Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-11 / 59. szám
1971. március 11, csütörtök 3. oldal A kilencedikre készülve Minden ötéves terv újabb szakasz a szovjet társadalom életében, magasabb lókra emeli az ország gazdaságát, növeli a dolgozók életszínvonalát, fokozza védelmi ereiét. Az első ötéves terv irány, elvét a párt XV. Kongresszusa 1927-ben hagyta jóvá. Ez a szocialista gazdaság alapjának felépítését szolgálta. A kommunista párt kulcsfeladatnak minősítette a szocialista iparosítást, az ország technikai-gazdasági elmaradottságának leküzdését. A második ötéves terv (1933—1937) befejezte a szocialista gazdaság alapjának felépítését. Amikor a párt kidolgozta a harmadik ötéves tervet, bátor programot javasolt: a szocialista építés befejezését és a kommunizmusra való fokozatos átmenetet. Ennek megvalósítását megszakította a háború. A negyedik — háború utáni első ötéves terv gazdasági és politikai feladatát a párt abban látta, hogy újjá kell építeni az ország háború sújtotta részeit, a népgazdaságot a háború előtti szintre kell emelni, majd pedig felül keli múlni azt. A párt a legutóbbi ötéves tervekben meghatározta a békés szocialista építés, a kommunizmus anyagi-technikai bázisa megteremtésének feladatait, konkrét útjait és eszközeit. A nyolcadik sikerei Az ország befejezte VIII. ötéves tervét. Ennek gazdasági feladata az volt, hogy a tudomány és korszerű technika felhasználásával, az ipar fejlesztésével a hatékonyság és a munka termelékenységének növelésével biztosítsa az ipar további jelentős fejlődését, a mezőgazdaság fejlesztésének gyors ütemét, emelje a nép életszínvonalát, minél teljesebben kielégítse a szovjet emberek anyagi és kulturális igényeit. A nyolcadik ötéves terv eredményeit most összegezik Az azonban máris vitathatatlan, hogy a párt XXIII. kongresszusán az ország gazdasági és szociális fejlesztése érdekében kitűzött feladatokat sikeresen teljesítették Néhány, mindenekelőtt a szovjet nép életszínvonalára vonatkozó adat. Az ötéves terv során az egy főre jutó reáljövedelmek a tervezett 30 százalék helyett 33 százalékkal növekedtek. Előirányozták, hogy a munkások és alkalmazottak munkabérét 20 százalékkal kell növelni, a tényleges növekedés azonban 26 százalék lett. A kolhozdolgozók pénz- és természetbeni jövedelme kb. 42 százalékkal emelkedett. 1970-ben a munkások és alkalmazottak havi átlagos munkabére az 196& évi 95,6 rubel helyett 122 rubel vol. Ha pedig a társadalmi alapokból történi kifizetéseket és kedvezményeket is beszámítjuk, ez az összeg 164 rubel. Ennek megfelelően növekedett a lakosság vásárló éré je is. A kiskereskedelmi áruforgalom öt esztendő alatt 4R.4 százalékkal emelkedett. A nyolcadik ötéves terv sikerei annak a politikai és szervező munkának az eredményei, amelyet a kommunista párt a dolgozók között végzett. Hatékonyság és érdekeltség A legutóbbi ötéves tervben a munkásosztály, a mérnökök és technikusok alkotó aktivitását nagymértékben fokozták azok az intézkedések, amelyeket a párt és a szovjet kormány a tervezés és a gazdasági ösztönzés új rendszerének megvalósítása érdekében. hozott. A gazdasági reform lényege az, hogy a termelés közgazdasági hatékonyságát a vállalati munka fő mutatójává tegye, s — az elért nyereség egy részét a kollektíva rendelkezésére bocsátva fokozza érdekeltségét a jövedelmezőbb gazdálkodásban. Az anyagi és az erkölcsi ösztönzők együttesen arra serkentik a termelő kollektíva valamennyi tagját, hogy bekapcsolódjanak a gazdálkodás legésszerűbb módjainak felkutatásába. A Központi Bizottság plénumain ismételten mélyrehatóan elemezte, megvitatta a mezőgazdaság helyzetét és az utóbbi években konkrét intézkedéseket tett a mezőgazdaság fejlesztésére. Az ötéves terv eredményei örömmel töltik el a szovjet embereket. Az 1966—1969. években az évi átlagos szemestermény- mennyiség több mint 162 millió tonnára emelkedett, ami 32 millió tonnával több az Ötéves tervben előirányzott mennyiségnél. 