Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-05 / 54. szám
4. oldal 1971. március 5, péntek Személyre szóló feladatok j MEG JAVÁBAN dolgoznak a vállalati ötéves tervek elvein, részletein, miközben a végrehajtás is elkezdődött. Az idei feladatok már ismertek, az 1971. évi tervek elkészültek. Ilyen helyzetben nélkülözhetetlen a vezetés elvi és operatív tevékenységének összhangja. Vagyis, az előrelátás, a középtávú vállalati tervezés csak akkor lehet hatásos, ha ezekben a hetekben nagy figyelmet fordítanak az idei tennivalók széles körű ismertetésére. a konkrét termelési, fejlesztési, értékesítési feladatok megszervezésére, a növekvő távlati feladatokkal összhangban. A IV. ötéves terv sikeres megkezdésének legfontosabb feltétele, hogy minden munkahely, részleg, brigád pontosan ismerje a vállalat, a szövetkezet egészének idei feladatait, s abból az ő szűkebb környezetére háruló tennivalókat. Az év eleii műszaki-gazdasági konferenciák, termelési tanácskozások szokásos napirendje a tervismertetés. Ám ezek a megbeszélések — ha előzőleg nem végzik el a tennivalók sokoldalú elemzését, részletezését —. általánosak és érdektelenek.. Pedig mit sem ér az olyan tervezés és tervismertetés, amely csupán a dolgozók számára érzékelhetetlen nagy vállalati számokkal és általános jelszavakkal operál. Haszna, kellő visszhangja csak olyan megbeszéléseknek lehet, amelyek munkahelyekre. munkakörökre, személvekre szóló feladatokkal foglalkoznak. A MUNKÁSOK, technológusok, a szerkesztők, az anyagbeszerzők, az értékesítők egyaránt arra kíváncsiak, hogy személy szerint tőlük mit várnak 1971-ben. Jó. ha ismerik a mérleg másik oldalát is. azt például, hogy milyen mértékben változnak a munka, az anyagi ösztönzés feltételei, mit várhatnak az együttműködő osztályoktól, üzemektől. Az érdemleges, a személyre szóló tervlebontás régi jogos igény, teljesítése szorosan kapcsolódik a vállalat belső irányításai rendszerének korszerűsítéséhez. Csak ott lehet a feladatokat üzemenként, osztályonként s ezen belül munkakörönként. személyenként megnyugtató módon részletezni, ahol a hatáskör és a felelősség pontosan körülhatárolt. Az 1971. évi feladatok részletezése, konkretizálása nem reszorttéma, nem a központi terv- és üzemgazdasági osztályok kizárólagos dolga. Részt vesz benne minden szakterület és termelőegység vezetője, s a viták során a vállalat valamennyi dolgozója. A gyáregységek, az üzemek, az osztályok vezetői saját hatáskörükben bontják fel a részlegükre jutó feladatokat műhelyekre, csoportokra, személyekre. A feladatok részletezése, az ösz- szefüggések elemzése alkalmas egyébként a szűk keresztmetszetek és a belső tartalékok feltárására, a szükséges intézkedések időbeni foganatosítására, az éves terv jobb megalapozására. A VÁLLALATON belüli munkamegosztás formáinak, ügyrendjének kialakítása és konkrét tartalommal való telítése, a részletes feladatmeghatározás a tulajdonosi felelősségérzet elmélyítésének, a dolgozók aktivitása, a kezdeményező készsége felkeltésének is fontos eszköze. A versenytörekvéseket, az egyéni ambíciókat csak így lehet célszerűen a vállalati feladatok szolgálatába állítani, így — ha az Í971. évi vállalati tervek figyelembe veszik a növekvő hatékonysági követelményeket, a helyileg alakuló középtávú elképzeléseket —, jó kezdetről, és a negyedik ötéves terv sikeres indításáról beszélhetünk. K. J. ÉfJítdíféB-iavífók Opauszky László felvétele A Bács megyed Építőipari Vállalat kiskunfélegyházi gépjavító üzemében 28 szerelő és lakatos javítja az építőipari gépeket. Dömperek, daruk, habarcs- keverők, és más javításra szoruló gépek kerülnek a szorgalmas szakemberekhez. és hamarosan kijavítva vehetik őket használatba valamelyik építkezésen. Az üzemben nem feledkeznek meg a szakmunkásutánpótlásról sem, jelenleg 47 ipari tanuló ismerkedik 3 szakoktató irányításával a lakatos és szerelő szakmával. Felvételünkön Deák László gépszerelő látható, Papp Gábor motorszerelővel egy nagy teljesítményű kompresszor javításán dolgoznak. Deák László már régi szakember, 10 éve dolgozik az üzemben, Papp Gábor pedig itt kezdte, mint ipari tanuló, s a szakmunkásvizsga után itt maradt. Mindketten elismert szakemberek, s az általuk kijavított gépek megbízhatóan segítik majd az építők munkáját, Előrelépés Bácsbokodon — Már lezajlottak a zárszámadások. Most legfontosabb feladatunk az idei gazdálkodás terveinek elkészítése. Az elképzelések kialakultak. Legfőbb terményünk továbbra is a búza lesz. Az ipari növények közül legnagyobb har-** . . . ‘ ' íTí ..................\ ' 'Ls**** . Épül a szakosított szarvasmarhatelep. A kivitelező a helyi vegyesipari kts*. mett. Nálunk is az a gond, mint másutt, hogy nincs elegendő munkaerő. Ezért máris megrendeltünk két komplett gépsort. Az állattenyésztés fejlesztése megköveteli a takarmánytermesztés növelését. Az új sertéstelep mellett a régieket te meghagyjuk. Jövőre már 10 ezer hízott sertést adunk a felvásárló vállalatnak. Épül a szakosított szarvasmarhatelep te. Ha elkészül, hétszáz tehenet tart a gazdaság. Az állomány máris tbc-mentes. Számos egyéb elképzelés te szerepel az Aranykalász Termelőszövetkezet terveiben. Talán még egyet érdemes megemlíteni: az öntözést. Ezer holdat kívánnak mesterséges csapadékkal ellátni a következő években. Az elmúlt év szeptemberében határozatot hozott a három bácsbokodi termelő- szövetkezet tagsága, hogy egyesíti erőit. Kimondták a közgyűléséken, hogy 1971. január 1-től Aranykalász néven egy termelőszövetkezetet alkotnak. A döntés értelmében már az őszi munkákat enpek megfelelően végezték, figyelembe véve a további szakosítást, a nagyüzemi táblák összevonását. Az összefogásra való törekvés már hagyomány Bácsbokodon. Csaknem négy éve kosták létre közös erővel a gépjavító állomást. A vállalkozás jól fejlődött, mintegy százan dolgoznak már ebben a kis üzemben. A termelési érték eléri a 9 millió forintot. Jóval az egyesülés kimondása előtt megkezdték a termelőszövetkezet-közi sertéstelep építését, 33 millió forintos beruházással. Jövőre lesz kész. Évente 6 ezer sertést hizlalnak majd. Okok Rácz Istvántól, az egyesült termelőszövetkezet elnökétől arról érdeklődtünk, hogy milyen okok késztették erre a fontos lépésre a község termelőszövetkezeteinek tagságát — Régóta érik a gondolat Többször elhangzott a közgyűléseken, hogy jelentősebb beruházásokat egyedül nem tud megvalósítani egy-egy gazdaság A nagyobb anyagi befekteté- i seket csak összefogással lehet létrehozná. Minden évben gondot okozott a belső utak elhanyagoltsága. Közismert, hogy javításuk, karbantartásuk igen költséges. A betakarításnál és a szállításnál a rossz utak mérhetetlen károkat okozhatnak, Ezért, mint egyik legfontosabb tennivalót, a központi majorokhoz vezető utak rendbehozását határoztuk el. Ezt te csak egyesült erővel lehet megoldani. Rendszeres vitát okozott az, hogy a három termelőszövetkezetben nem egyforma volt a kereset. A bérkülönbségek feszültséget okoztak a községben. Próbáltunk egyeztetni, sokat tanácskoztunk, de az év végére mégis számottevő differenciák jelentkeztek. Sok egyéb <jk j5 közrejátszott. Én most csak a legfontosabbakat soroltam fel — magyarázza Rácz István. Elképzelések Az elmúlt esztendőben a természeti csapások ellenére teljesítették, sőt túlteljesítették terveiket a termelőszövetkezetek. Igyekeztek a kieséseket pótolni. Az erőfeszítések eredményeként jó anyagi alapokkal indul az egyesült termelőszövetkezet gyománya községünkben a cukorrépának van. A bácsbokodi termelőszövetkezetek a holdankénti 300 mázsát te elérik. Tavaly a kedvezőtlen időjárás ellenére 240 mázsa körül terKözérzet Ódor József, a termelő- szövetkezet elnökhelyettese igen bizakodóan nyilatkozik az induló évről. — Ügy határoztunk, hogy nem bontjuk meg a régi munkaszervezeteket. A három volt termelőszövetkezet jelenleg egy-egy önálló üzemegységet alkot Az üzemegységeik maguk szervezik meg munkájukat Tehát a megszokott körülmények között dolgoznak a tagok. Ezt fontosnak tartjuk. Jó hatással van a munkahelyi közérzetre. K. S. Munkavédelem a tsz-segédüzemekben A megye 220 termelőszövetkezete közül, mintegy 180 rendelkezik különböző segédüzemekkel, amelyek részben a szövetkezeti dolgozók állandó foglalkoztatását hivatottak elősegíteni, másrészt hiány- és közszükségleti cikkek gyártásával a lakosság igényeit elégítik ki. Tekintettel arra, hogy ezek kis vagy közepes nagyságú ipari jellegű üzemele, érdemes foglalkozni az itt végzett munkavédelmi ellenőrzések tanulságaival. Még mielőtt a tulajdonképpeni tapasztalatokkal foglalkoznék, egy megjegyzés a tanácsok által kiadott működési engedélyek felhasználásával kapcsolatban. Nem ritka eset, hogy a tsz-ak egy engedéllyel más üzemágakat is működtetnek. Az ilyen bújtatott üzemek pedig kicsúsznak az egyébként is túlterhelt tanácsi munkavédelmi felügyelők ellenőrzései alól. Az engedélyek szigorúbb elbírálásának szükségességét aláhúzza az is, hogy tavaly Kiskunhalason, egy ilyen módon létesített üzemben történt halálos baleset. A termelés műszaki színvonalát döntően a technológia s a géppark állapota határozza meg. Alapvető a gépek minősége, hiszen az ember veszélyeztetettségét kizáró folyamatok csak megfelelő gépekre tervezhetők. A termelőszövetkezetek anyagi lehetőségeinek megfelelően, segédüzemeiket általában az iparból kiselejtezett — sajnos sok esetben teljesen elhasznált — berendezésekkel szerelik fel. A vizsgálat 15—20 éves faipari gépeket talált Bácsbokodon, amelyek már gyártásukkor sem minősültek jónak. A kecskeméti Vörös Csillag öreg excenterpré- seit egy maszek laikatos újította fel. Mindkét esetben hiányoztak a gépekről a védőberendezések. Ugyancsak elterjedt a házilag készített szerkezetek, berendezések használata. Ezek tervezését — az esetek többségében — megfelelő képzettséggel nem rendelkező emberek végzik. Így barkácsoltak az egyik termelőszövetkezetben egy emelőszerkezethez I tartóállványt, a teherbí- i rást meghatározó számítások nélkül. De magánviselte a hozzá nem értés jegyeit és a méretezés hiányát egy másik szövetkezetben készített cirokcséplőgép és hegesztőtranszformátor is. A tsz-ek amellett, hogy a tervezést nem bízzák szakemberre, sokszor elmulasztják a berendezéseik munkavédelmi minősítéséi. Az ilyen munkagépek nem csupán a kifogástalan termékek előállítását teszik kétségessé, de fokozott veszélyt jelentenek a dolgozókra te. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ezek a korántsem megbízható berendezések sok szövetkezetben rosszul megvilágított, zsúfolt műhelyekben vannak elhelyezve. A termelés színvonalát és a dolgozók biztonságát tekintve egyaránt célszerű — szerényebb beruházási eszközök mellett is — a viszonylag újabb típusú, jobb karban levő gépek beszerzése. Ezeknek kisebbek a karbantartási költségeik és könnyebben pótolhatók az alkatrészeik. Ha a melléküzemágak gépparkja nem te vetekedhet a nagyiparéval a munka- és egészségvédelmi rendelkezések betartását, és ezzel kapcsolatos ellenőrző apparátus kiépítését a tsz-ek nem hanyagolhatják el. Az esetek többségében a vállalati mintára elrendelt szövetkezeti munkavédelmi szabályzat — ha elkészítik is — .lem tartalmaz sok lényeges intézkedést. Voltak olyan szövetkezetek, ahol még hiányos munkavédelmi szabályzatot sem találtak. Sőt egy helyen az ennek elkészítéséről szóló rendeletet sem ismerték. Sajnos azonban a szabályzatban foglaltaknak sem tesznek mindig eleget. Sokszor elfeledkeznek a biztonsági szemlék megtartásáról. Ezeket pedig — a termelőeszközök műszaki színvonalára való tekintettel — szükséges lenne az évi két alkalomnál többször megismételni, és a feltárt hiányosságokat, hibákat kijavítani. A munkavédelmi intézkedési tervek csak általánosságokat tartalmaznak. Adósak maradnak a megvalósítási határidők s a végrehajtásért felelősök megjelölésével. Szólni kell még egy jelenségről. Túlságosan sok a túlóra. A fáradt emberek dolgoztatása a jelenlegi körülmények között nem járul hozzá a tsz-ek baleseti statisztikáinak esöto-ontésé- hez. Pulai Miklós
