Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-15 / 88. szám

8. oldal 1971. április 15, csütörtök flz európai bizlonságról tárgyal a Béke-világtanács HELSINKI A Béke-világtanácsnak az európai biztonsággal fog­lalkozó bizottsága szerdán Helsinkiben megkezdte kétnapos kibővített ülését. Az ülésen részt vesznek Bulgária, Magyarország, Románia, Lengyelország, az NDK. Csehszlovákia, a Szovjetunió, az NSZK, Franciaország, Belgium. Nagy-Britannia, s több más ' európai ország közéleti kép­viselői. Az ülés első napján felszólalt Romes Csandra, a Béke-világtanács főtitká­ra, aki előterjesztette „A2 európai közvélemény szere­pe az európai biztonság és együttműködés problémái­nak megoldásában’' című beszámolóját. Szerdán az ülés résztve­vőit fogadta Urho Kekko- nen finn köztársasági elnök. Folytatódnak a tanácskozások Ammanban nyugalom van KAIRÓ (MTI) Két találkozót tartottak Kairóban a tripoli chartá­hoz tartozó országok veze­tői: Szadat az EAK, Nime­ri Szudán, Kadhafi Líbia és Asszad Szíria részéről. Megbeszéléseiken megvitat­ták a térség legújabb fej­leményeit, beleértve a jor- dániai helyzetet. Szót ejtet­tek emellett a „nagy” arab csúcsértekezlet összehívá­sára vonatkozó algériai ja­vaslatról, továbbá áttekin­tették a konföderáció erő­sítése érdekében teendő in­tézkedéseket. Megérkezett Kairóba és csatlakozott a csúcs résztvevőihez Jasszer Arafat, a Palesztinái ellen­állás főparancsnoka is. A várakozásokkal ellen­tétben nem fejeződött be a nyolc arab ország kairói diplomáciai képviselőinek szombat óta tartó tanács­kozása. A követek szerdán újabb ülést tartottak. Jordániában egyébként kedden fordult a kocka. A palesztinaiak este bejelen­tették, hogy befejeződött fegyvereik és harcosaik ki­vonása Ammanból, mire Teli miniszterelnök azon­nal közölte, hogy Jordáhia kész az együttműködésre a gerillákkal. Az Egyesült Arab Köz­társaság figyelemmel kísé­ri azt az amerikai sajtó- kampányt, amely — az iz­raeli nagykövetségről szár­mazó jelentések nyomán — az állítólag Egyiptomba szállított nagy mennyiségű szovjet fegyver körül bon­takozott ki —, írja szerdai számában a kairói A1 Ahram. A lap szerint a múlt ta­pasztalatai arra figyelmez­tetnek, hogy az effajta kampányok mindig előjá­tékai az Amerikában esz­közölt izraeli fegyvervásár­lásoknak. Izrael egyrészt arra törekszik, hogy még több fegyvert kapjon — ál­lapítja meg az Ahram — másrészt pedig arra, hogy kiutat találjon abból a po­litikai dilemmából, amely veszélyeztetheti törekvéseit. Riad Moszkvába utazik KAIRÓ Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter ma, csü­törtökön Moszkvába utazik, hogy a szovjet vezetőkkel politikai tárgyalásokat foly­tasson. Az A1 Ahramnak adott nyilatkozatában Riad a két ország között folyó rend­szeres konzultáció elemé­nek minősítette moszkvai útját. „Időről időre kicse­réljük nézeteinket egy sor poűtikai kérdésben” — mondotta. Riad négy napot tölt a szovjet fővárosban, s hét­főn tér vissza hazájába. Fegyverropogás ébresztette a főváros lakóit Heves harcokról érkez­nek jelentések a dél-viet­nami központi magaslatok­ról és a kambodzsai, laoszi és vietnami határ által be­zárt háromszög térségéből. A dél-vietnami katonai fő­parancsnokság közölte,! hogy a partizánok szerdára vir­radóra Da Nang és Hue kö­zött megtámadtak egy ka­tonai vonatot, tizenhárom saigoni katonát megölték, további tizenegyet pedig súlyosan megsebesítettek. Hűétől 31 kilométerre délnyugatra amerikai csa­patokat vetettek be, an­nak érdekében, hogy meg­szabadítsák a hazafiak el­lenőrzésétől az egykori fő­várost, a Shau-völggyel összekötő útvonalat. A ha­zafiak egy helikoptert is megsemmisítettek. A vo­nat ellen intézett támadást követően — az AP jelenté­se szerint — a partizánok aknatűz alá vették az ame­rikai állásokat. Az amerikai hírügynök­ség úgy tudja, hogy 1961. január elseje óta a dél-vi­etnami hazafiak 7719 ame­rikai repülőgépet semmisí­tettek meg. Szerdán hajnalban gép­fegyverek ropogása riasz-. tóttá fel álmukból a kam­bodzsai főváros lakóit. A felszabadító khmer csapa­tok Phnom Penh közvet­len környékén indítottak támadást a Lón Nol-rezsim előőrsei ellen. Kambodzsában, ahol most ünnepük a buddhista új­évet, hevesebb összetűzé­sekről csupán a Phnom Penhtől délnyugatra levő vidékekről érkezett jelen­tés, ahol a Lon-Nol-csapa- tok elkeseredett harcot vívnak a fővárost Kom- pong Sommal összekötő útvonal megszerzéséért. Elismerését kéri az ideiglenes kormány A kelet-pakisztáni „ideig­lenes kormány” elismerést kért „a világ szabadságsze­rető és demokratikus nem­zeteitől”. A kormány meg­alakulását kedden Űj-Del- hi jelentette be egy köze­lebbről meg nem nevezett rádióadóra hivatkozva. A kormány elnöke, Tadzsud- din Ahmed, a PTI indiai hírügynökség jelentése sze­rint most ugyanezen a rá­dióadón át közölte „vala­honnan Kelet-Pakisztán- ból”: „Ellenállásunk meg­teremtette a szabadság- mozgalmak történetének új, ragyogó példáját, min­den idők számára”. Ezután fordult elismerésért a világ országaihoz. A rádió sze­rint az új kormány a kö­zépnyugati Chuadangában székel majd, 16 kilométer­nyire az indiai határtól. Indiai parlamenti képvi­selőkből kedden Űj-Delhi­ben „országos koordinációs bizottság” alakult azzal a céllal, hogy összhangba hozza a sok száz új szer­vezet munkáját a kelet-pa­kisztáni nép megsegítésére. Az egyik ilyen szervezet, amely „Bangla Desh se­gélybizottságnak” nevezi magát, kedden bejelentette, hogy öt mozgókórházat küld a határra. (Reuter) Ki kezdte? BELFAST A húsvéti felvonulások négy napja alatt felgyülem­lett feszültség kedden este kirobbant Belfastban. Két­ezer protestáns angolbarát érzelmű tüntető órákon át vívott közelharcot brit ka­tonákkal, akik ezúttal egy római katolikus templomot védelmeztek. Az összecsapás úgy kez­dődött, hogy protestáns fel­vonulókra rálőttek, és meg­sebesítettek egy 13 éves fiút. Az orániai rend körül­belül háromszáz emberéből álló oszlop ekkor felbom­lott, mindenünnen elvbará­tok siettek segítségükre, és „ők kezdték, mi majd be­fejezzük!” csatakiáltással megostromolták a protes­táns negyedbe ékelődő, ki­csiny katolikus enklávét, középpontjában a római katolikus templommal. A feldühödött tüntetők gyújtóbombával, szegekkel töltött robbanószerkezetek­kel, utcakövekkel és tég­lákkal támadták a katoná­kat, Erősítést kellett vezé­nyelni a katonák segítségé­re, míg végül az ezer főre duzzadt fegyveres erő el­csendesítette a környéket. Később a katonák házkuta­tásokat tartottak, hogy meg­találják az orvlövészt. (Reuter, AFP, AP) Hosszabb szünet után ismét a világlapok első oldalára került Latin­Amerika egyik legna­gyobb és legfontosabb or­szága, Argentína. Ebben az országban, már eszten­dők óta — Arturo Ilia el­nök megdöntésének nap­jától — a hadsereg gya­korolja a hatalmat. Egészen a legutóbbi időkig egyetlen alaptör­vény volt a Casa Rosa- ban, a Buenos Aires-i el­nöki rezidencián, bárki is volt ennek az impozáns külsejű palotának az ügyeletes lakója: az, hogy elhessegesse az or­szág felől a veszélyes száműzött, Juan Peron árnyékát. Peron kétségtelenül a Egy árnyék testet ölt? dél-amerikai szubkonti­nens egyik legérdekesebb egyénisége. 1946-ban ke­rült hatalomra, és csak­nem egy évtizeden át a hatalmas ország korlát­lan ura volt Sokan fasisz­tának nevezték, és mód­szereiben sok minden akadt, ami legalábbis ért­hetővé tette azt a vádat. Csakhogy ez sem ilyen egyszerű. Egyrészről igaz az, hogy Peron nem tűrt más aka­ratot, és uralkodása egy­személyi diktatúra volt a korporációs alapon meg­szervezett állam felett De az is igaz, hogy Peron országlása egy szakaszá­ban sokat tett és még többet próbált tenni a tömegek — elsősorban a városi munkástömegek — bizonyos problémáinak enyhítéséért Ezzel maga ellen han­golta a hazai szélsőjob­bot függetlenségi törek­véseivel pedig Washing­tont, amely akkor még a mainál is sokkal nagyobb cselekvési szabadsággal rendelkezett Latin-Ame- rikában. Bár 1955-ben ka­tonai államcsíny buktatta meg a diktátort, volt va­lami igazság abban az állításában, hogy , őt „a dollár, a kard és a ke­reszt szentszövetsége”, vagyis az Egyesült Álla­mok, a tisztikar és az egyház összefogása fosz­totta meg hatalmától. Mozgalmát önálló párt formájában nem engedé­lyezték, de mindig is nyílt titok volt Argentí­nában, hogy — különösen a szakszervezetekben — ez a mozgalom nem pusz­tult el, és az egyik leg­nagyobb politikai erő ma­radt. Egyáltalán nem biz­tos, de egyes jelek sze­rint lehetséges, hogy ez az erő a közeljövőben nyíltan sorompóba állhat. A közelmúltban meg­bukott Levingstone tá­bornok és utódja, Lanus- se tábornok első politikai nyilatkozatában a pártok újraengedélyezését ígér­te, „beleértve a peronis­tákat”. Nincs az a poli­tikai bomba, amelynek robbanása jobban megr rázta volna az argentin közvéleményt. A legfri- sebb hír szerint Lanusse tovább lépett. Fogadta Jósé Ruccit, az általános munkásszövetség főtitká­rát, akit állítólag felha­talmazott annak kijelen­tésére, hogy „Peron visz- szatérésének problémája megoldható”. Előfordulhat, hogy a madridi száműzött visz- szatér, de elűzése óta több mint másfél évtized telt el és még az sem lehetet­len, hogy kiderül majd: a most 75 éves ex-diktátor ellenfelei számára veszé­lyesebb volt Madridban, mint amilyen odahaza lesz.:; Sajátos „logika” Az amerikai CBS televí­zió kedden este interjút su­gárzott Meir izraeli minisz­terelnökkel, Dajan hadügy­miniszterrel és Jarivval, a katonai hírszerzés vezetőjé­vel. Golda Meir kijelentette: egy tapodtat sem mozdul­nak a jelenlegi határról ad­dig, amíg létre nem jön egy olyan békeszerződés a szomszédos arab országok­kal, amely „hitünk szerint garantálni fogja a békét”. Jariv tábornok szerint 1971-ben a háború esélyei sokkal nagyobbak, mint a békéé, vagy az állandó tűz­szüneté. Dajan hadügyminiszter hangoztatta, hogy országa nem kér a nemzetközi bé­kefenntartó erőkből, s az a legjobb, ha Sarm-el-Seik- ben olyan vegyes állomá­nyú katonaságot állomásoz- tatnak, amelyben „izraelie­ket kevernek izraeliekkel”. Dajan szerint Egyiptom nyugodtan hozzáláthat a Szuezi-csatorna megtisztítá­sához, csak éppen az izraeli katonaság ott marad a csa­torna keleti partján. „Miért vonulnánk