Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-11 / 59. szám
8. oldal 1911. március 11, csfltörtOK Á Borten-affér Valamennyi nagyobb hírügynökség gyorshírben jelentette, hogy a norvég belpolitika porondján, amely az elmúlt napokban amúgy is bővelkedett látványos jelenetekben, újabb drámai fordulat történt: Kjell Bondevik keresztény néppárti politikus, akit az uralkodó új kormány megalakításával bízott meg, visszaadta megbízatását V. Olav királynak. A jelentős esemény hosszabb és rövidebb távú előzményei a következők: 1965-ig ebben az északeurópai NATO-országban huszonhét hosszú esztendőn át a Munkáspárt kormányzott. Az akkori választások azonban megbuktatták Gerhardsen munkáspárti miniszterelnököt és a polgári ellenzék négypárti koalícióját juttatták hatalomra. Az új kormányfő Per Borten, a Centrum Párt vezére lett. Ekkoriban már szó esett Norvégia esetleges, jövőbeni csatlakozásáról a nyugat-európai Közös Piachoz. Ezt a lehetőséget az erősen agrárjellegű Centrum-párt egyértelműen ellenezte. Borte- nék nem is léptek volna be a koalícióba, ha akkor a kérdés nem kerül le a napirendről. Charles de Gaulle tábornok emlékezetes vétójáról van szó, amellyel Párizs megakadályozta, hogy Nagy-Britannia és az észak-európai jelentkezők — Norvégia és Dánia — átléphessék a Közös Piac küszöbét. Csakhogy azóta sok minden történt, mind a norvég belpolitikában, mind a Közös Piac viszonylatában. A belpolitikában az 1969 őszén megtartott választások leolvasztották a négypárti koalíció többségét: a Per Borten vezette tömbnek mindössze hetvenhat helye volt a nemzetgyűlésben, a stor- tingban az ellenzéki Munkáspárt hetvennégy képviselőjével szemben. Ez a nagyon kis többség ingataggá tette a koalíció helyzetét. Ami ennél is fontosabb: de Gaulle halála után megszűnt a Közös Piac párizsi vétója és Anglia a belépés küszöbén áll. Mivel a norvég gazdaság sok szállal kötődik a ködös Albion- hoz, Bortenék komoly ostrom alá kerültek a belépés hívei részéről. A kormányfő viszont joggal féltette a mezőgazdaságot — mindenekelőtt a kisbirtokot amelynek ő maga az első számú képviselője — a Közös Piac következményeitől. Ez távozásának igazi oka, bár a közvetlen ok egy — ugyancsak a Közös Piaccal kapcsolatban — általa elkövetett indiszkréció. Egy ideig úgy tűnt, a koalíció Borten nélkül is megmenthető. Most, hogy Bondevik visszaadta megbízatását, immár bizonyos, hogy hatévi szünet után újra a Munkáspárt alakít kormányt Norvégiában. (KS) Ötórás műsor a Holdról Egyre jobbak a képek MOSZKVA (TASZSZ) Kedden este újra kapcsolatot létesítettek a holdjáróval. A Lunohold—1 folytatta egy körülbelül 500 méter átmérőjű nagy kráter kutatását, amit az előző holdnappal időszakában kezdett meg. Miután panorámafelvételt készített a kráterről, a holdjáró leereszkedett az oldalán, és megközelített egy másik krátert, amely fiatalabb eredetű. Ezt a mintegy 200 méter átmérőjű krátert már megfigyelték az előző kapcsolatfelvétel idején. Most térhatású panorámafelvételeket készítettek róla. Egyidejűleg elvégezték a talaj vegyelemzését. A kapcsolatfelvétel végén a Lunohold ismét felkapaszkodott a nagy kráter lejtőjén és megállt a peremén. A kapcsolatfelvétel 5 óra hosszat tartott. BOCHUM „A szovjet holdjáró adta kének minősége egyre javul” — jelentette ki szerdán Heinz Kaminski, a bochumi csillagvizsgáló inCsupán helycsere CANBERRA Gorton miniszterelnök az Ausztráliai Liberális Párt vezetője kénytelen volt szerdán lemondani, miután pártjának parlamenti csoportja kifejezte iránta bizalmatlanságát. A Liberális Párt új vezetőjévé McMahon külügyminisztert választották, aki automatikusan a koalíciós kormány miniszterelnöke lett. A koalíciós kormány az Ausztráliai Liberális Párt és az Ausztráliai Agrárpárt képviselőiből tevődik össze. Gorton — az eddigi miniszterelnök — miniszterelnök-helyettes lett és megválasztották a Liberális Párt helyettes vezetőjévé. Más szavakkal, Gorton és McMahon helyet cserélt. A helycsere nem ígér semmi lényeges változást az ausztráliai külpolitikában.. A jelenlegi kormány teljes mértékben támogatja az amerikai kormánykörök agresszív délkelet-ázsiai politikáját. Az ausztráliai közvélemény nagyarányú tiltakozásai ellenére az ausztráliai csapatok közvetlenül részt vesznek az Egyesült Államok bűnös indokínai intervenciójában. tézet igazgatója. A nyugatnémet tudós kedden öt órán keresztül figyelte a Lunohold által sugárzott képeket és ezek minősége igen nagy elismerésre késztette. „Rendkívül plasztikusan érzékelhető ezeken a képeken a holdbéli táj” — mondta. Kaminski feltételezi, hogy a szovjet kutatók hasonló szerkezetet küldenek valószínűleg a Mars bolygóra is. (AFP) Összetűzés a fasiszta „Új resicT-dei PÁRIZS Kedden este Párizsban heves tüntetés zajlott le a Sportpalota környékén, ahol az „Űj rend” elnevezésű szélsőjobboldali szervezet tartotta választási gyűlését. A kommunistaellenes programot hirdető szervezet is jelölteket állít a közeljövőben megtartandó párizsi községtanácsi választásokon. Több baloldali csoport felszólította tagjait, hogy Ma kinyitnak a hivatalok LONDON Az újra munkába állt 210 000 angol postásnak 11 millió tételes lemaradással kell szembenéznie, de a posta szóvivője szerint a munka újrafelvétele simábban ment, mint remélték. Pedig hétfőn Anglia 1700 postahivatalából mindössze 500-at tartottak nyitva. Néhány főposta szintén zárva tartott, tekintettel arra, hogy az áttérés a tízes rendszerre előkészületeket igényelt. Mára minden postahivatal kinyit; a belföldi távíróforgalom kedden megindult. A sztrájk idején virágzó ötven-egynéhány magánpostaszolgálat sorsa még bizonytalan: a postaigazgatóság több napos haladékot adott tevékenységük felszámolására, de egyesek engedélyt kérnek működésük folytatására. Képünkön: osztályozzák a felhalmozódott leveleket. Beszélgetés az illetékessel MONTEVIDEO Szerda délelőtt ismeretlen tettesek — feltehetően a tupamaro gerillaszervezet tagjai — otthonából elrabolták Guido Berro Oriba uruguayi főállamügyészt. A hírt Berro felesége jelentette a rendőrségnek. Az emberrablók — három férfi és egy nő — puskatussal kényszerítették a házából éppen kilépő ügyészt, hogy kövesse őket. Berro feleségének azt kiabálták, hogy esetleg még ma szabadon bocsátják férjét, akivel „csak egy kis beszédük” lenne. (AP, Reuter, AFP) tüntessenek a gyűlés színhelye kerül. A tüntetők előbb a gyűlésterem körül álló rendőrökkel kerültek összeütközésbe, majd az „Űj rend” tagjaival. Köveket és benzines palackokat dobáltak egymásra. A rendőrök könnyfakasztó bombákkal próbálták szétválasztani a tüntetőket és ellentüntetőket. Este 10 óra tájban rövid időre helyreállt a nyugalom, s ezalatt a szélsőjobboldali szervezet szónokai a gyűlésteremben ismertették „programjuk” főbb pontjait, amelyek között szerepelt az is, hogy szembe kell szállni „a Moszkvát támogató gaulle- ista külpolitikával”. Az egyes felszólalások között a hallgatóságot ejtőernyősindulókkal és Wagner muzsikájával szórakoztatták. Egy órával később az incidensek ismét kiújultak, ezúttal még hevesebben. A tüntetők barikádokat emeltek az utcakövekből, kocsikat fordítottak fel és felgyújtottak egy rendőrautót. Az összetűzésnek több sebesült áldozata van. Éiféltájban a rend helyreállt a Sportpalota környékén úgy, hogy a rendkívüli őrséget is fokozatosan megszűntették. (AFP) Egyiptomi küldöttség Moszkvában Szadat üzenetet intézett Brezsnyevhez A kairói A1 Ahram beszámol arról, hogy Szidki miniszterelnök-helyettes, iparügyi miniszter vezetésével kedden egyiptomi küldöttség utazott Moszkvába. Tíznaposra tervezett látogatása során a küldöttség a két ország közötti műszaki és kereskedelmi együttműködésről tárgyal. A lap tudni véli, hogy Szidki magával vitte Anvar Szadat egyiptomi elnök Brezsnyevhez intézett üzenetét. (Reuter) Arab—magyar társaság alakult Kedd este tartotta alakuló ülését Kairóban az Arab-Magyar Baráti Társaság, amelynek életrehí- vását az egyiptomi diplomások szövetsége kezdeményezte. Elnökéül dr. Abdui Vahab El-Borolloszit, az EAK felsőoktatási miniszterét kérték fel. Szovjet tiltakozás A Szovjetunió külügyminisztériuma szerdán jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségénél amiatt, hogy az amerikaiak március hónapban víz alatti fegyverek robbantására készülnek az Atlanti-óceán nyugati részében, ahol a legfontosabb tengeri útvonalak húzódnak. A jegyzék aláhúzza, hogy az Egyesült Államok eljárása ellentmond a nemzetközi jog általános normáinak és durván megsérti a nyílt tengerek szabad hajózásának elvét. Jakja erős embere Tikka Khan altábornagyot, Kelet-Pakisztán újonnan kinevezett tartományi kormányzóját jelölték ki a rendkívüli állapot intézkedéseinek legfőbb végrehajtójává. Az altábornagyot elődjénél „keményebb” embernek tartják, s ezért megfigyelők az intézkedést úgy értékelik, hogy Jahja Khan pakisztáni elnök mindenképpen le akarja törni a tartomány politikai vezetőinek irányításával kialakult engedetlenségi kampányt. Kirabolták az FBI-t Kedd reggel megrohanták és kifosztották az amerikai szövetségi nyomozó- hivatal. a hírhedt FBI egyik pennsylvániai központját. A tettesek elvitték az összes feljegyzést, kartotékot, aktát. Svédországban betiltják a sztrájkot Olaf Palme svéd miniszterelnök szerdára kabinetülést hívott össze, s ezen a kormány jóváhagyta azt a rendkívüli törvényjavaslatot, amellyel a hat hete sztrájkoló 47 000 svéd állami alkalmazottat akarják a munka azonnal felvételére kényszeríteni. A törvény értelmében április 25-ig tilos a munkabeszüntetés az állami alkalmazottaknak, hivatalnokoknak, tanároknak, akik 39. napja tartó sztrájkukkal 18—23 százalékos béremelést követelnek a kormánytól. A munka azonnali felvételére kényszerítő törvény, amellyel a kormány a kompromisszumos egyeztetési próbálkozások sikertelensége után most meg akarja oldani ezt a kérdést, gyökeres szakítást jelent a hagyományos svéd politikával. Eddig a kormány soha nem avatkozott be kényszerítőleg a munkáltatók és a szakszervezetek vitáiba. A szocialista országok javaslata a leszerelési bizottság előtt MOSZKVA Huszonöt ország képviselőinek részvételével Géniben megkezdte munkáját a leszerelési bizottság ülésszaka, amelyen a nemzetközi béke és a biztonság számos problémáját vitatják meg. Az idén lesz tíz éve, hogy a leszerelési bizottság megalakult. Ha megvonjuk eddigi tevékenységének mérlegét, megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy különösen az utóbbi időben a bizottságnak lényeges előrehaladást sikerült elérnie számos fontos kérdés megoldásában. Ide tartozik az atomsorompó-szerződés és a tömegpusztító fegyvereket a tengerfenékről kitiltó megállapodás. A már aláírt nemzetközi megállapodások kedvező feltételeket teremtettek a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért folytatott harchoz. Az ebbe a tárgykörbe tartozó legidőszerűbb probléma jelenleg a vegyi és biológiai tömeg- pusztító fegyverek betiltása. A szocialista országok kezdeményezésére ezt a kérdést a mostani ülésszak napirendjére tűzték. A Szovjetunió és más szocialista országok megállapodás-tervezetet dolgoztak ki, s ebbe minden szükséges feltételt belefoglaltak, hogy a gyakorlatban sikerüljön elérni a vegyi és biológiai fegyverek teljes betiltását. A leszerelés ellenzői azonban, mindenekelőtt az Egyesült Államok, továbbra is mesterséges akadályokat gördítenek a fenti megállapodás megkötése elé. Mint ismeretes, az Egyesült Államok mind ez ideig nem csatlakozott az 1925-ös genfi jegyzőkönyvhöz, amely a vegyi és biológiai eszközök háborús alkalmazásának betiltásáról szól. Rogers külügyminiszter, amikor a napokban felszólalt a sze; nátus külügyi bizottságában, kijelentette, hogy ha az Egyesült Államok mégis csatlakozna a genfi jegyzőkönyvhöz, meghagyná magának a „jogot”, hogy néhány mérgező vegyi eszközt felhasználjon háborús célokra. Néhány nappal korábban pedig Nixon elnök a leszerelési bizottság üléséhez intézett nyilatkozatában leszögezte, hogy a vegyi és biológiai fegyverek betiltásának vizsgálatát némi „megkülönböztetéssel” kell elvégezni, minthogy Jelenleg megvalósíthatatlan a vegyi fegyverek ellenőrzése”. A fenti kijelentéseket világosan megmagyarázzák a következő tények: az Egyesült Államok a vegyi hadviselés számos eszközét alkalmazza Indokínában. Amerikai szakértők szerint 1961 óta Dél-Vietnam területének 15 százalékára szórtak le mérgező vegyi anyagokat
