Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-23 / 95. szám

Mindössze húszéves. Nem — mondja mosolyogva Ifjú párt iskolájában érlelőd- egészen fél esztendeje asz- Kovács Istvánná, a jelölt ikk.

szony. És alig pár hete, — Amiből eddig kivehet- — Arm megoldásra var-? hogy Izsákon a 24. községi tem a részem: több éves — töpreng a Keines nyo- választókerületben tanács- munka a KISZ-ben... man. — nnnueneKeioit az tagnak jelöltek. n ^ kerület, amelynek „ossz-izsaKi ceiKimzesen: a

— Túlzás lenne azt mon- választói egyhangúan jelöl- vízmű megepueae, orvosi dani, hogy gazdag közéleti tgk, szomszédos azzal a te- rendelő es verő ietrenoza- _ múlt van a hátam mögött lepüléssel, ahol lakom. így, sa> az óvoda, holcsone oo- házak között az olajmunká

A színhely: a Duna—Tisza közének bánynszköz- sége, Szánk. A látvány: az új földgázüzem, csővezetékek rendszere, a távolban az elégetett melléktermékek szélfútta-hajlongó lángja. Háttér: falusi parasztszerencsére, jól ismerem vitásé. S emellett ott vairproblémáikat, gondjaikat, nem vagyok tájékozatlan ügyeikben-bajaikban.

Annál kevésbé, mert mint megtudjuk, fiatal konak a még szimeub pátriával — a vaiaszloKeruiettel — kapcsolatos tennivalók is. Arról nem is szólva, hogy a hozzam legKozeieüD

ra ellenére is alkalma volt U

már az élettel ismerkednie. Bölcsődei gyermek- gondozóként kezdte, majd a tanácsi ügyintézésbe is belekóstolt; két év óta pedig a helyi ÁFÉSZ kenyérboltjában eladó.

— ami a szervezeti tevékenységet illeti — sok a javítanivaló. — Talán a nagyközség új ipari üzemeinek KiSZ-istai egészséges pezsdüiést, lendítő elevenséget hoznak majd e tekintetben is. De ehhez Nem kétséges: sokat kell valamennyiünknek van még tanulnia a közösség hozzátenni, serkenteniva- érdekében szót emelés szép lója!

és hasznos tudományát. De — Szinte úgy is felfog- olyan „patrónusok” állnak hatnék ezt a jelölést, mint mellette, mint a nagyköz- a lakosság nászajándékát a ség vezetői, az idősebb ta- hajdani Mezei Borbála, a nácstagok, vagy férjének jelenlegi ifjú Kovács Ist- szülei, akik mindketten a vánné számára... — példázódik az újságíró.

— A hasonlat nem rossz

Hatodszor is helytállni

sok lakótelepe. A színek: sárga, zöld, rózsaszín, kék és barnára festett csövek. Akik itt dolgoznak, tudják: a festés annak felel meg, hogy gáz, víz, glikol. levegő, vagy gazolin áramlik a néhány méter magasban kígyózó vezetékekben. A felelősség: a 145 millió forintos költséggel létrejött üzem termelése, amely naponta 2—2,5 millió köbméter, távvezetéki szállításra előkészített gázt szolgáltat, vagyis az országos mennyiség egynegyedét, nem beszélve a terület kőolajbányászatáról.

Ám ez alkalommal nem a felelős szakemberhez, Fáik Miklóshoz, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szanki üzemének vezetőjéhez jött

Tulajdonképpen nem tarÍ

zik Bácsalmás „őslakói” >zé. 1940-ben került ide. fiatalemberként, s mint dlj- nokot alkalmazták a járás- bíróságon. Később fogalmazóig vitte — jogi egyetem nélkül. 1962-ben, amikor a község megszűnt járási székhely lenni, válaszút elé állt: ha ragaszkodik az igazságügyi pályához, Bajára, vagy Kiskunhalasra kellett volna költözni. Aztán végül is maradt — a helyi OTP-fiók vezetőjeként. Jelenleg is ezen a poszton találom.

Látszatra szürke, egyhangú életvitel kerete ez a rövid biográfiai összefoglalás. De Borsos Sándor kezdettől fogva azon volt, hogy megtalálja a maga helyét Bácsalmáson. Erre első ízben 1950-ben. a tanácsok megalakulásakor nyűt aJ

— csillant fel egy hirtelen az újságíró. Hanem a 9-es jött fénysugár az ifjú je- számú kiskunmajsai valóit szemében. — De hoz- lasztókerület országgyűlési zátenném: a nászajándékot képviselőjelöltjéhez, ak1 sem csak megköszönni il- viszont nem más, mint Fáik lik, hanem — minél cél- Miklós.

szerűbben felhasználni! A munkahelyi hivatást

Jóba Tibor és a várható parlamenti

küldetést mégis nagyon nehéz lenne különválasztani. Mégpedig azért, mert a szanki üzemvezető mérnök a 30 évesek nemzedékéből — azok közé tartozik, akiknek sikerültek, az életben a legfontosabb dolgok. Közvetlenül az érettségi után felvették a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre, a

Friss lendülettel

Az őregcsertői fíatalasz- szony, a Petőfi Termelőszövetkezet könyvelője, öröm-, mel beszél terveiről.

— Kicsit meglepődtem, hogy engem javasoltak tanácstagnak a 10. választó- kerületben. annál is inkább, mert eddig csak egyszer volt nő a testületben, az is jó néhány évvel ezelőtt került a tanácstagok közé és csak egy ciklusra. Most pe- .... , - 17 dig négy asszonyt is java"-“í gL,™íH,tÍa-?°it*t0.rt^" soltak a jelölő gyűléseken.

1964-ben megkapta a Kiváló sportvezető kitüntetést De odahaza az egyik vitrinje plakettekkel van teli.

Több mint húszéves tanetet különös esetet őriz. Fordultak hozzá nemcsak

kalma. Tanácstaggá válasz- jogos kívánsággal, de protották. Igyekezett legjobb tudása, lelkiismerete szerint helytállni. Abban az Időben ez nem is volt olyan egyszerű. De annyit elért hogy a következő ciklusra újból jelölték... Meg is választották —. s azóta ez (gy megy, ciklusról ciklusra. Így legutóbb már a hatodik jelölésről adhatott számot.

Érdeklődöm a körzetéről

— Bácsalmási viszonylatban jónak mondható a kommunális ellátottsága — kezdi. — A Kossuth utcátekciókéréssel is. S Ilyenkor tudott nemet mondani Is.

De tanácstagi tevékenységét alapjában a „cselekvő igen” jellemzi.

H. D.

Ügy látszik, megtört a jég. nőtt a bizalom irántunk.

Pillanatnyi szünet után így töpreng Pirisi Jánosné:

— Annyi mindent kellene megvalósítani a mi kis községünkben. Tagadhatatlan, hogy gyorsult a fejlődés az utóbbi évtizedben. Sok minden épült. Ezekben

a hónapokban pedig régi óhaja valósul meg a lakosságnak. Még az idén átadásra kerül — talán

augusztus 20-ra

az új

Szeretem a kis községeket...

A Zsanára vezető bekötőúton haladva a kétoldalt sorakozó szép házakat nézegettem. Egytől egyig fiatal épület, virított falaikon a friss festék, sokuk még ról van szó. ez a tataházi bevakolatlan volt Régi ház

müútnak a kivezető szakasza. Nemrég errefelé is elvezették a vízhálózatot

A fejlődő, városiasodé

Bácsalmásról beszél. Itt is szorongat a lakásigény.

OTP-aiicióval eddig ielcsak egynéhány akad ebben a kis, 1600 lakosú községben — ha egyáltalán annak lehet nevezni ezt a szétszórt, nagy kiterjedésű tanyavilág „összesűrűsödésé- ből” kialakult helységet — Tizenötezer hold földépült 18 wrsashaz^b most tartQzik Zsanához

újabb nagy kezde™en^y — magyarázza Lajkó Lavan ki boa ^k0Z^^n- N^ jós vb-titkár, aki vel a nemegy énként kelemeletes ház fég épült művelődési

ban ös:szes*“■ . koz_ ház udvarán találkoztam,

épül. A k ugyanis lakása is ebben az

pontjában. Meg el^mto épületben van. _ A község

dődott az építkezés, _

man3 van‘ na^anis^lel'en- Osztáskor csupán ötven, és

kedvezmény gy jelenleg is alig száz szavazásra jogosult felnőtt járul

ellátja. Maga is „tanyasi ember”, Balotaszálláson,

— Szeretem a kis községeket — válaszolja kérdésemre. — Az ilyen helyeden, mint Zsana is, minden ember személyes ismerős, a község nagy családjának tagja a kórnyék valamennyi lakója. Az emberek támogatják egymást, összetartanak jóban, rosszban. Nem igen kell „szervezni a népet” a közös megmozdulásokra, legyen az a tsz-szel közösen rendezett színnazl est a művelődési házban, vagy társadalmi munkára mozgósítás. Érzik, hogy mindenki részese a közös munica hasznának. Ez évben készül el az újonnan épített háromszobás. rendelővel, váróhelyiséggel ellátott egészlős, a bekerülés háromnegyed részét meghitelezi az állam.

Lesz bőven programja az

elkövetkező iáét évre. Azt viszont sajnálja, hogy sportköri tevékenységre nem jut ideje. Pedig két évtizeden át ezt a feladatot is ellátta. Valamikor futballozott is.

az urnákhoz. A többiek szerte a tanyákon laknak, onnan jönnek be majd vasárnap délelőtt.

Lajkó Lajos, akit ismételten tanácstagnak jelöltek a zsanaiak. a huszonegy főből álló községi tanács titkári feladatait is

ahol iskolát végezte, Boro- ségügyi lakás, és minden tán. majd 1964-től kezdő- bizonnyal ősztől már „saját

orvosunk” fogad benne. A fiatalok elvándorlása is megszűnt, amióta az Egyetértés Tsz havonta fizeti a tagok járandóságát és ha lassan is, de egyre több ember épít házat itt benn, a központban.

Pavlovit» Miklós

dően itt is a lakosság közös érdekeinek szolgálatában végzi munkáját. A tanácsnál eltöltött évek alatt sem vált hivatalnokká maga is gazdálkodik szabad idejében és így a kétkezi, a földdel foglalkozó emberek gondját is a magáénak érzi.

művelődési ház. Szükség lenne törpe vízműre, egészségházra, parkosítani kellene, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

Egyszóval bőven akad majd tennivalója az újjáválasztott tanácsnak.

Pirisinét a kisebb közösség gondjai is érdeklik, nemcsak beosztása miatt, hanem azért ts. mert a termelőszövetkezet nőbizottságának elnöke. Sokat beszélgetnek az aszonyok arról, hogyan lehetne megkönnyíteni a második műszakot. Ez Pirisinét is érinti, hiszen ő is háziasz- szony és családanya, négyéves kislányáról kell gondoskodnia. A termelőszövetkezet tagságának csak mintegy 10 százaléka asz- szony, de azok is igen szorgalmas dolgozói a közösségnek.

öregcsertőn az asszonyok. lányok zöme népművészettel foglalkozik és a Kalocsai Háziipari Szövetkezetnek dolgozik.

— A termelőszövetkezetben dolgozó aszonyok állandó foglalkoztatása viszont még nincs megoldva. Télen nincs munka és nincs is jövedelem. Szerintem olyan melléküzemágat kellene létesíteni, amely megoldaná a nőtagok folyamatos foglalkoztatását.

Férjemmel együtt, aki a termelőszövetkezet agronó- musa, sokat töprengtünk már ezen. A szövetkezet nemrég újjáválasztott vezetőségének szintén egyik gondja ez a téma.

Fiatalos lelkesedéssel, kissé csapongva beszél.

— Szeretem ezt a községet és ha megválasztanak tanácstagnak, egyik első feladatként a község parkosítására mozgósítanám a lakosságot.

Ügy látszik, a 10. választókerület lakói jól döntöttek, amikor Pirisi Jánosnét jelölték. Ügyszeretete, lelkesedése friss lendületet visz a testületbe.

K. S.

bányamérnöki karon 1964ben a diplomamunka megvédését követően olajmérnöki oklevelet szerzett, családja van, kiegyensúlyozottan él abban a szakmában, amelynek így kezdődik az indulója: „Szerencse fel, szerencse le / Ilyen a bányász élete”. Három esz- tendőnyi üzemi gyakorlat után 1967 októberében áthelyezték Hajdúszoboszlóról a szanki üzembe.

A szanki szénhidrogénvagyon „megcsapolása” három évvel korábban kezdődött. el. Ekkorra már negyven munkás dolgozott itt. Azóta megtízszereződött a létszám és több százszorosára ugrott a termelés értéke. Az előzetes geofizikai felmérések és a további kutatások alapján 90 kutat /nélyítettek a területen. Az utóbbi években átalakult az érintett helységek — Kiskunmajsa, Jászszentlászló. Szánk — arculata, sosem volt foglalkozások honosodtak meg, amire büszkék is az emberek.

A dolgozók egy része a

környékről, tanyákról jár be. Ennek a sajátos körülmények között formálódó, a munkásságba beolvadó rétegnek a helyzete általános problémákra irányítja a képviselőjelölt figyelmét. A választókörzetben nagy a tanyavilág. A beköltözé- si igényeket településfejlesztéssel, az építési anyag ellátásának javításával is meg kell könnyíteni.

A megmaradó tanyák központjainak ellátása ugyancsak fejlesztésre vár. Az iskolahálózat korszerűsítése külön kérdés, nem szabad hagyni, hogy tanyasi gyerekek a nehéz élet- körülmények miatt elkallódjanak, vagy akár ne tudják elvégezni a nyolc osztályt. A munkaerő-elvándorlást csak a további ipar- fejlesztés fékezheti meg.

— Felbecsülhetetlen értékű és viszonylag könnyen hozzáférhető termálvízkincs van alattunk, amit már-már vétek nem kihasználni — sorolja az észrevételeket. Az szakítja félbe, hogy sürgős elintézni valóval egy üzemmérnök lép mellé.

— Jó szerencsét — üdvözli a bányászok köszöntésével főnökét. Vagy a leendő országgyűlési képviselőt?

Halász Ferenc