ren­deltetéséhez kapcsolódó kü­lönleges kívánalmakkal tervezett és megépített épület, már több mint két hónapja otthont adhatna a mentőállomásnak. Adhat­na, de... Április 15-én immár har­madszor érkeztek a hely­színre az Országos Mentő­szolgálat képviselői, hogy a létesítményt átvegyék. Az aktusnál jelen levő megyei és helyi szakemberek nem kis meglepetésére azonban a mintegy félmilliós beru­házással készült épület át­vételére ezúttal sem került sor. Az okok: nincs ételmele­gítő (rézsű), hiányzik egy­két telcfoncsatlakozó, nem lakkozták be az ajtók, ab­lakok farészét. Jegyző­könyvbe került az is, hogy az ereszdeszkákat más szí­nűre festették, mint az ab­lakokat és hogy a parkett színe kissé sötét, a mozaik­lapok hézagosak. Kétségtelen: ezeket a hiányosságokat ki kell ja­vítani, még akkor is, ha je­lentéktelennek látszanak. A kivitelező és a beruházó mindezt jegyzőkönyvileg tudomásul vette. A fenti tények ellenére megjegyeztükL ß szóban - forgó hibák egyike sem olyan természetű, hogy akadályozhatná ay intéz­mény normális tevékenysé­gét. Az OMSZ képviselői ál­tal is aláírt legutóbbi jegy­zőkönyvben az áll, hogy május 15-ig megnyitják az állomást. Talán most már kiderül, hogy melyik volt könnyebb: megépíteni, vagy átvenni egy nagyon is fon­tos közintézményt. Sz. A. más megyéből Gyümölcsözik az összefogás Javul a kisiparosok anyagellátása A szolgáltatások színvo­nalának emelésére tett in­tézkedések egyike a kisipa­rosok anyagellátásának ja­vítása. Erre dolgozott ki közös ajánlást a SZÖVOSZ és a KIOSZ elnöksége, amelyben felhívta az álta­lános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek figyel­mét a kisiparosok áruellá­tásának bővítésére, vala­mint arra, hogy közülük mind többen lépjenek be az ÁFÉSZ-ekbe. Megyénkben a KIOSZ és a MÉSZÖV titkársága együttesen készítette el a végrehajtás tervezetét. Az előkészítés a helyi KIOSZ- alapszervezletek taggyűlé­sein zajlott le, az ÁFÉSZ-ek vezetőinek részvételével. Megállapították az egyes körzetekben működő kis­iparosok számát és szakmai megoszlását, és a várható anyagigényt. Ennek alapján kialakultak az együttmű­ködés formái, az ellátást szolgáló megoldások. _ A városokban továbbra is a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, BIK vállalja az kalocsai L István utcai bol- anyagellátást, az ÁFÉSZ-ek­re elsősorban a falvakban, községekben dolgozó kis­iparosok ellátása hárul. A fogyasztási szövetkezetek mindenütt elfogadják a kis­iparosok rendeléseit, a be­érkezett anyagokról pedig a helyi KlOSZ-szervezet útján értesítik őket. Kalo­csán a KlOSZ-tól kapott lista alapján közvetlenül a címükre küldik a tájékoz­tatást. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek tagsága mindössze Kiskun­halas körzetében növeke­dett jelentősen. A viszony­lag kis létszámemelkedés magyarázata az, hogy a me­gye kisiparosainak több mint 60 százaléka ÁFÉSZ- tag. Az egyes szakmák anyag- ellátásában is különleges helyet foglalnak el a ki­emelt szolgáltató ágazatok: a lakáskarbantartás, vegy- tisztítás, autószerelés, és háztartásigép-javítás. A fel­soroltak közül az építőipa­ri anyagok — tégla, ce­ment. kavics — beszerzésé­nek legmegnyugtatóbb mód­ja a TÜZÉF-pel kötött j tait. szerződés, _amit a kisjparo-1 sok többsége ki is hasz­nált. A másik három szolgál­tató ágazat alkatrészellátá­sa a BIK üzlethálózatára hárul. Az importalkatré­szek beszerzésében és más különleges anyagok — márvány, színesfémek stb. — szétosztásában részt vesz a KIOSZ is» Az egyéb szakmában — a már említett területi elv­nek megfelelően — a BIK és az ÁFÉSZ-üzletek szol­gálják ki a kisiparosokat. Szinte teljesen az utóbbiak feladata a síküveg- és bőr- áruellátás. A KlOSZ-titkár- ságok ezeken a területeken is folytatnak koordinációs és információs tevékenysé­get. Példa erre a megyei titkárságok közötti megál­lapodás, miszerint idősza­konként elküldik egymás­nak a területükön fellelhe­tő anyagok listáját. Az összefogás máris mu­tatkozó eredményeinek nö­velésére a KIOSZ és a MÉSZÖV titkársága rövi­desen ismét értékeli az együttműködés tapasztala­P. M.

Next

/
Thumbnails
Contents