Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-27 / 98. szám

1971. április 27, kedd & oldat Elsőéves* k gondjai Kecskeméten a Gépipari és Automatizálási Főisko­lán a most zárult vizsga- időszakban az első évfo­lyam hallgatóinak 15 szá­zaléka hagyta abba tanul­mányait. A 236 vizsgázó növendék között mindösz- sze egy jeles és 41 jó rendű akadt, negyvenhármán kap­tak elégtelen osztályzatot. A tanulmányi átlag 3,15. Elgondolkoztatóan gyenge két fontos alaptárgy kol­lokviumi átlaga: matema­tika 2,62, műszaki mecha­nika 2,80. Minden kezdet nehéz? A főiskola igazgatóságát, oktatóit nem „vigasztalja”, hogy az elsőévesek beil­leszkedési nehézségei a ha­zai és külföldi főiskolákon egyaránt megfigyelhetők. Az sem nyugtatja meg mű­szaki főiskolánk vezetőit, hogy mind a hazai, mind a külföldi pedagógiai iro­dalom indokoltnak tartja a felsőoktatás magasabb színvonalú igényességét és elismeri, hogy erre a hall­gatóság nincs kellően fel­készítve. (Magyarán: a fel­sőfokot felmentik és a kö­zépfokot elmarasztalják.) Azzal is tisztában va­gyunk, hogy fiatal hallga­tóink — mint műszaki ér­telmiségiek — még az ez­redforduló után is aktív befolyásoló! lesznek a ha­talmas változásoknak. Fel­adataiknak csak akkor fe­lelhetnek meg, ha nyitott és dinamikus műveltségi anyag birtokában kezdik meg pályájukat. Rendszerint már az első hónapokban eldől, hogy sikerül-e rákapatni hallga­tóinkat a műszaki tudomá­nyokra, sikerül-e a folya­matos önképzés megked- veltetése, azoknak a jel­lemző vonásoknak a kiala­kítása, amelyek birtokában valóra válthatják majd a hozzájuk fűzött reménye­ket. Nagy gonddal tanulmá­nyoztuk fentiek miatt az első éves hallgatók beillesz­kedési, „indulási” problé­máit. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy miként véle­kednek a főiskolai körül­ményekről, a tanári kar munkájáról maguk a nö­vendékek. A kollégisták között száz kérdőívet osz­tottunk ki igazgatójuknak, Köves Gyulának kérdései­vel. A válaszok tanulságosak és ezek összdfoglalása, úgy vélem megérdemli a Petőfi Népe nyilvánosságát, hiszen hasznosíthatják megyénk többi felsőfokú intézmé­nyei, a leendő elsősök, az érdekelt szülők is. Hogyan látják a tanulók? Arra a kérdésünkre, hogy miért jelentkezett a főis­kolára a megkérdezettek 72 százalék hogy ehhez az érdekle százalék pe lai tanúimé sak siker életben. A csoportba i kólái tanuli gesek ahho kulturált e illetve „ide jutni, mint Mit vár i végzésétől - sodik kérd szakmát — meg felelet százaléka, met és sok zalék), „aa got” (13 sz; Arra is ] tunk, hogy közösségben legszívesebb magát legjo ség — 56 sz légiumi szol vezte meg. körben” (29 „Melyik oi ja a legjo síinkre a he zaléka azt „aki kötele: se mellett problémáink kozik. Aka mény is: „J za fölösleg sänket”. Volt olyaj hogy mi a l zép- és főis gek között. válaszolókba nincs semmi zalék szerir gek lényege mindenki sí dálkodik id( biék úgy vé iskola elsőse ni felelőssé ellenőrzöttsé való kiszabó Tudakolta nyezők, oko, a felkészül tanulmányi a vállalt nei megfutamodó szókban egy tanulmányi dási nehézsé többen az rossz techn a jegyzeteié hivatkoznak, közlésének § látják az olykor-olyko kínlódásának Alkotó jel tanulás A műszaki gatósága, tai és KISZ-sze mérésekből ; következtetés dolgozott ki még hatékor re. Néhány j ban meghal rünket. Jav ezekkel ma; foglalkozzam azt válaszolta, zépiskolai matematikaok­an kedve, ez isi köre. 15 l azt: főisko- ok szüksége­léréséhez az >bi válasz két •olható: főis- nyok szüksé- hogy valaki Dérré váljon, könnyeb be- s egyetemre' lulmányai él­ez volt a má- Munkát és iy fogalmazta a diákok 56 agy jövedel- énzt” (3 szá- agi biztonsá- ilék). 'áncsiak vol ki-ki milyen artózkodik a , hol érzi an? A több alék — a kol- cözössóget ne- ,Szűk baráti ázalék. itótípust tárt­nak” kérdé jatók 69 szá- válasat adta: gei telj esi té- ügyes-bajos il is foglal- ilyen véle- i nem fokoz- en terhelé­iérdésünk is, önbség a kó­lái kötelessé- százalédca a így látja: Itérés. 14 szá- „a kötöttsé- i kevesebbek, t maga gaz­vei”. A töb- , hogy a fő- ►an az egyé- t növeli, az állapotából ilást. milyen té­akadályozzák , a gyenge redményeket, tségek elől a A vála- ánt szó van alkaknazko- ferőL A leg- álló tanulás íját okolják, nehézségeire tz ismeretek >rs ütemében ső hőnapok kilátástalan lkait. őiskola igaz­ékei, a párt­aetek a fel- onta a kellő :et és tervet z elsőévesek ibb segitésé- ibléma azon- ja hatáskö- oljuk, hogy abb szinten (Pl. a kö­Hidrolófpmk lése A Technika Házában hét­főn reggel dr. Vitális Sán­dor egyetemi tanár meg­nyitotta a Magyar Hidroló­HASZNÁLT teherautók ELADOK Érdeklődni Kecske­mét, 13-910/140 számú távbeszélő-állomáson lehet. 662 gial Társaság gyűlését. Töt dálkodási szí ja meg Elek kárnak a leg vízügyi társ kenységről el számolóját, i megjelent D lamtitkár, az ügyi Hivatal közgyűlésen szőr a kiváL dási tevéken sére tavaly a helyi Bál-díj; sztújító köz- száz vízgaz- smber vitat- íoltán főtit- óbbi 3 évi almi tevé- »rjesztett be- közgyűlésén ;n Imre ál- rszágos Víz- nöke. Ezen a :tják ki elő- vízgazdálko- jg elismeré- jított Vásár­it, tatás, jegyzetellátás stb.) Tapasztalatainkat így summázhatjuk: csak az új­szerű, alkotó jellegű, folya­matos tanulás ad biztosí­tékot a jobb vizsgaeredmé­nyekre, de az iskolán túli, egész életen át tartó tanu­lásra is. A pályaválasztás, a pályairányítás jelenlegi rendszerét tovább kell fi­nomítani. Kádas! László főigazgató-helyettes Építkező pedagógusok örvendetes, követésre méltó kezdeményezésről kaptunk hírt Balotaszál- lásról. A községi tanács 240 ezer forintos beruhá­zással egy háromszobás családi házat építtet, ame­lyet majd egy pedagógus­nak juttatnak szolgálati lakásként. A helybeli pe­dagógusok mintegy hat­vanezer forint értékű tár­sadalmi munkát vállaltak az építkezésen. 111 ** •" “*■ ■> » * r - >■ ■ « •»» «vjj Égi bárány A lassan kigördülő vici­nális üres kocsijaiban bal­lagó két főszereplő és a festői tisztaságúvá csende­sedett táj nyugalma csak egy pillanatra feledteti a nézőkben a látott borzal­makat, melyet oly könnye­dén és olyan játékos egy­szerűséggel hagyott el a kamera. A moziból távozó­ban mégis újra és újra fel­is érthetetlen azok számé ra, akik nem látnak mást, mint ami a mozivásznon megjelenik. Hiszen a fanatikus meg­szállott pap történetéből hiányoznak azok a realisz­tikus elemek. melyek megérthetnék velünk; va­lójában mi is történik a film képkockáin, mit és miért cselekszenek a fősze­A főszereplő Vargha páter — Madaras József. ötlenek benne Jancsó Mik­lós káprázatos víziói a Ta­nácsköztársaság bukását követő Magyarország vilá­gáról. Megdöbbentően igaz, elvontságában is érthető, szimbólumainak zárt rend­szerében egységes film az ■Égi bárány. Jancsó Miklós sajátos művészetével való találko­záshoz minden alkalommal újra és újra fel kell készül­nünk, rá kell hangolódnunk a vászon képeinek összetett jelentésvilágára. Meg kell éreznünk, hogy a cselek­mény laza szerkezete mö­gött egy másik, általáno­sabb, csaknem minden eset­ben történelmi súlyú ese­ménysor húzódik a látot­takkal szoros kapcsolatban, azoktól elválaszthatatlan egységben. Tudnunk kell, hogy a filmbeli történet másfél órája egy korszak történelmi idejével, évtize­dekkel esik egybe — anél­kül, hogy a rendező ezt né­hány apró jelzéstől elte­kintve erőteljesebben ki­hangsúlyozná. És azt is éreznünk kell, hogy a sze­replők — éppen a törté­nelmi meghatározottság következtében — mindig tí­pusok is, egy osztály, cso­port vagy különféle célok­tól motivált társadalmi ré­tegek képviselői is, megszemélyesítenek, azaz egyéniségükbe ötvöznek egy nagyon is sok összete­vőből álló emberi-történel­mi világot. Mindezek tudomása, at­érzése nélkül talányosak, érthetetlenek Ji’csó Miklós replők. Vörös és fehér lo­vas csapatok jönnek-men- nek, lövések dördülnek, em­berek zuhannak a földre, papok és asszonyok tarta­nak gyűlölködő fogadalma­kat és hálaadó ünnepsége két, seregek fegyverkeznek, hangos, részeg dáridó zsi- valya veri fel a táj kö­zömbös hallgatását, majd az alkonyban hatalmas, pusztító máglya fénye gyul­lad és férfiak, asszonyok népes csoportjait nyelik el lobogó lángjai. A főszereplő ezért nem is az idegbeteg pap, vagy a fehér tiszt, nem is a nép, melyet mint bárányokat, puskával, kereszttel terel­nek az értelmetlen „világ­égésbe”. hanem a kor. A bukott forradalomtól Voro- nyezsig vezető történelem kél életre a fantasztikus mozgásokat végző kamera által fényképezett monu­mentális tablókon, a ma­gyar történelem felszaba­dulást megelőző tragikus negyedszázada. Pavlovits Miklós ■zim I L\rm Anyanyelvűnk magyarsága Ismerj ük-e anyanyelvűn­ket? Érdeklődő idegenek­nek meg tudnánk-e magya­rázni, milyen a mi nyei- vünik? Hogy azt meglehes­sük, önmagunknak kell Vi­lágosan látni ebben kér­désben. Az adatok jelentős részét Bárczá Géza nyel­vészünk anyanyelvűnk sze­retőiétől és alapos ismere­tétől áthatott tanulmányá­ból veszem. Nyelvünk magyarságával kapcsolatban talán sokaik­ban felmerülhet az a kér­dés, hogy ezüikséges-e a magyar nyelv magyarságá­val való foglalkozás; hogy lehet-e nem magyar az, ami nevében is magyar. Ha nyelvünk magyarságáról beszélünk, akkor azt kutat­juk, hogy nyelvünk több évezredes, bámulatosan gaz­dag fejlődése során, sok idegen elemet is befogad­va, szókincsünket, sőt nyelvtani rendszerünket is továbbfejlesztve, megtar­totta-e ősi nyelvünk ízeit és színeit Erre egyértel­műen igennel felelhetünk, így tehát nemcsak elneve­zésében, hanem a maga va­lóságában is magyar ma­radt nyelvünk. A magyar nyelv Európa nyelvei között a göröggel együtt a leghosszabb idő óta él önálló életet. Legkö­zelebbi rokonaitól is ré­gen elszakadt, és kevésbé hasonlít hozzájuk, mint például az orosz nyelv a lengyelhez, vagy a francia az olaszhoz. Nyelvünk alapszínét ma is a finn­ugor örökség adja meg. Szívóssága és az ősi nyelvi hagyományokhoz való ra­gaszkodása végigkísérte fejlődése során. De emellett továbbfejlődési képessége is jelentős. Különböző népele­mek beolvadása, a sok mű­veltségi és az ezzel járó nyelvi hatás ellenére éppen hagyománytiszteletévei tud­ta megőrizni magyarságát. Ősi szókincsünkben sok közös igei-névszói tövet ta­lálunk. Képzőink egy része ma is egyaránt járulhat igéihez és névszóhoz. Finn­ugor eredetű tőszóink több­ségükben egyszótagúak. így képzéssel alkotott terebé­lyes szócsaládok kialakítá­sára alkalmasak. A szavak toidalékai, a ragok, a jelek és a képzők mind az ősi anyagból épülnek. Ragja­ink nagyobbik része, név- utóink pedig teljesen nyel­vünk külön életében fej­lődtek ki. Nyelvünk igen sok és kü­lönböző eredetű idegen szó­val gazdagodott, de ezek a jövevényszavak is hozzási­multak nyelvünkhöz, így az nem vált német vagy szláv jellegűvé. A tömörség, a kifejező eszközökkel való takarékos­kodás, a gazdagon árnyalt­ság es a színesség mind jel­lemzője nyelvünknek. Gon­doljunk a ható és a művelte­tő igeképzésre, a birtokos személyragozásra, a képzők fényűző bősé 're, az ige­kötők árnyaló szerepére és a néha túlságosan is tö­mörítő szóösszetételekre, valamint arra is, hogy a jelzőt nem ragozzuk a fő­névvel együtt, és a számne­vek után nem használunk többes számot A szavak hangsúlya álta­lában a szó első tagján van, de ez a hangsúly nem nyomja el a hangsúlytalan szótagokat így a szavak nem mosódnak egymásba. Szabad szórendünk rugal­massága pedig a finom ár­nyalatok kifejezésének esz­köze. Anyanyelvűnk magyarsá­gának ismertető jegyei kö­zé tartozik arányos hang- rendszerünk, a magánhang­zók harmóniája és szókin­csünk magyar elemeinek túlsúlya is, de ezekről hely hiánya miatt a legközeleb­bi aikalomaikkor fogunk szót ejteni. Kiss István A Tudományegyetem jubileuma A nagyszombati tudo­mányegyetem növénytani aklk i tanszékén 1770 őszén tar­tották meg az első előadá­sokat, az egyetem botani­kus kertje pedig 1771 nya­rán alakult meg. Az egye­tem jogutódja, a Budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem április 27. és 29. ülés­között tudományos alkotásai, és az Égi bárány bakkal ünnepli a két in­tézmény jubileumát. Ha­zai és külföldi szakembe­rek közreműködésével szá­mos előadást tartanak eb­ből az alkalomból, majd 28-án a józsefvárosi mű­velődési klub helytörténeti kiállítótermében megnyílik Hasznosak, érdekesek A TIT kiadványairól írtunk már lapunkban a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat időszakos közleményeiről, hasznos fü­zetsorozatairól. A rotaprint eljárással sokszorosított, íz­léses kiadványok frissen, fürgén reagálnak a ter­mészet- és társadalomtudo­mányok eseményeire. Az információáradatból kifog­ják, áttekinthetően csopor­tosítják az előadásokhoz, a tájékozódáshoz szükséges adatokat. Eredeti kutatá­sok publikálására termé­szetszerűen nem vállalkoz­hatnak, inkább összefogla­lásra, összegezésre törek­szenek. Egy-egy időszaki közle­mény általában 3—5 dol­gozatot tartalmaz. Egyedü­li kivétel a szociológiai csoport legújabb publiká­ciója Szelényi Iván kilenc- íves tanulmányát közli: Bevezetés az empirikus szo­ciológiai kutatás módsze­reibe — címmel. A kitűnő tudós igyekszik bemutatni „az empirikus kutatások lehetőségeit, nehézségeit és buktatóit, miként kell kri­tikailag olvasni empirikus kutatásokról szóló beszá­molókat”. Időszerű kiadvány: „volt idő, amikor tudományos ér­vek helyett idézetbunkók­kal igyekeztek a vitázó fe­lek meggyőzni egymást. Nos, adatokból hasonló bunkók formálhatók, ha nem nézünk utána, miből is született az adat és mi­ként interpretálható.” Szelényi közérthetően fo­galmazza meg az empiri­kus kutatási módszerekre, a kutatási stratégia kidol­gozására és az adatgyűjtés módszertanára vonatkozó tudnivalókat. így bizonyít­ja, hogy bonyolult szakmai kérdésekről is lehet fölös­leges idegen kifejezések, a szakzsargon kliséi nélkül is beszélni. A mű végén hasznos irodalomjegyzék segít a téma alaposabb „A kétszáz éves botanikus kert” című tárlat, amely megismerésében, az eliga- előreláthatóan fél évig ma-; zodásban. rád nyitva. H. N.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents