Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-15 / 88. szám
1971. április 13, csütörtök jr. otdal Nemzetközi idegenforgalmi tanácskozás Budapesten Kilenc ország 25 ide- genfor|almi szakembere érkezett Magyarországra az Országos Idegenforgalmi Tanács meghívására. A vendégek a magyar idegenforgalmi vállalatok, az IBUSZ és a MALÉV külföldi partnerei. Egyhetes programjuk során előadások és országjáró utak keretében ismerkednek meg a magyar idegenforgalommal. Szerda délelőtt a vendégek részére a budapesti Kossuth Klubban dr. Tamás György, az Országos Idegenforgalmi Tanács el-' nöke a magyar idegenforgalom vonzerejéről tartott előadást. • • ; ..a lép iellett B H a csak azt nézném, hogy egy tágas és egészségesen világos, tiszta üzemcsarnokban vagyok, azt is gondolhatnám, hogy valamelyik nagyváros ipari központjában keresem a riportalanyomat. Néhány pillanatig jólesően tekintek körbe a tek. Soha nem láttam, még is azt remélem, felismerem. — Kit tetszik keresni? lép mellém az egyetlen fér fi a teremben, s amikor mondom, hogy Rauscher Györgynét, kerekre nyílik a szeme, s visszakérdez: — A jelöltünket? — s már crmuzeum a Várban A „Vár vinotéka” ahogy elnevezték a budai Vár alatt nemrég feltárt katakombákba tervezett bormúzeumot — valóban az italok múzeuma lesz, ahol bormatuzsálemeket ízlelhetnek a látogatók. A Szőlészeti Kutató Intézet Tokajban, Egerben, Kecskeméten, Szekszárdon, Pécsett és Badacsonyban több mint húsz éve gyűjti a borokat. Az évjáratok és a fajták több mint két évtized alatt valóságos borsorozatot alkottak. A bormúzeumnak a budai Várban megkezdett feltáró és restauráló munkák során talájtak helyet. ,A tervek szerint a Szőlészeti Kutató Intézet üzemelteti majd a bormúzeumot. amely minden bizonnyal Budapest egyik ide gén forgalmi nevezetessége lesz. Rauscher Györgyné, 33 éves munkás, országgyűlési képviselőjelölt munka közben. gépsorokon, a zúgó, de még- vezet is a második sor is zajtalan masinák mellett1 egyik gépéhez, ahol fiatal. dolgozó lányok, asszonyok során. Mélykúton, a vegyesipari szövetkezetnél 110 nőt foglalkoztatnak a textilfeldolgozó részlegben, s most a délelőtti műszakban heiruen, többnyire fiatal muskásnőt találok a mindössze két éve átadott csarnokban. Szemlélődésemben arra törekszfem, hogy felismerjem akit keresek, hogy megtaláljam azt az asz- szonyt, akit a megye 12. számú országgyűlési képviselői mandátumára jeiöiEfé tfőtől fogadnak @1 megrendelést a Zsigulira Előnyben a tipusmódositás Május közepére várják az első Zsiguli személygépkocsi-szállítmányt. A kocsiból az idén előreláthatólag 13 ezer érkezik. A Zsiguli ára 80 ezer forint A Merkur tájékoztatása szerint a Zsiguli gépkocsira 1 április 19-től fogadnak el megrendelést és* rentíe- lésmódosítást. A gépkocsi bármelyik OTP és takarékszövetkezeti fiókban kapható „Személygépkocsi- megrendelőlap”-on rendelhető meg, a vételár 20 százalékának egyidejű lefizetésével. Az előleg befizetését is igazoló megrendelő- lap mindkét példányát ajánlott levélben kell eljuttatni a Merkur Vállalat címére; Budapest, VI., Szív utca 60. A típusmódosítást vgyancsak ajánlott levélben kell bejelenteni. A besorolásoknál az április 26-ig beérkező típusmódosítási igényeket előnyben részesítik, az új vásárlók elé sorolják. A típusmódosításnál az 1971. március 15-ig visszaigazolt érvényes megrendeléseket veszik figyelembe. A típusmódosításkor és az új megrendelés esetében az 1971. évi szállításra visszaigazolt gépkocsi árát — az értesítést követően . — teljesen ki kell fizetni. Mi» az 1972-re ri«'zai»»!zolt kocsikra az előleget 50 százalékra kqll kiegészíteni. A Merkúr a megrendelések teljesítését, a kocsik kiadását május második felében kezdi meg. Letsonlfák a Lapunk április 6-i számában Terelősziget vagy forgalmi akadály címmel cikk jelent meg, amely jogosan kifogásolta Kecskeméten, a Rákóczi út torkolatában levő terelősziget meglétét. Április 9-én a KPM Közúti Igazgatóságának vezetője, Cs. Nagy Pál a következőket közölte szerkesztőségünkkel: — A terelősziget lebontására kiadtam az utasítást, azt néhány napon belül az 5-ös út közepéről eltávolítják. Valóban hangzott el részünkről egy ígéret a megyei KBT bejárása alkalmával, azonban ennek az ígéretnek azért nem tudtunk eleget tenni, mert több illetékes nem hagyta jóvá a KBT felvetését. Ezúton szeretnénk helyesbíteni ast az elírást, amely • monk# elvégzé- I síért a Kecskeméti Közúti I Énítő Vállalatot tette fele- l lőssé. barna hajú, barna szemű asszony hajol a munkada rab fölé» Magamban mosolygok önmagámon: persze, hogy nem tudtam „felismerni”. hiszen éppen olyan, mint a többi hatvan kilenc társa: munkaruha, kicsi hajvédő kendő, tiszta arc, nyílt tekintet. Átmegyünk az ebédlőbe, ahol csöndben, nyugodtan be szélgethetünk. — Járt már az Országházban? — Nem. Még soha nem jártam, csak hallottam, hogy nagyon szép — mondja a fiatalasszony, s könv' nyedén cigarettára gyújt. Keze mozgásán, tekintetén, arcán látom, hogy izgul Ezt maga sem tagadja, s amikor észre veszi rajtam az együttérző mosolyt, ő is nevet egyet. — Ne haragudjon, de olyan furcsa így egyik napról a másikra ismert emberré válni. Olyan zavarban voltam március 22-én is, amikor a jelölő gyűlés volt itt. az ebédlőben. Lehettek vagy hatszázan, s nekem szólam kellett. Ügy illik, hogy az ember megköszönje a bizalmat. Mert egyhangúlag engem fogadtak el. Olyan dicsérő jelzőket hallottam itt a munkámról. a családomról, hogy csak otthon tudtam már végiggondolni. Lehet, hogy szerénytelenségnek tűnik, de tényleg úgy van, ahogy a felszólalók mondták. Én persze nem tudtam, hogy erre felfigyel valaki. Közöttünk. akár itt Mélykúton is. sok a hozzám hasonló, hogy miért mégis engem jelöltek, nem tudom. Talán a munkám miatt — teszi hozzá kérdésképpen. Elmondom neki, amit az egyik jelölő gyűlésen dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára mondott: — Tudjuk, hogy nagyon sok becsületes, őszinte és kiválóan dolgozó embert lehetne az országgyűlésbe küldeni, hiszen számtalan férfi és nő van, aki megállná a helyét * nar- lam,ertben. D* a Jelöl**: ép- -ert ••’•ért ran. hegy a tők közül a l»»tobbat hízzuk meg képviseletünkkel... — Mit szólt a férje, amikor megtudta, hogy jelölték országgyűlési képviselőnek? — Egy pillanatig hitetlenül nézett rám, aztán amikor kérdeztem tőle, mi a véleménye, azt mondta: — Én természetesen nem szólok bele, sőt örülök neki, de végső soron neked kell eldöntened, hogy vállalod-e a jelölést, elfogadod-e a harmincezer ember bizalmát. Hát én elfogadtam a jelölést. De megbeszéltük a férjemmel, hogy ő is segíteni fog. Persze, máshonnan is megkapok minden támogatást majd, ha megválasztanak. de neki pél dául több jut a gyerekekkel való törődésből, ha mondjuk napokig nem leszek itthon. Vállalta. A férj is a szövetkezet dolgozója, a vasipari részlegben tevékenykedik. Rauscher Györgyné két éve van a ktsz-nél és mindössze három éve laknak Mélykúton. Két gyermeke közül a nagyobbik kislány, a négyéves pedig fiú. Rokonaik távol élnek tőlük, így érthető, ha majd több feladat hárul a férjre, aki — az elmondottakból ítélve — egyáltalán nem maradi gondolkodású, s felesége jelöltségét megértéssel fogadta, segítőleg, támogatóként. bátorítóként állt mellé. — Nem lesz könnyű a helyzetem, az biztos. Bízom magamban, hogy bele fogok jönni, s elmúlik a lámpalázam is. Feltéve persze, ha megválasztanak — teszi hozzá mosolyogva, aztán arról beszá, hogy munkatársai. felettesei őszinte örömmel gratuláltak jelöléséhez. — Higyje el, egy irigy szó, egy rosszindulatú megjegyzés sem jutott a fülembe. Ez olyan jóleső érzés, s ugyanakkor nagy felelősség is: bíznak bennem az emberek. Jobban, mint amennyire én bízom magamban... — Legközelebb az Országházban találkozunk — búcsúzom félig tréfásan, ő hozzá teszi: — Reméljük! Gál Sándor FIGYELŐ Hasznos tanulmányok A TÁRSADALMI SZEMLE áprilisi száma sok érdekes cikket kínál elolvasásra, akár az alig egy hét múlva sorra kerülő ország- gyűlési és tanácsválasztásokról, vagy pedig az SZKP XXIV. kongresszusa által jóváhagyott új szovjet ötéves tervről legyen szó. Ami mégis elsősorban ragadta meg a figyelmünket, az két olyan szerző írása, akiknek politikai tevékenysége vagy nagyon közel áll a megye életéhez, vagy éppen a megyében zajlik. Ezért említjük és egyben ajánljuk is a pártaktivisták. s általában az olvasók figyelmébe Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottsága titkára, a megye országgyűlési képviselőjelöltje: „Gazdaságpolitikánk a gyakorlat tükrében” és dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára • „A mezőgazdaság új jelenségeiről” című írásokat. NYERS REZSŐ cikke azért különösen érdekes, mert gondosan elemzi’ az elmúlt évtized politikai, gazdasági és társadalmi fejlődését, és a X. kongresz- szus döntései alapján az elkövetkező öt esztendőre tekint. Az írás első része számos fontos megállapítást tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent tulajdonképpen a X. kongresszus jelszava: magasabb szinten folytassuk a szocializmus építését. „Először is: kifejezi azt a felfogást, hogy amit elértünk, az még nem a szocializmus a maga teljességében. Sokat kell még tennünk addig, amíg felépültnek nyilváníthatjuk hazánkban a szocializmust.” Ezzel kapcsolatosan fejti ki azt is, hogy „ ... hatékonyabban, pontosabban és jobban kell tudni politizálni és a gazdaságot szervezni, a kultúrát terjeszteni”. Nyers Rezső tanulmánya a továbbiakban adatdús elemzést ad a második és harmadik ötéves tervidőszak gazdasági fejlődésének jellemzőiről és az új ötéves terv indulásának feltételeiről. Sokoldalúan érinti a foglalkoztatottság, az életszínvonal alakulásának különböző kérdéseit és a magyar népgazdaság külső és belső egyensúlyát. A soron következő gazdasági feladatok láncolatából legfontosabbként a gazdasági hatékonyság fokozását húzza alá. A tanulmány jól rendszerezetten tárja az olvasó elé, hogy miként tehetjük hatékonyabbá a gazdaság- politikát, a gazdasági mechanizmust és miként alakul a gazdaságpolitika kapcsolata a demokrácia fejlődésével. Véleményünk szerint Nyers Rezső tanulmánya lényeges tudományos megállapításain túl, a választási napi politikai agitációban is jól hasznosítható. DR. ROMANY PÁL a A költészet ünneplése Április 11-e a magyar költészet napja. A nagy proletárköltő, József Attila, ezen a napon született 1905- ben. Az ország más megyéivel, városaival együtt Bács-Kiskunban is a könyvtárakban és a művelődési házakban ünnepelnek. Tegnap Kecskeméten, a megyei tanács dísztermében Beszedics Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára méltatta a költészet jelentőségét. Az ünnepi esten részt vett Kormos István József Attila-díjas költő, Kiss Benedek költő, Hatvani Dániel költő. Varga Mihály, a Forrás fő- szerkesztője. A műsorban közreműködött Bodor Tibor, a Madách Színház és Major Pál, a Katona József Színház tagja, valamint Faragó Laura, a „Röpülj Páva” győztes népdalénekese. Ma este Jánoshalmán, a községi tanács dísz- ermében Kiss Benedek, Báes-Kiskun megyei születésű fiatal költőt látiák vendégül, szombaton délelőtt a Kalocsai Mezőgazdasági Technikumbe látogat Buda Ferenc, akit este dunapatajiak fogadnak. Vasárnap, Szabadszálláson a községi tanács dísztermében F. Tóth Pál, a Petőfi Népe helyettes főszerkesztője méltatja a költészet napjának jelentőségét, a magyar irodalom ünnepét, amelyen részt vesz Fodor András József Attila- díjas költő, Goór Imre költő, akiknek verseiből Jan- c só Adrienne Jászai-díjas előadóművész és Major Pál színművész ad elő. A meghívott művészek a jövő hét közepéig megyénk több városában és községében találkoznak esténként olvasóikkaL Cs. K. Bőrű! a gyár Nagyarányú fejlesztést hajt végre a jelenlegi ötéves terv időszakában kecskeméti üzemében a Szék- és Kárpitosipari Vállalat. A beruházási program keretében elkészült a« 1S00 néffaetmétec alapterületű raktárépület. A kivitelezők jelenleg ez új műhelycsarnokot készítik. mezógazdasag új jelenségeiről ír nagyon elgondolkoztató módon. A szerzőt elsőként foglalkoztató kérdés így fogalmazódik meg: A túltermelés küszöbén? Az olykori értékesítési zavarok késztették Romány elvtársat a kérdés alaposabb vizsgálatára. Ám nyomban választ is ad: „Magyarországon nincs szó tényleges túltermelésről, s tartós értékesítési nehézségekről sem.” De arról igenis szó van, hogy a fogyasztói igények nem találkoznak minden esetben a mezőgazda- sági termelés kínálatával, s emiatt időleges túlkínálat fordulhat elő. Ezt még az is befolyásolja, hogy a kereskedelem tevékenységében nem érvényesül kellőképpen a korszerű áruterítés és akadozik az árupro- paganda is. „Arra van tehát szükség — jelenti ki a szerző —, hogy a mezőgazdasági árutermelés, árukínálat és feldolgozás a jelenleginél szervezettebb legyen.” A SZERZŐT foglalkoztató masiK témakör az, hogy az ország ipari munkásainak csaknem fele (47 százaléka) falun él. Amiből az következik, hogy a munkásosztálynak már nemcsak szövetségese van falun — a szövetkezeti parasztság —, hanem a munkásosztály tekintélyes hányada is ott él. Helyes következtetésre jut a szerző, amikor azt mondja, hogy ez a kialakult társadalmi valóság új elemekkel gazdagítja a munkás—paraszt 'szövetség alakulását és olyan igényt támaszt, hogy alapos politikai, társadalomszociológiai és gazdasági elemzésekkel kell feltárni a tényleges helyzetet, s meghatározni a feladatokat. A TANULMÁNY befejező részeben a szerző arról szól, hogy a mezőgazdaságban lezajlott generációváltás nem egyszerű folytatása a réginek, hiszen a mezőgazdaságból nyugdíjba lépők helyébe többnyire olyanok Kerülnek, akik nem voltak egyénileg gazdálkodók. Éppen ezért számukra a szövetkezet éppen úgy munkahelyként jelenik meg, mint az állami gazdaság, vagy az ipari üzem. Romány elvtárs cikke befejezésében kifejti, hogy az effajta generációváltás „ ... nem egyszerűen gazdasági kérdés. Társadalompolitikai lényege abban van, hogy a mai fslu»l fiatalt a holnap modem m»- söaazdaségl termelőjének kell tekinteni...” —r —1 02188026
