Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

8. oldal 1971. március 20, szombat r ■ Egy örökifjú vígjáték neme ° ke=skei5®ü ä*sa® színpadon Thomas Brandon víg já­téka’ valóban örökifjú. A századforduló táján szüle­tett és a nagy szovjet ren­dező, Sztanyiszlavszkij is rendkívül elismerően nyi­latkozott írójáról, megálla­pítván, hogy a műfaj egyik legjobb mestere. Tényleg az! Nyilván kellett a mű­vén valamicskét fiatalíta­ni, de maga az ötlet, hogy nevezetesen egy rokonszen­ves színész férfi létére női ruhába öltözzék a színpa­don, mégcsak nem is a szá­mesebeli nagynénit külföl­dön is. Nem kisebb szemé­lyiségeket találunk soraik­ban, mint Charles Laugh- tont, Heinz Rühmannt, és a My fair Lady filmválto­zatából ismert Rex Harri- sont. Állítólag ezres szériákban játsszák ma is külföldön. Nem győzünk örülni, hogy Kecskemétre is eljutott. No de tegyük félre a tréfát! A Charley nénje valóban jó vígjáték: arányosan szer­kesztett felvonások, kedves, közönség élvezte az elő­adást, hanem a színészek is szívesen vettek részt az együttesben. Hiszen nem minden fán terem olyan vígjáték, amelyikben nem­csak kacagás, hanem jó szerepek is vannak. Sas Jó­zsef Bob szerepében mér­téktartóan, ízlésesen komé- diázik, nem „játszik rá” a figurára. Talán éppen ezért csattan fel a taps minde­nütt, ahol mulatságos for­dulathoz érkezik a játék. A gördülékeny, jó tempójú elő­A fiatalok a terített asztalnál (Berta Erzsi, Abrahám István, Sas József, Kor- buly Péter és Jablonkai Mária) zad elejéről származik. Ha nagyon utánanézünk, az ókori színjátszás hajnalán már így léptek a közönség bonyodalmas cselekmény, erőltetettség nélküli, termé­szetes humor. Az átdolgo­zok némileg egyszerűsí tét­elé a férfi színészek — női j ték a történetet. Egyebek szerepekben. Igaz, hogy ak-j melleit könnyebben kimond- kor a .színészet sakkal sze- | ható, közismertebb angol xn-élytelenebb mesterség ; nevekkel helyettesítették az volt, hiszen az arcokat mo­solygó, vagy síró álarc ta­karta és a színpadi elhite- tésnek is mások voltak az eszközei. Az íróról rendkívül ké­vés magyar nyelvű forrás áll rendelkezésünkre, pe­dig nyilvánvalóan nem ezt eredetieket, amelyeknek a kiejtése még a született angolt is próbára teszi, és feldíszítették kellemes mu­zsikával. (A történelmi hű­ség kedvéért ide kell ír­ni, hogy két éven belül két átdolgozó és két. zeneszer­ző is vállalkozott az Ang­sa. egyetlen vígjátékát al- j liában játszódó történet kotta ilyen sikeresre. A j honi modernizálását,a!) Tava1^ a Városmajori ra. Ami a magyarországi pályafutást illeti, a Színpadon múlt század vé 1 gi kabaréjátékot csináltak ... . Yfa~ ; belőle előkelő szereposztás­rmkon nagy komikus, Nya- ban nfekünk jutotPt átdol_ rai Tom volt az első Jat- ^ _ Halász RudoIf tol_ szotta Rózsahegyi Kalman ^ Nádass Gábor zené_ es parades szerepe volt .. __o7ázad­Csortos Gyulának, hogy az-1 légkört sugároz tan a tavalyi nyáron Bőd- -' S s gulatnak a rogi Gyula is magara öltse megteremtése sikerült leg. a gazdag nagynéni jelme- . k|bb rendezőnek és a zét. El lehet csodálkozni rajta, hogy milyen rangos j szereplőgárdának szereplőgárda alakította a Láthatóan nemcsak a Az ezredes tüzesen udv: >1 a szép özvegynek (Jánoky Sándor és Balogh Rózsa) adás elsősorban, a kiegyen­súlyozott, ötletekben gaz­dag rendezői munka ered­ménye. Lovas Edit másik nagy erénye, hogy sikerült igazán jó szereposztást ösz­szehozni. A legkisebb sze­repekben is ízléses, hangu­latos színészi játékkal lehet találkozni. Az álnagynéni mellett természetesen később meg­jelenik a valódi is, hogy még nagyobb legyen a ka­varodás. Balogh Rózsa ro­mantikus bájjal, pompás humorérzékkel játssza a tüzes vérű donna Rita sze­repét, akiről később kide­rül, hogy nagyon is jól is­meri az olyanféle urakat, akik a kegyeiért versen­genek és akik a valódi don­na Ritának is ugyanolyan hévvel udvarolnak a pén­ze miatt, mint annak előtte az álnagynéninek. Van még a darabban to­vábbi két diák is. Ábrahám István játssza Charleyt, akinek a nagynénjét társa közreműködésével hirtelen elő kell varázsolni, hogy folt ne essék a világhírű angol társasági morálon. Rendkívül kellemes, rokon­szenves eszközökkel for­málja meg szerepét, össz- játékuk Berta Erzsivel kel­lemes perceket szerez a közönségnek. Berta Erzsi is felszabadultan, stílusosan komédiázik, otthonosan mo­zog szerepe keretei között. Valamivel halványabb a másik két ifjú szerelmes­pár játéka. Korbuly Péter eléggé elfogódott és Jab­lonkai Mária is sápadtabb játékot mutat, mint kellene szerepe szerint. A gazdag özvegy körül két éttesebb gavallér epe- kedik. Jánoky Sándor ser­kentő tablettákat fogyasz­tó, snájdig ezredes alakítá­sa igazi telitalálat. Rend­kívül mulatságos Budai László, mint al szerit,. Vik­toriánus képviselő. Kedvvel komédiázik a képmutató, 16. Singapore-ban, Saigonban, Hongkongban, Afga­nisztánban és Teheránban akcióra készen vára­koztak az Interpol emberei. A perzsa sah ebben az időben halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg az ópium- és hasiscsempészést. A szigorú intézkedés első eredményét jelezte a néhány napja az afgán— iráni határon kirobbant több órás tűzharc, melynek során iráni vám- és határőrök, valamint egy csem­pészkaraván ütközött meg egymással. A lövöldözés során hat határőr és tizennégy csempész vesztette életét. A hatóságok viszont másfél mázsa nyers ópiu­mot foglaltak le... A kábítószerpiac irányítói nyilván magúk is érezték a növekvő szállítási nehézségeket. Gondot okozott ne­kik a török partvédelem és a parti őrség megerősítése. Ennek köszönhető, hogy ugyancsak a közelmúltban az Égei-tenger zegzugos partvidékén a törökök lelőttek egy hidröplánt. A sekély parti vízbe zuhant amerikai gyártmányú, kétéltű roncsai között közel 100 kilo­gramm heroint találtak... Nőtt a csempészek koc­kázata. És rohamosan emelkedtek a kábítószerek fo­gyasztói árai is. * ;.. Milánóban a Marc érkezését követő napon semmi sem történt. A marivionei Bonta-villát és környékét húsz titkosrendőr figyelte. Ám ezen a napon csak Amporeale jelent meg a szokásos időben. Marc és Fleurot éppen a megfigyelő toronyban tartózkodtak, amikor Amporeale, hosszas séta után, kinyitotta a villa kapuját. Hóna alatt fekete aktatáskát szoronga­tott. — Hej, ha csak egy pillanatra kukkanthatnánk be­le ... — mormogta Marc, miközben látcsöve képme­ző j ben csalókán közel haladt a villa lépcsős terra- sza felé Amporeale. — Fleurot! — szólalt meg izga­tottan — látja, a fickó a márványkorlátra tette a táskát... És most meg eltűnt a házban. Fleurot is alaposan szemügyre vette a terepet. — Lehetne valamit kezdeni, de nagyon kockázatos. Ha bármit is észrevesz... — Megőrjít ez a bizonytalanság. Ha csak milli­grammnyi port tudnánk a fickó táskájából kikotor« Az ál-Donna Rita (Sas József) (Tóth Sándor felvételei) angol úrihölgy szerepében Mojzes Mária, és mulatsá­gos, egyéni ízű játékkal fő­szerezi Albert pedellus sze­repét Szentessy Zoltán. Ju­hász Tibor, a minél több pénzre áhitozó kollégiumi igazgató nyúlfarknyi szere­pében ismét -megmutatja, milyen jó ritmusérzéke, ter­mészetes humora van. Szí­vesen látnánk őt gyakrab­ban is a színpadon. Bálint Mária játéka Kellemes meg­lepetés Diana szerepében, Charley nénjének kecs­keméti feltámasztása teljes sikerrel járt. Arra figyel­mezteti a színházat, néz­zen s^ét minden esztendő­ben égy kicsit figyelmeseb­ben a fővárosi színházak házatáján. Nagyon sokan szívesen vennék a nézők közül, ha viszontláthatnák Kecskeméten is minden esztendőben a nálunk is el­játszható sikeres darabokat. Az utóbbi időben egy ki­csit’szűkösen bánt ezzel a lehetőséggel a kecskeméti műsorterv, A zenekar Németh László vezetésével lendületesen játszik. Csinády István díszletei tőrőlmetszett an­gol hangulatot árasztanak. Az első felvonás ódon dió­barnája, a kerti ünnepély zöld-türkizkék színvarázs­lata kitűnő keretet adott a játéknak. Roboz Ágnes táncai hangulatosak, Schaf­fer Judit jelmezei stíluso­sak, szépek. Csáky Lajos ni... Fleurot — sóhajtott Marc — kutya egy mes­terség ez a mienk... Fleurot azonban már nem hallotta főnöke sóhajtá­sát. Számára Marc óhaja ezúttal is parancs volt és a főfelügyelő még észre sem vette, hogy eltűnt mel­lőle csoportvezetője, amikor a látcsőben, a szeme előtt, egy hason kúszó alak feje bukkant fel, amint az a terrasz előtt lévő ciprus-bozótok tövén kígyó­zott az oszlopok felé. Érdeklődve figyelt. Mi ez? Ta­lán valami váratlan fordulat? Még nem ismerte fel a terasz korlátja felé igyekvő alakot. „Az ördögbe Is! A táska irányába halad — mormogta és azon töprengett, vajon kinek juthatott még eszébe rajta kívül a táska. „Fleurot!” — és majdnem hangosan felkiáltott. A felügyelő kúszott a kőkorlát felé. Marc visszafojtott lélegzettel figyelt és ingerült aggodalom kerítette ha­talmába. Ráébredt, hogy ezúttal mennyire tehetet­len. Egyszerűen nem tud segíteni legkedvesebb em­berén, ha azt netalán véletlenül meglepnék most a gengszterek. Flurot időközben a terasz falának tövéhez ért. Óvatosan, mint áldozata után leselkedő kobrakígyó, lassan nyújtotta felfelé nyakát, törzsét a mellvéd kő- pilonos korlátjához. A kőlécek mintás résein befelé leselkedett, majd egy gyors mozdulattal a korlát te- tejéről leemelte az aktatáskát. „Bravó!” . — szurkolt Marc, és izgatottan szemlélte az alagsori ablakokat. Fleurot öreg róka volt és nem kellett félteni. Ügy mozgott, hogy egyetlen ablak látószögébe se kerüljön. Mindez pillanatokig tartott. „Ravasz öreg kopó” — mosolygott magában Marc, akit a mesterség harminc esztendejének unott hétköznapjai sem tudtak érzé­ketlenné tenni és egy-egy produkció, egy ügyes és gyors detektívhúzás még mindig kiváltotta elisme­rését. Fleurot tíz perc múlva fújtatva toppant be a tor- ronyszobába. — Színre heroin, főnök — lihegte. — Ej, Fleurot! Nem a maga szívének való már ez a sok lépcső — válaszolta Marc. — Ki mást küldtem volna? Ez volt az alkalmas ’ pillanat. — A táskát precízen tette vissza? — Majd elválik, főnök. Ügy látom, a oasas vissza­tért. A teraszon Amporeale jelent meg. Látszólag érdektelenül szemlélődött, majd a korlátról leemelte táskáját és ismét eltűnt a bejárati ajtó mögött. — Nyert, Fleurot! — tette le látcsövét a főfelügye­lő. — Ha a végére értünk és újra Párizsban leszünk, két konyakot kap tőlem. (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents