Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-20 / 67. szám
A HARMADIK ÖTÉVES TERV EREDMÉNYEI (Folytatás a 3. oldalról) bi évekénél mérsékeltebb csökkenése mellett ment végbe és teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. A termelékenység emelkedését elősegítette a gépesítés, az öntözés, a műtrágyák és a növényvédőszerek felhasználásának fokozódása. öt év alatt a mezőgazdasági üzemek 30 300 traktort, 7000 gabonakombájnt, 5700 traktoros sorvetőgépet, 14 800 traktorekét, 4300 silókombájnt vásároltak. Az öntöző berendezésekkel ellátott területet 370 000 hektárról 460 000 hektárra növelték. 450 000 szarvasmarha és 810 000 sertés számára új férőhelyeket létesítettek, a magtárak befogo- dóképességét 400 000 tonnával bővítették. A jelentős beruházás ellenére a traktorbeszerzés és a talajjavítás elmaradt a tervezettől. A műtrágya-felhasználás a terv előirányzatának megfelelően emelkedett és az 1966—1970. években kétszer annyi volt, mint az előző öt évben. Egy hektár területre (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös) hatóanyagban 1965-ben 63 kg, 1970- ben 146 kg műtrágya jutott. A mezőgazdasági termelés szerkezete a gazdaság- politikai intézkedések hatására a népgazdasági igényeknek megfelelően változott. A kenyérgabona-termés, a tervidőszakot megelőző évektől eltérően, minden évben fedezte a szükségletet. A korábbi nagyarányú telepítések termő- refordulásának eredményeként a növénytermelésen belül emelkedett a gyümölcs- és a szőlőtermelés aránya. Bár az állatállo-, mány időszakonként csők-1 kent, a hústermelés évről i évre emelkedett. A mező- gazdasági üzemek termeié- : sének szerkezetét módosította az ún. kiegészítő tevékenység gyorsütemű elterjedése és növekedése is. Az állattenyésztés termelésének növekedése nagyrészt az állomány minőségi változásaiból adódott. A mezőgazdaság átszervezése óta fokozódott az új fajták tenyésztése, nőtt a hústermelő állatok aránya, csökkent a tenyésztéshez, hizlaláshoz szükséges idő, a termelés intenzívebbé vált. A hozamok az állat- tenyésztés minden ágában emelkedtek. A mezőgazdasági termékek áruforgalma a termelést meghaladóan, öt év alatt 25 százalékkal nőtt. Az árarányok javítása céljából a tervidőszakban többször emelték a mező- gazdasági termékek termelői árát és árszínvonaluk 1970-ben 33 százalékkal haladta meg az 1965. évit. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gazdálkodása önállóbb lett. A termelői árak emelése lehetővé tette, hogy a beruházások nagyobb részét fedezzék vállalati eszközökből és növelte a vállalati jövedelmet is. Az élelmiszeripar 1970. évi termelése 24 százalékkal meghaladta az 1965. évit. A fogyasztói igényeknek megfelelően a hagyományos ágazatok — malomipar, sütő- és tésztaipar — termelése csak kismértékben emelkedett. 1970-ben a húsipar termelése 23 százalékkal, a baromfi- és tojásfeldolgozóiparé 80 százalékkal, a tartósítóiparé 68 százalékkal haladta meg az 1965. évit. 1966—1970-ben az előző öt évhez képest 15 százalékkal nőtt a fakitermelés és kedvezően alakult a ki termelt fa választéka. A keménylombos fafajokat nagyobb arányban használtuk fel farost- és for- gácslemezgyértás céljaira. Megszűnt a tűzifa behozatala és nőtt a papírfaex- port. Szállítás, hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítása (árutonnakilométer alapján) 1970-ben 25 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben, a nem közlekedési vállalatoké pedig több, mint kétszeresre emelkedett. Az elmúlt öt évben a szállításban tovább nőtt a gépkocsi-közlekedés szerepe. 1970-ben a vasút áruszállítási teljesítménye 15 százalékkal, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 67 százalékkal múlta felül az 1965. évit. A villamosított vasútvonalak hossza öt év alatt 380 km-rel nőtt, a villamos és Diesel-vontatás aránya együttesen az 1965. évi 35 százalékról 1970-ben 66 százalékra emelkedett. (A terv 75—80 százalékos arány elérését irányozta elő.) 1970 végén a pormentes úthálózat aránya 60 százalék volt, nagyobb, mint amekkorával a terv számolt. Budapesten és vidéken tovább folyt az új távbeszélő főközpontok létesítése és bővítése. A tervidőszakban befejeződött a lakihegyi rádióállomás rekonstrukciója, elkészült a soproni tv-adóállomás, illetve a nyugati hírközlő rendszer. mint 1965-ben. A magyarországi úticéilal érkezők száma 3 600 000 volt, az 1965. évinek 2,7-szerese. Magyarországról 1970-ben 1 millió esetben utaztak külföldre, az öt év alatti növekedés mérsékelt volt. Beruházások Külkereskedelem, idegenforgalom A külkereskedelem szerepe a népgazdaságban az elmúlt öt évben tovább nőtt. 1970-ben 134 országgal volt kereskedelmi kapcsolatunk. Legjelentő- seb külkereskedelmi partnerünk változatlanul a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Ezekkel az országokkal a tervidőszakban az áruforgalomnak kétharmadát, a nem szocialista országokkal egyharma- dát bonyolítottuk le. A beruházási jellegű gépek aránya az exporton belül csökkent, a fogyasztási célú gépek (háztartási vll- lamosgépek, televízió, magnetofon stb.) termelését és exportját viszont fokoztuk. 1970-ben 65 százalékkal importáltunk többet, mint 1965-ben Az összes importon belül az anyagok és energiahordozók aránya az 1965. évi 62 százalékról 1970-ben 58 százalékra csökkent, az ipari fogyasztási cikkeké 6 százalékról 10 százalékra emelkedett. A fogyasztási cikkek importján belül a személy- gépkocsi, a rádió és a háztartási villamosgépek aránya csaknem kétszeresére emelkedett. A ruházati cikkek importja bővítette a belföldi árualapot, és hatással volt a hazai termelés minőségére és választékára is. 1970-ben 6 300 000 külföldi látogatott Magyarországra, háromszor annyi, 1966—1970. években több mint 330 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, összehasonlítható árakon számolva kereken 50 százalékkal többet, mint a II. ötéves terv időszakában és 14 százalékkal többet, mint amennyit a terv előirányzott. A III. ötéves tervidőszak- ban megváltozott a beruházások rendje. 1968-tól kezdve a tervszerű irányítás a nagy jelentőségű, népgazdasági célú beruházások tekintetében továbbra is központi döntés alapján, más beruházások (vállalati, szövetkezeti) esetében közvetve, gazdasági szabályozók útján valósult meg. A központilag eldöntött beruházásokra 1968— 1970. években kb 107 milliárd forintot fordítottunk, az összes beruházásoknak csaknem felét. Az elmúlt három évben vállalati beruházásokra 79 milliárd forintot, szövetkezeti beruházásokra 31 milliárd forintot fordítottak, arányuk az összes beruházáson belül 36, illetve 14 százalék volt. A III. ötéves terv időszakában a beruházási pénzforrások meghaladták az építőipari és a technológiai szerelő kapacitást és a gép- beszerzési lehetőségeket. A beruházási kereslet és kínálat nem volt egyensúlyban. Ennek folytán néhány nagyberuházás megvalósítási üteme lassú volt és üzembe helyezésük a következő évekre húzódott át. Népesség, foglalkoztatottság, életszínvonal Az 1970. év végén az ország népessége 10 347 000 fő volt, 187 000-rel több, mint 1965. év végén. Az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás az előző öt évben 3, az utolsó öt évben 3,7 volt. 1966—1970. években csaknem 750 000 gyermek született, 12 százalékkal több, mint az előző öt évben. A születések számának növekedésében szerepük volt az anyák helyzetét javító kormányintézkedéseknek. 1966—1970. években 563 ezren haltak meg. 10 százalékkal többen, máit az előző öt évben. A halálozási arány emelkedését a népesség öregedése idézte elő: 1965 végén a népesség 16 százaléka, 1970 végén 17 százaléka volt 60 éves és Idősebb. A csecsemőhalandóság csökkent: 1966—1970 átlagában ezer élve szülöttre 36 egy éven aluli meghalt jutott, 15 százalékkal kevesebb, mint 1961—1965-ben. 1966—1970. években állandó lakóhelyüket 11 százalékkal kevesebben változtatták meg, mint az előző öt évben, 3 százalékkal csökkent áz ideiglenes jelleggel lakóhelyet változtatók száma is. A III. ötéves terv időszakában 13 községet nyilvánítottak várossá. Jelenleg 76 város van az országban. 1970-ben a népesség 45 százaléka, 4 millió 700 ezer ember élt városokban, 300 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Az aktív keresők száma több mint 300 000 fővel. 7 százalékkal nőtt és 1970 végén meghaladta az 5 milliót. A foglalkoztatottság növekedése nagyobb volt, mint az előző öt évben és nagyobb, mint a tervezett. A tervidőszak kezdetén a népesség 46 százaléka volt aktív kereső, a végén pedig csaknem 49 százaléka. A kereső férfiak száma öt év alatt lényegében nem változott, a növekedés teljes egészében a nők fokozódó munkavállalásából adódott. 1970-ben az aktív keresők kb. 60 százaléka volt \ férfi, és kb. 40 százaléka nő. A III. ötéves tervidőszakban az aktív keresők száma a mezőgazdaságban valamelyest csökkent, a többi népgazdasági ágban emelkedett. A szellemi munkakörben dolgozók aránya 1970-ben az öt évvel azelőtti 22 százalékról 26 százalékra emelkedett. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme öt év alatt 34 százalékkal nőtt, az előirányzott 14—16 százalékkal szemben. A reáljövedelem évenkénti emelkedése az előző ötéves időszaktól eltérően viszonylag egyenletes volt. A reáljövedelem emelkedése döntő mértékben a pénzjövedelem növekedéséből adódott. Az egy lakosra jutó nominális pénzbevétel öt év alatt 47 százalékkal emelkedett. Mivel a fogyasztói árak is emelkedtek, az egy lakosra jutó pénzjövedelem reálértéke 1970-ben 42 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A III. ötéves tervidőszakban a munkások és alkalmazottak egy főre jutó összes reáljövedelme éves átlagban majdnem 6 százalékkal, a parasztságé több mint 7 százalékkal emelkedett, és az 1970. évi színvonal a munkás és alkalmazott népességnél 31 százalékkal, a parasztságnál 41 százalékkal volt magasabb, mint 1965-ben. Az eltérő fejlődés következtében a tervidőszak végére a fizikai dolgozók két alapvető csoportjának, a munkásoknak és a parasztoknak a jövedelmi színvonala országos átlagban kiegyenlítődött. A jövedelmeken belül az utóbbi években, különösen 1969- ben, nőtt a részesedési alapból kifizetett nyereségrészesedés szerepe. 1970- ben az ilyen címen rendelkezésre álló összegnek az előző évinél nagyobb részét, mint bért folyósították. Az átlagbérek, valamint az egyéb bérjellegű kifizetések növekedését a fogyasztói árak emelkedése mérsékelte, öt év alatt az egy keresőre jutó reálbér 18 százalékkal emelkedett. 1966-ban gyermekenként havi 50 forinttal emelkedett a munkások és alkalmazottak családi pótléka. A termelőszövetkezeti tagoknál bővült a családi pótlékban részesülők köre. és a jogosultság feltételei azonosak lettek az alkalmazásban állókéval. A családi pótlékban részesülő családok száma öt év alatt 600 ezerről 700 ezerre, a kifizetett összes családi pótlék az 1965. évi 1,6 milliárd forintról 1970-ben 2,8 milliárd forintra emelkedett. 1967-ben vezették be a gyermekgondozási segélyt, amely lehetővé teszi a munkaviszonyban álló anyáknak, hogy 3 éves korig maguk gondozzák gyermeküket. 1970 végén 167 ezer nő részesült gyermek- gondozási segélyben, és az év folyamán e címen 1,2 milliárd forintot fizettek ki. 1970 végén 1 453 000 személy részére fizettek nyugdíjat, vagy járulékot, 300 ezerrel többnek, mint öt évvel azelőtt. A nyugdíjra folyósított összeg öt év alatt 69 százalékkal nőtt és 1970-ben 131,1 milliárd forint volt. 1968 januárjában olyan árrendszer lépett életbe, amely a fogyasztási cikkek viszonylag széles körénél lehetővé tette a szabadabb ármozgást. A fogyasztói árváltozások összességükben valamelyest csökkentették az árszínvonalat. 1968. január 1- e után a folyamatosan vásárolt, egész évben fogyasztott élelmiszerek és élvezeti cikkek (kenyér és liszt, hús és húskészítmények, tej és tejtermékek, vaj, cukor, üdítő- és szeszes italok, konzervek stb.) árszínvonala gyakorlatilag nem változott. Az idény-- cikkek — elsősorban a zöldség- és gyümölcsfélék — bolti és piaci ára folyamatosan emelkedett. A ruházati cikkek és a többi iparcikk árszínvonala — egyes cikkek jelentős áremelkedése folytán — az utóbbi két évben évente 2— 3 százalékkal haladta meg az előző évit. Az egy főre jutó fogyasztás 1970-ben 29 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben. Az élelmiszerek fogyasztása öt év alatt az összes fogyasztásnál mérsékeltebben, mintegy 17 százalékkal nőtt és az ösz- szes fogyasztásnak az 1965. évi 38 százalékkal szemben 1970-ben kb. 34 százalékát tette ki. A lakosság fogyasztásán belül leggyorsabban a vegyesiparcikkek fogyasztása emelkedett. A gyors növekedés mindenekelőtt a nagymértékű tartós fogyasztási cikkek — híradástechnikai cikkek, háztartási gépek stb. — használatának tömegméretűvé válásából adódott. A hazai termelés és az import fokozása lehetővé tette, hogy a megélénkült keresletet nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is a korábbinál magasabb színvonalon elégítsék ki. 1970-ben a háztartások több mint fele rendelkezett mosógéppel és televízióval, közel egyharmada hűtő- szekrénnyel. A személv»“n- kocsi-állomány öt év alatt 100 ezer darabról 236 ezer darabra emelkedett. A kiskereskedelmi üzlethálózat, a foglalkoztatottak száma, a kereskedelem technikai színvonala nem fejlődött olyan mértékben, mint a forgalom. Elmaradt az igények növekedésétől a szolgáltató hálózat fejlesztése és a szolgáltató tevékenység minőségének javulása is. A III. ötéves terv időszakában összesen 327 000 lakás épült, 45 ezerrel több; mint az előző ötéves időszakban, és 27 ezerrel több, mint amennyit a terv előirányzott. A lakosság és a termelés céljaira a közművek 1970- ben 30 százalékkal több vizet szolgáltattak, mint 1965- ben. A III. ötéves tervidőszakban a közműves, vízvezetéki vízzel ellátott lakosság aránya 44 százalékról 55 százalékra, a csatornázott területen élő lakosságé 24 százalékról 28 százalékra emelkedett. 1970. év végén 850 községben volt közműves vízellátás az 1966. évi 663-mal szemben. Jelentős összegeket fordítottunk az árvíz- és a belvízvédelem céljaira, a károk elhárítására. 1970 végén az egészség- ügyi személyzet száma majdnem 100 000 fő volt, mintegy 20 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Az orvosok száma 4 ezer fővel 23 500-ra emelkedett, 10 000 lakosra 23 orvos jut. Az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma 7 százalékkal csökkent. Az utóbbi öt év folyamán több új kórház kezdte meg működését. A bővítéseket is figyelembe véve, a kórházi ágyak száma öt év alatt csaknem 7 ezerrel gyarapodott és 1970 végén 84 500 volt. Az 1970—71-es tanévben a különböző oktatási intézményekben, a szakmunkás- tanulókkal együtt, 1 800 000 fő tanult. Az általános iskolákban beiratkozott tanulók száma — a 6—14 éves korú gyermekek számának csökkenése folytán — majdnem 300 ezer fővel kevesebb volt az öt évvel ezelőttinél. A középiskolák és a felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozatán is csökkent a tanulók száma. A nappali tagozaton tanulók száma a középiskolákban kismértékben (1 százalékkal) csökkent, a felsőoktatási intézményekben 6 százalékkal nőtt A szakmunkástanulók száma évről évre emelkedett és az 1970—71-es tanévben kb. 223 000 fő volt, mintegy 51 ezerrel több az öt évvel korábbinál. Az utóbbi években gyorsan emelkedett az emelt szintű képzésben részesülők száma, öt év alatt csaknem 300 ezer fiatal tett szakmunkásvizsgát. Az elmúlt öt évben a nappali tagozatokon 252 ezren tettek érettségi vizsgát, minte«r 66 ezer fővel többen, tnfct a megelőző ötéves időszakban. A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán 55 ezren fejezték be tanulmányaikat, 22 ezerrel többen, mint 1961-—1965. években. A vég^pk jegy- harmad része, kb, »400 fő műszaki oklevelet szerzett. 1970 végén 1 *01^000 embernek volt légalább érettségije, a 18 évesnél idősebb népesség 16 százalékának, az öt évvel azelőtti 13 százalékkal szemben. A főiskolai végzettségűek száma öt év alatt 44 százalékkal emelkedett és 1970 végén meghaladta a 300 ezret, a 25 éves és idősebb népességen belüli arányuk pedig megközelítette az 5 Százalékot. Az öt év alatt kiadott könyvek száma 23 300, példányszáma 236 millió volt. Az előző ötéves időszakhoz képest a művek száma 4100-zal, a példányszám 21 millióval emelkedett. Budapest, 1971. március 20. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATÁS
