Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-21 / 93. szám
1971. április Zl, szerda B. oldal Á megértés szavával... — Az embernek magáról beszélni a legnehezebb. Gondolom, az újságíró nem olyan életrajzi adatok iránt érdeklődik, mint a családfa, anyakönyvi bejegyzés — mondja elöljáróban. Angyal János, a 7-es számú országgyűlési választó- kerület képviselőjelöltje, ti- szakécskei iskolaigazgató, őszülő, szelíd, megfontolt beszédű ember. Elmosolyodik és folytatja: — Ebben az esztendőben rajzolom életembe a negyedik X-et, de úgy érzem, hivatásomnál fogva a fiatalabb korosztályhoz tartozom. A pedagóguspályán szüntelen meg kell újítania magát az embernek. Ez a nevelő kötelessége. A tanyavilágban születtem, a bőgi, bereghalmi részen. Ott jártam tanyai iskolába. Húsz év után, amikor visszatértem, az egyetemi előadótermek méretei befolyásolták emlékeim és úgy „összement” az az iskola ... — Mint tanár és közéleti ember, hogy kötődik szülőfalujához? — Amikor elvégeztem az egyetemet, érlelődött meg bennem, hogy amit tanultam. azt haza kell hoznom. Itt tudom legjobban kisugározni magamból Itt értenek. szeretnek, ismernek, így tanyára kerültem középiskolai tanári diplomával, és megtanultam, hogy embereket formálni csak a megértés szavával lehet. Ma adott a lehetőség a kétkezi dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához, de a szülők közül még sokan a tehetséges fiatalokat képességükön aluli munkára fogják, hogy minél előbb keressenek. Ezen a szemléleten változtatni kell. — Mint képviselőjelöltet, bizonyára választókörzetének gondjai is foglalkoztatják. Erről mit tudna mondani? — A Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke vagyok. Amikor elvállaltam ezt a megbízatást, akkor kezdődött számomra Tiszakécske lakosságának szolgálata. Rövid időn belül a falu minden gondjának megoldásában aktívan részt vettem, és szívesen, mert magaménak éreztem, saját gondjaimnak. Angyal János sorolja a választókerülethez tartozó községek problémáit: A termálvízprogram szorgalmazása, a nők foglalkoztatottságának megoldása, iparfejlesztés a környező falvakban, tsz-járadékosok ember. Ha valamire megkérjük, hogy segítsen, szóljon az érdekünkben, szívesen megteszi. Hogy mit tett a községért? Nehéz volna felsorolni, hiszen részt vett minden megmozdulásban. Része volt abban, hogy megyei és országos eredményeket értünk el a Ki mit hídban... Az ókécskeiekHírünk az országban Angyal János, a tiszakécskei iskolaigazgató — képviselőjelölt. megsegítése, az Ifjúság megtartása a tsz-ekben stb. Mind, mind olyan gond, ami már képviselőjelöltsége előtt is foglalkoztatta, mert régóta nemcsak iskolaigazgató ő, hanem mindenki gondján-baján segítő ember. BBSS Utca születőben: épülő családi házak sora. A második lakásnál nyári konyha falazásán dolgoznak. Bemutatkozom. Angyal Jánost hozom szóba. A véleményükre vagyok kíváncsi. — Nagyon helyes, szimpatikus ember — válaszolja egy középkorú asszony, aki éppen borral kínálja a kőműveseket — Szeretnénk, ha ő lenne a képviselő. így vélekednek a községbeliek? — Igen. Széles látókörű Szegedi esték A Vány a bácsi bemutatója Magyar színpadon több mint fél évszázaddal ezelőtt, 1920. május 8-án játszottak először Csehov-da- rabot. A Ványa bácsi akkori vígszínházi ősbemutatója óta a fővárosi és a vidéki színházak egyaránt szinte minden évadban következetesen műsorukra tűzik az orosz dráma nagy megújítójának műveit. A vígszínházi felújítás után a Szegedi Nemzeti Színház mutatta be nagy sikerrel a Ványa bácsit. A siker — csakúgy, mint ama nevezetes budapesti ősbemutatón — nem okoz meglepetést, s teljes mértékig érthető a közönség tetszés- nyilvánítása. noha' a klasz- szikus drámáktól eltérően Csehov színpadi műveit nem jellemzik nagy szenvedélyek. lendületes, dinamikus ielenetek. Nincsenek vésztiósló összecsapások, összeomlások, de minden J csehovi mondatban, minden mozdulatban ott rejtőzködik a vágyakozás valami szebb, valami jobb, boldo- gítóbb után. A Ványa bácsiban — Csehov szavaival élve — az emberek jönnek, mennek, ebédelnek, az időről beszélgétnek, kártyáznak, olykor, de ugyanakkor alapozódik meg a boldogságuk, vagy zúzódik össze az életük. Talán az előadás valamennyi szereplője hozzájárult a sikerhez. Különösen Jelena szerepében Moór Marianne, a Szonyát alakító Margittay Ági, Bicskey Károly, mint Ványa bácsi és Asztrov orvos leszűkült, de mindig jobbra, többre 'ágyó érzésvilágát kitűnően tolmácsoló Nagy Attila emelték fővárosi rangra a Csehov-darr szegedi bemutatóját. Tárnái László nek kiharcolt egy artézi kutat... ezeket emlegetik a legtöbbször. Kisföld utca. Benyitok az egyik desz- kakerítéses házba. Idősebb asszony jön elém. Szóba- elegyedünk. Megkérdem, tudja-e, ki az országgyűlési képviselőjelöltjük? — Az Angyal János Iskolaigazgató, kedveském. — Milyen embernek tartja? — Rendes embernek. Itteni parasztember gyereke. Ismerem a szüleit is. Olyanok mint mi. — A faluban sokan Ismerik? — Mindenki. Még az idősek is. Ö szervezi mindig az öregek napját — Szeretik? — Hát hogyne! Nagyon népszerű ember. Időközben megjött a nagyobbik fiú kerékpárral a munkából, öt is tanította hajdanán Angyal János. Már katonaviselt fiatalember. És április 25-én szavaz az egykori tanárára. Csató Károly Lekopnak lasssm-Tassan a Kecskeméthez fűződő szte- ’ reotip jelzők: a barack városa, a gyümölcs városa. Nem fejezik ki pontosan az adott valóságot. A továbbra is jó hírű kertészet mellett újabban a megyeszékhely iparát is sűrűn emlegetik. Általában elismeréssel. Némi csodálkozással: szinte a semmiből, egy évtized alatt jókora gyárak nőttek ki a város peremén. Az iparosodó Kecskemét Gondolom, országszerte érdeklődéssel olvasták Erdélyi Ignácnak, a megyei pártbizottság titkárának — az írás megjelenésekor még a kecskeméti pártbizottság első titkára volt — cikkét a Népszabadság március 3-i számában. Címe: Hírős város — munkásváros. „Ipara országos méretekben még nem jelentős, de némelyik termék előállításában figyelemre méltó eredményeink vannak. A mi üzemeink adják az országos parkettatermelés 27, a fürdőkádgyártás 79, a mag- netofonkészítás 91 százalékát.” A Magyar Nemzet három folytatásban közölt sorozatában is Kecskemét új arcát igyekszik érzékeltetni. Megismertet a városfejlesztési koncepciókkal. A cikk írója kiemeli a lakosság aktivitását és hosszan elemzi a tanyán élőik helyzetét Megállapítja, hogy sok víz elfolyik a Dunán, amíg az utolsó tanyát is lebontják. Az a feladat, hogy „addig is” megkönnyítsék a kint élők sorsát A kereskedelem levonta már a tanulságokat: kiviszi az árut a pusztákra. Sokat tehetnek a kulturáltabb életmód kialakításáért a termelőszövetkezetek. No, nem úgy, mint Ménteleken, ahol búzát tárolnak az új művelődési klubban. A Magyar Nemzet érdekes sorozatában olvashatunk a gondokról is. Megszűnt ugyan a munkanélküliség, de... 7883 dolgozó nőből csak 892 rendelkezik szakmunkás-bizonyítvánnyal. Miért nem tanulnak a lányok? — kérdi a riporter, aki meg1971. március említi, hogy tíz év alatt hatezer ipari tanuló tett szakmunkásvizsgát. Tanulságos a Magyar- ország hasábjain megjelent és a fedett uszodák építésével foglalkozó írás. A legszebb kétségkívül a kecskeméti — örvendezik — kár, hogy egyelőre nincs „hátországa”, vagyis fejlett vízisportja, tegyük hozzá: majd lesz, reméljük, nem is sokára. Az újságíró a továbbiakban megállapítja, hogy a vidéki városok a tervezésnél nem veszik figyelembe a fenntartási költségeket. Az évi 5—6 millió Ft ráfizetést „az üzemeltető szerv nem bírhatja sokáig”. Ejtsünk néhány szót Kecskemét kulturális életének viszhangjáról. A Gázolás bemutatójáról valamennyi fővárosi lap megemlékezett A Népszabadság és a Magyar Hírlap Buda Ferenc Ébresszen aranysíp kötetéről közölt elismerő ismertetést ''Bajai mozaik A Magyar Hírlap munkatársa részt vett a dn. Gajdócsi Istvánt ország- gyűlési képviselői jelölő gyűlésén. Tapasztalatairól — III. 20-án — hossrú cikkben számol be. Felhasználta az alkalmat ari^, hogy bemutassa Baja uj, korszerűen gondolkodó, kitűnő szervező hírében álló elnökét. A felsőfokú vízügyi technikum előléptetése után főiskolája is van már a Sugovica-parti városnak. A vízügyi főiskola első napjairól, heteiről rövidebben hosszabban beszámoltak lapjaink. A Magyar Nemzet tudósításában (III. 2.) pedig a sertéstenyésztő szakemberképzés bajai módszereiről olvashatunk. Összefogásból új lakások Sok újságírót vonzott megyénkbe két országos jellegű esemény. Itt tartotta a SZÖVOSZ sajtótájékoztatóját, amely — érthetően — különösen a vidéki szerkesztőségek figyelmét kelMájusban átadják Tizcnnégyrnilliő forintos költséggel új Iparitanuló- Iskola épül Baján. A város 1300 ipari tanulója kap új otthont ebben a korszerű, szép épületben. tette föl. A Kecskeméti La-' kásépítő Szövetkezet és az Alföld Áruház nyerte meg legjobban a vendégek tetszését. A riporterek, kommentátorok az összefogást és a helyi szervek rugalmas, az élet követelményeire helyesen reagáló magatartását, kezdeményező szellemét emelték ki. Néhány cím: „Dinamikus fejlődés a fogyasztási szövetkezeteknél 25 év alatt” (Hajdú-Bihar megyei Napló, III. 10.) — Lakásszövetkezet — áruház, összefogásból”. (Délmagyarország, III. 13.) — „Példa Kecskemétről” (Fejér megyei Hírlap, III. 18.). Több képpel illusztrált cikkben számolt be az eseményről a Szövetkezet című lap. Ahogyan mondani szokás: jó volt a sajtója a fásítási hónap országos megnyitójának is. Az Esti Hírlap — például — „Ültetik a cellulóznyárt” címmel számolt be az eseményről. (III. 17.). Közli; 8000 ka- tasztrális holdat telepítenek még ebben az esztendőben. Most hazánk területének 15,7 százalékát borítja erdő, majd négy százalékkal több, mint a félszabadulás előtt A Magyar Nemzet „Erdők a közjóért,, (III. 9.) című írása is ehhez a témához kapcsolódik: az első alföldi üdülőerdő, a Tőserdő lehetőségeit taglalja. „Halló, itt Bács-Kiskun..." Vázlatos összefoglalónkból sem hiányozhatnak a mezőgazdasági vonatkozások. A Szabad Föld munkatársa meglátogatott néhány szakszövetkezetei, többek között a lajosmizsei Egyetértést és a kiskőrösi Toldit. A körút tanulsága: „nincs rossz adottságú termőhely csak úgy általában. Mindenütt meg kell keresni az adottságoknak leginkább megfelelő termelési struktúrát”. Végezetül jegyezzük fej, hogy a szokottnál gyakrabban emlegették megyénket a rádió műsorában. Majd egy hónapig itt tartózkodott Holakovszky István és tudósította a reggeli, déli és esti krónikát az itt történtekről. Bugacot, a kalocsai pingálókat külön műsorban mutatta be. A Képes Újságban is több megyei vonatkozású cikket találunk. Említsük meg a bajai Klossy Irén grafikusról készített fényképes riportot és a széthúzás ártalmait példázó cikket. Ez utóbbihoz a hel- vécia-mafkói Petőfi Termelőszövetkezetben gyűjtötte az adatokat az újságíró. H. N. Hatvanöt fiatal tanul jelenleg az Országos Szórakoztatózenei Központ Bóxs-Kiskun megyei ki- rendeltségének tánczenei stúdiójában. A dob, gitár, harmonika, szaxofon és táncdal szakos hallgatók május végén vizsgáznak a 8 hónapos elméleti és gyakorlati tanfolyam anyagából. A legjobb eredményt elérő ifjú zenészek B-ka- teaóriás működési engedélyt kapnak, s megyénk különböző vendéglátó egységeiben játszanak majd.