vissza? — kér­dezte Dajan. Erre nincs szükség. Ez nem olyasmi, ami nélkülözhetetlen volna a csatorna működtetésé­hez”. — „De miért ne vo­nulnának vissza?” — kér­dezte erre a riporter. „Azért, mert ez a legjobb vonalunk, a legjobb kato­nai vonalunk, s háborúban vagyunk” — felelte Dajan. Szabadon szervezkednek az NSZK-ban az usztasák BONN (TASZSZ) Münchenben és Stuttgart­ban április 10-én provoká­ciós gyűléseket rendeztek az usztasa terrorista szer­vezetek. Ezt a tényt beis­merte a Német Szövetségi Dokumentumgyűjtemény a világháború előzményeiről A Szovjetunió külügymi­nisztériuma kiadásában Moszkvában dokumentum- gyűjtemény jelent meg „A Szovjetunió harca a bé­kéért a II. világháború kü­szöbén. 1938. szeptember — 1939 augusztus” címmel. A könyv fontos okmányokat tartalmaz, amelyek feltár­ják az imperialisták hábo; rús készülődésének titkait, rámutatnak a II. világhá­ború igazi vétkeseire. A dokumentumok bizo­nyítják a Szovjetunió ki­tartó és következetes har­cát a II. világháborút meg­előző drámai időszakban a kollektív biztonságért, sz.- les front létrehozásáért a i fasiszta agresszió ellen, * Köztársaság belügyminisz­tériumának szóvivője egy bonni sajtókonferencián. A szóvivő nem volt haj­landó válaszolni arra a kér­désre, hogy az ilyenfajta usztasagyűlések hogyan egyeztethetők össze a Né­met Szövetségi Köztársaság alkotmányának 9. cikkelyé­vel, amely megtiltja az olyan egyesületek tevé­kenységét és az olyan ak­ciókat, amelyek ellenkez­nek a népek közötti köl­csönös megértéssel. Az usztasa szervezetek április 17-én „a független horvát állam” megalakítá­sának évfordulóján gyű­léseket akarnak szervezni Münchenben és Dortmund- ban. A bajor belügyminisz­térium kijelentette: nem lát alapot az ilyen uszta- sarendezvények betiltására. Kézzel dobálják ■ ■ r| . A hadsereg O bombákat felkészületlen Colombo régi erődjében gépfegyvereket szerelteik fel arra a hét katonai he­likopterre, amelyet India szállított az országnak az ultrabaloldali felkelők le­küzdésére. A gépeket azon­nal a közép-ceyloni fenn­síkra irányították, ahol ti­zedik napja elkeseredett harcok folynak a kisebb­ségben levő kormányerők és a lázadók között. A rendőrség azt álütja, hogy a felkelők kényszer­rel soroznak be fiatal fiú­kat és élelmiszert rabol­nak, miután állítólag sú­lyos veszteségeket szen­vedtek el. Ezzel szemben a UPI szerint a kis ceylo­ni légierő, amely felkészü­letlen az ilyen feladatokra, úgy „bombázza” a felke­lők állásait, hogy a piló­ták kézzel dobják ki a robbanóanyagot a gépekről, s a közép-ceyloni fennsí­kon a szárazföldi egységek is upasztalatlannak. kép­zetlennek bizonyulnak. Ka­tonai körök elismerik, hogy az ellenfél 500—4000-ben megjelölt veszteségei alig­ha ilyen nagyok. A kormányt aggasztja, hogy a lázadók sikeresen szivárogtak be a fővárosba, és összeköttetésük is jó. Egy kivételével a ceyloni rádiótársaság minden igazgatóját elbocsátották, mert kiderült, hogy a lá­zadók a rádió hullámhosz.- szán adnak és kapnak uta­sításokat. Az indiai külügyminisz­térium szóvivője szerdán közölte, hogy az indiai kor­mány segítséget nyújt Cey­lonnak a szigetországban kitört felkelés letörésében. A szóvivő hangoztatta, hogy a felkelők elleni had­műveletekbe az indiai ka­tonaság nem fog bekapcso­lódni. „Olyan segítséget nyújtunk Ceylonnak, ami­lyent az ország kormánya kért tőlünk” — mondotta,

Next

/
Thumbnails
Contents