Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-02 / 78. szám
4. oldal 1971. április 2, péntek Tudósok szocialista brigádja i iioopiás ideje Lehet pár perccel kevesell? A bolti eladók szokvány kérdése — lehet pár dekával több? A vevő meg- adóan bólint, mert mihamarabb haza szeretne érni, s alig várja, hogy kiszabaduljon a pult előtt kígyózó sorból. Ilyenkor tehát harcolunk a percekért. Nem így, ha munkahelyről megyünk valamit intézni. Hogy mennyi mindent lehet egyébként munkaidő alatt csinálni, azt megtudhatjuk az Élet és Irodalom című hetilap Mellékesen dolgozunk című riportsorozatából. Általában ilyenkor megyünk orvoshoz, egyeztető bizottsághoz, különböző hivatalokba, értekezünk, gyűléseket, társadalmi munkát, mozilátogatást szervezünk. A nem teljes felsorolás végére hagytam a kávézást, ami munkaidő alatti szertartássá nőtte ki magát. Ezt okkal, ok nélkül végezzük naponta többször. Egy üzem csinos kalkulációt állított össze, mennyibe kerülnek a kávézással elcsordogáló percek. Az ily módon elszökő sok-sok forintot eltékozló idő megmentésére foganatosítottak intézkedést a Bajai Finomposztóban. Ennek lényege, hogy naponta csak kétszer főznek kávét, akkor is a műszak szünetében és végén. S hogy ezt meg is tartsák, lakat alá kerül a kávéfőző. A kávézásra tehát rászoktunk, életünk része lett, de ez a példa is bizonyítja, hogy nem feltétlenül a munkaidőnek kell visszavonhatatlanul elcsorogni. Vannak ezenkívül még más, munkahelyi élctünk- ' hoz hozzátapadt időt rabló tevékenységek — s ezekkel kapcsolatban sem ártana feltenni a kérdést: lehet pár perccel kevesebb? Nehány röpke hét s ballagnak az általános iskolák nyolcadikosai. Katonatelepen huszonkét nyolcadikos készül befejezni az évet, s ezzel általános iskolai tanulmányait. Szüleik kivétel nélkül fizikai dolgozók. Túlnyomó részt szakképzettség nélküli mezőgazdasági munkáscK — mindössze hat szülő szakmunkás. A gyerekek tanyavilágban élnek. A szerencsésebbek villanyvilágításos tanyában. Legnagyobb részük csak az iskola révén került Kecskemétnél mesz- szebbre. Voltak, akik az iskolában ismerkedtek meg „személyesen” a televízióval. Merre indulnak ezek a nyolcadikosok ennyi, s ilyen útravalóval? Tizenöten jelentkeztek szakmunkásképző intézetekbe. A lányok jobbára elárusítók, felszolgálók, fodrászok szeretnének lenni. Mert úgy hallották (barátnőktől, testvérektől, szülőktől), hogy sok pénzt lehet keresni, s nem is kell megszakadni. íme a divatos szakmák — nagyrészt téves — ismérvei. Meg kell jegyezni, hogy a lányoknál fokozott szerepet játszanak bizonyos higiénia igények is (a tiszta, egészséges munkahely majd mindegyiknél indok), A Tápiószelei Országos Agrobotanikai Intézet tudósai, kutatói, mezőgazda- sági szakemberei néhány évvel ezelőtt szocialista brigádot alakítottak, hogy a tudomány, a kutatómunka és a legújabb kísérletek eredményeit mielőbb közkinccsé tegyék a gyakorlat számára. Az Alföld mező- gazdasága nagy fejlesztőjéről, Tessedik Sámuelről elnevezett brigádban csaknem háromszáz agrárszakember tevékenykedik: köztük 26 tudományos kutató és 14 egyetemi tanár. Vezetőjük az intézet igazgatója, dr. Jánossy Andor akadémikus. A tudomány — termelőerő A brigád olyan többlet feladatot vállalt az agrobotanikai kutatómunka mellett, amely üzemi mértékben is lehetővé tette kutatásaik elméleti eredményeinek gyakorlati ellenőrzését, s ugyanakkor alkalmat adott további tapasztalatszerzésre. A kísérleteikkel összefüggő témákból a gyakorlat számára a leghasznosabbakat és leggazdaságosabbat választották ki és vitatták meg a megyéket irányító mezőgazda- sági szervekkel. Ennek a munkának eredményeként már 1969. végén elkészült az a program, amely a növényi fehérjebázis gyarapítását tűzte ki célul. A mezőgazdasági nagyüzemek takarmánytermesztését elemezve megállapították, hogy a fehérjehiány csökkentésére egyik legalkalmasabb növény a lucerna. Kísérleteik bebizonyították, hogy ha a lucerna levelében levő fehérje nagy részét sikerül megA szakmunkásnak jelentkező fiúk konkrétabban fogalmaznak: a fizikai munkások gyakorlati szemléletűek. Azt mondják, amit látnak, tapasztalnak. Egy vélemény: „Azért nem jelentkeztem szellemi munkára, mert az