Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám

4. oldal 1971. március 23, kedd r Nagyüzem a keltetőben Január óta tart a nagyüzem a duna- vecsei keltetőtele­pen. Február végéig 120 ezer naposcsibe bújt ki a tojásból. A múlt hónap vé­gén megkezdődött a libakeltetés és je­lenleg 15 ezer liba­tojást melengetnek a „gépanyák”. Eb­ben az évben 500 ezer csibét és több mint 200 ezer ka­csát ad a telep az ÁFÉSZ-eknek. Bal oldali képünkön Kerti Györgyné li­batojásokat rak a keltetőgépbe, a jobb oldalin pedig Péter Mihályné és Pollák Mária csomagolják az útrakedő napos­csibéket. (Tóth Sándor felv.) II. Két brigád vállalásai Hét üzemrészben összesen 17 szocialista brigád — több mint 300 taggal. A mozgalom elsősorban a törzs­gárdához tartozókra terjed ki; íőleg ők vannak olyan helyzetben, hogy vállalásaiknak eleget is tegyenek. Különösebb múltja a mozgalomnak ninc$, a brigádok nagyobb többsége első ízben 4—5 éve nyerte el a szo­cialista címet. Összesen két brigád van — a szövődé­ben a Vöröskereszt és a szövő-előkészítőben a Vörös Október nevű — amely nyolc év óta folyamatosan büszkélkedhetik a szocialista címmel. A hármas jelszó középső tagja: szocialista módon tanulni. Tehát: művelődni, ismeretet szerezni, szem­léletet tágítani. Mi az a „plusz”, amire a brigádmoz­galom módot ad? 3z a réginek számító szövődéi brigád az egyik, amely vizsgá­lódásom látókörén .belülre ke­rül. Bisztriczlki Mihályné brigádvezetőt kérdezgetem a kulturális vállalásokról és teljesítésekről. — Amikor megalakultunk, hatan voltunk — mond­ja — Most vagyunk tizennyolcán. Négyen-ötan va­gyunk idősebbek, a többiek fiatalabbak. Tavaly közösen és teljes létszámmal utaztunk el Szegedre, megtekinteni a szabadtéri játékok egyik elő­adását. Ugyanott múzeumlátogatáson vettek részt. Jól érezték magukat. Aztán volt szellemi vetélkedő. A brigádból ketten vettek részt, mindketten eljutot­tak az országos döntőig. A szakmai vetélkedőn hár­man vettek részt, ezek országos helyezést értek el a győri döntőn. Volt ezenkívül 4—5 közös mozilátogatá- suk. Viszonylag az idei vállalásuk is szerény, de több­nyire teljesíthetőnek látszik. Jelenleg több mint fele­részben tagjai az üzemi könyvtárnak. Vállalták, hogy valamennyien rövid időn belül beiratkoznak. Sze­retnének könyvankótot is tartani, oly módon, hogy meghívnák egyik kedvenc szerzőjüket. Ennek lebonyo­lításáról azonban még elképzelésük sincs. Jobban kör­vonalazott viszont az augusztus 20-ra tervezett pozso­nyi kirándulás, amelyet a bajai Vöröskereszttel — mint névadóval — íközösen szerveznek. * Vöröskereszt. A kivarró részleg Ságvári menOK.EHdre nevű tizenöt tagú bri­gádja harmad ízben váromá­nyosa a szocialista címnek. A brigádban dolgozó lá­nyok fele az elmúlt pár év alatt ment férjhez, s mind­egyiküknek lagziján ott volt a brigád többi tagja is. Kurusdty Pálné brigádvezető kivételével valameny- nyien bejárók — Garáról, Hercegszántóról, Katymár- ról, Dávödről. Vállalásaik szűkre szabott voltát ez a körülmény magyarázza. Tavaly négyen vettek részt az üzemi vetélkedőn, de továbbjutniuk nem sikerült. Bácsal­másra terveztek kirándulást — nem jutottak el, mindig közbe jött valami. Tagja lenni az üzemi könyvtárnak — az ő vállalá­saikban is ez szerepel első helyen. Sokat olvasnak, a helyi bizományos legszorgalmasabb vevői közé tar­toznak. Szeretnének egyszer alaposain körülnézni a bajai múzeumban, s együtt eljárni a moziba. A ta­vasszal megrendezésre kerülő üzemi szavalóversenyen a brigádból öt kislány indul. (A becéző .kicsinyítés” nem ok nélküli: a brigád átlagos életkora nem éri el a 18 évet.) Ezenkívül látogatást terveznek a Ganz Villamo'Sigi Művek bajai üzemébe, annak ürügyén, hogy ott is dolgozik egy Ságvári szocialista brigád. ... A brigád tagjai két éven át az üzem ipari tanulói voltak. Azok közé tartoznak, akiktől leginkább várha­tó. hogy „meggyökeresednek” a Finomposztóban, da­cára annak, hogy ingázók. Ám helytelen volna ve­lük szemben maximális követelményekkel fellépni. Férjhez mennek, gyermekük születik, s ettől kezdve már egy mozilátogatás is áldozatot jelent, s ha a mű­veltségi színvonaluk emelése végett ennél többet akar­nak tenni, az csak a körülményekkel való szembesze­gülés árán történhet. Jól példázza ezt Ormodi Bélá­nénak, a kivarró művezetőjének, egyszemélyben a szakszervezeti kultúrfelelősnek az esete, aki nyolc éve dolgozik a gyárban, s két középiskolai végzettséggel rendelkezik: közgazdaságival és ruhaiparival. Elkezdte az esti egyetemet, de második terhessége miatt, két év után abba kellett hagynia. Pár éves szünet után ké­relmet adott be, hogy elvégezhesse, de választ sem kapott. Még ilyen akaraterő birtokában sem mindig csak az igyekvésen múlik... Brigádnaplók. Öröm kézbe venni mind­egyiket; szépek, ízlésesek, gondosan vezetettek, a bri­gád életének minden kis és nagyobb eseménye helyet leap bennük. Legtöbbször fényképpel illusztrálva. Nyil­ván összefügg ez azzal is, hogy maga a textilszakma esztétikai érzéket kíván, de legalábbis alkalmat nyújt annak kifejlesztésére. Saját gyönyörködésükre csinál­ják, mintegy a napi munka „meghosszabbításáként”, s a maga módján ez is összetartó erő. (Folytatjuk) Hatvani Dániel Kécskei Kiskönyv Tetszetős füzetet jelente­tett meg a napokban a Hazafias Népfront Tisza- kécskei Községi Bizottsága. A Kécskei Kiskönyv — amelyből a jelenlegi már a második szám — egyebek közt beszámol a harmadik ötéves terv községfejlesz­tési eredményeiről, ismer­teti a jelenlegi tervciklus főbb célkitűzéseit, fejlesz­tési programját. Míg az említett két témát a ta­nácselnök és a népfront­elnök körvonalazta; az ipar, a mezőgazdaság és a ke­reskedelem fejlődését, a jö­vőt illető elképzeléseket is a szakterületek egy-egy helybeli ismerője fogal­mazta meg. A könyvecske második részében a tisza­kécskei munkás, a nő, az idős és a fiatal ember vall életéről, gondjairól, szán­dékairól. Szavaikból meg­hatóan csendül ki az egész­séges, a tettekre serkentő lokálpatriotizmus. Az előszóban a népfront­bizottság hangsúlyozza, hogy a füzet kiadásával egyik szándékuk volt: is­mertetni, hogy milyen tö­rekvések, elgondolások je­gyében teszik meg jelölé­seiket a közelgő választá­sokra. Ügy véljük, kiadvá­nyuk ennek a célnak meg­felel, s egyszersmind hasz­nos segédeszköz, érdekes olvasmány mindazoknak, akiknek Tiszakécske sorsa, jövője a szívügyük. J. T. Befejeződtek az általános iskolai szaktárgyi versenyek Március 15. és 18. között rendezték meg az általános iskolai tanulók megyei szaktárgyi versenyeit, A kiskunhalasi és kecskeméti tanintézetekben rendezett szaktárgyi döntőkön a vá­rosi és járási versenyek első három helyezettje, összesen mintegy kétszázötven út­törő vett részt. A gyerekek igen alapos, elmélyült tudásról adtak tanúbizonyságot, és így a verseny színvonala is ma­gas volt. Magyar nyelvből Kalocsa, történelemből Ba­ja, az orosz nyelv ismereté­ből Kiskunfélegyháza és Kecskemét, élővilágból pe­dig Kiskunhalas városok iskoláinak tanulói bizo­nyultak a legfelkészülteb­beknek. Földrajzból és fizi­kából viszont a kisebb köz­ségek szerezték meg a he­lyezéseket; £ két tárgyból foktői, illetve császártöltesi diák lett az első. A szaktárgyi versenyek következő fordulójában, áp­rilis nyolcadikán a Kiskun­félegyházi József Attila Ál­talános Iskolában számo­lásból és versmondásból az alsótagozatos, negyedikés kisdobos pajtások mérik össze a tudásukat. Homokhátsági gongok egy ankét tükrében Nem könnyű egy gazdag vita anyagát, tapasztalatait összefoglalni. Nincs mód arra, hogy a napokban a homokhátsági — területi szövetséggel közösen tar­tott ankétünk valamennyi hozzászólását részletesen is­mertessük. A tanácskozá­son az 1971-től életbelépő gazdasági szabályozókat vi­tattuk meg. Próbáltuk ele­mezni, milyen hatással lesznek az anyagi ösztön­zők a mezőgazdasági szö­vetkezetek gazdálkodására. Ismeretes, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tavaly júliusi ülésén határozta meg a negyedik ötéws terv irányelveit és foglal­kozott a gazdasági szabá­lyozók 1971-től ajánlatos módosításával is. Eszerint a változásoknak elő kell se­gíteniük a gazdasági ösz­tönzők hatékonyabb érvé­nyesülését. Kedvezőtlen adottságok Legtöbb gonddal a ho­mokhátsági termelőszövet­kezetek küzdenek mivel na­gyobb részük kedvezőtlen adottságokkal gazdálkodik. Ezért is határoztuk el, hogy a gazdálkodási szabályo­zókkal kapcsolatos vitát ezeknek a bevonásával ren­dezzük meg. Az idén eb­ben a körzetben 66 terme­lőszövetkezet kap árkiegé­szítést. A megkülönbözte­tett támogatás alapformája ugyanis továbbra is ez ma­rad. Árkiegészítésben azok a mezőgazdasági üzemek részesülhetnek, amelyek­ben a termőhely minősé­gét jelző kataszteri átlagos tiszta jövedelem nem na­gyobb 8 aranykoronánál.' Az árkiegészítés számítási alapja a mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó bevétel, mértéke pedig a termőhely adott­ságai szerint differenciáló­dik. A körzetre jellemző, hogy mintegy 40 ezer hold terület 2 aranykoronán alu­li tiszta jövedelemmel sze­repel, 70 ezer holdon pe­dig négyen alul van az aranykoronában megállapí­tott tiszta jövedelem. A körzetben a szövetkezeti ta­gok jövedelme mintegy 20 százalékkal alacsonyabb, mint a megye többi terü­letein működő közös gaz­daságokban. Veszteség és szanálás Az elmúlt évben kilenc termelőszövetkezet zárt veszteséggel, melynek ösz- szege meghaladja a 30 mil­lió forintot. A szanálási bi­zottságok segítőkész mun­kájának elismerése mellett, a tanácskozásokon a gon­dokról is sok szó esett. A kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet fő­könyvelője, Lizák Lászlóné a vezetőség nevében aggo­dalmát fejezte ki a vesz­teségre kapott szanálási hi­tel visszafizetésének akadá­lyai miatt. Nyolcmillió fo­rintot kellene visszafizetni 1972-től, négy év alatt. A vezetőség nem tartja reá­lisnak a feltételeket. Ha­sonló a véleménye a má­sik szanálás alá vont ter­melőszövetkezet, a gátéri Aranykalász vezetőségének is, amelynek elnöke Körösi László ismertette gondjaikat A szanálásról azért szük­séges részletesen szólni, mert a tavalyelőtti veszte­séges termelőszövetkezetek jelentős része az elmúlt évben is gondokkal küsz­ködött és nem tudta meg­teremteni a gazdálkodás egyensúlyát. A szanálási el­járás során, a visszafizeté­si feltételek megállapítá­sánál nem mindig vették figyelembe a reális lehető­ségeket. Ezért egyes szö­vetkezetek helyzete, nem javult, sőt tovább romlott. A szanálásokkal kapcso­latban az . is felmerült a vitában, hogy helyes len­ne az eljárásokat gyorsab­ban lefolytatni, mert a március 31-i határidő egyúttal azt is jelenti, hogy az esztendőből három hónap bizonytalansággal te­lik el. Emelkedő árak Sok bosszúságot okoz — hangoztatták a tanácsko­záson — hogy a mezőgaz­daságba kerülő, a terme­lést szolgáló ipari termékek ára egyre emelkedik. Szá­mos alkatrész, berendezés a szabad-árkategóriába tar­tozik. Ez rosszul érinti a gazdaságokat, mert a ter­veikben szereplő költsége­ket számottevően emeli. Közismert, hogy a terme­lőszövetkezetek gépparkja elavult, pótlására kevés le­hetőség van. Az ipari be­rendezések árának állandó emelkedése miatt sok ter­melőszövetkezet nem képes korszerűsíteni a termelési technikát. A vitában sok sző esett a szakszövetkezeteket érin­tő különböző intézkedések­ről. A tagok általában örömmel fogadták a nyug­díjjogosultsággal kapcsola­tos rendelkezést. Az idén először a szakszövetkeze­tek is kapnak árkiegészí­tést a közösből származó áruk értékesítése után. Megemlítették a gondokat is. A körzetben még mint­egy 100 ezer holdon tag­sági művelés alatt áll a te­rület. A szakszövetkezeti gazdák elöregedése az utóbbi években szélesebb körben érezteti hatását, a fiatalok pedig általában otthagyják a földet és az iparban helyezkednek el. Egyre nagyobb gond a munkaerőhiány, mind több a parlagterület. A szakszö­vetkezetekben keresik a ki­bontakozás útját. A tájékoztatás fontossága Az egyik legnagyobb ta­nulság, amelyet egyönte­tűen megállapítottak a résztvevők, hogy igen fon­tos a tájékoztatás. A ter­melőszövetkezeti vezetők ezen a tanácskozáson in­formálódtak egy egész sor új intézkedésről a bank szakembereitől. A beszél­getés során számos bizony­talanság eloszlott. Megálla- nították a hozzászólók, hogy a jó vezetőnek igen fontos feladata az eliga­zodás az egyre bonyolul­tabbá váló gazdasági ösz- szefüggésekben, kapcsola­tokban. Ennek viszont egyik feltétele, hogy az in- formációözönből mindig a leglényegesebbet tanulmá­nyozza, használja fel a gaz­dálkodás fejlesztésére. Eb­ben igen nagy segítséget kaptak eddig is a körzet termelőszövetkezetei a te­rületi szövetségtől, A jö­vőben ez utóbbiaknak még nagyobb szerepe lesz á gaz­daságok tájékoztatóbban, K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents