Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-03 / 52. szám

1971. március 3. szerda 8. oldal Hagyomány a közvélménykutatás Kiskunhalason 1958 óta hagyomány, hogy a város- fejlesztés, az ipar, mező- gazdaság, a kereskedelem, művelődés stb. — ötéves — azelőtt háromesztendős — terveinek kialakításához, olyan fő források mellett, mint a párthatározatok, a közvéleménykutatás mód­szerével is élnek. A város IV. ötéves ter­vét is annak megnyug­tató tudatával hagyta jóvá február 13-án a tanácsülés, hogy abban benne van minden egészséges javaslat, ötlet abból a 29 533 véle­ményből, amely a tavalyi „beszélgetés” során a ta­nácshoz befutott. Három­ezer kérdőíven jelentett ennyi igényt a lakosság. Ezek „visszaigazolása” tör­tént meg végeredményben a mostani tanácsülésen, a terv elfogadásával. Ami azt jelenti: Valóra is váltjuk, mert ez közös célkitűzé­sünk. Nem bürokratikus? Kérdezhetné valaki: jó ez a kérdőíves közvéle­ménykutatás, de nem „pa­pírízű” kissé ez a fajta „be­szélgetés” tanács és a vá­lasztópolgárok között? Jog­gal felmerülhet ilyen gon­dolat, mert más területeken volt rá példa, hogy a nyom- tatványosdi eluralkodása lassan eltávolított egymás­tól kérdezőt és kérdezet­tet. Odavezetett hogy a folyton papíron érdeklődők elfelejtették életközeiben megismerni az emberek örömét, gondját-baját. Mikor ezt a megjegyzést teszem, Vincze Ferenc, a halasi városi vb-elnök csak találomra kiemel néhány köteget a feldolgozott köz­véleménykutató kérdőívek közül. Egyik egy utca la­kóinak válaszait tartalmaz­za a másik egy intézmény dolgozóiét, a harmadikban szocialista brigádtagok, a negyedikben termelőszövet­kezeti gazdák véleménye van. — Volt körzet, ahol a tanácstag . részvételével egész délutánt áldoztak rá a választók, hogy közösen megvitatva a lehető leg­jobb tanácsokat, elképzelé­seket írják fel a kérdőívek­re — magyarázza Vincze elvtárs. — Sok az ilyen közös fejtöréssel kitöltött lap. — Látom, a múlt évi kérdőívek korántsem olyan szűkszavúak, mint például az 1958-asok? — hasonlí­tok össze két nyomtatványt a mondott időszakból; a kettő közt 1963-ban is folyt közvéleménykutatás... Nem vált ezzel a részletező meg­oldással bürokratikussabbá a módszer? Nem riasztja el a választópolgárokat, hogy legutóbb — 4 oldalon — ennyi kérdésre kértek választ? lteznek 30—40 ezer forin­tokkal az induláshoz... 198-an szövetkezeti lakást írtak az ívekre; ezek szin­tén többszintesek... Gya­korlatilag tehát már ezzel is 800 „szavazat” van mo­dern, többemeletes házak­ra. 300 az állami és szö­vetkezeti úgynevezett cél- csoportos, 600 az OTP tár­sas, 180 a lakásszövetkezeti — népfröntakciós — ház... Mit igazol mindez? Joggal merhettünk bátran tervez­ni. Bízhattunk a lakosság szemléletének fejlettségé­ben ... Várostörténet is van benne Lehetne több más vonat­kozásban méltatni a Kis­kunhalasi Városi Tanács következetességének olyan nagyszerű előnyeit, ame­lyek a közvéleménykutatás hagyománnyá válásából, il­letve mind kifinomultabb, differenciálóbb módszerei­ből következnek. Külön cikket érdemel annak ösz- szevetése, mit „mert” kér­dezni a tanács az első, 1958-as közvéleménykutató­íveken — tartva attól, hogy az akkor még igen szűk le­hetőségekkel szemben igé­nyek „tengerét” jelenti be a lakosság. — Mennyire az „álmok szférájában” ter­vezték még az iparosítást, de ahhoz is milyen rendkí­vüli segítséget jelentett a mintegy 3000 eljáró mun­kás javaslata, hogy első­sorban milyen szakmai pro­filú üzemek telepítésével sikerül megállítani, szülő­városukhoz kötni az elván­dorlókat ... Hogy ma már a közvéleménykutató ívek­nek ebben a „fejezetében” a szolgáltatások fejlesztése a sláger, és nem véletlenül közel háromezren legalább 30 féle szolgáltatás beveze­tését Igénylik, amiben a kozmetika, háztartási kis­gép éppúgy benne van, mint a vegytisztító mosoda (903 javaslat a bővítésre), vagy a gépkocsiszerviz ... Azóta rangos ipari üzemek dolgozói is diktálják az ira­mot a szolgáltatások kiter­jesztésében ... Még egyet. Ceglédről, Szekszárdról jártak Hala­son az ottani városvezetők. Kérték, magyarázzák el, mutassák meg, milyen is a kiskunhalasi közvélemény­kutatás. Egy — városfej­lesztéssel foglalkozó orszá­gos tanácskozáson az itte­ni tapasztalatok összegezé­séből sokat merítettek — előadók, résztvevők. Tóth István Békevonat Mindenki A vb-elnök mindjárt pél­dával illusztrálja, mi a haszna a differenciálásnak, egyes témakörök felbontá­sának. Ami egyben a vá­laszadást is izgalmassá te­szi — éppen mert „érde­keltségi” töltése van. Űj óvoda építésére például 712 javaslat érkezett. De mi­lyen könnyítés az a ta­nácsnak is, hogy 11 lap kivételével, az óvoda h e- 1 y é t is megjelölik. így ja­vasolják 234-en a KISZ-la- kótelepre, 139-en az Alsó­városban, majd jóval ki­sebb arányoan a város négy más részébe, vagy a hely feltüntetése nélkül. Támpont a sorrendiség megállapításához. Vagy más vonatkozásban: 400 véle­mény szól a vízhálózat bő­vítéséről, ugyancsak az ut­cák megnevezésével. Ve­gyünk két utcát, amelyre A kivétel Ugyancsak utcák szerint jelentették be járdaépítési igényeiket a választópolgá­rok. Itt egy másik, látszó­lag közvetett előny, mer­hetjük úgy kifejezni, a de­mokratikusabb meg­valósítás lehetősége szövet­kezik a közvélemény ere­jével. Nem kell különöseb­ben körülmagyarázni, de tapasztaltuk régebben — sokhelyt, máshol is —, hogy ha két-három befolyáso­sabb ember lakott egy adott utcában, nem egyszer előbbre hozták itt a járda­építést, mint esetleg sokkal „rászorulóbb” és jóval la- kottabb részeken. Ma? Az affajta „szorongatásokkal”, szemben csak előveszi a vb-elnök a köz véleményku­tatás értékelését, s megmu­tatja: „Nézd, barátom: X utcában 185 ember kéri a járdát: a tietekben bizo­nyára olran állapotok van­nak, hosv korántsem olyan sürgős. Mindössze három javaslat szól oda.” érdekelt kimondhatja a Vízmű Vál­lalat: mehet a bővítés. 600 ezer forintba kerül itt, és 100 lakás köthető be. A másikban viszont, — hogy ugyanannyit növelhessenek a hálózaton, a régi vezeté­ken először csőcserét kell végrehajtani, mert á bőví­téshez ez elengedhetetlen feltétel. 400 ezer forint menne el erre, így ebben az utcában összesen egy­milliót kellene felhasznál­ni. Ugyanennyi pénzből vi­szont, a másik utcában — mert megvannak a műsza­ki előfeltételek — kétszer- annyi lakást lehet a háló­zatba bekötni. Az ennyire konkretizált közkívánalmak alapján hasonló tárgyila­gossággal lehet meghány- ni-vetni az érdekeltek rész­vételével, mely utcákban kerüljön sor bővítésre leg­közelebb. ;süés ellen — Hogyan oszlanak meg a vélemények a lakásépíté­sek tervezésénél? Vincze elvtárs lelkesen bizonyít. — Ebben az égető kér­désben aztán igazán gyü­mölcsöző szót érteni a la­kossággal. A város vezető­sége 1200 lakást tervez — telepszerű építkezéssel, te­hát az erők — gépek, blok­kok, könnyű szerkezetek stb. — összpontosításával, hogy gazdaságosabban, gyorsabban építsünk. Kí­váncsiak voltunk, így lát­ja-e a lakosság is? A har­madik 5 éves terv során 200—250 lakással épült így lakótelep; nagy előrelépés tehát az új terv... És íme a közvélemény ... Összesen 1629 javaslat vonatkozik lakásépítésre. Ebből 623-an akarnak tár­sasházat, tehát többszinte­sét, 4 emeleteset, mint ami­re mi gondolunk. Akik igénylik, bizonyara rendel­Bajáról csütörtökön. 4-én [ zetközi nőnapon együtt délben indul Moszkvába a ünnepelhessenek a szovjet békevonat 300 Bács megyei ! asszonyaikkal. A Magyar asszonnyal. Megyénk üze- ; Televízió riportban, a mei, vállalatai, intézmé- i Moszkvai Rádió pedig ma­ny« és termelőszövetkeze- ; gyár adósban számol majd tei küldik el képviselőiket be a nőnapi demostráció- Moszkvába, hogy a nem- ról. 1. ... 1950. július 4-én Luca ezredes váratlanul vissza­vonta Castelvelranóban állomásozó csendőrkülönít­ményének valamennyi tagját. Ezzel egyidőben, az esti órákban Pisciotta is elindult, hogy a testvérárulás ógörög tragédiájának első jelenetében színre lépjen. Kísérője Perenze csendőr százados és néhány markos csendőrlegény volt. A castelvetranoi körzet parancs­nokának, Paolantonio ezredesnek és beosztottjának, Lo Bianco-nak Castelvetrano előtt kellett volna csat­lakoznia Pisciotta vállalkozásához. Már a megbeszélt hely közelébe értek, amikor az ezredes megállította az autót, és így szólt Lo Biancohoz: — Utunk végén, Castelvetranóban sem férfias harc, sem dicsőség nem várhat ránk. Közönséges gyilkos­ságról van szó, méghozzá egy áruló bandita közre­működésével ... Az ügy csúnyára fordult, de se maga, sem én nem változtathatunk a dolgok mene­tén. Ezért leghelyesebb, ha visszafordulunk, és haza­megyünk. Castelvetrano Palermótól 60 kilométernyire délre fekszik. Castella Maré után az út elágazik, és rövi- debb szára a Kopár Hegyek „zenélő” mészkősziklá­in vezet a déli part keskeny síkságán épült város­kába. Castelvetrano lakóinak ősidők óta a Kopár Hegyek lábánál elterülő fennsík, a Pignatelli-Morite- leone hercegi családok birtoka adott megélhetést. A városka, ezer esztendővel alapítása után, ma sem különb az Atlas hegység berber hegyitörzseinek kecs­ke- és birkaszagú településeinél. Jellegzetes nyugat­szicíliai hegyi városka. Vaksi ablakok, hullámbádog és sásfonatú lapos háztetők. Mindenfelé fátlan ko párság. Rejtett udvarok, ahonnan az összezsúfolt ál­latok savanvkás istállószaga árad a sikátorba.. Az egyetlen Európára emlékeztető utca, a Fő utca és a városka peremén a fennsíkig emelkedő doml oldalába épített klinika, ahol a hírhedtté vált mafioz orvos. dr. Allegra a szó szoros értelmében élet és halál ura volt... Azon a fülledt nyári estén, július 4-én. Pisciotta kilenc óra tájban érkezett előkelő kíséretével a város­kába. A Via Mannonen, néhány száz lépésnyire De E£LiZ^3 „De versek íródnak” Ez a mondat Ady egyik háborús cikkének a címe. Elemzéséből talán kivi­láglik, - hogy most is a szenvedő igéről lesz szó. Nyelvünkben, mint min­den nyelvben, szükség van arra, hogy ki tudjuk fejez­ni a cselekvés hatását a cselekvő alany kiemelése nélkül, különösen ha az alany magától értetődik, vagy nem akarjuk megem­líteni. Igéink rendszerét vizs­gálva meggyőződhetünk, hogy nemcsak a -tátik, -tetik képző az egyetlen szenvedőképző. A szenvedő szemlélet ősi kifejezési esz­köz volt nyelvünkben. Az ikes igék szenvedő szem­léletet is fejeznek ki, gon- duljunk a tör — törik ige­párra (ő követ tör, a kő törik). Vagyis a szenvedő szemlélet nyoma a régi ikes igékben is megvan: kiér zik (vagyis kiérződik), áthallik (áthallatszik), lát­szik, úgy tetszik, kivilág­lik. De néhány más képzőnk is alkalmas volt e jelleg kiemelésére: elgörbül, be­horpad (elgörbíttetik, be- horpasztatik jelentésben). Természetesen ezek a záró­jeles alakok ma már tel­jesen elavultak. Más pél­dák a cselekvő épít, fel­borít, készít mellett az épül, felborul, készül. A -tátik, --tetik képzőt más képzővel vagy szerke­zettel igyekeztek pótolni. Más igét használtak a szenvedő helyett: minden jegy eladatott (tehát el­kelt), az elvesztett kulcs megtaláltatott (tehát i meg­került). Ez volt a legke­vésbé alkalmas pótlás. A múlt század elején a lesz segédigével és a főire határozói igenevével ' 1 sérleteztek (a könyv el 1 olvasva). Ez a szerkezet / dunántúli nyelvjárásba i‘ bekerült, sőt Szabadi £’>; i cikke szerint — talán román nyelv hatására — székelyek nyelvében is sonló szerkezet alakult k a fa ki jő vágva, ide z jő vetve. De az üldözött szenvedi képző legjobban meghono sodott helyettesítőjének a -ódik, -ődik bizonyu Igaz, azzal érveltek ellc ne, hogy ez inkább a vis:- szaható jelleget emeli ki. „De versek íródnak.” Ady ezzel nem azt fejezi ki. hogy a versek maguktól íródnak, hanem hogy va­laki írja őket (vagyis a költők). Ha az íródik-ot vissza- hatónak érezzük, a vissza­verődik, megkezdődik, be­fejeződik igéket már nem. Ez a mondat: az ajtó be­csapódik, még visszaható, de ez a másik: a vevő be­csapódik, már szenvedő jelentésű. Ma már nem lehet kifogásunk a kitudó­dik, elfelejtődik igék ellen sem. Ez a képző a tiszántúli nyelvjárásban is használa­tos. Szabó Pál Szépülő szegénység című regényé­ből csak úgy találomra ve­szem a következő példá­kat: -.A jövendőből nem érződik, semmi”. Mindössze Pusikás Balázs jobb kezé­nek két ujja pocsékolódott meg.” A napokban hallot­tam. hogy valami említöd- ni szokott, és- hogy Csehov pályája elején íródott drá­máját előadták. Használtok mi is nyugodtan ezt a kép­zőt. Kiss István Maria ügyvéd házától, ahol a maffia utasítására Giüliano rejtőzött, Pisciotta megállította az. autót. A koromnál sötétebb, szinte valószerűtlenül fekete mediterrán estét nem világította be a hold. A Cas­siopeia kettős vébetűt formázó csillagai észak felé nyújtották képzeletbeli nyilaikat. A csillagkép egyik szára De Maria háza fölött lógott. Pisciotta a fény­telen utcán, a csillag mutatta úton lépkedett óva­tosan. Ismerte már a csillagok járását, s ha nem néz a földre, csak az égre tekint, az utat akkor sem té­vesztené el. A nehéz cédruskapun lógó vaskarikával hármat koppantott, és nerrí érzett semmit. Se szégyent, se szorongást. Géppisztolya jobb válláról, fekete pele- rinje alatt rövid szíjon csüngött. Az elmúlt hetekben annyiszor hallotta és ismételte maga is a varázsigét: ennek meg kell lennie, hogy szentül hitte is. az Isten ujja lett. Szent Mihály arkangyal lángpallosa, aki most Isten nevében sújt le a gonoszra. ‘ A második kopogásra halkan nyikorgott a kukucs­kálónyílás fedőlapja. — Nyissa már Don Avucatu — türelmetlenkedett Pisciotta. — Honnan tudod, ki vagyok? — hangzott a halk kérdés. — Hát nem ismer meg? Gaspare vagyok. A fivére­met akarom látni. Fontos. — Ki küldött? — szólt a további gyanakvó kér­dés. — Magamtól jöttem, és a tiszteletre méltó férfiak üzenetét hoztam. — Hanyadmagáddal vagy? — Egyedül... Nézze meg föntről, hazudok-e? Sápadt villanyfény gyűlt, és nyikorogva fordult a vaslemezzel borított kapu kisebb szára. Pisciotta kö­szönés nélkül, határozottan indult az udvarház hátsó emeleti traktusához vezető lépcsőhöz. Az ajtót nyitó házigazda a boltíves folyosó végéig settenkedett, és még hallotta védence, Giüliano ingerült kérdését: — Mit keresel itt? Ki küldött? A jövevény bűnbánóan, szinte alázatosan válaszolt: — Ne légy hozzám ilyen, bátyám. Nem érdemiem neg a neheztelés és gyanakvás szavát. Ez fáj ne­:em. — Ellenségeimmel szövetkeztél és azt mondod, nem /.olgáltál rá megvetésemre... Minek küldött kenyér- dó gazdád, a híres Luca? Mondd gyorsan és tűnj 1, amíg meg nem gondolom magamat. — Fáradt vagyok. Engedd, hadd’ üljek le, és adj szállást... Egyébként hazudik, aki azt mondta ró- am, hogy elárultalak Lucának. Bátyám, nehéz a helyzetünk. Magunkat megvédeni már nem tudjuk ... (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents