Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-18 / 65. szám
i Mikén! használhatjuk rendel'eiésétöl eltérő célokra végtagjainkat?... Egy jógaelőadás tanulságai Kecskeméten az általá- személyes műsort nem volt mert Johan Rayan _ polnos iskolások mind látták hol és nem volt kinek elő- gári nevén Cziniel János _ a tornatermekben rendezett adni. Ezért maradtak az az Országos Rendező Irodá- előadásokon. A középisko- iskolák. Pedig Szegeden az val kötött szerződése alapiások is. Csak a felnőttek egyik bár sokáig hirdette ján járja az országot és nem részesülhettek a pro- műsorát, Szolnokon pedig így az elképesztés, és ke- dukció gyönyörében, mert az éjjeli mulatóhely zongo- vésbé a kultusz elterjeszté- a mindössze félórás, egy- rája szolgált a Johan Ra- sének szándéka vezeti. Hatéves korában kezdte el tanulmányait — artistaiskolában. Szülei légtorná-' szok voltak, de 6 nem szívlelte még a legcsekélyebb magasságot sem. Maradt a földön, kígyókat bűvölt, vadállatokkal foglalkozott. Nyolc évvel ezelőtt azonban baleset érte. Két medve és három oroszlán társaságában éppen befejezte a produkciót, meghajolt a közönség előtt, amikor az egyik medve játékosan hátulról ráütött. Ö elveszítette szakkönyvek útmutatásai alapján. A jógamester e különleges sport leglátványosabb testtartásait mutatta be a diákságnak. Kicsavart végtagjai, rendellenes pozíciói azonban kevéssé győzhették meg a nézősereget azok hasznos és egészséges voltáról. Annál is inkább. Egyensúlygyakorlat — házi használatra yan művésznevet viselő jógamester pódiumául. Számai névtelenek, csupán az újságíró leleményessége keresztelhette el a következőképpen: Hogyan érintsük össze vállunk mögött talpainkét fejünk magasságában ... Miként gyúrható gombóc törzsünkből és végtagjaiftk- ból... Gyomrunk felszíp- pantása mellkasunkba,.. A legenda szerint Siva is- bői, testén ma is számos ten a létező nyolcmillió- forradás őrzi foguk, karnégyszázezer lehetséges műk nyomát, emberi testtartás közül ki- Nem akarta elhagyni a választott kétszáz pozíciót porond világát — ezért tért és erre megtanította né- át a jógamutatványokra, hány lelkes hívét. Ezek — Cirkuszok, bárhelyiségek úgymond — az emberi har- és szükségmegoldásként is- mónia, egészség, a hosszú kólák gyerekközönsége élet biztosítékai voltak, és előtt végzi fárasztó, kime- ezért sokáig az asenrámok, rítő mutatványait. Mert a a szerzetes kolostorok félt- jóga már ezen a szinten ve őrzött titkai maradtak, nem „pihentet”. A titok azonban — miként Nem sokáig tarthatja iz- ezt már a régi babilóniai- mainak nagy rugalmassá- ak is megállapították — gát. Tervezi, hogy óriáskí- csak addig titok, amíg gyókat szerez, és beidomít- egyetlen ember ismeri. A ja őket. És a jógát — mint jdfea testgyakorlatai elter- annyi más ember — csak jedtek és ma már minden- nyugtató gyakorlatként ki kedvére űzheti őket — a használja majd. A „korbács” alakzata könyvesboltban vásárolha- Pavlovits Miklós Függőleges „lótusz” póz te egyensúlyát, elesett, és az állatok rávetették magukat. Csúnyán összemarcangolva került ki a ketrecI Patkós Irma, a hajdan ismert operettszínésznö ne- ! vére még bizonyára emlékeznek az idősebb színház- kedvelők. A harmincas évek szinte valamennyi primadonnaszerepét eljátszotta a pesti é$ a szegedi színpadokon. Médi — a Három a kislányból, a János vitéz francia királykisasszonya, ! Holla grófnő a Mágnás Miskából, mind nagy sikerű alakításai voltak. A „könnyű” operettszínvad mellett a „komoly” műfajokban is jelentős szerepeket formált, akár, mint Szuzuki — Puccini Pillangókisasszony című operájáA PETŐFI NÉPE Szerkesztette: Pavlovits Miklós MELLÉKLETE Fotó: Pásztor Z„ Tóth S. MTI I_______________________________________________________________________ Két színésznemzedék találkozója BEMUTATÓ ELŐTT A SÁRIKA, DRÁGA ban, akár mint a kedves szódik. A forgatókönyv — Így találkozik a filmkoc- Solvejg, — Grieg—Ibsen melyei a rendező Tóth Zsu- kákon a két színésznemze- Peer Gynt-jében. zsával közösen készített el dék; Patkós Irma, s a fiaA felszabadulás utáni — életrajzi utalásokat is tál rendező szerepében visszavonultan élt ceglédi tartalmaz, legalább is ab- Kern András — és a film otthona nyugalmában — egészen a tavalyi évig, amikor is Sándor Pál felkérésére az immár (bár ezt nem illik közölni) 71 éves nyugdíjas színésznő szakított a jól megérdemelt békés napokkal és ismét színészi „izgalmakat” vállalt. O lett a közeljövőben bemutatásra kerülő, új magyar film, a Sárika drága egyik főszereplője. A tehetséges fiatal rendező, Sándor Pál leutóbbi alkotása: Szeressétek Odor Emíliát — a millenniumi Magyarország — életéből vette témáját, új filmje azonban napjainkban játA két nemzedék: Patkós Irma és Kern András Bóna Péter filmrendező — Kern András ban a vonatkozásban, hogy főhőse is szakmabeli. A felvételek legnagyobb része Pécsen készült, itt lakik ugyanis a film főszereplőjének nagynénje. A történet egy fiatal rendezőről szól, akit különféle gondolatok gyötörnek. Házassága felbomlóban van, s a váláshoz pénzre van szüksége. Hogy ezt megszerezze, felkeresi régen nem látott öreg rokonát, Sárikát, aki magánosán éldegél a mecsekaljai üvegkockás verandájú, régiségekkel telezsúfolt házacskájában. érdekessége végig e két igencsak különböző világnézetű, élettapasztalatú ember bonyolult kapcsolata marad. Bodnár Erika, Margittay Ági és Szabó Gabriella játszanak még jelentősebb szerepeket. A felvételeket fíagályi Elemér operatőr fényképezte és a film modern hangvételének megteremtését a két zeneszerző: Tamási Zdenkó és at Ómega-együttes komponistája, Presser Gábor betétszámai is hathatósan szolgálják. <—ts) A dzsesszhangversenyek, fesztiválok és szólisták találkozójának különös atmoszférája van. Nem hasonlítható semmihez. A székesfehérvári Vörösmarty Színház előcsarnokában zsúfolódott tömegnek sem a szokványos, ünnepélyes színházi méltóság ad különös színt. A tekintelek, a mozdulatok, a párbeszédek a másutt fellelhetetlen izgalom jelenlétét bizonyították. * * * Fél nyolckor adás. A színpadon Tomsits Rudolf kvartettje. Megszólal a zene. A muzsikusokra rácsapnak a színes reflektorok. Az egyik újságíró kolléga hatalmas teleobjek- tíweJ felszerelt fényképezőgéppel a nyaltában felugrik rrtellőlem a székről: — Gyerünk föl a paraván mögé. Az öltözőben elkaphatjuk még a Bajtaláé- kat. Ök következnek. Betöltöttem én is a gépem és pillanatok alatt a művésztársalgóban vagyunk. Nem találjuk őket. Irány a színpad. A földszinti folyosón megpillantjuk Bajtala Jánost. Egyik hölgykolléga már „lesto- polta.” Megosztjuk a helyet és a kérdéseket: — Mióta játszik együtt a trió? — Két éve. — Budapesten hol léptek fel? — A Műszaki Egyetem klubjában. — Milyen stílusban játszik a zenekar? — Nem szeretjük a cool- jazz hűvös közvetettségét. És megszólal a „házi isten”, a rendező hangja: „A Bajtala-trió jöjjön a színpadra!” — Majd utána, elnézést ... Meglazítja a nyakkendőjét és a trió két másik tagja után szalad, még a Tom- sits-kvartett játszik. Sikolt, örül a trombita. A hangeffektusok erősségét felfokozzák a reflektorok színes fényeffektusai. Vörös, zöld, kék, sárga, pontvilágítás keveredik egymással. Nehéz ilyenkor a fotoriporter dolga. Taps, fütty, a kvartett tagjai meghajolnak és kivonulnak a színpadról. Bajtaláék beállítják a dobokat, erősítőket, közben a konferanszié elvégzi a bemutatást: — A zongoránál Bajtala János, bőgő és bassszus- gitár Lakatos Béla, a dobnál Csáky Béla. Taps, és kezdődik a játék. Szomorú, borzongató futamok áradnak a zongorából. Egy-egy motívum kibontakozása nyomán szinte megkönnyebbül az ember. A nagydob dübörgését átadja a basszusgitárnak, rezegtesse tovább, segítik a dobverők, segítenek a zongora elfúló akkorjai. A második szám alatt már látni az arcukat, számukra megszűnt a tér és idő, és megtölti a termet az improvizáció — a blues. * * * Fellépés után a paraván mögött; — Ki a példaképed? — Oscar Peterson és az amerikai und er-grund együttesek, a nagy soul- zenészek és Ray Charles! — Dave Brubeck? — Csodálom, de számomra hűvös, vértelen, szinte kívülálló a muzsikája. — Megtörli homlokát, kigombolja mellén az inget. Fáradt. Csató Károly
