Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-21 / 93. szám

6. oldal 1971. április 21, szerda Ezrek a mo A járókelők naponta többször is láthatnak Kecs­keméten és Baján különle­ges jelzésű személyautókat. Tetejükön sárga tábla: autósiskola. Hátul és elől nagy T betű, a két első aj­tón felirat: KPM Autóköz­lekedési Tanintézet. A vo­lán mögött pedig a tanu­lóvezető, aki szemét nem veszi le az útvonalról, a kavargó közlekedésről, de füle a mellette ülő oktató­ra hallgat 1938-ban alakult Most azért kerestük fel Papp Eleket, a tanintézet kecskeméti vezetőjét, hogy beszéljen nekünk az iskola megalakulásáról, a kezdeti időkről, s tájékoztassa ol­vasóinkat a jelenlegi hely­zetről, a tervekről, gondok­ról. — Kecskeméten 1948-ban alakult meg az úgynevezett automűszaki intézet, s négy­öt évig ezen a néven mű­ködött. Később gépjármű­vezető-képző iskolára vál­tozott a neve. Közben, 1955—1960 között ötéves szünet állt be a tanintézet életében, ami nem jelenti, hogy senki sem vizsgázha­tott. Csak szervezett okta­tás nem volt — kivéve az MHSZ tanfolyamait, ahol a sorkötelesek felkészítése folyt — mondja Papp elv­társ, aki nem új ember a ,.szakmában”. Először, 1951-től már említett autó- műszaki intézetnél, majd ennek megszűnésekor, 1955-től az MHSZ-nél mint műszaki főelőadó dolgozott. Szervezzen Iskolát — Éppen tavaly volt tíz éve, hogy megbízást kap­tam a KPM-től: szervez­zek Kecskeméten taninté­zetet. Hozzá is fogtam a munkához és így 1960 már­ciusában megkezdhettük a munkát. Nyolc kocsink volt, egy irodahelyiség állt ren­delkezésünkre — emlékszik vissza Papp Elek, aki 1963- ban élére állt a tanintézet­nek, s azóta is vezetője. A megtett utat, az elvégzett munkát beszédesen illuszt­rálják az iskolavezető szo­bájának falán látható ok­levelek és a két vándor­zászló. — Évről évre emelkedik a kiképzettek, az iskolát el­végzők száma. Jelenleg ti­zenhat gépkocsink — ebből 10 személyautó — fut Ba­ján és Kecskeméten. Ter­mészetesen ma már az ok­tatás színvonala sem olyan, mint tíz, vagy öt évvel eze­lőtt volt. Különösen az utóbbi egy-két évben fej­lődött sokat az iskola ezen a téren. Lehetőségünk van például arra, hogy több je­lentkező esetén, több kocsit kurjünk a központtól, s azt meg is kapjuk — sorolja Papp elvtárs. Majdí a szek­rényhez lép, a egy színes képet vesz elő. Korszerű oktatás A képen a legújabb és legkorszerűbb oktatáshoz szükséges úgynevezett tan kocsi látható: egyszerre nyolc jelölt ülhet a kocsi­ban levő nyolc volán mögé. Előttük vetítővásznon je­lenik meg a forgalmas közút, amelyen „közleked­niük” kelL — A volánnál ülőknek természetesen alkalmaz­kodniuk kell a forgalomhoz, s munkájukat külön-külön szalagra rögzíti az auto­mata. Két ilyen tanautó hamarosan meg is érkezik hozzánk. A múlt év végén kaptak az NDK-ból metszeteket, amelyekkel nagyszerűen le­het bemutatni a gépkocsi működését, alkatrészeit, összetételét, egyes szerke­zetek mechanizmusát. Ugyanakkor harminc te­kercs filmje van az isko­lának a gépkocsi működé­séről. magnetofonnal egy­bekapcsolt diavetítők stb. állnak a korszerű oktatás Magasabb követelmény A közlekedés fejlődése, korszerűsödése egyben azt is jelenti, hogy az iskola magasabb követelményeket támaszt a hallgatókkal és az oktatókkal szemben. A jelenlegi 10 oktatónak pél­dául 1972-ig magas szintű tanfolyamot kell elvégez­niük. A múlt év végén tért át a tanintézet az írásbeli teszt vizsgáztatásra az A, B és a BC kategóriáknál. Ez a módszer azt jelenti, hogy, az eddigi egy nap helyett két óra alatt vizs­gáznak le egy-egy tanfo­lyam hallgatói elméleti fel- készültségükből, gyakorlati tudásukat pedig 45 perc alatt bizonyíthatják. — Tavaly hány személy vizsgázóit a tanintézetnél? — Tízezer körül volt a vizsgázók száma, míg a tanfolyamainkon 1695-«« vettek részt. Ez nemcsak kecskeméti adat, mert Ba­ján is van tanfolyamunk, sőt szerveztünk Solton, Kis­kőrösön, Soltvadkerten, Du- navecsén és Kiskunmajián is. — Milyen a bukási arány? — Nem rossz. Általában 19 és 37 százalék között van. Lényegesen keveseb­ben tesznek sikertelen vizs­gát azok közül, akik tan- folyamot Is hallgatnak, hoz­zánk járnak — fejezte be Papp Elek, a tanintézet vezetője. Gál Sándor Félegyházi távlatok Interjú dr. Dobos Ferenc vb-elnökkel Az elmúK évtized jelen­tős változásokat hozott Kis­kunfélegyháza életében is. Gyökeres fordulat követke­zett be a lakosság foglal­koztatottság szerinti össze­tételében. hiszen az addig elmaradott főként mező- gazdasági jellegű település, napjainkra egyre fejlődő nagyüzemi mezőgazdaság­gal rendelkező ipari város­sá vált. A városi tanács nemrégi­ben tárgyalta Kiskunfél­egyháza komplex fejlesztési tervét Ennek lényeges Kel a dohány Elvetették a dohányt a melegágyakba, a kiskun­félegyházi Bem Tsz-ben. Az idén 100 holdon ter­mesztik a keresett hevesi fajtát A harmadik találkozás A Kiskunhalasi Épí­tőipari Vállalat bitu?a-a$?f3lt masztix szállítását és aszfaltozást rövid határidőre lal. vál­457 — A feleségem hallani sem akar a házasság fel­bontásáról — panaszkodott Rudolf Christiannak —, de én egyetlen percet sem akarok együtt élni vele. Inkább Nyugatra szököm, legalább végleg megszaba­dulok tőle... Christiannak kapóra jött a dolog, ö már régen szö­vögette a tervét hogy Nyu- gat-Németországba szökik. Rudolf és Christian gé­pészmérnökként dolgoztak a bemburgi autógyárban. Christian művezető, Rudolf pedig beosztott mérnök. — Kérjünk útlevelet Cseh­szlovákiába, vagy Magyar- országra, s onnan Olegá- lisan is leléphetünk — ad­ta a tippet Christian Ru­dolfnak. Christian kérelmét vi­szont elutasították, mivel a két testvére büntetés alatt állt. — Nem tragédia ez, ba­rátom — vigasztalta Rudolf —, • határig együtt me­gyünk, s én útlevéllel, te pedig illegálisan léped át a határt és „Csaszkóban” ta­lálkozunk. Rudolf és Christian az autógyár kocsijával érkez­tek az NDK—csehszlovák határra. A terv sikerült. Rudolf legálisan a vállalat kocsijával együtt, barátja meg a határállomást kikéi rülve, illegálisan lépett Csehszlovákiába. Még azon a napon továbbhajtottak az osztrák határra. A szökés­re azonban nem vállalkoz­tak, mert nagyon veszé­lyesnek látták a helyzet Úgy döntöttek, hogy Ma­gyarországra jönnek, ter­mészetesen a kipróbált és jól bevált módon. A kísér­let ismét sikerrel járt. A csehszlovák—magyar ha­tárt átlépve Rudolf és Christian gyorsain megta­lálták egymást. Az autó­gyár kocsijával szélsebesen érkeztek Bajára. — Mi a véleményed, Chris­tian — kérdezte Rudolf —, pihenjünk a szállodában, vagy menjünk tovább? — A sikersorozatot bűn lenne megszakítani, csak a határnál állunk meg —vár faszolta Christian. Esteledett. A hétőrai autó­busz útban volt Bajáról a határ felé. Tegzes határőr észrevette, hogy az autó­busz mögött nagy sebes­séggel _ közeledik egy sze­mélygépkocsi, amely nem előzött, hanem fékezett, majd megállt. Egy férfi lépett ki a kocsiból, a má­sik meg továbbhajtott a ha­tár felé. Rudolf egy határőrt pil­lantott meg. amikor a ko­csival elindult. Veszélyt ér­zett. Néhány másodpercre levette a gázt, majd újra gyorsítani kezdett, de csak három kilométert ment Hercegszántó felé, majd megfordult és visszaindult arra a helyre, ahol Chris­tian a kocsiból kiszállt. Már messziről felismerte a határőr előtt gesztikuláló barátját... Egy katonai tehergépkocsi száguldott Tegzes határőr felé. Chris­tian átrohant a gépkocsi előtt és (szélsebesen futni kezdett. Tegzes határőr megállásra szólította a me­nekülőt, de az tovább fu­tott A határőr a fegyve­rét csőre töltötte és figyel­meztető lövést adott le. Szekeres határőr éppen akkor érkeaett Tegzes ha­tárőr leváltására, amikora fegyver eldördült. Azonnal Tegzeshez rohant, hogy se­gítsen, de akkorra már a határsértő mindkét kezét a magasba tartva állt a gyü­mölcsös szélén. A határ- sértő őrzését Szekeres vet­te át. Tegzes határőr pe­dig megállított egy sze­méi 3'gépkocsit és az elfo­gott határsértő cimborája után száguldott, Rudolf és Christian har­madszor Is gyorsan m gta­lálták egymást, de nem Ju­goszláviában. Óráméi Béla irányelvei. elképzelések, az öt évre esedékes további tenniva­lók felől kértünk tájékoz­tatást dr. Dobos Ferenctől, a városi tanács vb-elnöké- től. — A fejlesztési tervja­vaslat előkészítését alapos, a részletekre kiterjedő, mintegy kétesztendős mun­ka előzte meg — mondotta Dobos elvtárs. — A lakos­ságtól azt kértük, hogy a megkérdezésük céljából ki­bocsátott kérdőíveken nyi­latkozzanak: milyen fej­lesztési feladatok megvaló­sítását, és milyen sorrend­ben tartják a legszüksége­sebbnek a negyedik ötéves terv időszakában. Igen hasznos tanulságokkal szol­gált a beérkezett vélemé­nyek, javaslatok elemzése. Kitűnt, hogy a lakosság 41 százalékban kommunális, 19 százalékban kereskedel­mi, 17 százalékban egész­ségügyi, 13 százalékban művelődésügyi, míg 10 szá­zalékban egyéb fejlesztési feladatok megvalósítását szorgalmazza. — Kezdjük a legégetőbb tennivalók egyikével, a lakásépítéssel. A jelentős eredmények után milyen újabb előrelépés várható a tervidőszakban? — Bár az elmúlt öt esz­tendőben 1261 lakás épült — több. mint a felszaba­dulás első két évtizedében együttvéve —, mégis a sür­gető szükség követeli, hogy előbbre lépjünk. A lakás­állomány nagyobb fele el­avult: 95 százalékuk vert­falból és vályogból épült, több mint felerészt a múlt században, s ma is több száz életveszélyes lakás ta­lálható a városban. — Melyek a feladatok a kommunális ellátottság egyéb területein? — A lakások és közin­tézmények építésének és fenntartásának teltétele 1 szenny vízcsatorna-hálózat megépítése a városközpont- , ban. Ezt terveink szerint a jövő év végére elvégezzük. 81 kilométeres vízhálózat­ra lenne szüksége a város­nak. Ebből eddig 47 és fél kilométer készült el. A tervidőszakban újabb 15 kilométer kiépítésére van lehetőség tanácsi és válla­lati alapokból, s a lakosság közműfejlesztési hozzájáru­lását is figyelembe véve. A nagyarányú fejlődés elle­nére is, járdahálózatunk­nak csak mintegy a 40 szá zaléka van szilárd burko­lattal ellátva, ötéves ter­vünkben további 20 kilo­méter szilárd burkolatú járda elkészítése szerepel. A legelőnyösebb a hely­zetünk a villamosítást il­letően. Kisebb gondjaink vannak ugyan, de remé­nyeink szerint 1975-ig tel­jes lesz a hálózat. Ami a vezetékes gázellátást illeti, 1972 végére városunk is be­kapcsolódik az algyő—bu­dapesti földgázhálózatba. — Mit tartalmaznak az egészségügy tervei? — A legfontosabb a járó­betegellátás javítására kor­szerű rendelőintézet építé­se. A régi egészségház az Igényeket már nem tudta kielégíteni. Örömmel kö­zölhetem. hogy az építke- aés folyik, s a jövő év vé­szándékok, ] gére felépül az új rendelő­intézet. — Mely ágazatokban tartja Dobos elvtárs a legsürgősebbnek az elcre- relépést? — Említettük már a ter­melőágak jelentős fejlődé­sét, gyarapodását, A 16 ezer i foglalkoztatottból 8 ezren dolgoznak az iparban. A tervidőszak végére ez az arány az egynegyedével növekszik. Csaknem négy­ezer a mezőgazdasági nagy­üzemekben dolgozók szá­ma. A termelésfejlesztés üteme a város mezőgazda­ságában egy-két százalék­kal meghaladja az orszá­gos átlagot Ezzel a fejlődéssel azon­ban nem tartott lépést egyebek mellett a gyermek- gondozó intézmények háló­zata. Jelenleg például az óvodáskorú gyermekeknek csupán a 30 százalékát tud­juk elhelyezni. Az elkövet­kező öt évben mintegy négyszáz gyermek befoga­dására alkalmas óvodák építésére van szükség. Eh­hez a vállalatok, üzemek, tsz-ek anyagi támogatását kértük. Szocialista szerző­dést kötünk velük, amely­nek értelmében részt vál­lalnak a gyermekintéz­mény-hálózat fejlesztéséből. Hasonló módon igyekszünk előmozdítani az ötödik öt­éves terv első évében fel­építeni szándékolt új, kor­szerű városi művelődési központ létrehozását Végezetül, ami a keres­kedelmi hálózatot illeti, a fejlődés nem volt arányos a forgalom növekedésével. A lemaradást Igyekszünk erőnkhöz mérten pótolni. Az eladóteret 54 millió fo­rintos beruházással bővít­jük. Űj, 2 ezer négyzetmé­ter alapterületű Centrum-, és ezer négyzetméter alap- területű ÁFÉSZ ABC-áru- ház épül. Ezenkívül kultúr- cikk-, iparcikk-, és lakbe­rendezési áruházzal, vala­mint új üveg- és papírbolt­tal is gyarapodik Kiskun­félegyháza. Móraváros pe­dig kis ABC-áruházat, Bankfalu élelmiszer- és háztartási boltot, továbbá presszót kap. — Tudomásunk szerint az iparban foglalkoztatottak 52 százaléka nő. Ez a tény fokozottan indokolt­tá teszi a szolgáltatások fejlesztését. Befejező kér­désként az ezzel kapcso­latos szándékok felöl ér­deklődünk. — Természetesen számos fontos, hasznos terv meg­valósítása áll küszöbön. Mindenekelőtt javítjuk az ellátást a háztartási gépek­ből, tartós fogyasztást cik­kekből. A városban gyors­mosoda épül, és bővítjük a lakáskarbantartó hálózatot. Mivel a járműpark is roha­mosan gyarapodik: a terv­időszak végéig a szervizhá­lózatot a mostaninak a há­romszorosára növeljük J. T. Játszótér-felújítás Kétszázezer forintból új játszótéri eszközöket vá­sárolt. illetve a régieket felújította ez évben a Kecskeméti Városi Tanács Kommunális és Költségve­tési Üzeme, melynek dol­gozói április végéig a szük­séges felszereléseket kihe­lyezik a megyeszékhely ját­szótereire.

Next

/
Thumbnails
Contents