Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

A HARMADIK ÖTÉVES TERV EREDMÉNYEI (Folytatás a 3. oldalról) bi évekénél mérsékeltebb csökkenése mellett ment végbe és teljes egészében a termelékenység emelke­déséből adódott. A terme­lékenység emelkedését elő­segítette a gépesítés, az ön­tözés, a műtrágyák és a nö­vényvédőszerek felhaszná­lásának fokozódása. öt év alatt a mezőgaz­dasági üzemek 30 300 trak­tort, 7000 gabonakombájnt, 5700 traktoros sorvetőgé­pet, 14 800 traktorekét, 4300 silókombájnt vásároltak. Az öntöző berendezésekkel el­látott területet 370 000 hek­tárról 460 000 hektárra nö­velték. 450 000 szarvasmar­ha és 810 000 sertés számá­ra új férőhelyeket létesí­tettek, a magtárak befogo- dóképességét 400 000 tonná­val bővítették. A jelentős beruházás ellenére a trak­torbeszerzés és a talajjaví­tás elmaradt a tervezettől. A műtrágya-felhasználás a terv előirányzatának megfelelően emelkedett és az 1966—1970. években két­szer annyi volt, mint az előző öt évben. Egy hektár területre (szántó, kert, sző­lő, gyümölcsös) hatóanyag­ban 1965-ben 63 kg, 1970- ben 146 kg műtrágya jutott. A mezőgazdasági terme­lés szerkezete a gazdaság- politikai intézkedések ha­tására a népgazdasági igé­nyeknek megfelelően vál­tozott. A kenyérgabona-ter­més, a tervidőszakot meg­előző évektől eltérően, min­den évben fedezte a szük­ségletet. A korábbi nagy­arányú telepítések termő- refordulásának eredménye­ként a növénytermelésen belül emelkedett a gyü­mölcs- és a szőlőtermelés aránya. Bár az állatállo-, mány időszakonként csők-1 kent, a hústermelés évről i évre emelkedett. A mező- gazdasági üzemek termeié- : sének szerkezetét módosí­totta az ún. kiegészítő tevé­kenység gyorsütemű elter­jedése és növekedése is. Az állattenyésztés terme­lésének növekedése nagy­részt az állomány minőségi változásaiból adódott. A mezőgazdaság átszervezése óta fokozódott az új faj­ták tenyésztése, nőtt a hús­termelő állatok aránya, csökkent a tenyésztéshez, hizlaláshoz szükséges idő, a termelés intenzívebbé vált. A hozamok az állat- tenyésztés minden ágában emelkedtek. A mezőgazdasági termé­kek áruforgalma a terme­lést meghaladóan, öt év alatt 25 százalékkal nőtt. Az árarányok javítása cél­jából a tervidőszakban többször emelték a mező- gazdasági termékek terme­lői árát és árszínvonaluk 1970-ben 33 százalékkal ha­ladta meg az 1965. évit. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gaz­dálkodása önállóbb lett. A termelői árak emelése le­hetővé tette, hogy a beru­házások nagyobb részét fe­dezzék vállalati eszközök­ből és növelte a vállalati jövedelmet is. Az élelmiszeripar 1970. évi termelése 24 százalék­kal meghaladta az 1965. évit. A fogyasztói igények­nek megfelelően a hagyo­mányos ágazatok — ma­lomipar, sütő- és tészta­ipar — termelése csak kis­mértékben emelkedett. 1970-ben a húsipar terme­lése 23 százalékkal, a ba­romfi- és tojásfeldolgozó­iparé 80 százalékkal, a tar­tósítóiparé 68 százalékkal haladta meg az 1965. évit. 1966—1970-ben az előző öt évhez képest 15 száza­lékkal nőtt a fakitermelés és kedvezően alakult a ki termelt fa választéka. A keménylombos fafajokat nagyobb arányban hasz­náltuk fel farost- és for- gácslemezgyértás céljaira. Megszűnt a tűzifa behoza­tala és nőtt a papírfaex- port. Szállítás, hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítása (árutonnakilo­méter alapján) 1970-ben 25 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben, a nem köz­lekedési vállalatoké pedig több, mint kétszeresre emelkedett. Az elmúlt öt évben a szállításban tovább nőtt a gépkocsi-közlekedés szerepe. 1970-ben a vasút áruszállítási teljesítménye 15 százalékkal, a tehergép­kocsi közlekedési vállala­toké 67 százalékkal múlta felül az 1965. évit. A villamosított vasútvo­nalak hossza öt év alatt 380 km-rel nőtt, a villa­mos és Diesel-vontatás ará­nya együttesen az 1965. évi 35 százalékról 1970-ben 66 százalékra emelkedett. (A terv 75—80 százalékos arány elérését irányozta elő.) 1970 végén a pormen­tes úthálózat aránya 60 százalék volt, nagyobb, mint amekkorával a terv számolt. Budapesten és vidéken tovább folyt az új távbe­szélő főközpontok létesíté­se és bővítése. A tervidő­szakban befejeződött a la­kihegyi rádióállomás re­konstrukciója, elkészült a soproni tv-adóállomás, il­letve a nyugati hírközlő rendszer. mint 1965-ben. A magyar­országi úticéilal érkezők száma 3 600 000 volt, az 1965. évinek 2,7-szerese. Magyarországról 1970-ben 1 millió esetben utaztak külföldre, az öt év alatti növekedés mérsékelt volt. Beruházások Külkereskedelem, idegenforgalom A külkereskedelem sze­repe a népgazdaságban az elmúlt öt évben tovább nőtt. 1970-ben 134 ország­gal volt kereskedelmi kapcsolatunk. Legjelentő- seb külkereskedelmi part­nerünk változatlanul a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország. Ezekkel az országokkal a tervidőszak­ban az áruforgalomnak két­harmadát, a nem szocialis­ta országokkal egyharma- dát bonyolítottuk le. A beruházási jellegű gé­pek aránya az exporton be­lül csökkent, a fogyasztási célú gépek (háztartási vll- lamosgépek, televízió, mag­netofon stb.) termelését és exportját viszont fokoztuk. 1970-ben 65 százalékkal importáltunk többet, mint 1965-ben Az összes impor­ton belül az anyagok és energiahordozók aránya az 1965. évi 62 százalékról 1970-ben 58 százalékra csökkent, az ipari fogyasz­tási cikkeké 6 százalékról 10 százalékra emelkedett. A fogyasztási cikkek im­portján belül a személy- gépkocsi, a rádió és a ház­tartási villamosgépek ará­nya csaknem kétszeresére emelkedett. A ruházati cik­kek importja bővítette a belföldi árualapot, és ha­tással volt a hazai terme­lés minőségére és válasz­tékára is. 1970-ben 6 300 000 kül­földi látogatott Magyaror­szágra, háromszor annyi, 1966—1970. években több mint 330 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, összehasonlítható árakon számolva kereken 50 szá­zalékkal többet, mint a II. ötéves terv időszakában és 14 százalékkal többet, mint amennyit a terv előirány­zott. A III. ötéves tervidőszak- ban megváltozott a beru­házások rendje. 1968-tól kezdve a tervszerű irányí­tás a nagy jelentőségű, népgazdasági célú beruhá­zások tekintetében tovább­ra is központi döntés alap­ján, más beruházások (vál­lalati, szövetkezeti) eseté­ben közvetve, gazdasági szabályozók útján valósult meg. A központilag eldön­tött beruházásokra 1968— 1970. években kb 107 mil­liárd forintot fordítottunk, az összes beruházásoknak csaknem felét. Az elmúlt három évben vállalati be­ruházásokra 79 milliárd forintot, szövetkezeti beru­házásokra 31 milliárd fo­rintot fordítottak, arányuk az összes beruházáson be­lül 36, illetve 14 százalék volt. A III. ötéves terv idősza­kában a beruházási pénz­források meghaladták az építőipari és a technológiai szerelő kapacitást és a gép- beszerzési lehetőségeket. A beruházási kereslet és kíná­lat nem volt egyensúlyban. Ennek folytán néhány nagyberuházás megvalósí­tási üteme lassú volt és üzembe helyezésük a követ­kező évekre húzódott át. Népesség, foglalkoztatottság, életszínvonal Az 1970. év végén az or­szág népessége 10 347 000 fő volt, 187 000-rel több, mint 1965. év végén. Az 1000 lakosra jutó természe­tes szaporodás az előző öt évben 3, az utolsó öt év­ben 3,7 volt. 1966—1970. években csaknem 750 000 gyermek született, 12 száza­lékkal több, mint az előző öt évben. A születések szá­mának növekedésében sze­repük volt az anyák hely­zetét javító kormányintéz­kedéseknek. 1966—1970. években 563 ezren haltak meg. 10 száza­lékkal többen, máit az elő­ző öt évben. A halálozási arány emel­kedését a népesség örege­dése idézte elő: 1965 végén a népesség 16 százaléka, 1970 végén 17 százaléka volt 60 éves és Idősebb. A csecsemőhalandóság csök­kent: 1966—1970 átlagában ezer élve szülöttre 36 egy éven aluli meghalt jutott, 15 százalékkal kevesebb, mint 1961—1965-ben. 1966—1970. években ál­landó lakóhelyüket 11 szá­zalékkal kevesebben vál­toztatták meg, mint az előző öt évben, 3 százalék­kal csökkent áz ideiglenes jelleggel lakóhelyet változ­tatók száma is. A III. ötéves terv idő­szakában 13 községet nyil­vánítottak várossá. Jelen­leg 76 város van az or­szágban. 1970-ben a né­pesség 45 százaléka, 4 mil­lió 700 ezer ember élt vá­rosokban, 300 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Az aktív keresők száma több mint 300 000 fővel. 7 százalékkal nőtt és 1970 végén meghaladta az 5 milliót. A foglalkoztatott­ság növekedése nagyobb volt, mint az előző öt év­ben és nagyobb, mint a tervezett. A tervidőszak kezdetén a népesség 46 százaléka volt aktív ke­reső, a végén pedig csak­nem 49 százaléka. A ke­reső férfiak száma öt év alatt lényegében nem vál­tozott, a növekedés teljes egészében a nők fokozódó munkavállalásából adódott. 1970-ben az aktív keresők kb. 60 százaléka volt \ férfi, és kb. 40 százaléka nő. A III. ötéves tervidő­szakban az aktív keresők száma a mezőgazdaságban valamelyest csökkent, a többi népgazdasági ágban emelkedett. A szellemi munkakörben dolgozók aránya 1970-ben az öt év­vel azelőtti 22 százalékról 26 százalékra emelkedett. A lakosság egy főre ju­tó összes reáljövedelme öt év alatt 34 százalékkal nőtt, az előirányzott 14—16 szá­zalékkal szemben. A reál­jövedelem évenkénti emel­kedése az előző ötéves idő­szaktól eltérően viszonylag egyenletes volt. A reáljövedelem emel­kedése döntő mértékben a pénzjövedelem növekedésé­ből adódott. Az egy lakos­ra jutó nominális pénzbe­vétel öt év alatt 47 szá­zalékkal emelkedett. Mi­vel a fogyasztói árak is emelkedtek, az egy lakos­ra jutó pénzjövedelem reálértéke 1970-ben 42 szá­zalékkal haladta meg az 1965. évit. A III. ötéves tervidő­szakban a munkások és alkalmazottak egy főre ju­tó összes reáljövedelme éves átlagban majdnem 6 százalékkal, a parasztságé több mint 7 százalékkal emelkedett, és az 1970. évi színvonal a munkás és al­kalmazott népességnél 31 százalékkal, a parasztság­nál 41 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1965-ben. Az eltérő fejlődés következté­ben a tervidőszak végére a fizikai dolgozók két alapvető csoportjának, a munkásoknak és a pa­rasztoknak a jövedelmi színvonala országos átlag­ban kiegyenlítődött. A jövedelmeken belül az utóbbi években, különösen 1969- ben, nőtt a részese­dési alapból kifizetett nye­reségrészesedés szerepe. 1970- ben az ilyen címen rendelkezésre álló összeg­nek az előző évinél na­gyobb részét, mint bért fo­lyósították. Az átlagbérek, valamint az egyéb bérjel­legű kifizetések növekedé­sét a fogyasztói árak emel­kedése mérsékelte, öt év alatt az egy keresőre jutó reálbér 18 százalékkal emelkedett. 1966-ban gyermeken­ként havi 50 forinttal emel­kedett a munkások és al­kalmazottak családi pótlé­ka. A termelőszövetkezeti tagoknál bővült a családi pótlékban részesülők köre. és a jogosultság feltételei azonosak lettek az alkal­mazásban állókéval. A csa­ládi pótlékban részesülő családok száma öt év alatt 600 ezerről 700 ezerre, a kifizetett összes családi pótlék az 1965. évi 1,6 mil­liárd forintról 1970-ben 2,8 milliárd forintra emelke­dett. 1967-ben vezették be a gyermekgondozási segélyt, amely lehetővé teszi a munkaviszonyban álló anyáknak, hogy 3 éves ko­rig maguk gondozzák gyer­meküket. 1970 végén 167 ezer nő részesült gyermek- gondozási segélyben, és az év folyamán e címen 1,2 milliárd forintot fizettek ki. 1970 végén 1 453 000 sze­mély részére fizettek nyug­díjat, vagy járulékot, 300 ezerrel többnek, mint öt évvel azelőtt. A nyugdíjra folyósított összeg öt év alatt 69 százalékkal nőtt és 1970-ben 131,1 milliárd fo­rint volt. 1968 januárjában olyan árrendszer lépett életbe, amely a fogyasztási cikkek viszonylag széles körénél lehetővé tette a szabadabb ármozgást. A fogyasztói árváltozá­sok összességükben vala­melyest csökkentették az árszínvonalat. 1968. január 1- e után a folyamatosan vásárolt, egész évben fo­gyasztott élelmiszerek és élvezeti cikkek (kenyér és liszt, hús és húskészítmé­nyek, tej és tejtermékek, vaj, cukor, üdítő- és sze­szes italok, konzervek stb.) árszínvonala gyakorlatilag nem változott. Az idény-- cikkek — elsősorban a zöldség- és gyümölcsfélék — bolti és piaci ára folya­matosan emelkedett. A ru­házati cikkek és a többi iparcikk árszínvonala — egyes cikkek jelentős ár­emelkedése folytán — az utóbbi két évben évente 2— 3 százalékkal haladta meg az előző évit. Az egy főre jutó fogyasz­tás 1970-ben 29 százalék­kal volt nagyobb, mint 1965-ben. Az élelmiszerek fogyasztása öt év alatt az összes fogyasztásnál mér­sékeltebben, mintegy 17 százalékkal nőtt és az ösz- szes fogyasztásnak az 1965. évi 38 százalékkal szem­ben 1970-ben kb. 34 szá­zalékát tette ki. A lakosság fogyasztásán belül leggyorsabban a ve­gyesiparcikkek fogyasztása emelkedett. A gyors növe­kedés mindenekelőtt a nagymértékű tartós fo­gyasztási cikkek — hír­adástechnikai cikkek, ház­tartási gépek stb. — hasz­nálatának tömegméretűvé válásából adódott. A hazai termelés és az import fo­kozása lehetővé tette, hogy a megélénkült keresletet nemcsak mennyiségi, ha­nem minőségi szempontból is a korábbinál magasabb színvonalon elégítsék ki. 1970-ben a háztartások több mint fele rendelkezett mosógéppel és televízióval, közel egyharmada hűtő- szekrénnyel. A személv»“n- kocsi-állomány öt év alatt 100 ezer darabról 236 ezer darabra emelkedett. A kiskereskedelmi üz­lethálózat, a foglalkozta­tottak száma, a kereske­delem technikai színvonala nem fejlődött olyan mér­tékben, mint a forgalom. Elmaradt az igények növe­kedésétől a szolgáltató há­lózat fejlesztése és a szol­gáltató tevékenység minő­ségének javulása is. A III. ötéves terv idő­szakában összesen 327 000 lakás épült, 45 ezerrel több; mint az előző ötéves idő­szakban, és 27 ezerrel több, mint amennyit a terv elő­irányzott. A lakosság és a termelés céljaira a közművek 1970- ben 30 százalékkal több vi­zet szolgáltattak, mint 1965- ben. A III. ötéves tervidő­szakban a közműves, víz­vezetéki vízzel ellátott la­kosság aránya 44 száza­lékról 55 százalékra, a csa­tornázott területen élő la­kosságé 24 százalékról 28 százalékra emelkedett. 1970. év végén 850 község­ben volt közműves vízel­látás az 1966. évi 663-mal szemben. Jelentős összege­ket fordítottunk az árvíz- és a belvízvédelem céljaira, a károk elhárítására. 1970 végén az egészség- ügyi személyzet száma majdnem 100 000 fő volt, mintegy 20 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Az orvosok száma 4 ezer fővel 23 500-ra emelkedett, 10 000 lakosra 23 orvos jut. Az egy körzeti orvosra ju­tó lakosok száma 7 száza­lékkal csökkent. Az utóbbi öt év folya­mán több új kórház kezd­te meg működését. A bő­vítéseket is figyelembe vé­ve, a kórházi ágyak szá­ma öt év alatt csaknem 7 ezerrel gyarapodott és 1970 végén 84 500 volt. Az 1970—71-es tanévben a különböző oktatási intéz­ményekben, a szakmunkás- tanulókkal együtt, 1 800 000 fő tanult. Az általános is­kolákban beiratkozott ta­nulók száma — a 6—14 éves korú gyermekek szá­mának csökkenése folytán — majdnem 300 ezer fő­vel kevesebb volt az öt év­vel ezelőttinél. A középis­kolák és a felsőoktatási intézmények esti és leve­lező tagozatán is csökkent a tanulók száma. A nap­pali tagozaton tanulók szá­ma a középiskolákban kis­mértékben (1 százalékkal) csökkent, a felsőoktatási in­tézményekben 6 százalék­kal nőtt A szakmunkástanulók száma évről évre emelke­dett és az 1970—71-es tan­évben kb. 223 000 fő volt, mintegy 51 ezerrel több az öt évvel korábbinál. Az utóbbi években gyorsan emelkedett az emelt szin­tű képzésben részesülők száma, öt év alatt csak­nem 300 ezer fiatal tett szakmunkásvizsgát. Az elmúlt öt évben a nappali tagozatokon 252 ezren tettek érettségi vizs­gát, minte«r 66 ezer fővel többen, tnfct a megelőző ötéves időszakban. A felsőfokú oktatási in­tézmények nappali tago­zatán 55 ezren fejezték be tanulmányaikat, 22 ezerrel többen, mint 1961-—1965. években. A vég^pk jegy- harmad része, kb, »400 fő műszaki oklevelet szer­zett. 1970 végén 1 *01^000 embernek volt légalább érettségije, a 18 évesnél idősebb népesség 16 szá­zalékának, az öt évvel az­előtti 13 százalékkal szem­ben. A főiskolai végzettsé­gűek száma öt év alatt 44 százalékkal emelkedett és 1970 végén meghaladta a 300 ezret, a 25 éves és idő­sebb népességen belüli ará­nyuk pedig megközelítette az 5 Százalékot. Az öt év alatt kiadott könyvek száma 23 300, pél­dányszáma 236 millió volt. Az előző ötéves időszakhoz képest a művek száma 4100-zal, a példányszám 21 millióval emelkedett. Budapest, 1971. március 20. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATÁS

Next

/
Thumbnails
Contents