Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-25 / 97. szám
«. oldal 1971. április 25, vasárnap Nagygyűlések, fáklyás felvonulások {.SllBt a gyarmati ifjúság napján Több mint másfél évtizeddel ezelőtt, 1955. április 24-én tanácskoztak először Afrika és Ázsia független, szabad államainak vezetői. A bandungi tanácskozással a gyarmati elnyomás elleni világméretű harc új szakasza kezdődött. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség felhívására immár 16 éve ez az emlékezetes nap lett világszerte a gyarmati elnyomástól, imperialista kizsákmányolástól szenvedő népekkel való szolidaritás napja. Megyénk kommunista ifjúsága az idén is gazdag programot állított össze a gyarmati ifjúság napjára. Tegnap megyeszerte, 15 városban, illetve községben rendeztek ifjúsági nagygyűlést, amelyre a hazánkban tanuló vietnami, bolíviai, perui, afrikai diákokat is meghívták. Bácsalmáson, Madarason, Kalocsán, Dunavecsén, Ladány- benén és Tiszakécskén ifjúsági találkozót és fáklyás felvonulást szerveztek a fiatalok. Ugyancsak tegnap délelőtt a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi üzemében rendezett nagygyűlésen több mint ötszáz ifjúmunkás vett részt. Adorján Mihály, a gyár KlSZ-szerve- zetének csúcstitkára tartott ünnepi megemlékezést, majd két vietnami diákkal beszélgettek a gyűlés résztvevői. Holnap délután Mélykú- ton és Kiskunhalason emlékeznek meg a gyarmati és imperialista elnyomás ellen küzdő népekről, s együttérzésük kifejezéseként ifjúsági találkozót és fáklyás felvonulást rendeznek. T. L. 8 kilométerrel rövidebb? Mélykút és Csikéria lakói minden bizonnyal gondolkodás nélkül vágnák rá az igent. És most már írhatunk is arról, hogy a két község közötti távolság eny- nyival lesz rövidebb. Eddig Mélykút és Csikéria lakód ősztől tavaszig csak nagy kerülővel tudtak eljutni egymás községébe. A IV. ötéves terv időszakában korszerű, pormentes burkolatot kap egy 5 kilométeres földút, s ezen hyolc kilométerrel rövidebb lesz a két község közötti távolság. A napokban tartották a tervezés előtti bejárást, az építést a jövő tavasszal kezdik, s őszre valószínűleg be is fejezik. Kiépül a kecskéi Tisza-part Gyors ütemben fejlődik Tiszakécskén a folyóparti víkendtelep. Ebben az évben újabb 150 telket sajáÉpítkeznek a bútorgyárban Nagy arányú fejlesztést való sít meg 1975-ig: a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti üzeme. Kövecsen befejeződik a csatornázási munka, ugyaaak&or kibontakoznak a 3600 négyzetméter alapterületű faipari csarnok körvonalai. A kép előterében Almási László, á Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat vezetője éppen a pillért habarcsoz- za. Kővetkező mozzanatként a födémszerkezetet alakítják ki az építők. tított ki és értékesít á helyi tanács. Az idén eladásra kerülő házhelyek közül kilencven már gazdára talált. Jelenleg az üdülőtelepen 300 telek van, s ebből több inint százra építettek már hétvégi házat. A tavasz beköszöntésével megkezdődtek a további építkezések is. A telepen nem csupán a tarka víkendházak szaporodnak, folytatódik a közművesítés is. Bővítik a villany- és vízvezeték-hálózatot, jövőre pedig hozzáfognak a partot a községgel összekötő út építéséhez. Megoldódik az . áruellátás is, az ÁFÉSZ ugyanis az étterem mellett égy új üzletet épít. A mini szupermarket, arrtélyben a strandcikkektől az élelmiszerekig mindent megtalálnak a vásárlók, az idei fürdőszezon kezdetére készül el. Vonzás és érdekközösség A Kecskemét környéki kisközségek tanácselnökeinek ‘részvételével pár héttel ezelőtt tartott szerkesztőségi ankét után, a kellemes és tanulságos eszmecsere végeztével már távozóban voltak a meghívottak, amikor Bárkai Istvánná, Hetényegyháza rokonszenves elnökasszonya kedélyesen mesélte dr. Mező Mihálynak, a városi tanács vb-elnökhelyettesének: — A mi községünk lakóinak jó közérzetére utal annak a néninek a példája is, aki egyszer tréfásan ezzel állt elém: „Elnökasz- szony, a mi kis falunk any- nyit fejlődött az utóbbi pár év alatt, hogy érdemes lenne most már Hetényké-re változtatni a nevét. Ez rövidítve és összeolvasztva azt jelentené, hogy Hetényegyháza—Kecskemét... A még jelenlevők általános derűje közepette valaki nyomban „módosítást” indítványozott ilyenformán: — Akkor már miért ne legyen inkább Hetyke?! Jogoa önbizalom Aki így tréfálkozik, önbizalomból — az egész község önbizalmából — teszi. £ ez az önbizalom nem alaptalan. Beszédes tények egész sora tanúsítja: a húsz esztendővel ezelőtt közigazgatási önállósághoz jutott Kecskemét környéki, annak ideién inkább ta- nyatolepülések, ma életerős községek. Lakói ma nem Kecskemétre jövet — mint hajdan —, hanem távozóban onnan mondják: „megyek haza...” A szépen fejlődő László- falva, Nyárlőfinc, Helvécia, Városföld, Jakabszál- lás, és a többi hasonló község méltán igazi otthona lakóinak. A megyeszékhely és a közeli települések közötti hagyományos kapcsolatok azonban ma is fennállnak. Módosultán és alaposan kibővült formában. És számos tennivalót igényelnek korszerűsítésük érdekében. Szervezett áruszállítást Valamennyi községi tanácselnök egybehangzóan említette: Főleg a közlekedés javításának szolgálatában sok minden történt az utóbbi két évben. Napjainkban szinte óránkénti buszjárat viszi-hozza a környéki települések lakóit a megyeszékhelyre. Utána viszont nyomban hozzátették: A piac Kecskeméthez köti e a falvakat — s ez a termelőnek és a városi fogyasztónak egyaránt jó —, nem lehetne-e legalább a piaci napokon áruszállító buszt közlekedtetni? Balatonfüredi József, Iiászlófalva tanácselnöke például így indokolt: „Nálunk sok az állattartó, és mindig gondot okoz, hogyan szállítsa be a portékát a piacra. Szervezett áruszállítás mellett nem kellene a munkából kivonni egy másik, harmadik embert is, aki után mellesleg sokat kell futkosni, hogy a fuvarozással ne legyen gond .. Nos, csakugyan indokolt kívánalom. Feltehetően a megoldás keresésére ser-, kenti a 9. sz. Volán Vállalatot, vagy éppen ötletekben gazdag, a szövetkezeti tagság érdekeinek szolgálatára mindig kész UNI- VER Szövetkezetét, A kajszi hírnevének védelmére — Hetényegyháza inkább kertváros ... Pontosan köSokak számára hasznos Tudnivalók a társadalombiztosítási szolgáltatásokról Pásztor Zoltán felvétele. Bizonyos társadalombiztosítási (betegségi, nyugdíj- biztosítási, családi pótlék stb.) szolgáltatások igénylésénél a jogosultság megállapításához szükséges feltételek fennállását hosszú időn át, az esetek többségében a helyi tanácsok igazolhatták. Az ezzel járó munka azonban olyan megterhelést rótt rájuk, hogy a helyzet enyhítésére végül is kormányhatározat született. A Szakszervezeti Társadalombiztosítási Igazgatóság a tanácsokat a részleA közös éneklés ünnepe Tegnap délelőtt Kecskeméten a belváros utcáinak különleges szint adtak az ünnepi ruhába Öltözött piros nyalckendős gyerekek csoportjai, akik az Ének- Zenei Általános Iskolába siettek. Mint lapunkbaii is hírül adtuk, Szombaton a megye- székhelyen rendezték meg az éneklő ifjúság napját, amelyen tizennyolc kórus Vett részt. A közös éneklés ünnepének reggelén fogadták a vendéglátók a budapesti XV. kerületi Rädda Barnen Ének-Zenei Általános Iskola kórusát, akik — miután m egiSmerSaikkal — megtekintették azt a nagysikerű gyermek- rajz-kiállítást, atni a közelmúltban nyílt a Kodály- iskolában és témája szintén az énék — a népdal. Ebéd után került sor a Városi Művelődési Központ Komszömol téri színháztermében a rését vevő kórusok műsorára, amelyen ár. Tapasztó Istvánná városi népművelési felügyelő köszöntötte a hallgatóságot és a szereplőket. A műsor első részében kilenc általános iskola, majd rövid szünet után a középiskolai énekkarok léptek dobogóra. Sikert ara- kedtek kecskeméti pajtád ' tott a Kisipari Termelőszövetkezetek Kodály Zoltán Énekkara, a Városi Művelődési Központ női kanta- rakórusa és a Kecskeméti Óvónőképző Intézet énekkara is, akik Bartók, Kodály, Borodin, Bárdos és Karai népdalfeldolgozásokat, illetve dalokat adtak elő. A késő délutánig tartó műsor végén, valamennyi részt vevő kórus közösen énékelte Vörös János vezényletével Bartók: Lévél áz otthoniakhoz című kórusművét. A nap a körvezetők szakmai tanácskozásával fejeződött be. Cs. K. tek felől körlevélben tájékoztatta. Felsorolta azokat az eseteket, amelyekben az ígényjog elbírálásához elegendő a biztosítottak — büntetőjogi felelősségük tudatában tett — nyilatkozata. A több éves tapasztalat ezzel szemben azt bizonyítja, hogy különösen a kisebb helyi tanácsok olyan esetekben is helyhatósági bizonyítványokat állítanak ki, amikor pedig elegendő az igénylők fentebb már említett nyilatkozata is. így a helyi tanácsok — feleslegesen — több munkát végeznek a társadalombiztosítási igények elbírálása során, mint amennyi a rendelkezések értelmében — szükséges. A fentiekre tekintettel a a családi pótlékra vonatkozó igényt a munkába lépéskor, vagy a feltételek beálltakor nem közük azonnal a munkáltatóval. Ez a mulasztás abból a téves elképzelésből ered, hogy a munkáltató külön bejelentés nélkül is megteszi a szükséges intézkedéseket. Ez, sajnos, helytelen nézet. A irányadó rendelkezések szerint ugyanis a dolgozó családipótlék-igényét köteles munkáltatójánál bejelenteni, aki a2t, ha nem kifizetőhely, köteles haladéktalanul továbbítani a társadalombiztosítás helyileg illetékes szervéhez. Késedelem esetén a családi pótlék az igénybejelentéstől visszamenően legfeljebb 3 hónapra jár megyei igazgatóság ismé- .E rendelkezésekbőlnyil- telten felhívja a tanácsi vanválo, m.lyeh fontos er- Szervek figyelmét a 3270/ 19Ö6. sz. kormányhatározat, illetve az SZTI 1967. november 3-án keit köriíátá- nak áttanulmányozására. Ezek rendelkezéseinek figyelembe vételével a tanácsok ügyintézői jelentős többlétmunkát takaríthatnak meg. Az előbbi témához hasonlóan értékelte az igazgatóság a családi pótlék kiutalásával kapcsolatos eljárás módjait is. Megállapították, hogy á dolgozók egyébként jogos igénye sok esetben — elévülés következtében — elvesz. Az elévü.lés oka, hogy deke fűződik a dolgozónak ahhoz, hogy igényét kellő időben előterjessze. De érdeke az idejében való bejelentés a munkáltatónak is, hiszen számára sem közömbös az, hogy a dolgozó hiánytalanul részesüljön mindazon juttatásokból, amelyek őt munkaviszonya révén megilletik. Ha a munkáltató egyúttal kifizetőhely is, az esetben az igénybejelentést természetesen nem kell továbbítania a társadalombiztosítási szervhez, mivel dolgozói részére a családi pótlék folyósítását saját ügyvitelében, önállóan végzi, veti a város fejlődésének ütemét. Kecskemét tanyavilágában nincs olyan villamosítás. mint nálunk a lakott külterületen... — sorolta Bárkai Istvánná- És Csík Kálmán, Városföld tanácselnöke így csatlakozott hozzá: — A mi egyik tanyaterületünkön tizenegy ember 141 ezer forinttal járult hozzá a villamosításhoz. Hiszen a föld. amelyből élnek. odaköti őket. Ezért. Ez a kötődés pedig nagy erő. Az ott élők nagy szeretettel. sok fáradsággal művelik, ápolják a szőlőt, gyümölcsöst. Féltő gonddal óvják termelvényeik hírnevét. Például a Kecskemét nevéhez fűződő kajszibarackét. Csakhogy ... S íme: a másik gond. amit a kisközségek vezetői szóvá tettek: Hiábavaló marad a növényvédelem korszerűsítésére tett minden erőfeszítésük, ha a kecskeméti, úgynevezett kétlaki földtulajdonosok elhanyagolják a fák permetezését, a növényvédelmet. A tapasztalatok pedig erről tanúskodnak. és csupán Hetényben háromszáz ilyen kecskeméti bebíró van. nem is szólva Helvéciáról, s a többi községről. íme. tehát az újabb jogos és nagyon időszerű kivánalom: Hatékonyabb intézkedésre van szükség Kecskemét részéről a gyümölcsösök védelme érdekében! Ellentétes áramlás Végül még egy, az anké- ton ismétlődően visszatért gondolat. Valamikor a környező településekről erőteljes volt a városba való beáramlás. Ma ellentétes ez a folyamat. Balogh Péter, nyárlőrinci tanácselnök így szólt erről: , — Az utóbbi három évben községünkben 197 telek talált gazdára, s nem kevés közöttük a kecskeméti. Százhuszonegy korszerű családi ház már lakott. Közöttük mindössze kettő egyszobás ... Lászlófalván hasonló a helyzet: ma 40 telkük van és máris több mint 25 az igénylő. Hetényegy házán évente tucatnyian jelentkeznek Kecskemétről az építkezni szándékozók. Érthető is: egyre vonzóbbak ezek az ütemesen fejlődő községek, vagy mondjuk így: kertvárosok. Olcsóbb a telek, jobbak a lakáshoz jutás feltételei, az állattartás lehetőségei. S ezt a gondolatsort hadd szegjük be a lászlófalvi tanácselnök. Balatonfüredi elvtárs szávaival: — Végtelenül jólesett, hogy a kecskeméti TÜZÉP két embere kilőtt a községünkbe és felmérte, kik akarnak építkezni. Elmondtam. Ma már Valámeny- nyien tudják, hová kell fordulniuk tanácsért és így minden simán megy. Nagy dolog ez. Az első olyan példa, melyheS: hasonlóan más vonatkozásokban is erősíteni lehet és szükséges a környéki községek és Kecskemét kapcsolatát. P. L
