Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-11 / 59. szám

1971. március 11, csütörtök 3. oldal A kilencedikre készülve Minden ötéves terv újabb szakasz a szovjet társada­lom életében, magasabb lókra emeli az ország gaz­daságát, növeli a dolgozók életszínvonalát, fokozza vé­delmi ereiét. Az első ötéves terv irány, elvét a párt XV. Kongres­szusa 1927-ben hagyta jóvá. Ez a szocialista gazdaság alapjának felépítését szol­gálta. A kommunista párt kulcsfeladatnak minősítette a szocialista iparosítást, az ország technikai-gazdasági elmaradottságának leküz­dését. A második ötéves terv (1933—1937) befejezte a szocialista gazdaság alap­jának felépítését. Amikor a párt kidolgozta a harmadik ötéves tervet, bátor prog­ramot javasolt: a szocialis­ta építés befejezését és a kommunizmusra való foko­zatos átmenetet. Ennek megvalósítását megszakítot­ta a háború. A negyedik — háború utáni első ötéves terv gaz­dasági és politikai felada­tát a párt abban látta, hogy újjá kell építeni az ország háború sújtotta ré­szeit, a népgazdaságot a háború előtti szintre kell emelni, majd pedig felül keli múlni azt. A párt a legutóbbi ötéves tervekben meghatározta a békés szo­cialista építés, a kommu­nizmus anyagi-technikai bázisa megteremtésének feladatait, konkrét útjait és eszközeit. A nyolcadik sikerei Az ország befejezte VIII. ötéves tervét. Ennek gaz­dasági feladata az volt, hogy a tudomány és kor­szerű technika felhaszná­lásával, az ipar fejlesztésé­vel a hatékonyság és a munka termelékenységének növelésével biztosítsa az ipar további jelentős fejlő­dését, a mezőgazdaság fej­lesztésének gyors ütemét, emelje a nép életszínvona­lát, minél teljesebben ki­elégítse a szovjet emberek anyagi és kulturális igé­nyeit. A nyolcadik ötéves terv eredményeit most összege­zik Az azonban máris vi­tathatatlan, hogy a párt XXIII. kongresszusán az ország gazdasági és szociá­lis fejlesztése érdekében kitűzött feladatokat sikere­sen teljesítették Néhány, mindenekelőtt a szovjet nép életszínvonalá­ra vonatkozó adat. Az öt­éves terv során az egy fő­re jutó reáljövedelmek a tervezett 30 százalék he­lyett 33 százalékkal növe­kedtek. Előirányozták, hogy a munkások és alkalmazot­tak munkabérét 20 száza­lékkal kell növelni, a tény­leges növekedés azonban 26 százalék lett. A kolhoz­dolgozók pénz- és termé­szetbeni jövedelme kb. 42 százalékkal emelkedett. 1970-ben a munkások és alkalmazottak havi átlagos munkabére az 196& évi 95,6 rubel helyett 122 ru­bel vol. Ha pedig a társa­dalmi alapokból történi kifizetéseket és kedvezmé­nyeket is beszámítjuk, ez az összeg 164 rubel. Ennek megfelelően növekedett a lakosság vásárló éré je is. A kiskereskedelmi árufor­galom öt esztendő alatt 4R.4 százalékkal emelke­dett. A nyolcadik ötéves terv sikerei annak a politikai és szervező munkának az eredményei, amelyet a kommunista párt a dolgo­zók között végzett. Hatékonyság és érdekeltség A legutóbbi ötéves terv­ben a munkásosztály, a mérnökök és technikusok alkotó aktivitását nagy­mértékben fokozták azok az intézkedések, amelyeket a párt és a szovjet kor­mány a tervezés és a gaz­dasági ösztönzés új rend­szerének megvalósítása ér­dekében. hozott. A gazdasági reform lé­nyege az, hogy a termelés közgazdasági hatékonysá­gát a vállalati munka fő mutatójává tegye, s — az elért nyereség egy részét a kollektíva rendelkezésére bocsátva fokozza érdekelt­ségét a jövedelmezőbb gaz­dálkodásban. Az anyagi és az erkölcsi ösztönzők együttesen arra serkentik a termelő kollektíva vala­mennyi tagját, hogy bekap­csolódjanak a gazdálkodás legésszerűbb módjainak felkutatásába. A Központi Bizottság plénumain ismételten mély­rehatóan elemezte, megvi­tatta a mezőgazdaság hely­zetét és az utóbbi években konkrét intézkedéseket tett a mezőgazdaság fejleszté­sére. Az ötéves terv ered­ményei örömmel töltik el a szovjet embereket. Az 1966—1969. években az évi átlagos szemestermény- mennyiség több mint 162 millió tonnára emelkedett, ami 32 millió tonnával több az Ötéves tervben előirány­zott mennyiségnél. 1970- ben szovjetország történe­tének rekord aratását ta­karította be szemester- rfiényekből. Megnövekedett más, igen fontos mezőgaz­dasági termék termelése is. Kongresszus előtt Az SZKP, az egész szov­jet nép most a párt XXIV. kongresszusára készül. A március 30-án nyíló kong­resszus összegezi a nyolca­dik ötéves terv teljesítésé­nek eredményeit és jóvá­hagyja a szovjet népgaz­daság fejlesztésének kilen­cedik ötéves tervét. Az új ötéves tervben to­vább növekszik a munká­sok és alkalmazottak mun­kabére, a kolhozdolgozók jövedelme, tökéletesebbé válik a nyugdíjellátás, ja­vulnak a dolgozó anyák munka- és életfeltételei, a főiskolai hallgatók anyagi helyzete és életviszonyai. A ten/ előőirányozza, hogy ezután is gyors ütemben kell fejleszteni a lakás- és kulturális, szolgáltató épít­kezést. Gleb Sz.niridonov (APN—KS) Meyérkeztek a Fórum szuv.et vendégei Szerdán délelőtt megér­keztek Budapestre a Tv népszerű Fórum műsorának szovjet vendégei. A meghí­vottak között van Borisz Jegorov űrhajós, Jevgenyij Dalmatovszkij állami díjas költő és Valentyin Zorin, az ismert hírmagyarázó. A szovjet vendégek a Fórum péntek esti műsorában vá­laszolnak az érdeklődők kérdéseire. Hí élelmiszer-saziiaság idei leiaUtai A mezőgazdaság az el­múlt évhez képest 7,3 szá­zalékkal. az élelmiszeripar pedig 5,1 százalékkal nö­veli termelését — mondot­ta dr. Soós Gábor, a me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyet­tese a megyei tanácsok vb- elnökhelyetteseinek szer­dán megtartott értekezle­tén. A kenyérgabona ve­tésterülete a tervezettnek megfelelően alakult azon­ban még nem lehet tudni, hogy a márciusi fagyok mekkora terméskiesést okoztak. 1971-re a tavalyi­nál 30 százalékkal nagyobb mezőgazdasági gépmegren­delést adták fel. ó«:'■ Meditáció a tekintély közhelyeiről Huszonöt perces tévéri­portban nincs mód szocio­lógiai mélységű elemzésre ám a langyos semmitmon- dást sem fogadhatjuk el másik alternatívaként. Saj­nos, a kedd este látott Üt a tekintélyhez című riport­film nem túlságosan volt alkalmas arra, hogy a cím­ben szereplő fogalom köz­napi és hézagos tartalmát gazdagítsa. Az albertirsai tsz fiatal főagronómusa pár év alatt „felhozta” a gazdaságot, szorgalommal, tudással, ke­mény kézzel látott munká­hoz, végigcsinálta, amihez hozzáfogott, s az eredmé­nyek őt igazolták. Küzdel­mét siker koronázta, tehát tekintélyes ember lett. íme az első nagy „do­bás” elmulasztása... A ri­port még csak fel sem tet­te a szinte ordítva kínálko­zó kérdést: kell-e a tekin­télyhez siker. Mert akihez siker nem szegődik, mi­ként bizonyítsa be, hogy jó ügyért lépett a küzdelmek útjára? Persze a sikerről alkotott fogalmaink leg­alább annyira nem korsze­A párizsi kommun centenáriuma Kiállítás a Nemzeti Múzeumban Korabeli fotók, rajzok, különféle írásos dokumen­tumok, emléktárgyak és más érdekes látnivalók idé­zik az egy évszázaddal ez­előtti eseményeket azon a szombaton délben nyíló .nagyszabású kiállításon, amelyet a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeum ren­dez a párizsi kommün 100. évfordulója tiszteletére a Nemzeti Múzeumban. A tárlaton kivilágítható tér­képen szemléltetik a kom­mün idején fontosabb sze­repet játszott épületeket, objektumokat. Több mint húsz tárlóban láthatók kü­lönféle tárgyi emlékek fényképek, egyenruhák, fegyverek, röplapok, újsá­gok, érmék. A kiállítás külön részt szentel a párizsi kommün magyar résztvevőinek és í tájékoztatást ad a korabeli magyarországi visszhangról is. A lcommünért vívott harcok egyik kiemelkedő személyiségének, Franke! Leónak arcképén kívül né­hány személyes használati tárgya is látható, így ko­kárdája, amelyet a kom­mün alatt viselt. Kiállítot­ták annak az iratnak a má­solatát is, amely a Frankel ellen távollétében hozott halálos ítéletről szól. rűek. mint a tekintély kö­rül gomolygóké. Gyovai Pál „megdicsőü­lése” illusztrációként is alig-alig állja meg a he­lyét Nem a rokonszenves fiatal szakember, hanem csak annak sémája bonta­kozik ki a vele kapcsola­tos megnyilatkozásokból. A szituáció ugyanis túlontúl egysíkú. Színrelépésekor a főagronómust nem vettAk körül a presztízst szintén kivívni akaró vetély társai. A riportból az derül ki: kissé olcsón jutott a te­kintély birtokába. Mellesleg: a tekintély­nek a presztízs nem egy az egyben szinonimja. Az előbbinek inkább erkölcsi, az utóbbinak főleg tárgyia­sult színezetű a fedezete. De a riport ilyen „árnya­latokkal” nem óhajt fog­lalkozni. Sőt még azzal sem, hogy a tekintélyes fiatal szak­embert érdemben megszó­laltassa. A riport központi alakja az ajtónyílás félho­mályában riadt pislogással elhadarja közhelyeit — mit is kezdhetne a faramuci megközelítéssel? — és már megy is tovább. Maradnak tehát a frá­zisok. A riport elején meg- szólaltatottaké. Becsület, in­telligencia, józanság, em­berség, a szocializmus épí­tése. Már csak a tízparan­csolat betartása hiányzott. Igaz, a kérdezettektől nem várhattunk tudományos de­finíciót. Ez még a riport­nak, mint műfajnak sem feladata. Csak egy kis tá­volságtartásra lett volna szükség — a gondolatiság jegyében. Ám a riport tel­jesen azonosult, nem a kérdezettekkel, hanem köz­helyes megnyilatkozásaik­kal. De valójában ezáltal távolodott el — a tekin­télytől. h. d.

Next

/
Thumbnails
Contents