Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-06 / 55. szám

Magyar modellek Moszkvában A magyar ruhaipar már igen sok és sikeres divat- bemutatót tartott külföl­dön, többek között Moszk­vában. Nagyon szeretik a magyar exportruhákat a Szovjetunióban is. így mindig különös érdeklő­dés kíséri, ha a magyar nem egyszer midi szok­nya is van, miután a több részes, tehát változatosan kombinálható öltözködési forma a divat. Meg kell említeni mint fődivatvo- nalat a nadrágok külön­böző variációit; mert az egészen rövid shorttól, a Hogyan kerülhető el az álmatlanság? Horgolt lánykakabát és -sapka 1- es rajzunkon bemutatunk egy 4 részből álló ösz- szeállitást. Paprikapiros szintetikus szövetből készült lemberdzsek, szoknya és short, a kis blúz pamutjer- sey, színben harmonizáló virágos nyomással. Nagyon érdekesek a zsebek, amelyek négyszögletes boríték formájúak. 2- es rajzunkon tavaszi kabátot és kötöttruhát mu­tatunk be. A kabát jacquard hatású kártolt szövetből készült, keskeny kétsoros gombolással. A nagy gal­lért és kihajtót, a kézelőt és a zsebfedőket vékony bőrszegély díszíti. A kötöttruha két részből áll: a szoknyába beköthető kötött blúzból és halszálkás mintával kötött szoknyából. A blúz ujja rendkívül érdekes, a felsőrészén levő kis nyílásokat egy-egy gomb fogja össze. A ruha derekát széles bőröv fogja össze. 3- as modellünk Chanel zsánerű kompié. Fehér-, kék-, dohányszín kártolt kockás szövetből készült a kabát, amelyen a csípő tájékán egy hajtásban, cipp- zár van vízszintes irányban elrejtve. Így a kabát al­ja leszerelhető, s a saját anyagból készült szoknyá­val kosztümként viselhető — variálható, A blúz mintás vagy egyszínű selyemből megkötött nyakú. divatot mutatják be. bermundanadrágon át, a Moszkvában februárban a térd alá érő puffos vagy KGST-országok divatta­lálkozója került megren­dezésre. Célja az volt, hogy közösen olyan di­vatirányt alakítsanak ki a tagországok, amely az 1971—72-es évre a divat­tendenciát meghatározza. Ezen a divattanácskozá­son a Divattervező Vál­lalat mintegy 42 modell­ből álló kollekciót muta­tott be. A kollekciók egy részét nemcsak a szakemberek, hanem a nagyközönség részére is bemutatták. Mintegy 200 összeállításból állott a hét tagország kollekciója. Köztük a magyar model­lek most is lemérhetően kimagasló sikert arattak. A kollekció a 4 évszakra szóló divatvonalakat, di­vatos szín, forma és fon­tos tartozékok alapgondo­latait foglalta magában. Ezek közül szóban és rajzban is kiemelünk né­hányat, amelyek a tava­szi idényre még ötlettel szolgálnak kedves olva­sóinknak. ruhatáruk ki­egészítéséhez. A főbangsúly a ruhák hosszán volt, mert ez alapvetően meghatározza az új divat stílusát is. Tavaszra és nyárra a térd alá érő midi hosszúság és a térd fölött végződő mini is divat lesz. A mi­ni tehát minden jóslás ellenére uralmon ma­radt. Igaz hogy 3 mini ruha vagy szoknya felett nyitott és a cipő orráig érő hosszú nadrág egy­aránt nagy divat Nádor Vera A görög bölcs: Szókra­tész olyan nagyra be­csülte a békés, álomta- lan alvást, hogy halála után is ilyet kívánt ma­gának. Nincs is jobb egy munkával, szórakozással töltött, boldog nap után, mint a pihentető, erőtá­roló, egészséges alvás, így van ez nemcsak az emberben, hanem szinte az egész élővilágban, mert földi életünkre kitörölhe­tetlenül rányomta bélye­gét az éjszakai sötétség és a nappali világosság. Nappal az élőlény és az ember mozog, fejlődik, éjjel pedig erőt tartalé­kol, hogy reggel piherTten újrakezdhesse. Székhelye az agy Azok az idegélettani változások, amelyek a fá­radtsághoz hasonló ál­mosság után az öntudat­vesztéssel járó alvást okozzák, az ún. közpon­tokban jönnek létre. Mi­vel pedig az alvás a nap­pali jó közérzetnek, a jó fizikai és szellemi teljesí­tőképességnek elengedhe­tetlen feltétele, nyilván­való, hogy az álmatlan­ság, vagy az alvászavar éppen ellenkező hatású. Hogy az emberi boldog­ságnak, jó közérzetnek, egészségnek ezt az alap­vető feltételét egész éle­tünkre biztosíthassuk, és hogy az álmatlanságot nagy ívben mindig elke­rülhessük, érdemes meg­ismerkednünk az álmat­lanság okaival. Ok a fiataloknál Azt szokták mondani, hogy minden ember csak kettő vagy három bécsi szeletet tud megenni egy ültő helyében. De az em­beri hatalom és birtoklás­vágy néha nem ismer korlátokat. Ezért esik meg néha a fiataloknál is, hogy fontos, vagy ke­vésbé fontos dolgokért, pl. autóért, családi há­zért stb. túlhajszolják magukat. Aki éjszaka csak 3—4 órát alszik, a következő este már ko­rán elálmosodik. Ha ilyenkor feketekávéval, Koffka-tablettával, vagy más élénkítőszerrel el­kergeti az álmot, hogy tovább dolgozhasson, ne csodálkozzék, ha ideg­rendszeri egyensúlya ki­billen a helyéből. A he- tekig-hónapokig erőszak­kal megkurtított alvás után akkor sem tér visz- sza az üdítő álom, ami­kor készen áll a ház, vagy ott az autó a garázsban. Mindebből az a tanulság, hogy ne éjszakai alvá­sunk rendszeres megkur­tításával igyekezzünk cé­lunkat elérni, hanem ész­szerű takarékossággal. Akik éjszakai szórakozá­sukért kurtítják meg tar­tósan alvásukat, még saj­nálatra méltóbbak. Fiatal­kori álmatlanság, sajnos, az emberek önhibáján kívül is előfordulhat, ha tartós családi torzsalko­dás, állandó, indokolt fé­lelem, vagy rettegés boly­gatja fel az ember lelki­nyugalmát. Napjainkban középisko­lás, egyetemista, vagy munka mellett tanulmá­nyaikat végző fiatal em­bereknél fordul élő vi­szonylag gyakran álmat­lanság, mert rosszul oszt­ják be az idejüket, vagy túlterheltek, és emiatt élénkítőszerekkel tanul­ják végig az éjszakát, anélkül, hogy kialudnék magukat. Aki az álmatlanságnak, ennek a nagyon kínzó él­ménynek elejét akarja venni, vizsgálja felül életmódját, tegye mérleg­re azt a vélt vagy lát­szólagos előnyt, amit a megkurtított alvásért kap cserébe. Fontolja meg az álmatlanság drága bérét, amit ezért fizetnie kell, és máris takarékosabban bánik idegrendszerével. És ha fiatal korban már elkéstünk a megelőzéssel, ne nyúljunk mindjárt könnyelműen altatóhoz. Más a helyzet az öregeknél Idős embereiknél az al­vásigény eleve csökken. Míg a fiatalnak 6—8 órai alvásra feltétlenül szük­sége van, az öregek rend­szerint már 5—6 órával is beérik. Igaz, van idős em­ber, aki napi 10 órát is jóízűen alszik. Az idős­kori alvászavar oka leg­többször nem a hibás életmódban, hanem az alvást szabályozó agyi idegsejtek megváltozásá­ban keresendő. Rendsze­res sétával, esti meleg lábfürdővel, ágymelegltő- vel, langyos tusolással néha jól meg lehet vetni az üdítő alvás ágyát. Más­kor egyes szervi gyenge­ségek megszüntetése, pl. a szívműködés gyógysze­res helyreállítása, a hó­lyaghurut megszüntetése hozza meg újra a pihen­tető alvást. De ha min­den kötél szakad, az idős ember ne idegenkedjék mindenáron az altatósze- déstőt. Gyakran nyugta­tó hatású teák is megte­szik a szolgálatot, de ha ezek nem használnának, bátran menjen orvoshoz és kérjen nyugtatót, vagy altatót. Nem kell attól félnie, hogy az altatók mérgező hatásúak. Ha nem is teljesen közöm­bösek, még mindig töb­bet ér az altató által el­ért mély, nyugodt alvás, mint az a csekélyke koc­kázat, amit az altató sze­dése idős korban jelent. Dr. Szendéi Ádám A pontos szabásminta alap­ján készített láncszemsort behorgoljuk páratlan számú rövidpálcasorral. X. sor: 1 rövidpálca, 1 egy- ráhajtásos pálca ismétlése. 2. sor: egyráhajtásos pálca a rövidpálcára, rövidpálca az egyráhajtásos pálcára. E két sor ismétlésével dol­gozunk. Helyes, ha először a kabát hátát, majd a bal elejét horgoljuk meg. Idő bejelöljük a gombok helyét és a jobb elején a gomblyu­kak beosztásánál ezt vesszük figyelembe. A gomblyuk ké­szítése: a szélétől 5 pálcát rendesen horgolunk, majd kettő felett láncszemmel át­megyünk és továDb horgo­lunk rendesen.’ A következő sornál a láncszemekbe hor­goljuk a megfelelő pálcákat. A pomponos pántot szükség szerinti hosszúságra láncszem­sorral kezdjük és egy soron behorgoljuk rövidpálcával. A kabát szabad részeit össze­állítás után, rövidpálcával kö­rülhorgoljuk. A gallér felvar­rásánál mindkét eleje rész­nél 3—3 cm-t szabadon ha­gyunk. A sapkát fejtetőn kezdjük 5 láncszemet összekapcsolva. A gyűrűbe 10 rövidpálcát öl­tünk és szoros szemmel zár­juk. A továbbiakban a sap­kát egyráhaitásos pálcával horgoljuk megfelelő szaporí­tással, majd a kabát mintá­jával haladunk tovább. A sapkát horgolhatjuk két szín­ből is. A tetejére és a kabát megkötő pántjára azonos szí­nű pompont készítünk. Nem csupán gyerekháború E lterjedt játék ma is a rablópandúr. Gyermekjáték, kamaszjá­ték — és mindenki volt serdületlenebb is, amikor az volt az öröm, ha cél- batalált a homokból gyúrt „bomba”. Csakhogy — főként la­kótelepeken — olyan hadszínterek alakulnak ki, ahol a pandúrok sze­repét sok helyen a fel­nőttek veszik át. Elkese­redett idős emberek pa­naszkodnak, joggal a ház gyerekéire: nem tudunk velük szót érteni, nem tudjuk nekik megmagya­rázni, hogy ne az idős la­kók ablakát bombázzák focizás ürügyén. Talán beszéljenek a gyerekek szüleivel? Szaporodnak az ilyen panaszok, a elfa­julnak a viták Jogi ta­nácsot kért a szerkesztő­ségünktől egy édesanya: 3 házban lakó gyerekek '■sszeverekedtek, s az -■gyiknek az édesapja úg. tett igazságot, hogy a ki­sebbiket — köztük a pa­naszt tevő fiát is — ala­posan elnáspágolta, — mondván: ha apád nem teszi meg — itt vagyok én! Nem a jogi esetet akarjuk boncolgatni — a legtöbb ember úgyis tud­ja, hogy a gyerekek bán­talmazását még szüleik­nek is tiltják a paragra­fusok. De a puszta jogi tényállás mellett is van tanulsága egy-egy ilyen ügynek. T alán azzal kellene ■ kezdeni, hogy a gyerekháborúk tükörké­pei a felnőttek hideg- és melegháborúinak. Mert ritka gyerek az, ame­lyikkel szülei nem tudják megértetni, ha akarják, hogy az udvarnak, a ját­szótérnek melyik részén játsszon, hogy ne zavar­jon senkit és ne üsse a kicsiket. Naiv feltétele­zés? Nem, bizonyára nem az — ha ugyan a gyerek nem ahhoz szokott, hogy szülei is pofonnal tá­masztják alá érveiket Akit ütnek, az igyekszik ütni — ha visszaütni nem sikerül, üti azt, aki véd­telen. Ha gorombák a gyerekkel a felnőttek, va­lahol megtorolja. Kiállít­ja nagyjából a bizonyít­ványt a családról is: ha otthon nincs becsülete a nagymamának, nagypapá­nak, az idős szomszéd nénit se veszik semmibe. Láttam édesanyát, aki alig tudta leplezni örö­mét, amikor az óvónéni panaszkodott: > Pistike megverte a pajtását. „Na végre — gondolta az anyuka — nem lesz maf­la ez a gyerek. Már nem­csak őt ütik, ő is tudja használni az öklét”. C sakhogy: felkavarjuk a vizet akkor is, ha többet használna, esetleg mindent gyógyítana, két jó szó. Eljár a kezünk akkor is, ha értelmes be­szédre lenne szükség — talán mert ütni egysze­rűbb, mint mondani. Ta­tán még végig se gondol­tuk a sérelmet, már meg is szereztük magunknak az elégtételt. Hirtelenek vagyunk, mi, okos fel­nőttek egymással is, a gyerekkel is. Nem születtünk vaiahá- nyan pedagógusnak, de gyerekeink vannak. Nevel­jük őket, ahogy tudjuk — a jó szándék megvan bennünk. De nem torzí­tanak-e nagyon a rossz tapasztalatok? Ütöttek bennünket? Ml is ütünk. Tiltották nekünk? Mi is megtilthatjuk. Tudom, egyik oldala ez a kérdés­nek — hiszen sokan meg azt mondják: „ilyenek ezek a mai fiatalok, mert nem vagyunk szigorúak. Én nagyon jól nevelem a gyerekem, de a szomszéd bezzeg...!” Nem győz­nénk polemizálni, ha egy­szer egy pástra ereszte­nénk érveink pengéit. Ne szaladjunk be most abba az utcába, hogy „olyan-e” a mai fiatalság. Magunkat és másokat is okolhatjuk, ha hevenyé­szett és igazságtalan íté­lettel csak rossz vélemé­nyünk van róluk. Biztos akad okunk Is, hogy azt vágjuk oda néha a más gyerekének: „Ha apád nem teszi meg, majd én...” Okunk lehet, de jogunk. hogy megüssük más gye­rekét — nincs. Ezt pró­báltuk megértetni a pa­naszkodó édesanyával, aki két megoldást látott: vagy feljelenti a vereke­dés apát, vagy — elveri ő is más gyerekét. „Bé­ketárgyalás” szóba sem jött. Lám: a gyerekek előbb Ismernek átmene­tet, mint mi. Akiket teg­nap „kiosztottak”, holnap lehet barát. Qedig beleszólhatnánk, ■ mi felnőttek, okosan a gyerekcsatákba. Békes­séget lehetne tenni kör­nyezetünkben és tudnánk is mindenütt, szomszéd­dal, a szomszéd gyereké­vel is. Ha nem „hadüze­netekkel” közelednénk egymáshoz, hanem a szép szavak ólai ágával. írott malaszt? Tudom, hogy sokan mintha parázsba léptek volna, ha ez a té­ma szóbakerül. Fáj is, meg dühíti is az embere­ket. Pedig hinni kell ab­ban, hogy a gyerek értel­mes. A felnőtt is. Ezért az értelmes beszédnek jelentősége van. Ereje is, ha akarjuk. Sz. M.

Next

/
Thumbnails
Contents