Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-27 / 73. szám

U)7l. március 27, ssombát 8. oldat :ínházi világnap Ma, szombaton este a 'kecskeméti színházban az előadás előtt Falvay Klára lép a függöny elé, hogy el­mondja Pablo Neruda szó­zatát. Az idén — az UNES­CO megbízásából — a je­les dél-amerikai költő kö­szönti az ősi művészet, Thalia és Melpomené hí­veit, barátait, a színházak dolgozóit. Március 27-én immár évek óta mindenütt ilyen rövid prológus, ün­nepség előzi meg az éppen műsoron szereplő komédia, dráma bemutatását. Le­gyen a színház — hangoz­tatja Neruda — a béké­nek és a nemzetek köl­csönös megértésének az eszköze, kerüljenek köze­lebb egymáshoz az embe­rek. Amikor Katona József, és Kelemen László városá­ban köszöntjük a színház művészeit, amikor sikeres bemutatókat, nagyszerű alakításokat kívánunk: művelődéspolitikánknak megfelelően cselekszünk. A haladó gondolatok kép­viselői mindig a színház pártján álltak, tudván tud­ták, hogy a „Jól rendezett Játék-Színek a Nemzetnek tanító oskolái”. Mert a legjobb írók, művészek is csak a kö­zönség buzdító együttmű­ködésével szikr áztathatják fel a nagy gondolatokat, indíthatnak meg felszaba­dító, tisztító érzésfolyama­tokat: mert a színházmű­vészet is hatásában kap értelmet. H. N. A fogyasztási szövetkezetek negyedszázados jubileuma (Folytatás az 1. oldalról) a különféle termelési ága­kat támogatta szaktaná­csaival és biztosította a tagszövetkezetek működésé­nek folyamatosságát. 1947- ben megalakult az orszá­gos egységes szövetkezeti központ, a MOSZK, majd 1949-ben új központi szerv született, a SZÖVOSZ, élet. rehívásával lezárult a szö­vetkezeti mozgalom úgy­nevezett hőskorszaka. Molnár Frigyes hangsú­lyozta, hogy — különösen az utóbbi esztendőkben — nagy fellendülés követke­zett be a mozgalomban; az új gazdasági mechanizmus demokratikusabb alapokra helyezte a szövetkezetek működését, a legteljesebb önkormányzatot, az önál­ló vállalatszerű tevékeny­séget biztosította számuk­ra. A ma már egyenesvo­nalú fejlődésnek az MSZMP marxista—leninis­ta politikája, a korszerű szövetkezetpolitikai elvek szabják a helyes irányt. Az ünnepi tanácsülésen felszólalt Nyers Rezső is, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának szívélyes jó kívánságait tolmácsolta az ünnepi ülés résztvevőinek, általuk a szövetkezők szé­les táborának. Méltatta a fogyasztási szövetkezetek­nek a szocialista építő mun­kában betöltött szerepét, s azokat az elévülhetetlen érdemeket, amelyeket a mozgalom úttörői és élen­járói az ország fejlődésé­ben, ezenbelül a hazai szövetkezeti mozgalom fej­lesztésében szereztek. Be­szélt arról is, hogy ma tisztázottabbak a szövet­kezeti kérdések, mint ré­gebben voltak. Szétoszló- ban vannak a szövetkeze­tekhez fűződő utópisztikus elképzelések, ma a szövet­kezet kollektív szocialista vállalkozás, a szocializmus építésében részt véve fej­ti ki tevékenységét a ke­reskedelemben, a mezőgaz­daságban, a szolgáltatás­ban, az iparban egyaránt. A mozgalom milliók szük­ségleteit elégíti ki. A szö­vetkezet a szocialista de­mokrácia megvalósításának egyik eszköze. Ebből kö­vetkezik, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom, a munkásosztály érdekeinek is megfelel. A továbbiakban arról szólt: ez a mozgalom te­szi igazán nyilvánvalóvá, hogy a parasztság nem ma­radi, haladó törekvéseihez csupán szövetségesekre van szüksége. Hazánkban a munkás—paraszt összefo­gásnak is szerve a szövet­kezet, de ugyanúgy a munkás, paraszt és értel­miség összefogásáé is. A jubileum alkalmából emlékplakettet nyújtottak át Nyers Rezsőnek, aki maga is részt vett és vesz a szövetkezeti mozgalom építésében, régebben mint a SZÖVOSZ elnökhelyette­se, majd elnöke, jelenleg Baján befejezték a tanácstagi jelölő gyűléseket ' Baja 77 városi tanács- lagi választókerülete kö­zül tegnap az utolsónak maradt körzetben is meg­tartották a jelölő gyűlést. A választókerületi dönté­sek összegezéséről ezúttal csupán ennyit: mintegy hatezer választó akaratá­nak megfelelően, a 77 ta­nácstagi helyre — a nyolc kettős jelöléssel együtt — nyolcvanöt rátermett és tettrekész, közmegbecsü­lésnek örvendő személyt vettek fel a jelöltek listá­jára. Jóval több mondanivalót kínáltak viszont a gyűlé­sek tapasztalatai. Ezekről 6zólva pedig esetenként az fegész megyére is általáno­sítható tapasztalatokról edhatunk számot. Legelsőként érdemel említést az a kedvező lég­kör, vagy méginkább: igen jó közérzet, mely a bajai tanácstagi jelölő gyűlések egyik fő jellemzője volt. Bizonyosra vehető, hogy ebben a jó közhangulat­ban feltétlenül szerepet játszanak a Miniszterta­nácsnak a közelmúltban az országos településhálózat fejlesztésére hozott irány­elvei. Ismeretes, hogy a korszerű településhálózat kialakítása és a területi munkamegosztás érdeké­ben a települések hierar­chikus rendjét meghatáro­zó koncepció a részleges felsőfokú központ rangjá­ra szervezendő városok so­rában említi Baját is. Ez pedig méltán töltheti el örömmel és büszkeséggel a nagy múltú Sugovica- parti várost és minden egyes lakosát. Érdekes — vagy a köz­élet dolgaiban való jár- tesaágunk eredményeként tfj > természetes? —, Jvogy a bajai jelölő a ülé­seken felvetődött több száz közérdekű észrevétel, ja­vaslat egyikét sem csupán igénybejelentéssel kezdte az elmondó ja. Bajaszent- istvánon például a többi között elhangzott: kultúr­ház, vagy méginkább la­kodalmas terem kellene. Tudjuk azonban, hogy a tanácsnak nincs annyi pén­ze, ezért hozzájárulunk, segítünk. Vagy: járda kel­lene, adjon hozzá a tanács cementlapokat, a többit mi elintézzük... Fóntos köz- intézmény számára kell ennek vagy amannak az öreg épületnek a helye? Bízzák ránk, nekiállunk húszan-huszonöten és el­bontjuk társadalmi mun­kában! ... A város, a lakóhely dol­gaiban való jártasság, igaz gazdai szemlélet feltétle­nül számos újabb siker záloga nemcsak Baján, hanem a megye valameny- nyi településén. S ami ennek külön biz­tosítékát is jelenti: me- gintcsak az a jó légkör, fe­lelősségérzettel teli sajátos izgalom, amely a tanácsta­gi jelöléseket jellemezte. Mert szinte kivétel nélkül mindenütt nagyon gondo­san mérlegelte a lakosság: kit indít a körzet tanács­tagjelöltjeként. Akadtak a bajai jelölő gyűléseken meglehetősen nehéz „helyzetek” is. Az 53. számú választókerület­ben például Fekete Lajos, a városgazdálkodási válla­lat műszaki vezetője és Mészáros Gyula, a vízügyi igazgatóság villamossági műszerésze személyében két rokonszenves, igen rá­termett, jó képességű jelöl­tet állítottak csaknem egy­forma szavazati aránnyal. Nem véletlenül hangzott el $ jelölő gyűlé* után; 4® kár, hogy csak egy tanács­tagot választhat a körzet! A két jelölt bármelyike javára billen is az ered­mény a választások nap­ján, egy dolog bizonyosra vehető: nem marad tenni­való nélkül a ma még „ri­vális” sem, hiszen feladat, ha nem is tanácstagként, valamennyiüknek és mind­annyiunknak bőségesen jut pedig mint az OFT tagja. Emlékplakettet juttatnak el Fehér Lajoshoz, a Politikai Bizottság tagjához, a kor­mány elnökhelyetteséhez is, aki szintén részt vett és vesz a szövetkezeti moz­galom irányításában, jelen­leg mint a MSZMP KB szövetkezetpolitikai munka- közösségének vezetője. A negyedszázados jubi­leum és hazánk felszaba­dulásának közelgő évfordu. lója alkalmából 94-en kap­ták meg a kiváló szövetke­zeti munkáért kitüntető jelvényt, amelyből néhá­nyat a helyszínen nyújtott át dr. Molnár Frigyes. Kitüntetések A fogyasztási szövetkeze­tek tömeges megalakulásá­nak és a mozgalom orszá­gos jellegűvé válásának 25. évfordulója alkalmából a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa kitüntetéseket ado­mányozott a szocialista fo­gyasztási szövetkezetek út­törő harcosainak és legjobb munkásainak. A kitünteté­seket pénteken a Parlament Vadásztermében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke nyújtotta át. Az ün­nepségen jelen volt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese és dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke. Az évforduló alkalmából, eredményes munkásságuk elismeréséül, öten a Mun­kaérdemrend arany foko­zatában részesültek. A Munkaérdemrend ezüst fokozata kitüntetést tizen­hat szövetkezeti dolgozónak adományozta. Közöttük Sí­pos Sándornak, a Bácsbo- kodi Takarékszövetkezet ügyvezetőiének. A Munka- érdemrend bronz fokozata kitüntetést harmincnégyen kanták. Közöttük Bercsényi József, a Bscs-Kiskun me­gyei MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárság vezetőie, Sziráki Lajos, a Bács-Kiskun megyei MÉK raktárosa. A kitüntetések átadása­kor Losonczi pál mondott beszédet. (MTI) Megkezdte munkáját az ED ŐSZ XLIII. kongresszusa Pénteken a Gorkij fa­sori székház dísztermében megkezdte munkáját az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének XLIII. kongresszusa, amelyen 180 ezer dolgozó képviseleté­ben 310 küldött vesz részt. A tanácskozáson megjelent Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, dr. Di- mény Imre mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter, Virizlay Gyula, a SZOT titkára, Gyenes András . külügyminiszter- helyettes, dr. Lenért La­jos, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­tes és Ibrahim Dakhar, a Szakszervezeti Világszö­vetség élelmezési, dohány- és vendéglátóipari dolgo­zók nemzetközi szövetsé­gének titkára. Dr. Dabrónaki Gyula elnöki megnyitója után Kökény István, az ÉDOSZ titkára, a szakszervezet! választások vitáiban el­hangzott észrevételekre, ajánlásokra épülő, szóbeli beszámolóval egészítette ki a központi vezetőség írásos jelentését. A központi ve­zetőség megállapította, hogy az élelmezésipar az elmúlt öt évben csaknem egyharmadával növelte a termelést. Az élelmiszer- gazdaság exportja ma már a teljes népgazdasági ki­vitel egynegyedét teszi ki. A negyedik ötéves terv a nemzeti jövedelem növe­kedésével összhangban az élelmiszerek és élvezeti cikkek fogyasztásának 28—30 százalékos növeke­désével számol. A tervidő­szakban csökkentik az élel­miszer-szállítás idényszerű­ségét és fokozzák az állati fehérjét és vitaminokat tartalmazó termékek gyár­tását. (MTI) A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének kongresszusa Péntek reggel, a SZOT központi iskolájában mint­egy 250 küldött részvételé­vel összeült a Közlekedési és Szállítási Dől "ozók Szakszervezetének XXVIII. kongresszusa. A tanácsko­záson megjelent Németh Károly, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Földvári Ala­dár, a SZOT elnöke, dr. Csanádi György, közleke­dés- és postaügyi minisz­ter és Debkuma Ganguli, az SZVSZ szállítási, kikö­tői és halászati dolgozók szakszervezetei nemzetkö­zi szövetségének főtitkára. Az elnökség és a mun­kabizottságok megválasz­tása után Tóth István, a szakszervezet főtitkára szóbeli beszámolóval egé­szítette ki a központi ve­zetőség írásos jelentését. Egyebek között hangsú­lyozta, hogy miután a köz­lekedéspolitikai koncepció megvalósításából az autó­közlekedés dolgozóira há­rul a legnagyobb feladat, a közúti autófuvarozás fej­lesztésére kell összponto­sítani a rendelkezésre álló anyagi erőket. Halasztha­tatlan a közlekedés erőtel­jesebb műszaki fejleszté­se. már a krónikus lét­számhiány miatt is. Ennek enyhítésére, s a közlekedés dolgozóinak megbecsülése érdekében a központi ve­zetőség szorgalmazza: is­merjék el szakmának a gépkocsivezetést és a gép- járművezetőket sorolják a munkáskategóriába. Ugyancsak javasolta a be­számoló, hogy néhány egészségre ártalmas mun­kakörben — autóbuszveze­tő, villamosvezető, dokk­munkás — engedélyezzék a korkedvezményes nyug­ellátást. (MTI) ■*sua%«i A Nagovicin család rubeljei A mi gyárunk, a termelés méreteit tekintve, a közepes vállalatokhoz tartozik. Az öt­éves terv feladatait határidő előtt teljesítettük, a termelés mennyiségét öt év alatt több mint 30 százalékkal növeltük. A gyár minden terméke (vá­lasztékában több mint 60 kü­lönféle vegyi termék van) meg­felel a korszerű szabványok követelményeinek. Fokozódott a termelési alapok kihasználá­sának hatékonysága, s így a vállalat jelenleg 41,1 százalék­kal nagyobb nyereséget köny­velhet el, mint öt évvel eze’őtt. Mit nyert ebből az állam és mit nyertek a gyár dolgozói? * * * A családfő Vlagyimir Nagovicin főműszerész, a felesége ugyancsak a gyár­ban dolgozik. Az év folyamán a NaCTo- vicin család (négy tagból áll) különböző szükségle­tekre 3942 rubelt fordí­tott. Tavaly ebből az ösz- szegből 1712 rubelt hasz­náltak fel étkezésre, 1175 rubelt bútor, ruha, külön­féle háztartási eszközök vásárlására, 316 rubelt 1akb'í’Ts ás villanvra, jfáz- r§ *tb,, 184 rubeiáu újw­got, folyóiratot, könyvet, színház- és mozijegyet vá­sároltak. A fennmaradó összeget üdülésre, utazásra fordították nyári szabadsá­gok idején. Ezek után nézzük a csa­lád jövedelmét. A házas­pár évi fizetése 4411 rubel volt. Kiváló munkáiukért, prémium formájában to­vábbi 284 rubelt kaptak. Összes, keresetük tehát 4695 rubel volt. Ez lénye­gesen több, mint ameny- nyit öt évvel ezelőtt ke­restek. Az eltelt idő alatt gyárunkban a munkások keresete átlag 27 százalék­kal növekedett. A munkabér mellett azonban — mint minden más dolgozó —, a Nago­vicin házaspár szintén él­vezi a társadalmi fogyasz­tási alapok jótékony hatá­sát. Milyen többletet je­lent ez a házaspár költség- vetésében? A múlt esztendőben csu­pán enn-k az egy munkát- cgclidnak ingyenes étkes­tetésére 470 rubelt fordí­tottunk, az állam 382 ru­belt fizetett a Nagovicin házaspár kislányának óvo­dai nevelésére, 94 rubelt fiúgyermekük tanulására; a házaspár csupán negyed­részét fizette meg annak az összegnek, amibe az üdü­lői beutalás és az úttörő­tábor került, s az állam további 291 rubelt költött a család tagjainak egész­ségügyi ellátására. A csa­lád összes jövedelme tehát a társadalmi fogyasztási alapokból élvezett . kedvez­mények beszámításával 1319 rubellal növekedett és 6014 rubelre rúgott, így él egy átlagos munkás családja Permben. Kiszámítottuk, hogy a legutóbbi ötéves tervidő­szakban csupán az ingye­nes étkeztetésre, munka­ruhára és tejtermékre a vállalat évi átlagban 435 ezer rubelt költött. A gyár állandóan se­gíti a dolgozókat tovább­képzésükben, szakképzett­ségük fokozásában. Erre a célra 69 ezer rubelt for­dított, ebből 19 800 rubel­ra rúgott a továbbtanuló munkásoknak és szakem­bereknek kifizetett ösztön­díjak összege. Egymillió-kilencszázki- lencvenhárom rubelba ke­rült a bölcsődék és óvo­dák fenntartására a válla­lati dolgozók gyermekei számára. Ebből az ösz- szegből csupán 476 ezer rubel — 23,9 százalék — származott a dolgozók, a szülők befizetéseiből. Az összeg többi részét az ál­lami költségvetésből és a gyár eszközsiből fedeztük. * * * A szovjet emberek tudják, bogy jólétük további emelke­dése átlói függ, hogyan dolgoz­nak, milyen eredményeket őr­nek el a termelésben. Ebből ered a dolgozók aktivitása, az, hogy sok esetben maguk kez­deményezik a technikai újítá­sokat, honosítanak meg új technológiai módszereket. Amikor arról beszélünk, hogy milyen nagy jelentősége van a gazdasági reformnak, milyen kedvező a hatása, akkor nem csuoán azokra az anyagi elő­nyökre gondolunk, amelyeket magával hozott, hanem arra a hatalmas erkölcsi hatásra is, amelyet a gazdaságirányítás Üj módszerei a munkásokra gya­koroltak, aU k érzik személye« felelősségüket a néni vagyoa ésszerű felhasználásáért. V. Esukov a. permi Se. Ordzsonyikidse Vegyészeti Gyár igazgatója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents