Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-12 / 36. szám
1971. február 18, pántéit S. oldal Mezőgazdasági könyvek Kunszentmiklóson Ipari munkások művelődése A mezőgazdasági könyvhónap alkalmából a kun- szentmiklósi könyvtár dolgozói kiállításon mutatják be a legújabb kiadványokat. Külön tárlóban helyezték el a tájegység jellegének leginkább megfelelő szakkönyveket. A termelőszövetkezetek felfrissítik szakkönyvállományukat. Külön tervet készítettek a szakiroda- lom szervezett terjesztésére. Megkezdődött a „háztól—házig” eladási kampány Ebbe a külterületi tiszteletdíjas könyvtárosok is bekapcsolódtak, s így a község kiterjedt tanyavilágába is eljut a könyv. A megyei pártbizottság megbízóleveleinek birtokában a közeljövőben társadalmi munkatársak látogatnak el megyénk 28 ipari üzemébe, hogy az ott folyó kulturális életről tájékozódjanak. Felkeresik a gyárak és a helyi párt- alapszervezetek vezetőit, elbeszélgetnek a szakszervezet és a KISZ megbí- zottaival, a szocialista brigádok tagjaival és munkásokkal. Kérdéseik a vállalat által szervezett kulturális lehetőségekre irányulnak; miként mutatkozik meg a dolgozók igénye (vagy igénytelensége) az üzemi kulturális tervek összeállításában és végrehajtásában. Szeretnének képet kapni a gazdasági vezetés & a munkásság művelődési jellegű kapcsolatairól; s arról, hogy miként ösztönzik a kollektíva tagjait szakmai és általános műveltségük gyarapításában. A széles körű felmérés célja, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága által 1968-ban kiadott kulturális és népművelési irányelvek hatásának vizsgálata. Kodály Zoltán-emléknapok Debrecenben Február 8-án, hétfőn este ünnepi hangversennyel ért véget az a rendezvény- sorozat, melyet Debrecen város hivatalos szervei rendeztek a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolával és a Zeneművészek Szövetségével karöltve. Az egyhetes gazdag programmal a rendezők Kodály Zoltán sokoldalú munkásságát állították az érdeklődés középpontjába. Az emlékhét jeletőségét fokozta, hogy a helyi muzsikustársadalom tagjai mellett fontos szerephez jutottak a magyar zenei élet, zenetudomány jeles képviselői is. A Kodály Zoltán-emléknapok programját január 3l-én egy kamarazenei hangversennyel egybekötött kiállítási megnyitó vezette be. A Déri Múzeumban megrendezett bemutató gazdag dokumentumanyaggal (köztük kéziratokkal, tárgyi emlékekkel) adott kitűnő áttekintést a nagy zeneszerző sokoldalú munkásságáról. Egy külön terem mutatja be Kodály és Debrecen kapcsolatának több évtizedes „történetét”. Itt állították ki azokat a képzőművészeti alkotásokat, melyek a Kodály-portrépályázatra készültek. A legjobbakat díjazták, illetve megvásárolták. A következő napon a zeneművészeti szakközépiskolák első országos szolfézsversenyét rendezték meg. E nap programját a Debreceni MÁV Filharmonikusok hangversenye tette teljessé, a debreceni születésű, Amerikában élő neves karmester, Halász László vezényelt. A hétfői záróhangversenyen is ő dirigálta Kodály Zoltán műveit. élménnyel színesített előadásában Kodály Zoltán népzenekutatói munkásságáról, dr. Eősze László pedig az életmű egységéről, a zeneszerzői és tudósi munka kölcsönhatásairól beszélt. A pedagógiai és művelődés- politikai témakörben két előadást hallottunk: Gulyás György a bókéstarhosi zenei iskola szakmai és általános nevelőmunkájáról szólt. Vitányi Iván pedig a kodályi koncepció társadalmi jelentőségéről, a szocializmus különböző korábbi nevelési elképzeléseivel való rokonságáról beszélt. A tudományos ülésszak első napján tartották meg a legjobb debreceni iskolai kórusok közreműködésével az éneklő ifjúság hangversenyét. A programot a hét hátralevő napjaiban egy kamaraest és a zeneiskola „Visszatekintés” című műsora tette teljessé. A debreceni Kodály-hét jelentős eseménye volt zenei életünknek: méltó a zeneszerzőhöz és méltó a városhoz. Minden mozzanatával jól szolgálta a kitűzött célt. Ittzés Mihály A tájékozódás kettős irányú. A társadalmi munkások egy része beszélgetések alkalmával alkot képet az üzemi művelődési viszonyokról, melybe az ismeretterjesztő előadások, szakkönyvtár, különféle klubok és művészeti csoportok számos kulturálódási lehetősége sorolható. Mások viszont — ugyanazon a helyen — kérdőíves módszerrel, interjú Dosztojevszkij- ünnepségek Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij születésének 150. évfordulója alkalmából Moszkvában előkészületek folynak a nagy orosz író műveinek eddigi legteljesebb kiadására. A gyűjtemény 30 kötetén kívül két kötetben kiadják az író életével kapcsolatos, mindeddig meg nem jelent anyagokat is. A Béke-világ- tanács úgy döntött, hogy az évforduló alkalmából sok országban ünnepségeket rendez. formájában rögzítik vállalati munkások véleményét művelődési igényeikről és az üzemi lehetőségekről. A tájékozódás nyomán kialakult összesítést és a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága által feldolgozott és kiértékelt kérdőívek anyagát jelentésbe foglalják, mely az MSZMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottság elé kerül. P. M. Lü jAAjTZ íö> R Olsen bandája Nem a kritikusok hibája, ha nem igen szeretik a bűnügyi vígjátékokat és paródiákat. Ennek oka, hogy krimitörténetet parodizálni sokkal egyszerűbb, mint igényesen megalkotni egy logikus és feszültséggel telt cselekményt. Az ötlettelenségből gyártott komikum — mert a legtöbb esetben erről van szó — ritkán lesz igazán nevetséges, bárhogyan is Gemenci szarvasok a Börzsönyben A Börzsöny egykor híres vadászterület volt. Szarvasállománya minőségét azonban a századforduló táján folytatott helytelen gazdálkodás rendkívül lerontotta, s azóta sem tudták helyrehozni. Az Ipoly-vidéki erdőgazdaság és a Börzsönyben működő tíz vadásztársaság most elhatározta, hogy más tájakról hozott szarvasokkal frissítik fel a hegység állományát. A tervek szerint a következő három évben 200 gímszarvast hoznak Telki környékéről és a gemenci vadrezervátumhoz tartozó Kaszópusztáról. Az idén 60 nemes vaddal gyarapszik a Börzsöny állománya. Az első szarvasszállítmány a napokban érkezik a Börzsönybe. A főépület elkészült Az építők már a belső szakipari munkákat végzik a Kiskunhalason épülő új 12 tantermes általános iskolában. Az építkezés 16 millió forintos beruházással a múlt évben kezdődött és a tervek szerint 1972 nyarán adják át rendeltetésének, azaz szeptemberben már megkezdődhet itt a tanítás. A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat eddig „tartja” a határidőket, s remélhetőleg ezután sem akadályozza semmi a munkát. Amint az időjárás engedi, azonnal hozzálátnak a főépülethez csatlakozó szárny építésének, melyben korszerű tornaterem, napközis konyha, étterem és a központi fűtés berendezése kap helyet. (Opauszky László felvétele) mm* mwé csűrj ük-csavarjuk a mes. anyagát. Az Olsen bandája cími dán film készítői jól ismerik a bűnügyi vígjátékok lehetséges buktatóit Éppen ezért a film komikumalapjául nem a kép télén helyzeteket és i nyakatekert cselekmény választották. A néző tér er felcsattanó hangos nevetés létrehozója a hajdani bur- leszk világa, a szereplőt egyéniségéből áradó természetes humor. A dán nemzeti filmművészet nemes hagyományokkal rendelkezik í könnyű szórakoztatást illetően. Hiszen a harmincas évek nevezetes komikuspárja — Zoro és Hun — a koppenhágai Palladium cég műtermeiből indult kacagtató világkörüli útjára. Erik Bailing filmjének megalkotásakor c nevetés eme ősi forrásából merít, hiszen az emberi ügyetlenség és balszerencse mindenkor a humor természetadta lehetőségeit kínálja. A főszereplő hárorr gengszternek — a búr leszk szabályai szerint — csak elszánása van meg s „nagy fogás” kivitelezésére, képességük azonban hiányzik. Ezért hiába dolgozzak ki a legragyogóbt terveket is a porosz műkincs elrablására, képteler ügyefogyottságuk megakadályozza az akció végső sikerét. A négy „főhőshöz’ ugyancsak, humoros mellékszereplők társulnak. A lokál könnyűvérű lányai a főfelügyelő és a kedvei családtagok figuráinál megalkotásában azonbar már a modern, „konzum’ társadalom igényei is közrejátszanak. A film szerint az „;ntim hotel” nő: lakóinak élete rózsaszír kacagás... Pedig e körítés nélkül is kedves film lehetne az Olsen bandája. Hiszen helyzet- és jellemkomiku- ma, a sok helyütt megcsillanó friss gégék sora mindvégig csiklandozni tudja a közönség nevetőizmait, és ez már önmagában- is dicséretes. Pavlovits Miklós Illyés Gyula: Hunok Párisban zsúfolt szobáikba. Mégis- merül előtte a hazai táj Nagy érdeklődés kísérte a másfél napos tudományos ülésszak előadásait. Straky Tibornak, a Zene- művészeti Szakközépiskola igazgatójának megnyitó szavai után Bónis Ferenc tartott előadást Kodály és a magyar hagyományok címmel. A Páva-variációk és a Ga’ántai táncok elemzése közben vizsgálta Illyés Gyulát elsődlegesen mint költőt ismeri a nagyközönség. Ha nevét idézzük, azonnal versek, verssorok jutnak eszünkbe. Pedig ez a megítélés tulajdonképpen leszűkítése munkásságának. Hisz talán a legszebb magyar nyelven ír prózát évtizedek óta — a korszakos jelentőségű Puszták népe című szociográfiája és a Petőfiről szóló könyve külföldön is olvasókat vonzott és vonz. A magyar történelem lázas pillanatait idéző drámái (pl. Fáklyaláng) mellett érdemes felfigyelnünk útijegyzeteire (pl. Franciaországi változások) és kitűnő műfordításaira is Eluard- tól Paszternákig. a régi népzenéhez és a korábbi magyar műzenéhez való zeneszerzői viszonyt. Dr. Üifalussy József a magyar lírai költészet ^ Kodály vokális és hangszeres zenéjének sokrétű kapcsolatait elemezte. Dr. Var- gyas Lajos sok személyes „Prózán úrrá lenni sokkal nehezebb, mint versen; nagy vers húszéves ember tollából is kikerül, nagy próza harmincéveséből is alig: erre a műfajra legalább tíz évvel később érik a lélek." Illyés, a költő a prózaírás magas mércéiéről vallott. S ez nem a költő udvariaskodása a prózaírónak. Ez az alkotó műhelyvallomása A Hunok Párisban Illyés fiatalkori élményeit örökíti meg. De személyes tapasztalatai nem kötődnek csak írójukhoz, nem any- nyira én-központú ak. A mű korkép is. Ott vagyunk a Magyarországról 1920- ban emigrált Illyéssel a Sorbonne Petőfi-ünnepsé- gén. Ott tapasztaljuk Párizsban azt, hogy mennyire nyugtalankodott Európa a „keleti nagy példa” miatt. Találkozunk párizsi munkanélküliekkel, szervezett munkásokkal. S amikor a munkásösszejöveteleken Illyés számolt be a világpolitikai helyzetről, így vallott: „Ügy éreztem máris van célom, rendeltetésem.” Üj műfaji kísérlet a Hunok Párisban Önéletrajzi elemekkel átszőtt mű, regényszerű feldolgozásban, mely mint az emlékiratok, korképpé szélesülnek. Nincs főhőse. Maga az író is csak mint „riporter” vagy mint megfigyelő van jelen sok esetben, s inkább a bemutatott alakok válnak élőbbé. A közvetlenül, természetesen bonyolódó cselekmény ezernyi érdekes epizódot villant fel. Illyés felkereste akkor Párizsban a modern költészet mestereit: Cocteautés Tzarát. Tudjuk, hogy a hatásuk érződött Illyés versein. Tőlük tanulta: „A jó vers tartozéka, hogy minden sorában meglepetés legyen!’’) Párizsban hallja Anatole France halálát Ott van egy folyóirat indulásának izgalmas perceinél Bretonnal, Eluard-ral stb. Jules Renardtól hallotta, hogy Párizs legismertebb helyein, mulatóiban, az utcákon legtöbbször idegenekkel találkozhat, míg a párizsiak visszahúzódnak, s általában igen tartózkodóak az idegenekkel szemben. merjük első barátait, merőseit: Bozsárt, a neszt, Millert, a festőt, Ven- czelt, Bernákot stb. Megelevenednek előttünk a Szajna partján zsákot hordó, emigráns magyarok, kik máskor énekkarban vagy színjátszó csoportban veszís- egy báli meghívó felidézte ze- benne az otthoni viharos jegenyesor képét. A regény befejező pillanataiban a havas Párizsbar újra rendezni akarja emlékeit. „De minden eseményt egyforma távolságnek részt. S a későbbi Ily- ban veltem látni, s etto. lyést is felidézhetjük most: valahogy az egesz esztendc miként fordítja, tanulmá- karika^ alakú lett. MegállS követhetjük a műben a fiatal Illyés lépteit: hogyan vesz részt a Petőfi- ünnepségen, miként ússza meg az első Igazoltatást, ő vezet el minket a Párizsban élő magyarokhoz, ki» nyozza a régi francia iro- ta.mpártomban. Olyan voH dalmat, így például Rute- cirkusz porondboef-öt. (Később ő állítja jan álltam volna•• • össze A francia irodalom Most a Hunok Párisban kincsesháza című kötetet), újrakiadásakor Illyés utó- Szépek az Anna-szerelmet szót illesztett művéhez, idéző fejezetek. Illyés min- melyben hősei sorsát kövedig szorosan kötődött ha- ti tovább. Azóta mi min- zájához, napjainkban épp den történt? Aragon a nemest jelenik meg a Haj- zeti felkelés Tirteusza lett. szálgyökerek című köte- Eluard a pártba lépett be. te... A Hunok Párisban Cocteau az egyházba, egyik részletében felejthe- Montherlant az akadémiá- tetlenül ír a honvágyról, ba... Anna azóta járt ahogy egy-egy levél vagy Illyéseknél Tihanyban, s csomag érkezése után fel- nemrég hunyt el. Örökre szép, mi szép volt egykoron. Anna, ezt dúdolom a boulevard Bourdon-on, köszönet érte, ■'■ogy föl. magasba n :ve lépek ma is. semmit se félve, a mindörökre sűrűsödő éjbe. (A boulevard Bourdon-on című versből) Szekér Endre
