Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-16 / 89. szám

6. oldal 1971. április 16, péntek Lakiteleki kezdeményezése Egyik szép márciusi na- [ ció kereste fel Molnár pon — előzetes bejelentés Andrást, a Lakiteleki Köz- után — nyolctagú delegá-| sági Tanács V. B. elnökét: A népi építészet védelmében Az irodalmár iodrászlány A forradalmi ifjúsági na­pok keretében a múlt hó­nap közepén tartották az ipari tanulók részére a tan­tárgyi versenyeket, s ugyanakkor vetélkedtek a Társasházak kertes házak, családi házak, nya- 3081. sz. Vak Bottyán j ralók sokasága épül szin- János úttörőcsapat elnök-1 te napról napra ország- sége, s köztük a két út- í szerte. Sátortetős, manzar- törővezetö, illetve náns pedagógus, Csányi János és Kovács Anna. Szívélyes fogadtatás, majd körbeülik az L-alak- ban elhelyezett asztalká­patro- j dós, tornyos, kocka épüle­tek: lehangolóan egyfor­mák, csúnyák, fantáziátla­nok. Városperemi „mo­dernséggel”, pallérízléssel, -tudással az ország minden részén megkülönböztethe­ka,L; Aztán itt, a frissen | tetlenül elnfosva az építé­Szakma kiváló tanulója címért is. A Kiskunfélegy­házi 608. Iparitanuló Inté­zet növendékei nagyon jól szerepeltek a selejtezőkön, az itteni zsűri 12 pályamű­vet tartott arra érdemes­nek, hogy felküldje az or­szágos bizottságnak. Hama­rosan megérkezett a dön­tés, a tizenkét tanulóból ki­lencet behívtak a végső döntőre. Így került a Pé­csen rendezett vetélkedőre Rádóczi Aranka kiskun- majsai harmadéves fod­rásztanuló. Már vége a versenynek, tudjuk azt, hogy Rádóczi Aranka dolgozatával el­nyerte az országos hatodik helyet. Öraközi szünetben beszélgettünk az Iparita­nuló intézet társalgójában. Aranka kicsit elfogódott, de nagyon szívesen mesél a verseny élményeiről. — A vetélkedő már nem új dolog az életemben — mondja felnőttes komo­lyan —, már a múlt évben is belevágtam. Ügy látszik, a hatos számhoz vagyok kötődve, mert tavaly is or­szágos hatodik lettem. — Miért éppen iroda­lomból versenyzik? — A szakmám mellett az irodalmat szeretem a leg­jobban. Nem mondom, sze­retek táncolni, a tv előtt is szívesen üldögélek, a moziba is eljárok néha, de a legszívesebben a köny­veim társaságában töltöm az időt. A tételem címe: Kedvenc költőm, n vagy íróm, volt és én Váci Mi­hály, nemrég elhunyt ki­váló költőnk életének, mun­kásságának ismertetését választottam. A hat gépelt oldal terjedelmű pályamű­vem úgylátszik nem sike­rült „csak” annyira, hogy behívtak a döntőre. Persze, az ottani szereplésem dön­tően hozzájárult ahhoz hogy ..csak” hatodik lehet­tem. Nem vagyok elkese­redve. hiszen a többiek, a nálam jobb eredményt el­érők biztosan még többet tudtak mint én ... — A további tervei? — Természetesen a minél jobb szakmunkás-bizonvít- vánv szerzése, és utána vendégeim gondos kiszol­gálása. Szeretnék nagyon sok. jó frizurát csinálni... Azt hiszem, a későbbiekben majd szakmai versenyeken is részt veszek • • • __ q _ zöldellő parkra néző elnöki szobában elkezdődött a be­szélgetés. Az úttörők elő­adták, Lakitelek — szülő­falujuk — továbbfejlődésé­ről kérnek tájékoztatást. Kérdeztek, szorgalmasan jegyzeteltek, s mikor a hosszú” téma legvelejét megismerték, megköszön­ték a közvetlen hangú, színes, érdekes felvilágosí­tást. Majd előálltak jövetelük másik céljával. Egy gép­írásos szöveget nyújtottak át Molnár elvtársnak, amelyben bejelentik, hogy Az egészségért tettre kész" elnevezésű vetélkedő keretében a vöröskeresztes úttörők — szívós, szorgos kutatómunkával, amelynek befejező szálai a fővárosba vezették — feltárták és fel­dolgozták egy mártírhalált halt „szegények orvosa”, a kommunista dr. Jáhn Fe­renc életpályája, munkás­sága történetét. Kérik a végrehajtó bizottságot, já­ruljon hozzá, hogy a nem­rég épült lakiteleki egész­ségházat a második világ­háború végefelé elhunyt orvosról nevezzék eL Az engedély, illetve egyetértés — vb-határozat formájában- — gyorsan megszületett. Azóta a vö­röskeresztes úttörők meg­látogatták az egykori de­rék orvos özvegyét — fel­nőtt kapcsolataik révén ők derítették fel hollétét Bu­dapesten — szép. hangula­tos napot töltöttek odáfent, „kikóstolták” a libegőt is. Most már minden elő­készület megtörtént ahhoz, hogy április 30-án dr. Jáhn Ferenc neve — ke- rámikusok alkotta betűk­ből — felkerüljön a laki­teleki egészségház homlok­zatára. Dicséretes kezdeménye­zés a lakiteleki úttörőké. Kevés egészségügyi intéz­mény van a megyében, amelynek névadója vala­mikor köztiszteletben állt, megbecsült orvos — gya­korló, tudós, vagy az egészségügy neves szerve­zője — lenne. 0) szét táji-népi jellegét. S ezek a jellegtelen házak, nyaralók a régi, népi íz­léssel épített paraszthá­zak helyére épülnek. Wright, neves amerikai építész szerint ma már nem érdemes városokat építeni, mert azok az elő­nyök, amelyeket valaha csak a város tudott nyúj­tani (jó út. vízvezeték, vil­lany, higiénia, egészség­ügyi. iskolai ellátás stb.) napjainkban a vidék is megadhatta. Nem úgy, hogy a falvakból kis városokat csinálunk, hanem megtart­va a vidék, a táj jellegét, egvéni arculatát, népének, lakóinak népművész ízlé­sét. Legutóbbi külföldi utamon, Spanyolországban, Franciaországban szívderí­tőén hangulatos falvak­ban jártam. E tájék új épületei szervesen illesz­kednek a régiekhez, építő­ik, éníttetőik őrzik a ha­gyományokat, a népi épí­tészet hagyományait. S ugyanakkor az énületek, a kis parasztházak belső szerkezete, berendezése tiszta, derűs, jő értelemben modern. Az új házak itt nem egyformák: színesek, változatosak, gazdag for- mavilágúak. fgv őrzik ösz­tönösen. tudatosan egykori néni énítószetiik tanulsá­gait a suáici vagy az oszt­rák tájak is. Major Máté azt írja egy helyen: „Rá kell döbben­nünk arra, hogy népi-nem­zeti kultúránknak milyen nagy értékei mennek ve­szendőbe még mindig, s napról napra ... Persze, elmulasztottuk, s még min­dig elmulasztjuk, hogy is­koláinkban az elemiektől a legmagasahbaktg, s . ezeken kívül is ráneveljük gyer­mekeinket (a gyermekekkel a szülőket is) értékeink felismerésére, becsülésére és szerető-féltő gondozásá­ra. Népi építészetünket mindenesetre nagyjában- egészében már ráfizettük erre a mulasztásra.” i Műemlékvédelmünk három és fél. 'ezer telepü­lésünkön alig ezer műem­léki, vagy faluképi jelentő­ségű népi épületre terjesz­tette ki a törvény védel­mét. Minden harmadik te­lepülésben csak egy véde­lemre, megtartásra érde­mes műemlék lenne? Egy műemléki statisztikából ie- gveztem ki: „A Nagyalföl- dön és a Körösök vidékén — egv-két szélmalom kivé­telével — néni műemléke­ket nem állítottak helyre”. Pusztulás és a városren­dezési terv fenyegeti pél­dául a még fellelhető, régi debreceni cívisházakat — panaszolja Sápi Lajos épí­tész. — Ezeknek lebontá­sával eltűnnek a jellegze­tes debreceni lakóházför- mák — a 3 ablakos, orom­falas utcai homlokzattal és külön kis ajtóval, kocsibe­hajtóval ellátott, falkeríté­sével; a lakóházak udvari részén végighúzódó bolto­zott. tornácok, az udvari feljárólépcsővel. Vannak jó példák, okos kezdeményezések is: Szig- ligeten, Balatonudvardin, s más Balaton környéki fal­Javított menetrend, több buszjárat A Kecskeméti Volán 9-es s?ámú Vállalat március első felében értesítette a széche- nyivárosl utazóközönséget, hogy az új városrészben tör­ténő építkezések miatt lezár­nak néhány útvonalat. Ez azt vonta maga után, hogy az 5-ös és az 5/A jelzésű autóbusz menetrendjén is változtatni kellett. Természetesnek vettük az intézkedést. Egyhónapos ta­pasztalat azonban rácáfolt a módosítások helyességére. Az új menetrend életbelépte óta ugyanis csak félóránként e~v autóbusz volt forgalomban a tanácsháza és a Széchenyivá- ros közötti, a korábban 20 percenként közlekedő két autóbusz helyett. Esetenként 3 millió forint kárt okozlak a vasúti fosztogatók Több mint hárommillió forint értékű alkatrészt szereltek le és vittek el 1970-ben a személyvonatok rongálói — a MÁV-nál most elkészült kimutatás szerint A többi között csaknem 3000 fogast csavaroztak ki, 9304 ablaküveget vertek be, 1700 villanykapcsolót tu­lajdonították el. Akad olyan fülke is, ahol az ülé­sek „váltak kámforrá”. Az óriási károkhoz ké­pest kevés a tettenértek száma. A múlt évben 15 személyt büntettek meg, volt kötük olyan, aki vil- zését. (MTI) lanyszerelő és rádióműsze­rész rokonainak „szállítot­ta” a személyvonatokból eltulajdonított diódákat, tranzisztorokat, s lakásán 130 000 forint értékű, vasúti kocsikból származó alkat­részt és műszert találtak. Tragikus eset is történt: életével fizetett felelőtlen­ségéért az a budapesti gim­nazista. aki a villamosfűtér kapcsolóját akarta lesze­relni. Most a kriminalisz­tika korszerű módszerek felhasználva olyan műsza­ki eljárást dolgoztak ki amely nagymértékben meg­könnyíti a tettesek telepie­méi; ilyen forgalmi viszonyok mellett is szükség volt a ki­segítő járatokra. • Az új közlekedés nem vált te. Ezt látszottak alátámaszta­ni azok a panaszos levelek is, amelyek szerkesztőségünkbe érkeztek. A Széchenyiváros- ban pedig általános felhábo­rodást keltett a körülményes utazás. Sokaknak egy órával a szokásostól korábban kel­lett elindulniuk munkahelyük­re, hogy idejében elérjék a csatlakozást a többi járatokra. Még igy is megtörtént, hogy helyhiány miatt lemaradtak a buszról, s munkahelyükre ké­sőbb érkeztek. Nem Is szőlva arról, hogy a sokszor kalan­dos utazás a túlzsúfolt autó­buszon hány nőnek került a harisnyálába. A kabátgombok lepattogását Is a gyergébb nem sínylette meg, akár a férfiaké gurult el, akár a nő­ké. így nem véletlenül szüle­tett meg az elhatározás, hogv többen lemondanak a bér­letről és az autóbusz nyújtot­ta „kényelemről’* a bizton­ságosabb gyaloglás javára. Ennek megelőzése és a köl­csönös érdek helyreállítása végett tárcsáztam fel a Kecs­keméti Volán 9-es számú Vál­lalat illetékeseit egy héttel ez­előtt. Az ewt® gyarapodó széchenvivárosiak panaszá­rak tolmácsolása — glossza, kroki, a toll vitriolbamártása nélkül is — megértésre talált. A minap osztották ki az ér­tesítéseket. amelv szerint áp­rilis 13-től 4.45-től 8.15-'". és ti.15-től 18.15-ig negyedórán­ként. egvéhként nedig fél­órádként közlekedik a 30-as ;e!zAsű autóbusz a tanáeshá- 70 és a Széehnnvlváros között. A evrrs Intézkedés a Kees- ■ «ír -'ti volán 9-ös számú Vál­lalat rugalmasságát dicséri. Legfőképpen pedig azt a fel­ismerést, hogy nem az uta­zóközönség van az autóbu­szokért, hanem fordítva. BanczUs; István vakban írók, művészek, mérnökök megvásároljak, stílusosan helyreállítják a szép, régi paraszthazakat. Vagy például Hollókő Ofa- lujanak fenntartására, megőrzésére, helyreállítá­sára összefogott az egész község, az állami és a tár­sadalmi szervek. A faluké­pi szempontból legfonto­sabb lakóházakat megvásá­rolták, közületi célokra használják. S annak a 35 épületnék is elkészítették a korszerűsítési vázlatter­vét, amelyen lakói a közel­jövőben nem kívánnak vál­toztatni. Nógrád megyében — a pártbizottság első titkárá­nak kezdeményezésére — a népi műemlékek védelmé­re szövetkezett a tanács, a Hazafias Népfront. Műem­lékvédelmi akcióbizottságot szerveztek, műemlék baráti kört hoztak létre. Az el­múlt tíz évben a megye 110 műemlékileg védett objek­tuma közül 44-nek a hely­reállítására, felújítására, állagmegóvására fordítot­tak nagyobb összeget. Vas megyében a tanács és a Savaria Múzeum közös ak­ciójaként még 1962-től műemléki jelentöszolgálat alakult. Veszprém megyé­ben az Idegenforgalmi Hi­vataloknak vannak érde­mei a népi műemlékek vé­delmében­De mindez még nem általános. Változatlanul sok a kallódó, pusztulásra hagyott értékünk. Sokat tehetne a népi építőművé­szet népszerűsítésében, ápolásában a közigazgatás is. Szíj Rezső írja: „Ter­vek készültek, kitűnő épí­tészek egész sor terve áll nyomtatásban rendelkezés­re. De ezek a tervek nin­csenek ott a tanácsok épí­tési osztályain, hogy első­sorban az új házakat épít­tetőknek a kezébe adnák! S ott állnak a falusi há­zak rekonstrukciós tervei, amelyek a meglevők kor­szerűsítését célozzák — ol­csóbbak, kevesebb munka­erővel, építőanyaggal meg­valósíthatók lennének. Kedvezményben kellene részesíteni azokat, akik fa­luképi építészeti szempont­ból is érdemes falusi há­zak rekonstrukcióiát vál­lallak, a teljes értékű és mégis olcsóbb megoldást kínáló tervek alapján. K. M. Országos úttörőtalálko­zón vehet részt a hetény- egyházi úttörőcsapatból Káplár Mária 8. osztályos tanuló. A kitüntetést ki­váló úttörőmunkájáért nyerte el — írja levelében a csapat tudósítója. Kukkantó címmel újsá­got adott ki a Kiskunfél­egyházi Móra Ferenc Mű­velődési Közp ont riporter­őrse, a városi úttörőelnök­ség közreműködésével. A stenciltechnikával készült lap jól sikerült. A tervek szerint negyedévenként, esetenként 300 példányban adják ki. Tájékoztatni kí­vánják a város úttörőcsa­patait a fontosabb moz­galmi és kulturális esemé­nyeikről, életükről. Az új­ság első számában Karsai Győző csapata történetéről írt beszámolót. A három rovatvezető — Göbjös Ró­bert, Juhász Mária és Si- kár Veronika — a város úttörőcsapatainak tervei­ről, az R J—25 akcióról, illetve egy őrsi látogatás­ról írtak beszámolót. Az úttoröújság szerkesztő­inek sok sikert kívánunk további munkájukhoz! * Lászlófalváról, az Ady Endre úttörőcsapat króni­kása, Kovács Gizella kül­dött beszámolót. Az el­múlt napokban csapatának tagjai mezei futóversenyen vettek részt. A futókat a nevelők és szurkolók ke­rékpárral kísérték. Az első hat helyezettet a csapat vezetősége jutalomban ré­szesítette. A verseny befe­jezéseként tábortüzet gyúj­tottak. Nagyszabású műsort ren­deztek a kerekegyházi Pe­tőfi Sándor úttörőcsapat tagjai — írja beszámolójá­ban Sápi András csapat­tudósító. Széki Bálintné ál­lította össze és tanította be a népi táncosok, zené­szek, szavalok produkcióit. Ezen a kulturális szem­lén részt vettek Kunadacs, Kunbaracs és Kunpuszta úttörői. Örö'mmel hallották a já­rási úttörőelnökség elnök­helyettesének, Szabó Zsu­zsannának értékelését, mely szerint a kerekegyházi „Fáklyaláng” irodalmi színpad kiemelkedő szín­vonalú műsorával részt ve­het tón. a megyei díszbemuta­Országos kizlekeáésloisi&ioyi értekezlet Kiskuilielisen Kiskunhalason, a városi pártbizottság helyiségében tartotta tegnap országos titkári értekezletét a Köz­lekedéstudományi Egyesü­let. A tanácskozáson részt vett Sólymos János főtit­kár-helyettes, dr. Matos László, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságá­nak osztályvezetője, dr. Ko­vács Kálmán professzor, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­ségének Csongrád megyéi elnöke és Kiss Károly a MÁV szegedi igazgatóságá­nak vezetője is. A megjelent szakembe­rek értékelték az egyesület tavalyi munkáját, s meg­határozták az idei esztendő főbb feladatait. Különös gonddal foglalkoztak ez al­kalommal a Bács-Kiskun megyei gondokkal, megbe­szélték például a vasút- körzetesítsssel és a közúti forgalom szerepének növe­kedésével kapcsolatos ten­nivalókat. Ezen belül rész­letesen elemezték Kiskun­halas közlekedési nehézsé­geit, ahol félszáz vasutas; tizenöt közúti és öt postás szakember dolgozik a mű­szakiakat tömörítő tudo­mányos egyesület tagja­ként. Vincze Ferenc, á vá­rosi tanács vb-elnöke tá­jékoztatójában egyebek kö­zött fölvetette egy vasúti felül iáró építésének az égető szükségességét. Az egyesület vezetős^e a ja­vaslatokat továbbítja a mi­nisztériumnak. Az országos értekezlet résztvevői az eszmecserét követően helyszíni szemlén ismerkedtek a várossaí-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents