Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-04 / 53. szám
Újra Kecskeméten Hármas viadal előtt Többféle bemutatkozás van. Ha az átlagember megszólít valakit az utcán, s kezét nyújtva megmondja a nevét, akkor az ismerkedés. Mássom is hasonló reflexiókat váltott ki belőlem. — Hogyan lett híres? — kérdeztem. — Híres? — ütközött meg a kérdésen. — Ezen Kecskeméten. A 100 méteres gyorsúszásban elért legjobb időeredményem: 1:00,8. Ezzel 1969- ben 7. voltam a világ- ranglistán. Patóh Magda. ként van a sportolókkal. A nevesebbek általában hírből ismertek. így a bemutatkozáskor nem a névre figyel oda az ember, hanem inkább arra kíváncsi, hogy miért, hogyan is lett híres? Patóh Magdával, a Bp. Spartacus üdvöskéjével, a magyar válogatott kerettagjával való találkozámég nem gondolkoztam, de azért megpróbálok következtetni. 1968-ban a mexikói olimpián tagja voltam az 5. helyezett 4x100-as gyorsváltónak, amely 4:11,0-t úszott. Versenyeztem az Európa Kupában a 4x100-as gyorsváltóban. 1969-ben l:01,4-gyel megnyertem a 100 méteres gyorsúszást — Barcelona... ? 1 — Ne beszéljünk róla. — Ügy értesültem, hogy tagja lesz a magyar válogatottnak, a jövő hónap elején Kecskeméten mérkőző magyar—svéd— NSZK hármas viadalon. — Megtiszteltetésnek veszem. — A Bács-Kiskun megyei úszósport kedvelői — közöttük sok fiatal —, érdeklődéssel figyeli pályafutását, mondja el: hogy kezdődött? — Elöljáróban annyit, hogy 1948-ban születtem, Budapesten. A Felsőfokú Pénzügyi Főiskola hallgatója vagyok. Sportpályafutásom nehezen indult. Nem akartam sportoló lenni. Tornásztam, atletizáltam. Édesapám úszó volt. ő vitt először az uszodába. Hadakoztam ellene, de aztán megszerettem a vizet, s az úszósportot is. 1968 óta vagyok tagja a magyar válogatottnak. Sokat köszönhetek Kiss Lászlónak, az edzőmnek, aki türelmesen foglalkozott velem, s aki ma is hasznos tanácsokkal segíti munkám. — Milyen érzés nyerni? — Nagyon jó. Nem tudom bővebben megindokolni. azt érezni keÜ. — Kik lesznek a nagy ellenfelek Kecskeméten? — Nem az számít, hogy kik lesznek, hanem az, hogy milyen formában leszek. Jó formát, érmekre váltott érzéseket a kecskeméti hármas viadalon, a magyar válogatott színeiben! Banczlk István Ifjúság című havonként megjelenő mellékletünkben az eddigiekhez hasonlóan, a jövőben is rendszeresen foglalkozunk a Bács- Kiskun megyében működő ifjúsági klubokkal, s a tudósításokban, interjúkban, képes riportokban rendszeresen beszámolunk a KISZ-esek politikai, kulturális rendezvényeiről. Szeretnénk, ha csakúgy mint eddig, a továbbiakban is sok levelet és meghívást kapnánk tőletek, s igy minél több KISZ-klubba eljutnánk. Arra kérünk benneteket, hogy írjátok meg a klubotok programját, s tüntessétek fel azokat a rendezvényeket, amelyeken a fiatalok életéről, helyzetéről, a saját munkátokról, eredményeitekről, szórakozási lehetőségeitekről beszélgettek. A borítékra a szerkesztőségünk címe mellé, (Kecskemét, Kossuth tér 1.) Írjátok rá: Ifjúság Könyvek között... Már sokan megkérdezték tőlem, hogy az általános iskolai tanulmányaim befejezése után néhány hónap múlva otthagyva a pékséget, miért (Tóth Sándor felvétele) éppen könyvelárusítónak jelentkeztem? A kérdezők szerint ugyanis ez a kettő semmiképpen sem egyeztethető össze. Ez így igaz. De ennek ellenére semmi furcsát sem találok abban, hogy valaki 16 éves korában pályát változtat. Itt, a kecskeméti Katona József könyvesboltban megszerettem ezt a munkát. Nagyon sok emberrel találkozom naponta, kedvemre olvashatok... Igaz a mondás: aki egyszer megszerette az olvasást, annak mindig a könyv lesz a legjobb barátja. Persze még sokat kell tanulnom, ősszel gimnáziumba Iratkozom, s miután levelező hallgatóként leérettségizem, a szakmunkástanuló intézetben két évig bibliográfiát, könyvtárismeretet tanulok. Ez nagyon érdekel engem. Már alig várom, hogy a leckekönyvemre írhassam: Bo- zorádi Matild, könyvelárusító, a szakmunkástanuló intézet első éves tanulója. Négy esztendő ÍZ özeledik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VHI. kongresszusa, amely összegezi a fiatalok szocialista építőmunkájának eredményeit, tapasztalatait, s beszámol a mozgalom négyéves politikai, gazdasági, kulturális fejlődéséről, a VII. kongresszus határozatainak teljesítéséről, s meghatározza a továbbfejlődés feladatait. A KISZ-esek lelkes alkotómunkával, politikai tevékenységgel készülnek a magyar ifjúság nagy és jelentős eseményére. A VIII. kongresszus előkészítésében a Bács-Kiskun megyében élő fiatalok is kiveszik részüket Az alapszervezetek, csúcsvezetőségek és bizottságok szorgos munkájában a párt politikájának következetes, céltudatos végrehajtása tükröződik. A hátralevő Időben az alapszervezetek fokozzák a politikai aktivitásukat. A gazdasági építőmunkában is még jobb eredményt szeretnének elérni; a kongresszus tiszteletére szocialista munkaversenyeket kezdeményeznek. Egyre több ifjúsági szocialista brigád alakul a megyében, s a fiatalok következetesen betartják a mozgalom hármas jelszavát: szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. A jövőben arra kell törekedni, hogy az alapszervezetek fokozzák a demokratizmust. Munkájuk során igényeljék a párttag KISZ-esek segítségét, közreműködését. Az ifjúmunkások, a szakma kiváló ifjú mesterei legyenek a termelés élenjárói. 111 inden fiatal munkájá- ra, lelkesedésére, aktivitására szükség van, hogy minél jobb, gazdagabb eredményekről adhasson számot majd a KISZ Központi Bizottságának VIII. kongresszusa. T. L. ifjúmunkások parlamenti A diákparlament már nem új dolog, a középiskolás, vagy szakmunkás- tanulók parlamentáris találkozása a nevelőkkel, társadalmi vezetőkkel számos eredményt hozott. Izgalmas kezdeményezésnek számít azonban az ifjúmunkások bevonásával rendezett hasonló eszmecsere. A LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyárának párt- és KISZ-szervezetei az elsők között vállalkoztak egy Ilyen fórum életrehívásá- ra. A közelmúltban a délelőtti műszak befejezése után gyülekeztek a fiatalok az új szociális épület ebédlőjében. Néhányuk- nak ideje sem maradt átöltözni a műhelyből jövet, s munkaruhában foglalt helyet a hosszú asztal mellett. Nem is a külsőségek voltak a fontosak, ennek senki sem tulajdonított különösebb jelentőséget, hiszen a diplomáciai fogadásoktól eltérően itt az volt a fontos, hogy őszintén, akár egymással vitatkozva, felidéződjenek azok a dolgok, amelyek foglalkoztatják a gyár több száz fiatalját. Azt mindenki tudja, ha valamelyik üzemben a gazdasági vezetés mellékesnek tekinti, hogy a dolgozók éljenek a beleszólási jogukkal, az öltözőkben, folyosókon feltétlenül elhangzanak a vélt, vagy valódi sérelmek azon frissiben. Ám ritkán akad akkor olyan ember, aki éppen nagyobb áttekintőképessége révén választ tudna adni. A sebek pedig orvosolatlanul elmérgesedhetnek. A többi között ezért volt annvira fontos a fürdőkádgyárban lezajlott esemény, amikor a fiatalok nyíltan elmondták — egymást is kontrollálva — a véleményüket. A szakmunkás- tanulóktól kezdve, a betanított, segéd- és szakmunkásokon át a műszakiakig minden rétegből megjelentek néhányan, akik egyúttal a különböző életkori csoportokat is képviselték. Elsőnek azzal hozakodtak elő a KISZ-isták, hogy a taggyűlésekre nem engedik el őket a munkából. A megbeszéléseket kétségtelenül a műszakok után célszerűbb megtartani, de a háromműszakos termelés miatt valaki mindig dolgozik. (A vita nyomán kompromisszum született: az éppen nélkülözhető fiataloknak munkaidő alatt is lehetővé teszik a részvételt.) Mások azt kérték, hogy a vállalat hathatósabban segítse a lakásépítési akciókat. (A gyár kölcsönöket várhatóan csak 1973-tól kezdődően, az üzem gazdasági stabilitásának bekövetkezése után tud adni. Szállítójárművekkel, bontási anyagokkal viszont addig is támogatást nyújt.) A szakmunkástanulók azzal hallattak magukról, hogy ugyancsak részt szeretnének venni a sportrendezvényeken. (Ennek nincs akadálya, a gyár jövőre saját röplabdapályát is épít.) Szükség lenne egy önálló klubhelyiségre. (Az idén meglesz — hangzott a válasz.) Elhangzott olyan vélemény, hogy a fiatal műszakiak a hathónapos gyakornoki időben nem kapnak a felkészültségüknek megfelelő munkát Többek nevében olyan javaslat is a jegyzőkönyvbe került, hogy a zománcozás a hagyományoknak megfelelően ismét szakmunkának minősüljön A kéréseket, a javaslatok jogosságát munkájukkal támasztják alá a ZIM fiataljai. A szocialista brigádok tagságának például a fele 24 éven aluli. A korosodó tapasztalt szakik is elismerik — ha éppen túltették magukat esetleges elfogult hangulatukon —, hogy a legtöbb ifjúmunkásban méltó partnert találnak, Hs'isi! F>-n«e A Villamosszigetclő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyárának mind a 6 ifjúsági szocialista brigádja az év elején mun- kaverseny-vállalásokat Wt. A7 elektroműszerész műhely ifjúmunkásai elhatá(Opausz..., .... rozták, hogy a KISZ Központi Bizottsága VIII. kongresszusa tis’teletére az eddigieknél is jobban, eredményesebben dolgoznak, s ahol csak szükség van rájuk, társadalmi munkát vállalnak.