nehezebb és nem sokat fizetnek.” Még két példa: „Több pénzt lehet keresni, mint a szellemi munkával.” „Többet fizetnek, nem kell nagyon erőltetni a tanulást” Tehát több péjiz, kevesebb tanulás. A jobb kereset igénye érthető. Annál szomorúbb, hogy ezt a kevesebb tanulással hozzák összefüggésbe. Nem látják be, hogy a jó szakmunkásnak is sókat — és állandóan — kell tanulnia. Négyen szakközépiskolába jelentkeztek (hárman nem tanulnak tovább). Megegyeznek abban, hogy van kedvük tanulni, fejleszteni akarják tudásukat. Itt is előbukkan azonban a tájékozatlanság: „A szellemi munka könnyebb, tisztább”. „A fizikai munka fárasztóbb.” A fizikai munka nehezebb, vagy a szellemi? Ellentétesek a nézetek — és hibásak. Eléggé általános: „vagy tanulsz, vagy dolgozol”. Vagyis a szellemi munkának kevesebb a közvetlen látszata G.nyakkenőrizni, akkor holdanként legalább 6 mázsa fehérjével többet takaríthatnak be a nagyüzemek. Az elméleti okfejtéssel összhangban megtalálták az új tartósítási eljárás módszerét is, amely nem ismeretlen a szövetkezeti gazdák számára sem. Lényege abban foglalható össze — a jelenlegi körülményeket és a gépesítést figyelembe véve—, hogy a levélben levő fehérje megőrzése szempontjából legcélszerűbb a sze- názs, illetve a szilázs készítése. Ezt megfelelően propagálták is. Helyszíni segítség Az intézet kutatói, szakemberei gyakran ellátogattak a megyékbe, termelő- szövetkezetekbe; 1970-ben már csaknem 300 mezőgazdasági nagyüzemben alkalmazták az új tartósítási eljárást, megyénként több mint 4 ezer holdon. Az országban összesen 78 ezer holdnyi lucerna terméséből készítettek szenázst, illetve szilázst, ami 46 ezer 650 tonna fehérjetöbbletet eredményezett. Ennek az értéke több százmillió forint, s ugyanakkor valutamegtakarítást jelent. A szocialista brigád nemcsak az új eljárások széles körű elterjesztésében, s a tudományok gyakorlati alkalmazásához nyújt segítséget, hanem tanácsot ad és közreműködik a pillangós virágú növények termesztési technológiájában; a korszerű gyep- és legelő- gazdálkodásban, sőt tapasztalatait átadja a termelőszövetkezeti- szocialista brigádok szervezéséhez is. Tudományos és népszerű tapasztalatcseréket szerdős munka”). Hogyan mérhető, hogy melyik a nehezebb? Lényegtelen. Az a fontos, hogy akár ilyen, akár olyan pályára megy valaki, arra kell törekednie, hogy a lehető legtöbbet nyújtsa saját területén! Végül még egy érdekesség. A szakmunkástanulónak jelentkezetteket megkérdeztem: miért jelentkeznek szakmunkásnak? Néhány válasz: „Szakma lesz a kezemben, könnyebb lesz az életem”. „Ha segédmunkásnak megyek, lenéznek.” „Szakmám legyen, ne legyek csavargó.” „Nem néznek le.” „Szakmám is lesz és még tovább is tanulhatok,” Ez nagyon örvendetes. Kifejlődőben van (vagy kifejlődött) a minden emberben meglévő becsvágynak egy olyan formája, melyet csak örömmel üdvözölhetünk: Többnek lenni, de nem szavakkal vagy éppen ököllel, hanem — többel, kevesebbel; de mégis — tanulással. Van még ellentmondás, nem is kevés. De ha az alaptedencia a fenti marad. feltétlenül további fejlődésre számíthatunk. Ez a lényeg, ezt kell tudatosítani. Így talál egymásra az egyén és az ország érdeke. J. F. veznek; csupán tavaly 87 gyakorlati bemutatót tartottak. Holdanként 10 mázsával több fehérje A tudósok szocialista brigádja — a kezdeti sikereken felbuzdulva — elhatározta, hogy az idén és a következő években még intenzívebben küzd a tudományos elvek gyakorlati megvalósításáért. Ebben az évben már 150 ezer holdról kívánnak holdanként 10 mázsával több nyers fehérje betakarításához hozzájárulni. Kutatási eredményeik széles körű elterjesztését szeretnék megvalósítani a Jegelő- és gyepgazdálkodásban; erre új technológiát dolgoztak ki. Vegyszeres üzemi kísérleteket állítanak be a lucerna és a vöröshere területeinek gyommentesítésére. Buzdítanak a pillangós virágúak hagyományos technológiájának jobb betartására és jelentős mértékben segítik a lucerna és más pillangós virágúak megtermesztésé- nek fejlesztését. N. J. Szeretjük a virágot Az egy főre jutó hazai „virágfogyasztás”, amely 1966-ban még csak 33 forint volt, tavaly meghaladta az 58 forintot. Az elkövetkező évek virág „prognózisa” továbbfejlődést jelez. 1975-ben a hazai vásárlók várhatóan 670 millió forintot költenek majd virágra. A parkok, kertek csinosításához, építéséhez abban az esztendőben 1,5 milliárd forint értékű kertészeti termékre és anyagra lesz szükség. Az ország minden lakosára már két és fél szál szegfű jut majd 1975-ben, amikor 800 000 négyzetméternyi üvegházi területen termesztik ezt a virágot. A nőnapi ünneplés ibo- lyái, szegfűi, rózsái és hóvirágai régen elhervadtak. Nem juthat viszont az elmúlás hasonlóan könnyű sorsára az elhangzott köszöntőknek szinte minden üzemben közös lényege. A tápláló gondolatforrást ugyanis nem kisebb jelentőségű állásfoglalások alkották, mint az MSZMP Központi Bizottságának nőpolitikái irányelvei és a X. pártkongresszus határozatai, amelyek azt sürgetik, hogy az egyenjogúság teljes mértékben érvényesüljön mindazokon a területeken, ahol a nők dolgoznak, illetve társadalmi és politikai tevékenységet fejtenek ki. Ennek hatására már tavaly megindult egy üdvös folyamat, amely az első eredményeket a gyermek- nevelés segítésében ígéri. Míg korábban sorra szűntek meg az üzemi bölcsődék és óvodák a nyereség növelésének valamiféle rövid távra gondoló szándéka alapján, az elmúlt esztendő második felében szerencsésen mozdult meg a gazdasági vezetők képzelete. Biztató társadalmi ösz- szefogás bontakozik ki, ami újabb bölcsődéket és óvodákat hív életre. Ilyen célra több százezer forintot ajánlott fel a kecskeméti tanácsnak a jellegzetesen női üzemek közül a Habselyem Kötöttárugyár, az Alföld Cipőgyár, vagy a magnetofongyár. A Baromfifeldolgozó Vállalat pedig ötéves távlatra két és fél millió forinttal járul hozzá az akcióhoz. Nem volt olyan szakszervezeti megyebizottsági választás sem, ahol a továbbítandó ajánlások, vagy javaslatok közül kimaradt volna akár a sok gyerekes családok támogatása, vagy az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesítése az illető szakmákban. Ilyen előzmények után egyaránt volt mit mondani a fiatal lányoknak, az asz- szonyoknak, a családanyáknak. Mind több helyen hivatkozhatnak arra, hogy a gyerekeknek játszóteret építettek, s nem kellett egy úttörőpalota — minden valószínűség szerint — elég távlati elképzelésével altatni a jogos igényeket. Ahogy nagyon szép dolog, ha történetesen európai színvo-, nálú áruházat emelünk a magasba, de előtte gondos- kodni kell a munkahelyhez, közeli üzletekről is. Mindez csak a kezdet. A feladat távol áll a kampány jellegű intézkedésektől. Az eddigiek alapján valójában kevés üzemben lehet teljesen nyugodt a vezetők lelkiismerete. Eljött viszont az idő, amikor a vállalatok, szövetkezetek előtt ritka bizonyítási alkalom kínálkozik. Száműzhetik az esetleg — ki tudja? — visszamaradt gyanút, hogy a jövő felvillantása csak valamiféle munkahelyi széptevés volt, olyan beszéd, amit nem érdemes komolyan venni. A nagy lehetőséget a vállalati ötéves tervek kidolgozása rejti magában. A tapasztalatok szerint ugyanis sokkal szívesebben csinálja az ember azt, amit valamilyen vonatkozásban a magáénak érez. Márpedig ha a tervek tárgyalásakor a termelési tanácskozások, szakszervezeti gyűlések a megvalósítás hogyanjára, a részletekre is kitérnek — az asszonyoknak lesz közölnivalójuk. A Habselyem Kötöttáru- gyárban nemrég kérték ki a munkásnők véleményét, s a javaslatok alapján intézkedési feladattervet állítottak össze. Egyebek között felülvizsgálják a bérarányokat; évente egyszer rákszűrésre viszik el a dolgozókat; rendszeresen tájékoztatják az üzem dolgairól azokat a munkásnőket, akik az anyasági segélyt igénybe véve, ideiglenesen kiesnek a termelésből; a kerekegyházi telepen bővítik az öltözőket, fürdőket, étkezdét építenek. A „házi” ötéves tervekben a nőket legalább ilyen következetesen végigvitt vonal illeti meg, amely az életük megkönnyítésének ábráját rajzolja fel. így mihamarabb valóság lesz a március elején elhangzott köszöntőkből, szép szavakból. Halász Ferenc Szerelvény 24 millióért A kiskunhalasi Fémmunkás présműhelyében dolgozó asszonyok évente 24 millió forint értékű 170 különböző építőipari szerelvényt gyártanak. A fűtőtestek biiincseitől az ajtópántig. . Huszonkeíten elindulnak... Katonatelepi nyolcadikosok
