Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-16 / 89. szám

<L oldal Az ötletlapok mrgójára Készüli- Kunszentmiklóson A kiskunhalasi fiatalok kezdeményezésére „Ifjúság az ésszerűbb termelésért” elnevezéssel szocialista munkaversenyt hirdetett meg a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Az ak­ciót a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség idei, VIII. kongresszusának tiszteleté­re rendezik, s a részvétel az alapszervezetek egyik kongresszusi vállalása le­het. A benevezés feltétele, hogy a fiatalok lehetőleg saját munkaterületükön olyasmit javasoljanak, ami egyszerűsíti, illetve ésszerű­síti a termelési, adminiszt­rációs munkafolyamatot. Nem nehéz felfedezni emögött a végcélt: a mun­ka hatékonyabbá tételének serkentését. Ugyanakkor a termelékenység növelésének ez a módja csak úgy va­lósulhat meg, hogy közben épp a szóbanforgó kezde­ményezés fölszabadítja a fiatalok alkotási kedvét, vagy legalább is a min­denkiben élő tenniakarást. Az ilyen szándékok létez­nek, csak sok esetben az üzemi demokrácia fejlet­lensége miatt képtelenek felszínre jutni. A megyei KISZ-bizottság a felhívás­sal most szinte elébe megy az esetleg visszafogott ak­tivitásnak — oly módon is. hogy az üzemekbe 10 ezer versenylapot küldtek ki, amelyeken összegyűjtik a gazdasági folyamatokat ész- szerűsítő valamint a moz­galmi élet színvonalát meg­javító ötleteket. A megyé­ben összesen 8 ezer ifjú­munkás KISZ-istát tarta­nak számon, s a két adat közti különbség is mutat­Kalocsai motívumok herendi porcelánon Alig van olyan része a világnak, ahol ne találkoz­nánk a híres Herendi Por­celángyár termékeivel. Je­lentős a belföldi kereslet is, így hát nem csodálha­tó, hogy nehezen tudják a megnövekedett igényeket kielégíteni. A gyár vezetői elhatározták, hogy terme­lésüket új telep létrehozá­sával növelik. A választás végül is Kalocsára esett, amely messze földön híres népművészetéről, s jelentős hagyományai vannak a ke­rámiakészítésnek is. Így született meg az ötlet, hogy a kalocsai motívumokat a hagyomásos falfestés és hímzés mellett a herendi porcelánon is alkalmazzák. A gyár vezetőivel folyta­tott tárgyalások alapján a város helyet ad egy 2 mil­lió forintos költséggel ki­alakítandó telepnek, amely 1972-ben kezdi meg mű­ködését. Kezdetben 30-an végzik majd a nyers (fehér) anyag festését az elektromos ke­mencékben történő szárí­tást és a Csomagolást. A Herendi Porcelángyár gondoskodik a munkások betanításáról is. Fiatal ka­locsai népművészek utaz­nak Herendre. hogy elsa­játítsák a porcelánfestés csínját-bínját. a jövő év­ben pedig az általános is­kolát végzett kalocsai fia­talok a herendi gyár isko­lájában ismerkednek meg leendő szakmunkájuk tit­kaival. Cs. L. ja, hogy nem csupán az ifjúsági szövetség tagjai­nak bekapcsolódására nyí­lik lehetőség. A javaslat­gyűjtő ívek megérkeztek a vállalatokhoz. A verseny első szakasza május 1-vel ár véget. Az akció az érté­kelések után az életképes ötletek megvalósításával folytatódik. A kollektív alkotás ki­bontakoztatásának több módszerét ismeri a szak- irodalom. Az egyik jól be­vált eljárás „brainstorming conferences”, amit „agy- ostrom”-ként fordíthatnánk magyarrá. A lényege az, hogy mielőtt nekilátnak va­laminek a tökéletesítéséhez, előbb összegyűjtenek és ér­tékelnek minden megfonto­lásra érdemes lehetőséget. Márpedig a megyében dol­gozó fiatalok a termelés­nek szinte valamennyi posztján megtalálhatók. Ja­vaslataik — amelyeket ké­sőbb újításként is benyújt­hatnak — nélkülözhetetle­nek abban az országos programban, ami a terme­lékenység fokozását céloz­za. Az ötleteket az üzemek­ben a gazdasági vezetők bevonásával értékelik. Vagyis az elbírálást azok végzik, akiken a megva­lósítás múlik. Mód van az egyéni értékelésen túl egyes csoportok, brigádok telje­sítményének elismerésére is. A legjobb javaslatokat a megyei KISZ-bizottság jutalmazza. Halász Ferenc EXPORTFA A Duna mentén húzódó Gcmenci Erdőgazdaság még nem pompázik teljes szépségében. A természet­ben a tavaszi megújulás, a bajai erdészet érselíCsaná­di fűrésztelepén pedig a feldolgozás nagyüzeme tart. A telepen a közelmúltban új, lengyel importból szár­mazó fűrészgépet állítat­tak munkába, amely na­ponta két Hidasakban húst köbméternyi fát „szeletel” méretre. Az idén összesen 8 ezer köbméternyi alap­anyagot, főleg keményfát dolgoznak fel, aminek a negyven százalékát nyugati államokba exportálják. A fűrészüzem elsősorban ra­kodólap-elemeket, szőlőka­rókat és bányadeszkákat rvsállít a megrendelőknek. (Pásztor Zoltán felvétele) — Vigyázzon, frissen fes­tették! — figyelmeztet kí­sérőm, Gyenei József üzem­vezető, amint a műhely zöld vasajtaja elé érünk. Kunszentmiklós új üze­mében, az akkumulátor- gyárban vagyunk. Bent is festék és nitrohígító szaga fogad. Két munkás egy vasállványon húzogatja az ecsetet A munkapadnál zúg az elszívó berendezés, szerelik az akkumulátoro­kat. — Lassan egy hőnapja vagyunk itt, sőt áprilisban indul a teljes termelés, de akárcsak egy új lakásban, még mindig van elrendez­ni való — magyarázza az üzemvezető. Átmegyünk a szomszéd terembe, amely egyelőre — a kőművesek cementes zsákjaitól eltekintve — üres. Ide helyezik el a fröccsöntő- és vákuum-for­mázógépeket amelyeken a telepekhez szükséges mű­anyag alkatrészeket gyárt­ják majd. Az üzem végé­ben a kerítés mellett régi akkumulátorok hevernek. — Ezeket mire használ­ják? — A különböző járműja­vítókból, szervizekből vá­sároltuk, hogy ólomleme­zeiket ismét hasznosíthas­suk. A fejlesztés követke­ző fázisaiban épül egy lángkemence, amelyben visszanyerjük az ólmot és ötvözés után lamellákat és csatlakozó csonkokat ön­tünk belőle. Sajnos, a többi alkatrésszel nem _ tudunk mit kezdeni, de így is megéri. Az ólom ugyanis importanyag. — Jelenleg az üzemben a két műszak megindítása a legfontosabb. Tizenkét dolgozónk öt hónapig Pes­ten volt, hogy megtanul­ják és megszokják a pon­tos munkát. Ez nagyon lé­nyeges, mert egy-egy telep értéke közel ezer forint. Nos, a minőséggel már nincs baj, sőt, a mennyi­ség is felülmúlja a várako­zást. Az üzemvezető tehát elé­gedett. És a munkások? 1971. április 16, péntek — Ez a munka köny- nyebb, több a szabad idő — mondja Konkoly Sán­dor. — Azelőtt Pestre jár­tam a papírgyárba, napon­ta három órát utaztam. Ha a vonat késett, plusz egy­két óra még ráment. Most öt perc alatt itt vagyok a munkahelyemen. A követ­kező hónapban már nor­mára dolgozunk, de ez is fog menni. Most még se­gítünk egymásnak egy-egy fogást jól begyakorolni. — Tizenegy évig voltam a Csepel Autógyárban — először Pesten, majd az it­teni gyáregységben. Ami­kor a Csepel Autó felszá­molta ezt az üzemét, le­jöttek az Akkumulátorgyár vezetői és közölték, hogy átveszik a telepet, és aki­nek kedve van, beléphet. Gondolkodtam: járjak fel Pestre, a Csepel Autógyár­ba, ahol továbbra is a megszokott munkámat vé­gezhetem, de sokat kell utazni, vagy tanuljak új szakmát? Végül úgy dön­töttem, maradok. A pénz itt sem kevesebb, az új munkát is meg lehetett a pesti tanfolyamon tanulni és mégis itthon vagyok. Napi tíz perc, vagy három óra nem mindegy — indo­kolja választását Horváth József. Az emberek helyett az akkumulátorok utaznak. A lamellába beütve a K-be- tű: ami jelzi, hogy Kun­szentmiklóson készült. P. M. Falusi pénzintézetek Új szabályok szerint működnek a takarékszövetkezetek A takarékszövetkezetek az elmúlt években a falusi lakosság elismert és több­ségében jói működő pénz­intézeteivé váltak. Tevé­kenységükkel hozzásegítet­ték a lakosságot, hogy meg­takarított pénzét előnyö­sen elhelyezhesse. Fontos szerepet töltenek be azzal is, hogy rendszeresen nyúj­tott kölcsönökkel támogat­ják a háztáji termelés fej­lesztését, a tagság építke­zéseit és más hasznos tö­rekvéseit. Működésük je­lentőségét mi sem bizonyít­ja jobban, mint hogy je­lenleg már a falusi lakos­ság több mint négymílliárd forintnyi megtakarított pénzét kezelik és csaknem másfél milliárd forint ösz- szegű kölcsönük van kinn tagjaiknál. Néhány nappal ezelőtt ismeretessé váltak azok az új szabályozók, amelyek a negyedik ötéves terv évei­ben a takarékszövetkeze­tekre érvényesek. Ezek egyikének előírása a szö­vetkezetek és szövetkezni szándékozók régi kívánsá­gát teljesíti, amikor meg­szünteti a területi elhatá­rolást. Tehát ezután nem­csak falun, hanem bárme­lyik városban alakítható takarékszövetkezet. A feltételek szigorúak: a megalakításnál az adott helységben a lakosság szá­mottevő részének belépési szándékát feltételezik. Tíz­ezer lakoson aluli telepü­lésen akkor alakulhat ta­karékszövetkezet, ha a la-. önkormányzat erősödését segíti elő, amikor előírja, hogy az adózott nyereség- rész további felhasználása felett most már kizárólag a szövetkezet közgyűlése dönt. S. I. Megnyílt a nemzetközi szabadidő-konferencia Budapest ismét jelentős nemzetközi tudományos ta­nácskozás színhelye: a TIT természettudományi stúdió­jában 19 ország mint­egy 40 külföldi és 250 ha­zai szakemberének részvé­telével csütörtökön meg­nyílt a nemzetközi szabad­idő-konferencia. Az UNES­CO által támogatott háromnapos tanácskozás korunk egyik igen fontos kérdését tűzte napirendre: szociológusok, a felnőtt­Növekvő termelékenység A Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet sikerrel teljesí tette első negyedévi terveit, s minden jel arra mutat, hogy második negyedévi megrendeléseiket is teljesíteni tudják. A szorgalmas lányokon, asszonyo­kon kívül köszönhető ez annak is, hogy nagy gondot fordítanak a termelékenységet növelő gépek beszer­zésére. Az első negyedévben erre a célra több mint 30 ezer forintot költöttek. Az alábbiakban két ügyes, a kézimunkát kiküszöbölő gépet mutatunk be keze­lőikkel. kosságnak legalább 5 szá­zaléka belép tagnak, s az induló részjegyalap össze­ge meghaladja a 100 ezer forintot. 10—20 ezer kö­zötti lélekszám esetén a lakosság 4 százalékának részvétele és 300 ezer fo­rintos részjegyalap létre­hozása, 20—30 ezer közötti létszámnál pedig 3 száza­lékos belépési arány és legalább egymillió forintos induló rószjegyalap szüksé­ges. A harmincezer lakoson felüli városokban egyedi elbírálás alapján állapít­ják meg a feltételeket. A szabályozás fontos új eleme, hogy megszűnik a kölcsönalap áthelyezési le­hetősége ; eddig ugyanis, ha egy takarékszövetkezetnél a kikölcsönözhető összeget saját tagsága nem vette maradéktalanul igénybe, akkor (meghatározott fel- tételekkel és megszabott időre) átadhatta egy má­sik takarékszövetkezetnek. Ennek megszűnése miatt szükségessé válhat, hogy az induló új takarékszö­vetkezetek kölcsönalapját meghatározott ideig az ÓTP egészítse ki a szükséges mértékűre, s a korábbiak­nál nem kedvezőtlenebb feltételek szerint A takarékszövetkezetekre is kiterjesztik a nyereség­adót: nyereségük után — a szövetségeik fenntartására fordított rész kivételével — 20 százalék adót keil I Ez a Minerva cikkcakkgép három korábban haszná- ezentúl fizetniük. Egy pár-I latos gép teljesítményére képes. Szabó Tibornégyer- huzamog rendelkezés i mekrubákat készít vele, díszöltéseiben a legélesebb ugyanakkor a szövetkezeti1 szem sem találhat kifogást« oktatás és az ismeretter­jesztés szakemberei a meg­növekedett szabad idő ész­szerű felhasználásával kap­csolatos kutatásainak ered­ményeiről számolnak be a konferencia plenáris ülé­sén, majd ezt követően a részletkérdésekről szekció­üléseken cserélik ki ta­pasztalataikat. A konferenciát Vonsik Gyula, a TIT főtitkára nyi­totta meg. Barta Józsefné teljesítmé­nye ezzel a hólozó géppel még a másiknál is nagyobb. Tíz—tizenöt kézimunkás vé­gezhet mást, Bartáné a 27 ezer forintos géppel helyet­tük is termel. Opauszky László felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents