Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-17 / 64. szám
I oldal 1971. március 17, sserÄ» Ser- és colaprté lereeiezések készüllek a Veiyiparl Gépgyárban A negyedik ötéves terv | üstök láthatók, amelyek vö- egyik kiemelt beruházása a j rösréz kupoláit ugyancsak Borsodi Sörgyár. Szükség ■ a Vegyipari Gépgyár ké- van rá, mert a kissé keser- szíti. nyés, de kellemes ízű ital > Söriparunk 1 fejlesztését évtől Pepsi Cola készítésére rendezkednek be. A Vegyipari Gépgyár kollektívája a cdlaüzem felszereléséből szinten kiveszi részét, öt eléggé sokszor hiánycikk az üzletekben. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár részt vesz a nagyarányú azonban nemcsak a borsodi gyár építése reprezentálja. Folyamatban , van a Pécsi Pannónia Sörgyár nagyszaDeruházás megvalősftásá- Dan, ugyanis itt készül a sörgyár berendezéseinek így része. Első képünkön így 510 hektoliteres komló- iőző üst hűtőterének készí- ;ésén dolgoznak a Csík és básű rekonstrukciója is. A kiskunfélegyházi üzem ennek 8 gyárnak is készít berendezéséket. Egyébként ennek bővítésében közvetlenül érdekeltek vagyunk, mert a. Pannónia Sörgyár a Dobos brigád hegesztői. A belül rozsdamentes, kívül szénacélból gyártott hatalmas üstalkatrészeket a leszállítás után a helyszínen állítják majd össze. Következő képünkön a 360 hektoliteres cefrefőző Tolna és Baranya megyén kívül Bács megye déli részét — Baja, Kalocsa, Kiskőrös térségét — is ellátja sörrel. A pécsiek a sörgyártás mellett a második negyed-. darab szirupkeverőt és egy cukoroldó tartályt gyártanak, amelyet a közeljövőben szállítanak le. Képünkön a Hevét IX. csoport a colagyártó berendezéseken dolgozik. Szöveg: Nagy Ottó Fényképek: Tóth Sándor Á jó munkahelyi feltételei Beszélgetés az üzemi demokráciáról A párt X. kongresszusán, de előzőleg a mégyei párt- értekezleten mind a beszámolókban, mind a vitákban számos összefüggésben volt szó a szocialista demokráciáról.' A felszólalók gyakorlati példákkal bizonyították, hogy az utóbbi időben van javulás, de ugyanakkor számos ellenható tényezővel is találkozunk. Az üzemi demokráciáról beszélgetünk Csík Antallal, a Városföldi Állami Gazdaság igazgatójával. Éppen 18 éve áll a gazdaság élén és a csaknem két évtized alatt bőven gyűjtött tapasztalatokat. A vezetők és a dolgozók közötti kapcsolat, együttműködés a döntésekben, jelentősen befolyásolja a gazdálkodás eredményeit. Nagyobb önállóság Erről tett tanúbizonyságot a gazdaság szakszervezeti bizottságának tisztújító tanácskozása. A beszámoló többször aláhúzta de a vita során is elhangzott néhányszor, hogy a gazdasági reform bevezetése egyúttal az üzemi demokrácia érvényesülését is segítette. — A nagyobb vállalati Önállóság lehetővé teszi, hogy az üzemek dolgpzói fokozotfabban vegyenek részt az őket érintő ügyek eldöntésében, az eredmé- ■ijfék, létrehozásában alkotónak érezzék magukat. Jelentékeny a fejlődés az utóbbi időben e tekintetben. Á mi gazdaságunkban is egyre jobban érvényesül, hogy a dolgozók felelősségük tudatában formálnak véleményt, segítenek bennünket a döntés hozatalában. A napjainkban kibontakozó technikai fejlődés anyagi alapját képezi annak is, hogy a dolgozókat mindinkább bevonjuk a termelés irányításába. Hozzáteszem, hogy a mezőgazdaságban is jelentkező tudományos, technikai forradalom hatására megváltoznak a munkakörülmények. A követelmények nőnek, mindenkitől megkívánjuk az állandó továbbképzést, a színvonalasabb munkát. Az utóbbi években fokozatosan megvalósítottuk a gazdaságban a kerületek önállóságát. Az üzemi ék a szakszervezeti demokráciát felhasználtuk az irányítás és a vezetés szirivoy nalának további javítására. Lendítő erő A termelésben az egyik fő feladatuknak a műszaki fejlesztést és a szakosítást tekintik. Ebben a gazdaságban, tekintettel arra, hogy a terület nagy része homokos vályogtalaj, sokkal nagyobb fáradtsággal és munkabefektetéssel lehet jó eredményeket elér-: ni, mint jobb adottságú területeken. Nagyrészt szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. A kenyér- és takarmánygabona gépesítését a vetéstől a betakarításig megoldották. Az utóbbi két évben sikerült a kukorica termesztését is nagyrészt gépesíteni. — Az üzemi demokrácia hatalmas lendítő erele a gazdasági munkának — folytatja a gondolatsort az igazgató. — Kifejezésre jut benne a dolgozók kezdeményezése, gazdag tapasztalata, alkotó képessége. Nálunk ez megnyilvánul a munkaversenyberi is. Csaknem 35Ö-en tettek vállalást az elmúlt esztendőben a szocialista címért küzdő brigádokban. Hárommillió forinttal több termelési érték előállítását és költségmegtakarítást határoztak' el a verseny során. A nemrég történt értékelés alapján r örömmel állapítottuk meg, hogy a teljesítés meghaladta az 5 millió 700 ezer forintot. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság a mostoha természeti és közgazda- sági adottságok ellenére, leküzdötte az elmúlt esztendő természeti csapásait és 21 millió 130 ezer forint nyereséget ért el. Jogok és kötelességek Arra a kérdésre, hogy milyen a kapcsolat a kis kollektívák, a brigádok és a vezetők között így vélekedik Csík Antal: — Arra törekszünk, hogy a brigádgyűléseken mindig részt végy en valaki a vezetők közül. A ! gondokat, problémákat Igyekszünk azonnal orvosolni. Ha olyan természetű, amelyben nem lehet mindjárt intézkediii, figyelemmel kísérjük, és a megoldásról küldünk értesítést az érintetteknek; A brigádgyűléseken való részvétel jó alkalom arra, hogy tájékozódjunk, de egyúttal tájékoztassunk is. A kapcsolat köztünk és a dolgozók között segíti az üzemi demokrácia fejlesztését. Szinte elengedhetetlen feltétele a jó munkahelyi közérzetnek. Természetesen az üzemi demokrácia a jogok mellett kötelességeket is jelent. Fejlesztésének, érdekében tett erőfeszítéseink akkor lesznek eredményesek* ha tovább erősödik a dolgozók magatartásában a jogok és kötelességek egységének tudata. Ebben a gondolatformáló politikai munkában nagy segítséget kapunk a pártszervezettől. A Városföldi Állami Gazdaságban szem előtt tartják a munkakörülmények javítását. A dolgozók javaslatára és velük együtt szervezték meg 1969 óta fokozatosan a munkaidő- csökkentést és egyes üzéih- részekben bevezették a szabad szombatot. Valamennyi kerületben van már í üzemi konyha, munkásszálló, öltöző, fürdő, kultúrterem. . •: Ugyancsak a dolgozókkal közösen- döntöttek, úgy, hogy a gazdaság 15—20 özei' forint vissza nem térítepclő hitelt ad azoknak, akik építeni akarnak. Segítik :az új otthonok alapítóit, az anyagbeszerzésben, a szállításban. Ugyanakkor az illetők vállalják, hogy legalább 10 esztendeig a gazdaságban dolgoznak. Már 33 családi ház megépült és számos újabb igénylő van. . . ; K. S. Kevés at képzelt mezőgazdasági munkás Az ország mezőgazdaságában 170 ezer betanított és mintegy 100 ezer szakmunkás dolgozik. A szakember-utánpótlás a műszaki fejlődés tempójával nem tart lépést, a továbbképzés is kisebb mérvű, mint az ismeretek elavulása. A távlati tervek szerint 1985-ig el kell érni, hogy a dolgozók legalább 2Ö százaléka rendelkezzen szak-, 40 százaléka pedig betanított munkás képesítéssel. Ehhez 1,3 millió fizikai munkás kiképzése válik szükségessé. Az oktatás iskolai rendszerben való elvégzése lehetetlen, így a feladat egy része a mezőgazdasági üzemekre, hárul. Valójában ez üzemi érdek, hiszen az új technológiák gyakran a szakmai tudás hiánya miatt nem hozzák a várt gazdasági eredményeket.. Bács-Klskun megye állami gazdaságainak pillanatnyilag 2500 betanított és közel 4000 szakmunkás dolgozója van. A szakmunkás- képző intézetekkel együtt szervezett oktatásban évente átlagosan 900 fő vett részt. A növénytermesztésben a traktorvezetés az a terület, ahol kizárólag szakmunkás alkalmazható. A tanfolyamok költségei meglehetősen magasak — a Bácsalmási Állami Gazdaságban például 700 ezer Ft — de mindenképpen visszatérülnek. Megszüntetik a gépek állását, biztosítani tudják mindenkinek a szabad szombatot, és a munkák szakszerű elvégzését. A megszerzett oklevél közvetlenül nem jelent anyagi előnyt, de a magasabb képzettséggel rendelkezők korszerűbb gépet kapnak, olyan igényes munkát végezhetnek el, amelyeknek a díjazása magasabb. Így a dolgozóknak kifizetődik a továbbképzésben való részvétel. Az állattenyésztés fejlesztésével, az iparszerű sertéstelepek kialakításával jelentkező szakmunkás- szükséglet kiképzését saját erőből, üzemi oktatás keretében valósították meg az állami gazdaságok, s ezt a módszert követik a jövőben is. A termelőszövetkezeti szakemberigény megállapítása a napokban fejeződik be. Itt kedvezőtlenebb a helyzet, mint az állami szektorban. A tanfolyamok megszervezéséhez — az egy-egy gazdaságban jelentkező, kis számú szakemberszükséglet, illetve létszám miatt — nagyobb munka szükséges. A felmérések értékelése után meghatározzák a feladatokat és a végrehajtás követendő módszereit, D, É, A Bartók* évforduló és a kö Növekedett az érdeklődés hazánkban a komolyzene iránt. Erről tanúskodik az a legújabb összegezés, amely szerint az elmúlt esztendőben az Országos Filharmónia 2040 komolyzenei hangversenyét 828 ezren látogatták. A hangversenyek száma a megelőző évhez képest 4,7 százalékkal, a látogatóké pedig 4,2 százalékkal emelkedett. A több mint. kétezer hangversenyből 1054-et az ifjúság számára rendeztek; s ézék látogatóinak száma 374 ezer volt. A Filharmónia tavaly 107 ezer hangversenybérletet adott el. Ugyanakkor az Országos Rendező Iroda 1211 körty- nyűzenei, illetve esztrád- műsort rendezett, amelyre 667 ezren voltak kíváncsiak. Makón is kiállítanak Makón, a József Attila Múzeumban március 14-én, vasárnap Jene! ‘János ‘megyéi szakfelügyelő nyitotta meg a keceli gyermekszakkör batik kiállítását. A -ke- celiek munkáit a nap folyamán sok százan tekintették meg.
