Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 97. szám

8. oldal 1971. április 25, vasárnap Együttműködés a paprikalermesztés fellendítésére A híres kalocsai paprika- termesztő körzetben lassan visszatér a régi termesztési kedv. Ez év februárjában még csak 4200 hold fűszer- növényre kötöttek szerző­dést a gazdaságok, azóta a terület 2 ezer holddal nőtt. Az érdeklődés elsősorban a kutató intézet, a termelők és a felvásárló, illetve a feldolgozó vállalat között kialakult jó kapcsolatnak köszönhető. A Zöldségtermesztő Ku­tató Intézet Kalocsai Fű- szerpaprika Kutató Állo­másának tudományos mun­katársai olyan fajtákat ne­mesítettek, amelyek megfe­lelnek a termelő gazdasá­gok igényeinek. Gépesíthe­tek, a régieknél rövidobb tenyészidejűek, megfelelő festék- és szárazanyag-tar- talmúak. Sikerült kidolgoz­niuk a paprikamag gyorsí­tott hőkezelési módszerét is, így a vetés és kelés kö­zötti időtartam 10—14 nap­ra csökkenthető. A hökezelt magvakból az idén már 70 mázsát bocsátottak a me­zőgazdasági üzemek ren­delkezésére. Kalocsán, Ha­jóson, Miskén, Foktőn és Bátyán pedig olajkályhával fűtött fóliaházakat állítot­tak fel palántanevelésre. Egy-egy ilyen, 750 négy­zetméteres hajtatóházból 15 holdra elegendő palánta ke­rül ki. A Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat évi 270 milliós összterme­lésének 70 százalékát a fű- szerpaprika adja. A jelen­legi szárítóberendezéssel naponta 50 vagon paprikát képesek feldolgozni. Az őr­lőmalom kapacitásának tel­jes kihasználásához megkö­zelítőleg 9 ezer hold pap­rika termésére lenne szük­ség. Mivel a paprikakészít­mények legnagyobb részét exportálják, a vállalat min­dent elkövet annak érde­kében, hogy a termesztési kedvet még tovább növelje. Jelentős összeggel járult hozzá már ebben az évben is a termelőszövetkezetek maggal való ellátásához. A gazdaságok így önköltségi áron alul juthattak a kuta­tóintézet által előállított elit vetőmaghoz. A vállalat felmérései sze­rint jövőre további terület­növekedésre lehet számíta­ni. A nagyüzemek elsősor­ban a K—601-es fajta iránt érdeklődnek, mivel ez rö­vid tenyészidejű, korai éré­sű, megfelelő festék- és szárazanyag-tartalmú, bő­termésű és a gépi betaka­rításra alkalmas. D. É. Bemutatók, kiállítások, szakmai rendezvények Beszélgetés a szövetkezeti érdekképviseletről A Fogyasztási Szövet- i meg a MÉSZÖV elnöksége kezetek Báes-Kiskum me­gyei szövetségének (a ME SZÖV-nek) érdekképviséle- megallapodasok ti szerepéről, tevékenységé­ről — különös tekintette] az árubeszerzésre és a ke­reskedelmi propagandára. . ,, , , ,- kértünk tájékoztatást tevekenysegenek fő­ként az arubeszerzesnek a a titkárságunk közreműkö­désével múlt évben kötött eredmé­nyét, illetve az idei ért tennivalókat. A titkárság egyik alapvető feladata a tagszövetkezetek kereske­Bessenyi Istvántól, a MÉ­SZÖV ÁFÉSZ-titkársAgá- nak vezetőjétől, — Egy hónapja tárgyalta Előretekintő törekvések A dunavecsei Tsz irodájában, Várhelyi Pál elnökhelyettessel be­szélgetünk a közös gazda­ságban folyó kuiiuralis munkáról, törekvéseikről. Tavaly félmillió forintot irányozták elő szociális­kulturális feladatokra, most egymillió 300 ezer forint­tal gazdálkodhatnak. E jelentős összeg három­negyed része szociális célo­kat szolgai, ebből fizetik a táppénzeket, a segélye­ket, az idős tsz-tagok rend­szeres támogatását. — Hogyan gazdálkodnak a kulturális célra tartalé­kolt kerettel? — Még nincs végleges programunk, de a tsz ok­tatási és kulturális bizott­sága a következő dolgok­ban határozott. Százhar­minc tsz-tag néhány napos kirándulásra indul az or­szág legszebb tájaira, egy— két fő pedig külföldi ta­nulmányúton vesz részt. Közel félszáz bérletet vá­„Zene nélkül nincs teljes ember“ Ének-zenetanárok találkozója Dunapatajon A pataji iskola folyosó­ján citeraszó és énekhang hívogat az 5/a. osztály aj­tajáig. „Látod édesanyám, látod édesanyám...” — száll a dal. A tanteremben vörös nyakkendős úttörők játsza­nak az ősi hangszereken. Körben a fal mellett ven­dégek ülnek; jegyzetelnek, össze-összedugják a fejü­ket és elismerően bólinta­nak egymásnak egy-egy népdal sikeres előadása után. Jól esik még nézni is, hogy a 10—11 éves gye­rekek mekkora biztonság­gal forgatják a tollpenge- tőt és Tikász Mihály tanár úr karjának egyetlen moz­dulatára az ének elhalkul, vagy felerősödik. Mily cso­dás az ének szülte közös­ségi erő?! Virágzó sároltunk a helyi művelő­dési ház színházi rendez­vénysorozataira. Az említetteken felül 30 ezer forintot fordítunk szakmai oktatásra, ösztön­díjakra és 15 ezer forint jut újságra, folyóiratokra, könyvekre. — Elegendő mindez? — Többet szeretnénk nyújtani. A legnagyobb gondunk a szabad idő kor­látozottsága. Rendkívül ne­héz egy-egy ismeretterjesz­tő előadás megszervezése, mert az esti rendezvénye­ket kevesen látogatják. Az oka? A többség otthon ma­rad pihenni, vagy a ház­táji gazdaságban dolgozik. Először tehát ezen kell változtatnunk. — Milyen elképzelések alapján? — Szövetkezetünk veze­tősége elhatározta, hogy még az idén, a kampány­időszakok kivételével, min­den második szombatot szabaddá tesz. Reméljük né­hány éven belül, valameny- nyi szombat a pihenés, a művelődés és szórakozás céljait szolgálhatja. — Várhelyi elvtárs gyak­ran tett említést arról, hogy közvetett módon is segítek a helyi művelődést. Gyakorlatilag miről van szó? — Az a célunk, hogy a tagság munkahelyi körül­ményeit és életkörülmé­nyeit fokozatosan javítsuk. Az év végéig zuhanyozót és öltözőt építünk a csa­Pedagógusok az iskolapadban Kicsöngetés után jól esik elfogyasztani egy kávét. A tanárok kisebb csoportok­ban a bemutató tanítás ta­pasztalatairól beszélgetnek. (Mindannyian éneket és zenét oktatnak.) A társal­gás nyelvezetéhez így hoz­zátartozik egy-egy eldúdolt skála, dallammotívum, összhangzat felelevenítése. Csöngetnek. A tanítvá­nyok helyére — tanárok ülnek. Lukin László a Ma­gyar Rádió és Televízió népszerű műsorvezetője tréfásan idézi Tikász Mi­hály szavait: „Harminchét év után nincs az ember­nek lámpaláza”, majd az órán hallottakról vitatkoz­nak. Lukin László kiemeli az ének-zene oktatásban az őszinteség jelentőségét, an­nak számtalan pedagógiai előnyét. A felszólaló taná­rok kiegészítik mindezt saját tapasztalataikkal, aminek lényege, hogy „Ze­ne nélkül nincs teljes em­ber”. Ezt Kodály Zoltán éppen itt, Dunapatajon mondta 1966. november 6- án. A zenében, énekben meg­található a haza, szülő, természet, szeretet, öröm, fájdalom és a gyermekben a dal felkelti az ilyen ér­zéseket, amit a pedagógu­soknak tudatosítani kell. Erről a rendkívül fontos problémáról tanácskoztak a közelmúltban Dunapatajon megyénk ének-zene taná­rai. nádpusztai üzemegységünk­ben. 1972-ben a központi majorban és a Pap-tanyán jól felszerelt brigádszállá- sokat létesítünk, egy évvel később pedig megnyitjuk a tsz üzemi konyháját. A nőbizottság és a KISZ közreműködésével családi ünnepségeket rendezünk házasságkötéskor, névadás­kor. A fiatalok és felnőt­tek lakásépítési akcióit egyaránt támogatjuk, szál­lítási eszközökkel, hosszú- lejáratú hitelekkel. Erre ? célra az idén megközelítő­leg 300 ezer forintot for­dítunk. A kulturálódást se­gíti majd az új autóbusz is — megvásárlásáról vég- i leges döntés született. És j még valami: a tagság régi kívánságát teljesítve, jö­vőre folyamatos üdülési lehetőséget teremtünk. Ezek a tervek reálisak, megva­lósíthatók és azt tapasztal­juk: a szövetkezet tagsága egyetért ezekkel a törekvé­sekkel. A dunavecsei Virágzó Tsz 1 millió 300 ezer forintos szociális-kulturális alapjá­ból ma még a szükséges­nél kevesebb jut kimon­dottan művelődési, szóra­kozási célokra. Az anyagi eszközök tekintélyes há­nyada szociális célokat szolgál. A szövetkezet vezetősé­gének és társadalmi bizott­ságainak előretekintő ter­vei viszont jelzik a közeli változást; arányokban, mód­szerekben egyaránt. Szabó Attila j^SK?*<>3í8$íJv> ■ v g&SKggi* 'y mmm segítése, a feltételek kiala­kítása és kereskedelmi ak­ciók szervezése. — Miben áll közelebb­ről az érdekképviseleti munka? — A 36 tagszövetkezet megbízása alapján elsősor­ban a megye nagykereske­delmi vállalataival, de or­szágos vállalatokkal is megállapodásokat kötünk. Ezek célja, hogy a nagykereskedelem és a fo­gyasztási szövetkezetek el­sődleges, egyenrangú part­nerként kezeljék egymást. A megállapodások tartal­mazzák az esetleges árrés­kedvezmények formáját és mértékét, rögzítik a szál­lítási és fizetési feltétele­ket. Ami pedig a kereske­delmi reklámpropaganda szempontjából rendkívül je­lentős: a szakmai bemuta­tók, tanácskozások, rek­lámakcióik szervezésére és lebonyolítására is kitérnek. — Szóljunk az elmúlt évi megállapodások né­hány konKrei kinatasárol is. — A múlt gazdasági év­ben 13 nagy Kereskedelmi vállalattal kötöttünk ilyen érdekkepviseieti megállapo­dást. Az árraskeavezmé- nyek összege töbö mint másfél millió forintot tett ki, ami nemcsak együttvéve tekintélyes summa, hanem a tagszovetkezetek szem­pontjaiból sem elhanyagol­na!» tétel. Bar néhány — nagyobbrészt hiánycikkek­kel foglalkozó vagy mono­polhelyzetet élvező — nagy­kereskedelmi vállalat nem nyújthat árréskedvezményt, mégis fontosnak tartottuk a velük való megállapodást is. Igyekeztünk ezek ré­vén biztosítani a folyama­tos áruellátást, s a nagy­kereskedelem képviselői, valamint boltvezetőink gya­kori találkozásain több vi­tás kérdést tisztázni. — Van-e a közös pro­pagandatevékenységnek egyéb haszna? — A közös tervekben szereplő rendezvények meg­valósítását az érdekelt nagykereskedelmi vállalatok nemcsak tablók, fotóanya­gok, figyelemkeltő táblák rendelkezésre bocsátá­sával, hanem anyagilag is támogatják. Így például a COMPACK Vállalat 75 ezer, az Élelmiszer- és Ve­gyiáru Nagykereskedelmi Vállalat mintegy 200 ezer forinttal járult a reklám- akciókhoz. Nem utolsó sor­ban jelentős a közös ak­ciók szerepe a partneri kapcsolatok kialakításában, abban, hogy a vezetők mind gyakrabban „ülnek le egy asztalhoz”. — Melyek végezetül az idei tervek? — Örömmel üdvözölhető kezdeményezés, hogy Csongrád és Bács megye nagykereskedelmi vállala­tainak vezető munkatársai, valamint a két megye ÁFÉSZ-titkárságai havonta munkaértekezletet tartanak, amelyek számos fontos ke- reskedmi téma megvitatá­sán kívül még áralkura is lehetőséget nyújt. Országo­san is új fajta módszer ez, amely reméljük., széles kör­ben is követésre talál. Igen hasznosak a MÉ­SZÖV székházának repre­zentatív mintatermében esetenként megrendezett kiállítások. Feltétlenül bővíteni a igyekszünk kereskedelmi kapcsolatokat, megismertet­ni az illetékeseket a nagy­kereskedelmi vállalatok áruválasztékával, újdonsá­gaikkal — fejezte be a tá­jékoztatást az ÁFÉSZ tit­kárságának vezetője. J. T. Viszontlátásra Baján Tavaly ősszel indítvá­nyozta a találkozók szerve­zését a pedagógus kabinet. Azóta az ének-zene taná­alkalommal. A velük foly tatott beszélgetésekbő. úgy ítélem. Igény volt az Azóta az ének-zene tana- ilyen aik0tó együttlétre. rok más-más iskolákban I találkoztak havonta egy I Csaté Karoly nyezést üdvözölhetünk a megyei moziuzemi vállalat és a népművelési tanács­adó közös akciójában szer­vezett filmbarát körók megalakulásával. Április folyamán a megye mint­egy harminc művelődési in­tézményében, az ifjúsági klubok tagságából létreho­zott közössegek kezdték meg ismerkedésüket a íiimműveszettel. Csorna Béla, a moziüze­mi vállalat osztályvezetője érdeklődésünkre elmondot­ta, hogy a filmbarát körök létrehozásának célja a köz­ségek közművelődési intéz­ményeinek, a . filmszínház és a művelődési ház mun­kájának összehangolása, a filmesztétikái nevelés haté­konyságának növelése érde­kében. Az ifjúsági klubokban szervezett közösségek a mozik műsorán szereplő és a megtekintésre javasolt I filmeket nézik meg — a mindenkori legalacsonyabb hely áron. Harminc külön­féle műfajú és stílusú mű­Fihnbarát kör alakult harminc művelődési házban Üj és hasznos kezdetné- alkotás szerepel az ajánló jegyzdxoen, A homok asz­szonyától kezdve Kovács András Staféta című mű­véig. Az előadásokat követően a fiatalok — hozzáértő elő­adó vezetésével — megvi­tatják a látottakat. A mozi- üzemi váiiaiat kű tömőié is­mertetőket, tájékoztatókat juttat el a részükre, ezek- Dol hasznos ismeretesei sze- rezhetneK a műről és az al­kotó művészekről. A me­gyei népművelési tanácsadó pedig a nyár folyamán szervezett tanfolyamon Ké­pezi ki a korok vezetőit és aktivistáit a feladatok el­látására. ősztől kezdve — az ad­digi tapasztalatok felhasz­nálásával — magasabb szintű szervezeti formában folytatják tevékenységüket a íifmDarát körök. Rend­szeres kiadványok, filmog­ráfiát ismertetőit es film­elemzések közreadása sze­repel a rendező szarvak terveiben. P. M.

Next

/
Thumbnails
Contents