1970- ben szovjetország történetének rekord aratását takarította be szemester- rfiényekből. Megnövekedett más, igen fontos mezőgazdasági termék termelése is. Kongresszus előtt Az SZKP, az egész szovjet nép most a párt XXIV. kongresszusára készül. A március 30-án nyíló kongresszus összegezi a nyolcadik ötéves terv teljesítésének eredményeit és jóváhagyja a szovjet népgazdaság fejlesztésének kilencedik ötéves tervét. Az új ötéves tervben tovább növekszik a munkások és alkalmazottak munkabére, a kolhozdolgozók jövedelme, tökéletesebbé válik a nyugdíjellátás, javulnak a dolgozó anyák munka- és életfeltételei, a főiskolai hallgatók anyagi helyzete és életviszonyai. A ten/ előőirányozza, hogy ezután is gyors ütemben kell fejleszteni a lakás- és kulturális, szolgáltató építkezést. Gleb Sz.niridonov (APN—KS) Meyérkeztek a Fórum szuv.et vendégei Szerdán délelőtt megérkeztek Budapestre a Tv népszerű Fórum műsorának szovjet vendégei. A meghívottak között van Borisz Jegorov űrhajós, Jevgenyij Dalmatovszkij állami díjas költő és Valentyin Zorin, az ismert hírmagyarázó. A szovjet vendégek a Fórum péntek esti műsorában válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. Hí élelmiszer-saziiaság idei leiaUtai A mezőgazdaság az elmúlt évhez képest 7,3 százalékkal. az élelmiszeripar pedig 5,1 százalékkal növeli termelését — mondotta dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyettese a megyei tanácsok vb- elnökhelyetteseinek szerdán megtartott értekezletén. A kenyérgabona vetésterülete a tervezettnek megfelelően alakult azonban még nem lehet tudni, hogy a márciusi fagyok mekkora terméskiesést okoztak. 1971-re a tavalyinál 30 százalékkal nagyobb mezőgazdasági gépmegrendelést adták fel. ó«:'■ Meditáció a tekintély közhelyeiről Huszonöt perces tévériportban nincs mód szociológiai mélységű elemzésre ám a langyos semmitmon- dást sem fogadhatjuk el másik alternatívaként. Sajnos, a kedd este látott Üt a tekintélyhez című riportfilm nem túlságosan volt alkalmas arra, hogy a címben szereplő fogalom köznapi és hézagos tartalmát gazdagítsa. Az albertirsai tsz fiatal főagronómusa pár év alatt „felhozta” a gazdaságot, szorgalommal, tudással, kemény kézzel látott munkához, végigcsinálta, amihez hozzáfogott, s az eredmények őt igazolták. Küzdelmét siker koronázta, tehát tekintélyes ember lett. íme az első nagy „dobás” elmulasztása... A riport még csak fel sem tette a szinte ordítva kínálkozó kérdést: kell-e a tekintélyhez siker. Mert akihez siker nem szegődik, miként bizonyítsa be, hogy jó ügyért lépett a küzdelmek útjára? Persze a sikerről alkotott fogalmaink legalább annyira nem korszeA párizsi kommun centenáriuma Kiállítás a Nemzeti Múzeumban Korabeli fotók, rajzok, különféle írásos dokumentumok, emléktárgyak és más érdekes látnivalók idézik az egy évszázaddal ezelőtti eseményeket azon a szombaton délben nyíló .nagyszabású kiállításon, amelyet a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum rendez a párizsi kommün 100. évfordulója tiszteletére a Nemzeti Múzeumban. A tárlaton kivilágítható térképen szemléltetik a kommün idején fontosabb szerepet játszott épületeket, objektumokat. Több mint húsz tárlóban láthatók különféle tárgyi emlékek fényképek, egyenruhák, fegyverek, röplapok, újságok, érmék. A kiállítás külön részt szentel a párizsi kommün magyar résztvevőinek és í tájékoztatást ad a korabeli magyarországi visszhangról is. A lcommünért vívott harcok egyik kiemelkedő személyiségének, Franke! Leónak arcképén kívül néhány személyes használati tárgya is látható, így kokárdája, amelyet a kommün alatt viselt. Kiállították annak az iratnak a másolatát is, amely a Frankel ellen távollétében hozott halálos ítéletről szól. rűek. mint a tekintély körül gomolygóké. Gyovai Pál „megdicsőülése” illusztrációként is alig-alig állja meg a helyét Nem a rokonszenves fiatal szakember, hanem csak annak sémája bontakozik ki a vele kapcsolatos megnyilatkozásokból. A szituáció ugyanis túlontúl egysíkú. Színrelépésekor a főagronómust nem vettAk körül a presztízst szintén kivívni akaró vetély társai. A riportból az derül ki: kissé olcsón jutott a tekintély birtokába. Mellesleg: a tekintélynek a presztízs nem egy az egyben szinonimja. Az előbbinek inkább erkölcsi, az utóbbinak főleg tárgyiasult színezetű a fedezete. De a riport ilyen „árnyalatokkal” nem óhajt foglalkozni. Sőt még azzal sem, hogy a tekintélyes fiatal szakembert érdemben megszólaltassa. A riport központi alakja az ajtónyílás félhomályában riadt pislogással elhadarja közhelyeit — mit is kezdhetne a faramuci megközelítéssel? — és már megy is tovább. Maradnak tehát a frázisok. A riport elején meg- szólaltatottaké. Becsület, intelligencia, józanság, emberség, a szocializmus építése. Már csak a tízparancsolat betartása hiányzott. Igaz, a kérdezettektől nem várhattunk tudományos definíciót. Ez még a riportnak, mint műfajnak sem feladata. Csak egy kis távolságtartásra lett volna szükség — a gondolatiság jegyében. Ám a riport teljesen azonosult, nem a kérdezettekkel, hanem közhelyes megnyilatkozásaikkal. De valójában ezáltal távolodott el — a tekintélytől. h. d.
