Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-17 / 90. szám

2. oldal 1971. április 17, szombat Felhívás Jordániához KAIRÓ Kilenc arab ország inté­zett felhívást csütörtökön Jordániához annak érde­kében, hogy azonnal szűn­jenek meg a palesztin ge­rillák ellen vérgethajtott hadműveletek. A kommüniké elítélte a jordániai hatóságokat, amiért a kairói egyezmény „nyilvánvaló megsértésé­vel” nehézfegyvereket ve­tettek be és katonai akció­kat foganatosítottak. Kilenc arab ország — Egyiptom, Líbia, Szudán, Szíria, Libanon, Kuwait, a két Jemen és Algéria — képviselői a továbbiakban síkra szálltak a bizottság tevékenységének új raf el vé­teléért, ami felfogásuk sze­rint a kairói és ammani megállapodások végrehaj­tása érdekében szükséges. Felszólították emellett az arab államfőket: munkál­kodjanak magúik is ezek­nek az egyezményeknek a megvalósításáért BEJRŰT Jasszer Arafat szerint Husszein jordániai uralko­dó megállapodott Izraellel és az Egyesült Államokkal, hogy a palesztinai mozga­lom likvidálása fejében a megszállók kiürítik a Jor­dán folyó nyugati partvi­dékének egy részét. A palesztin gerillavezető ennek a nézetének a pén­teki A1 Ahram hasábjain adott hangot. Hangoztatta, hogy a jor­dániai kormány folytatja a gerillák elleni hadjára­tát. A gerillák — mondotta — azért vonultak ki a múlt héten Ammanból, mert „a helyi körülmények ezt úgy kívánták”. Ám, tette hoz­zá, „a kivonulás nem je­lentheti a palesztinai for­radalom távozását a fővá­rosból. Milíciánk és fegy­vereink még ott vannak.” Pihenni készül a Lunohod —1 MOSZKVA A TASZSZ hírügynökség jelenti a földi irányító központból, hogy végéhez közeledik a Lunohod—1 szovjet automata holdjáró mostani holdnappala. Már öt hónap múlt el azóta, hogy a holdjáró megtette első „lépését” a Holdon. A mostani holdnappal első felében a Lunohod rendkívül bonyolult felszí­ni körülmények között ma­nőverezett, ami jelentősen kimerítette a fedélzeti energiaforrásokat. Ezért most feltöltik a fedélzeti energiatelepeket, s a tudo­mányos program végrehaj­tása a holdjáró jelenték­telen mértékű helyváltoz­tatásai mellett folyik. A tudományos berende­zés változatlanul kifogás­talanul működik. A fülke hőmérséklete 28 fok. Történelmi lépésre készülnek Benghaziban Nimeri Moszkvában KAIRÓ—MOSZKVA Pénteken a líbiai Beng­haziban folytatja munká­ját a három szövetséges ország — Egyiptom, Líbia és Szíria — vezetőinek csúcsértekezlete. Megfigyelői körökben változatlanul arra számí­tanak, hogy Szadat, Kadha­fi és Asszad végül nagy­fontosságú bejelentést tesz a három ország uniójának gyakorlati megvalósítását illetően. Kimeri szudáni elnök, aki Kairóban még részt vett a csúcs munká­jában — az említett meg­figyelők szerint — orszá­ga belső nehézségei miatt föltehetőleg csak később kapcsolódik be a szorosab­bá fűzött együttműködésbe. Nimeri vezérőrnagy moszkvai látogatásáról a szovjet fővárosban azaláb­Sem házasság, sem válás A francia—algériai tár­gyalások nem érték meg első évfordulójukat: a ta­valy nyáron megkezdő­dött maratoni megbeszélé­sek most látványos zá­tonyra futottak. Méghoz­zá úgy, hogy nem Algír, hanem Párizs oldaláról mondták be „az unal­mast”, az Eiffel-torony városában vágták el egyetlen merész mozdu­lattal a tárgyalások fona­lát. A francia, sőt a nemzet­közi közvélemény érdek­lődéssel figyeli, milyen jellegűnek bizonyul majd ez a vágás. A kérdést va­lahogy így lehetne meg­fogalmazni : a párizsi dön­tés csak a mostani tár­gyalássorozat fonalát vág­ta el, vagy most szakadt szét igazán a két orszá­got voltaképpen sok te­kintetben ma is összefűző gazdasági köldökzsinór. Egy nyugat-európai nagyhatalom és egy fej­lődő észak-afrikai ország kapcsolatainak alakulása önmagában nem lenne nemzetközi érdeklődés tárgya. Csakhogy a fran­cia—algériai viszony ért­hető okokból megkülön­böztetett helyet foglal el — aki látta a magyar filmszínházakban, sőt a televízióban is nagy si­kerrel bemutatott csodála­tos Pontecorvo-filmet, „Az algíri csatát”, nem kérdezi, hogy miért. A függetlenség elnyeré­se után nem változhatott meg egycsapásra minden. A francia gazdasági élet rendkívül erős hídfőállá­sokat birtokolt, sőt bir­tokol ma is Algériában. Ha az ember Algír utcáit járja, percek alatt felis­meri, hogy például az autópark sokkal egysége­sebben francia, mint a pá­rizsi Grand Boulevardon. Az ország nemzeti kin­csén, az olajon is elsősor­ban a francia monopóliu­mok kerestek. A haszon­ból természetesen a füg­getlen Algéria is részesült, de tragikomikusán kis mértékben. A tavaly meg­kezdődött tárgyalások so­rán Algír ezen az áldat­lan helyzeten kívánt vál­toztatni. Párizs azonban mostanáig húzta az időt Arra számított, hogy előbb-utóbb nyugati egy­ségfront alakul ki a kő­olajtermelő országokkal szemben és diktálni lehet a feltételeket. Nem így történt. A nemrég véget ért nemzetközi olajkonfe­rencián a termelő orszá­bi hivatalos bejelentést tették: Április 14-én a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének meghívására Moszkvába érkezett Nimeri vezérőr­nagy, a Szudáni Demokrati­kus Köztársaság forradal­mi tanácsának elnöke, mi­niszterelnök. Ütjára elkí­sérték a forradalmi tanács tagjai (Khaled Hasszán Abbasz hadügyminiszter, Mamun Abu Avad Zeid, az elnöki ügyek állammi­nisztere, Zein el-Abdin mezőgazdasági ügyekkel megbízott miniszterelnök­helyettes és más szudáni vezetők. Gaafar Nimeri pénteken hazautazott Moszkvából. Meglepő javaslat Miután a hangsebesség-- nél gyorsabb amerikai utasszállító gép, az SST terve megbukott, egy sze­nátor azzal a feltűnő ja­vaslattal állt elő, hogy a Boeing-vállalat kössön együttműködési szerződést a Szovjetunióval: építsék együtt a TU—144-es szu­perszonikus utasszállító re­pülőgépet, s az amerikai cég értékesítse a szovjet gépet a tőkés piacon. Mike Gravel, Alaska de­mokrata párti szenátora csütörtökön tette ezt a ja­vaslatot. Felveti, hogy a megállapodás enyhítene a Seattle-környéki munka- nélküliségen és „kelendőb­bé tehetné” a nyugati vi­lágban a TU—144-et Az óvatos puhatolózás tovább folyik gok nem ijedtek meg — mindenekelőtt Algír nem. Bumedien elnök a minap államosította a francia olajtársaságok részvény- pakettjének 51 százalékát és újabb áremelést jelen­tett be. Párizs erre sza­kított, de nem győzi hang­súlyozni: mindez nem je­lent ellenséges magatar­tást — csak éppen az ed­digi „különleges viszony” megszűnését. A jobboldal tehát nem tudta valóra váltani azt a követelését, hogy drámai megtorló in­tézkedésekkel reagáljanak Bumedien beszédére — ezt ma már egyszerűen nem lehet megtenni. A házasságnak vége, bár a világraszóló válás is el­maradt tehát. De bármit hozzon is a jövő, az biztos, hogy újra lezárult egy korszak a francia—algériai kapcso latok viharos történeté­ben. Pénteken ünnepélyes ke­retek között megnyílt a kantoni félévi áruminta- vásár, amelyen rendszerint nagyszámú tőkés üzletfél vesz részt. A megnyitó ün­nepségen hangzott el az első utalás Kína kereske­delmi szándékairól azóta, hogy Nixon elnök, újabb gesztussal, enyhített a Kí- na-ellenes embargón. Csen Jü, Kuantung tar­tomány forradalmi bizott­ságának alelnöke, a vásár igazgatója, miközben hang­súlyozta, hogy a nemzet- köri helyzet kedvezőtlen az amerikai imperializmus­ra és lakájaira nézve, le­szögezte: „A kínai export árumintavásár továbbra is olyan szocialista politikát mozdít elő, amelynek cél­ja az egyenlőség, a kölcsö­nös előnyök alapján kicse­rélni azt, ami valakinek van, azzal amire szüksége van.” /.. Feszült a viszony Pakisztán és India között ÜJ-DELHI A Reuter szerint India kormánynyilatkozatot szán­dékozik kiadni a kelet-pa­kisztáni helyzetről és felte­hetőleg az indiai—pakisz­táni viszonyról. Az indiai kormány csütörtökön rend­kívüli minisztertanácsi ülé­sen tárgyalt „Bangla Desh- ről”. Ezt megelőzően hoz­ták nyilvánosságra a Pa­kisztánhoz intézett, minden eddiginél élesebb hangú_in- diai jegyzéket, amely főleg határ menti atrocitásokkal vádolta a pakisztáni felet. Ez volt a pakisztáni köz­ponti kormány kelet-pa­kisztáni beavatkozása óta az első olyan indiai meg­nyilatkozás, amely India elleni agresszióval vádolta Pakisztánt. Űj-delhi megfigyelők ennek ellenére megállapít­ják, hogy az indiai kor­mány eddig mind cseleke­deteiben, mind a helyzettel kapcsolatos kommentárjai­ban mérsékletet tanúsított és nem ment túl azon, hogy „Kelet-Bengália” népével szolidaritást nyilvánított. Épp ezért a pakisztáni el­lenséges cselekményekkel kapcsolatos indiai állásfog­lalás célja — _a Reuter sze­rint az indiai be nem avat­kozás hangsúlyozása. Pakisztáni részről ugyan­akkor újabb vádakat emel­nek India ellen. A pakisz­táni rádió arról tájékoztat, hogy „egész Kelet-Pakisz- tánban csaknem helyreállt a rend”, s az úgynevezett „Bangla Desh” kormány megalakítása „az indiai kormány elmeszüleménye.” Pakisztán még a Nem­zetközi Vöröskereszt-bizott­ság akcióiért is Indiát teszi „felelőssé”. A rádió szerint — a legutóbbi idők vörös­keresztes segélyajánlatai „nyilvánvalóan a kulisszák mögötti indiai mesterkedő sekből” származnak. Washingtonban Edmund Muskie demokratapárti sze­nátor csütörtökön felszólí­totta a kormányt, hogy „haladéktalanul függesszen fel minden katonai segít­ségnyújtást” Pakisztánnak. Az indiai kormány pén­teken egy nyilatkozatban, amelyet szóvivője ismerte­tett, azzal vádolta a szom­szédos Pakisztánt, hogy a Kelet-Pakisztánban folyó polgárháborúból „konflik­tust akar csiholni Pakisz­tán és India között”. Az Abraszimov-tervezetről tárgyaltak A négy nagyhatalom nagyikövetei pénteken dél­előtt, a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács nyugat­berlini épületében megtar­tották a Nyugat-Berlinről folyó tárgyalássorozatuk 18. ülését. A tanácskozás több mint három óra hosszat tartott. A nyugati hírügynöksé­gek feltételezik, hogy a pénteki megbeszélésen ar­ról a tervezetről volt szó, amelyet Abrasrimov szov­Helycsere az ostromgyűrübei) Amerikai helikopterek pénteken mintegy ezer ha­lálosan elcsigázott dél-vi­etnami és amerikai katonát szállítottak el a vietnami— kambodzsai—laoszi határ- háromszögben levő 6-os támaszpontról, . amelyet a felszabadító erők három hete tartanak ostromgyű­rűben. Az elszállítottak he­lyébe ugyancsak légi úton „friss emberanyagot” dob­tak be a stratégiai fontos­ságú tüzérségi támaszpont­ra. ' y,jf­'rr jelt nagykövet március 26- án adott át a három nyu­gati nagykövetnek a nyu­gat-berlini probléma ren­dezésére vonatkozólag. Csen Jü megjegyzései nem sokban tértek el attól, amit a tavalyi őszi vásár meg­nyitásakor mondott, s így nem tekinthetők válasznak Nixon elnök kezdeménye­zésére. Az amerikai—kínai vi­szonyban a legújabb fej­lemény: az Egyesült Álla­mok országos „open” — amatőrök és profik számá­ra egyaránt nyitva álló — teniszbajnokságára meg fognak hívni kínai ver­senyzőket is. Ez az ame­rikai teniszsport és egyben a világ teniszsportjának egyik legnagyobb esemé­nye, s a bejelentés, amely Billy Talbert volt tenisz­csillagtól, a torna elnök­igazgatójától származik, méltán keltett feltűnést. A meghívást pénteken juttat­ják el Csou En-laj-nak és Ottawába a kínai nagykö­vetnek. A külügyminisztérium sajnálkozik WASHINGTON Az amerikai külügymi­nisztérium csütörtökön — szóvivője útján — sajnál­kozását fejezte ki az Egye­sült Államokban levő szov­jet diplomaták és szerveze­tek cionista zaklatása miatt. Robert J. McCloskey kül­ügyi szóvivő a legutóbbi szovjet tiltakozó jegyzékre utalva azt mondotta, hogy a szóbanforgó incidensek „felelőtlenek”. Végezetül azt ígérte, hogy az amerikai külügyminisz­térium „minden gyakorlati intézkedést” megtesz az Egyesült Államokban levő szovjet állampolgárok és intézmények védelmére. Hazaszállították Rolovics holttestét Szigorú intézkedések Svédországban Az usztasa merénylők ál­dozatául esett Vladimir Rolovics stockholmi nagy­követ holttestét a jugo­szláv kormány különgépe pénteken szállította vissza Belgrádba. A két gyilkost, Andjelko Brajkovicsot és Miro Bra- zicsot három cinkostársuk­kal együtt előzetes le­tartóztatásban őrzik és pénteken vezették elő per­felvételi tárgyalásra. A két merénylőt gyilkos­sággal vádolják, amit Svédországban a törvény életfogytiglani szabadság- vesztéssel büntet. A másik három elleni vád: bűnse- gédi bűnrészesség. Ha bű­nösnek találják őket, maxi­mális büntetésük tíz évi szabadságvesztés. A történtek a svéd köz­véleményt annál is inkább felzaklatják, mert az or­szágban egyébként elég rit­ka dolog a gyilkosság, a politikai természetű erő­szakos cselekmények pedig szinte ismeretlenek voltak, amíg a horvát fasiszta emigránsok nem kezdtek működésbe. Így történt, hogy — jól lehet, Belgrád a svéd kor­mányt hibásnak tartja, ami­ért figyelmeztetés ellenére nem előzte meg a tragé­diát — a Igatóságok most észbekaptak. A jövő héten törvényerejű rendelettel egészítik ki a fegyvertar­tási törvényt, és így ki le­het utasítani azokat a kül­földieket, akik fegyvert vagy robbanóanyagot rej­tegetnek, illetve akik gya­nús politikai tevékenység­ben vesznek részt. Ugyan­ez a törvényerejű rendelet nagyobb szabadságot ad a rendőrségnek a házkutatás sokra, és a szélsőséges cso­portok felmorzsolására ál­talában, bár „politikai szervezeteket,, nem oszlat­nak fel, így a hírhedt usz- tasa-mozgalmat sem. Most már nagy őrség vé­delmezi a stockholmin kí­vül a malmöi és a göte- borgi jugoszláv missziókat is. Gépfegyveres rendőrök, testőrök kísérik a három városban a konzulokat, s máris tucatjával kobozták el a revolvereket a dél­svédországi jugoszláv koló­niákon rendezett razziák során. Oslói jelentés szerint Ju­goszlávia ottani nagykövet­sége figvelmeztette a nor­vég hatóságokat: az or­szágban élő fasiszták a stockholmihoz hasonló ak­ciót terveznek Jugoszlávia oslói nagykövetsége elten is. (Reuter),

Next

/
Thumbnails
Contents