Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-21 / 93. szám

t oldal 1071. április 21, szerda Megfontolt döntések A kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet az elmúlt évet országosan is kiemelkedő eredménnyel, 14 millió fo­rintos nyereséggel zárta. Az 1971-re vonatkozó ter­melési és pénzügyi terve­ket megfontoltan alakítot­ták ki. Az alapot, a ter­melési egységek adottságai képezték, ezek figyelembe­vételével határozták meg a feladatokat, a napokban megtartott terv tárgyaló köz­gyűlésen. Két fő növény Fő növényül a búzát és a triticalét választották. 1028 holdon termesztenek étkezési búzát, amelynek legnagyobb része belső fel­használásra kerül, ellátják sütőüzemüket, valamint az ez évben induló ostyasütő részleget. A tervezett tiszta nyereség 17,2 mázsás átlag­termés esetén, csaknem másfél millió forint. A triticale területe évről évre növekszik, idén eléri a 710 holdat. Magként való értékesítéssel 449 ezer fo­rintos nyereséget ad a gaz­daságnak. A 3,5 holdas szántóföldi növénytermesztés tiszta nyereségének el kell érnie a 2 millió 400 ezer forin­tot, ez holdanként több mint 5 millió forint ter­melési érték előállítását kö­veteli meg. Fejlődik a kertészet A szántóföldi zöldségter­mesztés palántaszükségletét a 7 holdas nevelőtelep ad­ja. Legnagyobb területe a paprikának, paradicsom­nak, illetve szamócának van, egyben ezekből szár­maznak — kedvező érté­kesítési feltételek mellett —• a legjobb bevételek is. A központi kertészet ter­melésnövekedési ütemét 7 százalékban állapították meg Ezt csak szigorú tech­nológiai fegyelemmel, ma­gas fokú gépesítéssel, vegy­szeres gyomirtással lehet elérni. A 330 holdon fekvő gyü­mölcsösből mintegy 4,5 millió forint gazdálkodási eredményre számítanak. A bogyósok arányát nem nö­velik tovább, marad a 90 hold. A nehezen művelhe­tő területeken 100 hold diót ültetnek el. A telepí­tések szapórítóanyag-szük- ségletét a tsz faiskolájából elégítik ki. Az ágazat jövedelmező­ségét a betakarított gyü­mölcsfélék félkész-, vagy készáruvá való feldolgozá­sával fokozzák. Az állattenyésztési ter­vek elkészítésekor meg­vizsgálták, melyek voltak a legjövedelmezőbb ágazatok, s ezeket fejlesztik. Nagyabb változást a szarvasmarha­tenyésztésben terveznek. Szakosított telep kialakítá­sa kezdődik meg. Korszerű technológiák alkalmazásá­val olyan termelési szintet szeretnének itt elérni, hogy a ráfordítás összege minél előbb megtérüljön. 1971- ban az állatállományból a gazdaság 2 millió 400 ezer forint nyereségre számít. Beruházás — gépesítés Ez évben indul a szenny­vízöntözés alapjainak lera­kása, az első 350 kh-as öntözőtelep építése. Ezzel lényeges előrelépés történik a belterjesebb gazdálkodás felé. A növénytermesztés sza­kosítása, a nagy táblák kialakítása, a vetésszerke­zet átalakítása lehetővé te­szi a korszerű gépkapcso­lásokat, specializált gépso­rok beállítását A gépek üzemképes állapotát a tsz javítóműhelye garantálja. Még ez évben megszerve­zik az erőgépek napi és időszakos karbantartását is. összességében a termelő­szövetkezet 32 millió 949 ezer forint bruttó jövedel­met tervez, csaknem £ mil­lióval többet az előző évi­nél. Jelentősen növeli ez a szociális, kulturális alapot. 1972-től kezdve a tsz-nyug- díjasok jövedelmét ebből szeretnék kiegészíteni. A 23 milliós értékű beruházá­sokhoz 16 millió forint sa­ját pénzeszközt használnak fel, a többit az állami tá­mogatás jelenti. A tervfeladatok szívós, fegyelmezett munkát kö­vetelnek minden egyes tsz- tagtól, megfontolt döntése­ket a vezetőségtől. Az ága­zatok és egységek vezetői havi tapasztalataik ered­ményeit a negyedévi köz­gyűléseken ismertetni kö­telesek a szövetkezeti gaz­dákkal, így azok figyelem­mel kísérhetik a feladatok teljesítését. Amennyiben az elképzelések válóra válnak, növekszik a közös alap és ezzel együtt a személyi jö­vedelem is. Dénes Éva Hogyan él egy „befogadott” Kecskeméten nincse­nek tradíciói a vegyipar­nak. Az első ilyen jellegű üzem — az ALUPIGMENT — még csak ebben az év­ben kezdte meg a terme­lést. A vegyészek, akiket a városba sodort a szerencse általában az egyes üzemek kiszolgáló egységeként mű­ködő laboratóriumokban dolgoznak. Hat esztendővel ezelőtt mikor 'nyilvánvaló­vá vált, hogy gondoskodni kell valamiféleképpen a to­vábbképzésről, harminc ve­gyészmérnök és ugyaneny­nyi technikus keresett ma­gának otthont. — Ahhoz, hogy önálló egyesületet alakítsunk, ke­vesen voltunk. Befogadó szülőket kellett találni. Vé­gül a Mezőgazdasági és Élelmezési Tudományos Egyesület adott helyet az alkimisták idecsöppent uno­káinak — meséli el a ké­miai-analitikai szakosztály születését, elnöke Faragó Ferenc. Megvolt tehát a szakemberek összefogására hivatott szervezet. A tag­As élet sürgeti A mezőgazdaság gépesí­tésével, technikai fejlődé­sével összefüggő szolgálta­tások megszervezése nem halad a kívánt ütemben. Ide tartozik a korszerű, szakosított állattenyésztő telepek belső berendezései­nek felszerelése, a gépek karbantartása és sok egyéb. Ez a naponta jelentkező gond adott indítékot annak a termelőszövetkezet-közi társulásnak, amelyet AG- ROTÁP néven létesítettek Lajosmizsén. A helyi Nép­front Termelőszövetkezet, valamint a Kossuth Szak- szövetkezet és a budapesti Vörös Október Termelőszö­vetkezet hozta létre ezt az önálló vállalkozást, amelynek fő feladata az előbb említett szolgáltatá­sok megszervezése. 1969. november 1-én 11 alkalma­zottal indult a vállalkozás. 1970. december 31-én már 158-an dolgoztak az üzem­egységekben. Négy szerelő- csoport és egy növényvé­delmi szaktanácsadással foglalkozó csoport műkö­dik jelenleg. Az elmúlt esztendőt a tervezett 6 mil­lióval szemben 10 millió forint termelési értékkel zárták. Nyereségtervüket is jóval túlteljesítették és a termelőszövetkezetek kö­zött 1 millió 200 ezer fo­Születésnapi ajándéknak jobb kooperációt A FÖLDMUNKÁT Gé­pesítő Vállalat kecskeméti főépítésvezetősége néhány hét múlva ünnepli idetele­pítésének 5. évfordulóját. A közelgő születésnap előtt a napokban termelési ta­nácskozáson értékelték az elmúlt év eredményeit, gondjait. Részleteiben nem térünk ki 1970 értékelésére, — mert bár igen kedvező eredményekkel zárták az évet — mégis többet mond ennél, ha az idei tervekkel foglalkozunk. A vállalat 7 főépítésve­zetőségének 510 millió fo­rintos tervéből 73 millió forint jut a kecskemétiek­nek. — Hatvanhárommillió forintért kell háromszáznál több dolgozójukkal gépi földmunkát, 10 millió fo­rintért pedig mélyépítési munkát végezni. A szak­emberek modern, nagy tel­jesítményű gépekkel dol­goznak, hogy esak a főb­beket említsük — 9 nagy­ítottéval, 9 dózerrel, 14 da­rab, egyenként hat köb­méteres szkréperládával, 4 kisebb kotróval, nyolc út­hengerrel, s ki tudná még felsorolni a többi apróbb gépet, fölszerelést. Major Ferenc főépítésve­zető elmondotta, hogy a vállalatnál, a szocialista munkaversenyben már négy éve biztosan tartják a második helyet. A TERMELÉSI tanács­kozáson kilenc brigádjuk nyerte el újólag a szocia­lista címet, van közöttük olyan is amelyik harmad­szorra. Huszonnégyen kap­nak kiváló dolgozó okleve­let a megfelelő jutalommal május elsején. Most a ta­nácskozáson is több mint 10 ezer forintot vesznek fel a versenyben élenjárók. Szekeres Mihály kotróbri­gádja, Kazinczi Elemér szkréperes brigádja és György János ZIL teher­gépkocsi-vezető megszerez­te az első helyezést. A kecskeméti főépítés­vezetőség körzete Bács, Csongrád, Békés, Szolnok megye és Pest megye egy része. Évek óta nagy mun­kákat végeznek az algyői olajmezőkőn. Az idén 17 miilói forint értékű tevé­kenységgel segítik a kiskö­rei vízlépcső megvalósítá­sát És a megyénkben? Ke­vés a munkájuk. Baja kör­nyékén kisebb vasútkorrek­ciót, bekötőút-építését bíz­ták rájuk. Van munkájuk Kecskeméten is, most fe­jeznek be egy tereprende­zést és bővítik a széktói strandot — Pedig sokat tudnánk segíteni a városfejlesztés­ben, illetve a közművesí­tésben — mondja elgon­dolkodva a főépítésvezető. — Sajnos, nem jó a kap­csolat az illetékes szervek­kel, nem tudtuk még eddig megtalálni a megfelelő kooperációs megoldásokat. Gépeink, embereink van nak, s azt hiszem, ha sike­rülne kapacitásunk egy ré­szét itt lekötni, elsősorban a megyeszékhely járna jól. AZ EDDIG elmondottak­hoz valószínű nem kell kommentár. Kecskemét közműhálózatának erőtelje­sebb fejlesztés* valószínű megérné a kapcsolatok szo­rosabbra fűzését. A főépí­tésvezetőség) nagyon szíve­sen részt vállalna a mun­kákban. o. r*. Ruckréger Ferenc a központi műhely dolgozója bemu­tatja az olajégőt. rontot osztottak ki, egyen­lő arányban. Érdemes meg­jegyezni, hogy egy-egy gaz­daság 50 ezer forint alap­összeggel járult hozza a vállalkozáshoz. Mindezekből látszik, hogy érdemes volt össze­fogni. Bajka István igaz­gatónak is ez a véleménye. Az eddigi eredmények jól bizonyítják, hogy milyen szükség van a szolgáltatá­sok fejlesztésére. __ Alig győzzük kielégí­teni a megrendeléseket. Egyik legjelentősebb mun­kánk volt a megyében ta­valy Kiskőrösön a 200 va- gonos hűtőház berendezé­seinek szerelése, az idén ugyanitt a jéggyár belső technológiájára kaptunk megbízatást. A Kecskeméti Gépjavító- és Szolgáltató Vállalattal együtt végezzük Hódmezővásárhelyen egy korszerű, szakosított sertés­telep berendezéseinek sze­relését. Vecsésen a vadá­szati világkiállítás előké­születeként egy korszerű MAVAD-telepet létesíte­nek, amelynek technikai felszerelését mi végezzük. A vállalkozás már nem­zetközi kapcsolatokat is te­remtett. Hét szakember két hétig volt az NDK-ban ta­pasztalatcserén, az itteni VEB Kombinát Fortschritt nevű cég egyik üzemében. A Petkus K—350-ös takar­mánytároló telep szerelését végazték, hagy az itteni mezőgazdasági nagyüze­mekben hasznosítsák a ta­nultakat. Egy-egy Ilyen te­lep 12 toronyból áll, és ősz-. szesen 180 vagon termény tárolására alkalmas. A te­lep teljesen automatizált, az alumíniumtartályok el­lenállnak a korróziónak. — A telepek egyik elő­nye, hogy egymáshoz csat­lakoztathatók. Ezért is ha­tározta el a hazai kereske­delem, hogy vásárol belő­lük. Szakembereink a Hód­mezővásárhelyi Állami Gazdaságban az idén két­szer 12 tornyos telepet sze­relnek. Ugyanennyi léte­sül az öreglaki Állami Gaz­daságban is. Jövőre mind­két állami gazdaság csak- t.;em 100 tornyos teleppel rendelkezik majd, melyek szerelését szintén mi vé­gezzük. Ereikben a napokban tár­gyalnak csehszlovák szak­emberekkel a DZ—100 jelű fejőberendezésekkel kap­csolatos karbantartó és sze­relő munkákból. Húsz ilyen automata berendezést ve­szünk a szomszédos baráti államtól. A vállalkozás műhelyé­ben a helyi szerelésekhez szükséges berendezéseket házilag készítik el. Foglal­koznak egyszerűbb szerke­zetek gyártásával is. Nem­rég csomagolták be a cse­répkályhába szerelhető olajégő 500 példányát. Ez még csak nullszéria. Jóval olosóbb, mint az eddig for­galomban lövő típusok. A termelőssövetkeeetek i szolgáltató vállalata a Vá- ' rakozáson felül fejlődik. Tevékenységének további bővítését az ólet sürgeti. I K. S. ság a legkülönbözőbb he­lyekről rekrutálódott. Jöt­tek a Minőségvizsgáló In­tézetből, a Duna—Tisza kö­zi Kísérleti Intézetből, a konzervgyárból, a ZIM-ből, a kórházból, sőt beléptek gyógyszerészek is. Ahány ember, szinte ugyanannyi ágazata a vegyészeinek. Ez akkor is most is meghatá­rozta a szakosztály munká­ját. — A sokféleséghez alkal­mazkodnunk kell — mond­ja az elnök. Az évi tíz elő­adásból álló programot úgy állítjuk össze, hogy a té­mák a többség számára vonzóak legyenek. Kerül­jük a túlzottan speciális te­rületeket. Ha elvi témájú előadásokat rendezünk, többrészes sorozat formájá­ban bonyolítjuk le. így mindenki megtalálhatja és kiválaszthatja a munkakö­rére vonatkozó, érdekesnek ígérkező részeket. Ilyen például dr. Vereczkey László előadássorozata a fehérjékről. Rendezvényeink zö­mét, a viszgálati eljáráso­kat ismertető kurzusok te­szik ki. Ezeket a ZIM-ben éppúgy hasznosítani le­het, mint a kórházban. A vizsgálati módszerek és a kivitelezésükre konstruált eszközök képezik a vegyé­szet különböző ágai között a legnagyobb érintkezési felületet. A vékony rétegek kromatográfiájáról szóló előadás után még este nyolckor is folyt a vita. Általában olyan előadókat kérünk fel, akik az alkal­mazás elvi és gyakorlati kérdéseiben egyaránt jár­tasak. — A rendezvényeknél a nagy többség érd ekeit ve­szik figyelembe, de hogyan segítenek egy-egy szakem­ber sajátos gondjain? — Erre is a szervezet nyújt lehetőséget közvetve és közvetlenül. Közvetlen segítség a rendezvények színhelyének megválasztá­sa. Az MTESZ székházában az előadások után hozzá­férhető a szakiícdalom, megtalálhatók a különböző külföldi folyóiratok. A köz­vetett forma a szervezeten belüli ismeretségre épül. Tudjuk, hogy ki milyen te­rülettel foglalkozik, milyen eszközöket, anyagokat hasz­nál. A laboratóriumokba csak az intézmény profil iának megfelelő és kihasználható eszközöket vásárolják meg. Ha valami kéznél nem le­vő, de az adott esetben nél­külözhetetlen készülékre, Irodalomra van szükség tu­dom kihez fordulhatok. Például a Duna—Tisza kö­zi Kísérleti Intézet kért disznóvér-hemoglobin vizs­gálatot. Nálunk, kórházban a hemoglobin-vizs'ri'y mindennapos munka. Vagy egy másik eset: a műszaki egyetemen kidolgoztak egy eljárást és készüléket a ve- gyületek hőbomlásos analí­zisére. A módszer jól hasz­nosítható, a zománcporok összetételének elemzésénél. Szóltam a ZIM-ben dolgozó kollégáknak, ők felvették a kapcsolatot az egyetem­mel. A szervezet adta is­meretség nélkül ez az együttműködés nem, vagy csak később jött volna lét­re. Ennek a nem hivatalos kapcsolatnak az elmá yülé­sét várjuk a technika háza felépülésétől, külSnüsen az ott berendezendő műszaki klubtól. Tegyük hozzá az egész város műszaki értel­miségével együtt. P. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents