Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-06 / 55. szám
Ut az első sikerig Munkahely a nőknek A fordulópontot általános vélemény szerint az 1969-es év hozta meg. A változás különösen azért lényeges, mert a létszám állandósulása mellett a gazdaságirányítási reform ösztönzőinek hatására nőtt a termelés, vagyis termelékenyebbé, hatékonyabbá vált a munka. Akárcsak akkor, ma is valamivel több mint nvolcszázan dolgoznak, közülük hatszázan lányok, asszonyok. A BRG kecskeméti magnógyára tehát tipikusan női üzem. A híradástechnikai ipar jellegének megfelelően a műhelyek tiszták, világosak, a munkakörülmények kulturáltak. A fejlődés extenzív szakasza ily módon zárult le. Az előzményekhez tartozik az is, hogy 1984-ben letelepült a fővárosból a forgácsoló műhely, majd körülbelül 10 millió forintos beruházással új csarnok épült. Üjabb típus, az M 9-es csatlakozott a gyártmányokhoz. 1967-ben például, amikor pedig egyéb híradástechnikái gyártmányokkal is bővült a termékösszetétel, már 32 ezer magnót bocsátott ki a gyár. A fordulat éveként szá- montartott esztendőben kezdték el a Magyarországon régen várt kazettás magnetofonok és "a kazetták előállítását. Miközben a tranzisztorizált, orsós M 20, . és M 40-esekből összesen 17. ezret adtak a piacnak, a hordozható kazettás rendszerű MK 21- esből 17 ezret, készítettele és 80 ezer kazettát ugyancsak értékesítettek. Tavaly jelent meg az M 11-es készülék, amely egv dobozban tartalmaz két különböző rendszerű magnót, s ez a megoldás úttörőnek számít a világon. Fontos mozzanat vélt ■ az üzem életében egy . licencvásárlás, amellyel megszerezték a Woelke nyugatnémet cégtől a kazettás magnók kombinált fejei gyártásának a jogát. Tíz dolgozójuk a helyszínen, Münchenben ismerkedett a műhelytitkokkal. Az elmúlt esztendőben már összesen 170 millió forintnyi értékben bocsátottak ki készárut, 55 300 készüléket és 150 ezer kazettát szállítottak a megrendelőknek. Időközben másnak adták át a rádiótelefonok és egyéb híradástechnikai eszközök termelését, s teljesen a magnógyártásra szakosodtak, oly módon is, hogy alig akad valamilyen tartozék, amely ne itt megyében egyébként az elsők között létesítettek üzemi tanműhelyt, ahol jelenleg nyolcvan szakmunkás- tanuló készül az életre. A BRG kecskeméti gyára fokozatosan a magnó- gyártás hazai bázisává vált. A műszaki fejlődéshez hasonló folyamat egy egész más területen, a munkaverseny mozgalomban is lejátszódott, ami természetesen jótékonyan hatott vissza a termelésre. Elsőnek a Gagarin brigád alakult meg kilenc évvel, ezelőtt. Pillanatnyilag 58 kollektívát tartanak számon, amelyek közül 17 elérte a megtisztelő szocialista címet Továbbra is alakulnak brigádok nemSMteiiSsSästeH A kombináltfej-gyártó üzem félautomata tekercselőgépe. kerülne le a futószalagról. Az energiafogyasztás alakulását általában a technikai színvonal egyik fokmérőjeként fogadják el a szakemberek. A kezdeti 40 —60' kilówattóra helyett ma . már 2500—2600 kilowattórát használnak fel naponta a magnetofongyárban. KörülbTül 20 rnilTó ‘forint értékű . gép- park és drága mr szerek •állrfak rendelkezésre. A csak a termelő műhelyekben, hanem a szerszámkészítőknél ég tmk-soknál is. A vállalások eredménye egyebek között a minőség javulásában, a selejthá- nyad csökkenésében jelentkezik. A lányok, asszonyok a szerelőcsarnok fehér köpenyes nővérei. Ez a munkahely a figyelem és türelem műhelye. Tízéves a kecskeméti magnógyár. A hírős városba a Budapesti Rádiótechnikai Gyár telephelyeként a vidéki iparfejlesztés keretében kezdett el dolgozni 1961- ben a jelenlegi gyár elődje. A jubileum eseménye általában szinte kötelező alkalom a helyzetfelmérésre. Ha valaki az eltelt évtized krónikájának megírására vállalkozna, legalább három kiindulási szemponttal kellene dolgoznia. — jellemző a beruházások alakulása, ahogy egyre gazdagodott a gyár; Több mint másfél millió forintba került ez a nagy teljesítményű gép, amely a magnetofonok dobozait gyártja. — a műszaki fejlődés megnyilvánulásaként végbement a szakosodás. Kecskeméten ma már nemcsak összeszerelik a magnetofonokat, hanem az alkatrészeket is itt gyártják; . , — végül, de nem utolsósorban, abban az üzemben, amelyet részben a foglalkoztatottság elősegítésének szándékával hívtak életre — intenzívvé, hatékonnyá vált a munka. Ezek talán a legfontosabb erővonalak, amelyek alig választhatók külön egymástól. A bekövetkezett változásokra — személyi élményekkel átszínezetten — negyvenötén emlékeznek, ennyien tartoznak ugyanis a mindvégig hűségesen itt maradt alapító dolgozók közé. Az első munkanap 1951. március 6-án volt. Ekkor és a rákövetkező néhány napon összesen 20-an dolgoztak itt. Az egykori katonai kórház épületében hozzáláttak az átalakításhoz, s berendezkedtek a termelésre. Rövidesen további 73-en találtak maguknak munkát a BRG kecskeméti telepén. Ekkor még csak a számlálók, hangszórók, s a tartozékkábslek készítésével foglalkoztak. Utána vették át a külföldi, osztrák Mambó-készülék gyártását. Vagyis készreszerelt gépet adtak ki a kezükből. Bár zömében a Budapestről kapott alkatrészekkel dolgoztak — az erősítő, mechanika gyártásával az egyszerű szerelvények készítéséhez a bonyolultabbak is csatlakoztak. Az alkatrészüzem beruházásával kezdetét vette a saját alkatrészgyártás. Majd egy olyan időszak következett, amelyről rossz emlékei vannak az embereknek. Ezt a periódust a Koncert-típussal bekövetkezett visszaesés jelentette, ami annak tudható be, hogy hirtelen nagyot, a világszínvonalat elérőt akartak produkálni, amihez hiányzott a megfelelő felkészültség. Az M—8-as széria termelése azonban gyorsan meghozta a sikert. Egy év leforgása alatt 16 ezer ilyen készüléket értékesítettek. A jól bevált típus tetté lehetővé a külföldi piackeresést, s a későbbi kiterjedt exportálást is megalapozta.'
