Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-10 / 34. szám

S. «Wal 19*11. február xO. szerda Leszeielő határőrök A tanácsi építőipar búcsúztatása 1 1 /»i fS«ié«ná Országos tanácskozás Mj letctadiai • as tVMmben Dokumentum Isztambulból — falutörténethez A helyi tanács felkéré­sére megírja Nagybaracs- ka bronzkorig visszanyúló érdeked történetét Kőhe­gyi Mihály, a Bajai Türr István Múzeum tudomá­nyos munkatársa. Évek óta kutatja, gyűj­ti a nagymúltú település írásos és tárgyi dokumen­tumait. A községhatár- ban a közelmúltban fel­tárt Árpád-kori falu és több temető maradványai például nagy segítséget je­lentenek őseink honfogla­lás utáni életének rekonst­ruálásához. A legújabb írásos adalék Törökor­szágból érkezett. A hely­történetíró az ÉLTE török nyelvi tanszékének közre­működésével Isztambulból megkapta a vidékre vo­natkozó 1573-as török adó­összeírások hiteles máso­latát.' Ebből kiderült, hogy akkor egyetlen magyar ne­vű ember sem adózott Nagybaracskán,; vala­mennyien délszlávok vol­tak. Viszont a mohácsi vész előestéjén, 152?-ben, kizárólag magyarok éltek a faluban, őket tehát tel­jesen elsöpörte a török- dúlás. A dokumentum helyi értékén túl. a magyar tör­ténetírás szempontjából is Jelentős. Következtetni lehet belőle az egész dél­vidék tragikus sorsára a mohácsi vész körüli idő­szakban.. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének teg­napi vezetőségi ülésén, a kecskeméti Honvédkórház­ban, értékelték a Vöröske­reszt III. kongresszusa, il­letve a megyei küldöttérte­kezlet óta végzett munkát, majd a munkaterv alapján felvázolták az 1971. évre esedékes feladatokat. Részt vett az ülésen Rostás Ist­ván, a Magyar Vöröskereszt országos főtitkára és Fekete László, a megyei pártbi­zottság munkatársa. A vezetőség jelentéséből kitűnt, hogy az egészség- ügyi felvilágosítást és neve­lést célzó, félezernél több tanfolyamot megyénkben tavaly csaknem 13 ezren látogatták. Ezenkívül 56 800 hallgatója volt az 1404 is­meretterjesztő előadásnak, amelyek legtöbbje (222) a véradómozgalom tárgyköré­ből merítette témáját. A véradómozgalom cél­kitűzéseinek teljesítését ne­hezítette ugyan az év ele­jén fellépett influenzajár­vány és a belvízhelyzet, mégis a vártnál többen vál­lalkoztak az életet mentő véradásra. A megyei szervezet egyik legeredményesebb munka- területe az ifjúsági vörös­keresztes tevékenység, amely az iskolai nevelési tervriek is szerves része. Évről évre megszervezik az „Ifjú egészségőr” tanfo­lyamatokat. Ami az idei feladatokat illeti, gazdag programot hagyott jóvá a vezetőség. Kezdjük például az egész­ségügyi felvilágosító mun­kával. A mintegy kétszáz elsősegélynyújtó tanfolyam egynegyed részét üzetnek­A napokban Kiskunhala­son, a határőrség parancs­nokságán bensőséges ün­nepséget rendezett a kerü­let párt- és KlSZ-bizott- sága. A leszerelő katonák búcsúztatásán megjelent Gazsó Béla határőr alezre­des, Szabó István határőr alezredes, a kerület párt- bizottságának titkára. Ludáivyi Ferenc határőr őrnagy, a kerület KISZ-bi- zottságának titkára beszé­dében elmondta, hogy a fiatalok nemcsak a politi­kai kiképzésben értek el kimagasló eredményeket, de legtöbbjük megszerezte a kétszeres Kiváló határőr címet is. Sinkó Pál, Csányi Ferenc, Csányi Andor, Ká­A SZOT-hoz sok száz in­tézkedésről érkezett hír, amellyel a vállalatok a nagycsaládosok és 'az egye­dülálló nők helyzetén igye­keznek javítani. Több száz millió forintra tehető az az összeg, amit a vállalatok a tanácsoknak felajánlottak a gyermekintézmények bő­vítésére, illetve amelyből egész sor vállalat maga lé­tesít óvodát, bölcsődét. A Lenin Kohászati Műveit 300 ben tartják. Elsősorban a külterületi lakosság részé­re az egészséges életmódot ismertető, mintegy negyven tanfolyamot szerveznek az idén. Továbbra is nagy gondot fordítanak a tiszta­sági mozgalomra, a „tisz­ta udvar, rendes ház” ak­cióra, és fokozzák a nö- vényvédőszer-mérgezések megelőzését szolgáló egész­ségügyi munkát. A szakszervezeti bizottsá­gokkal együttműködve igyekeznek az üzemi vörös­keresztes munkát még ha­tékonyabbá tenni. Május­ban Kiskunfélegyházán üzemegészségügyi hónapot szerveznek. A lakosság még szélesebb rétegeit mozgósítják a véradásban való részvétel­re. Az úttörőszövetség meg­alakulásának 25., illetve az ifjúsági vöröskeresztes moz­galom 50. évfordulója je­gyében „Az egészségőr tettre kész” vetélkedőket rendeznek. A középiskolák vöröskeresztes aktivistáit felkészítik a Magyar Vörös- kereszt Országos Központ­ja által rendezendő első­segélynyújtó nemzetközi olimpiára. Fokozott alapossággal és lelkiismeretességgel végzik a család-, az anya- és cse­csemő-, a gyermek- és if­júságvédelem, illetve az időskorúak védelmének sokrétű és összetett felada­tait. Még ebben a hónap­ban a párt-, állami, társa­dalmi és tömegszerv ezetek, valamint az érdekelt keres­kedelmi szervek képviselői­nek bevonásával alkoholiz­mus-ellenes megyei konfe­renciát hívnak össze. i, T, rándi Ernő szakaszvezetők és Szabó Gyula határőr, KISZ-alapszervezeti titká­rok határőrizeti feladatuk ellátása mellett a fiatalok mozgalmi, kulturális, sport­életének irányításában is jeleskedtek. Kárándi Ernő és Szabó Gyula az ifjúsági mozgalomban végzett ered­ményes munkájuk elisme­réseképpen nemrégiben kapták meg a KISZ Köz­ponti Bizottság dicsérő ok­levelét. A meleg búcsúztatás vég­ső aktusaként Ludányi Fe­renc a leszerelő fiatalok­nak átadta Dudás István határőr alezredes, kerület- parancsnok ajándékait. személyes, a Tiszavidéki Vegyikombinát 100 szemé­lyes óvoda építését terve­zi. A szén tesi Kontakta Gyár évi 40 000 forinttal já­rul hozzá a tanácsi óvoda fenntartásához, a Hevesi Bútorgyár 24 gyermek elhe­lyezésére épít óvodát. Sok vállalat a nők ottho­ni munkáját is igyekszik könnyíteni. A Vegyterv-nél például intézményesen be­szerzik a félkész-vacsorát, s ezt viszonylag olcsón bár­mely dolgozójuk megvásá­rolhatja. Az Akadémia és a Kossuth Nyomdában a nagycsaládos és az egyedül­álló nők az ebéden kívül újabban az üzemi vacsorá­hoz is kapnak vállalati hozzájárulást. A legrászorultabb anyák­nak sok vállalat külöüse- gélyt is ad. Az Országos Gumiipari Vállalatnál pél­dául 600—3000 forintos se­gélyt osztottak ki a több­gyermekeseknek. A legfon­tosabb cél azonban minde­nütt az, hogy a nők na­gyobb szaktudást szerezze­nek ás többjét keressenek. A tanácsi építőipari vál­lalatok és a felügyeleti szer­vek vezetői kedden az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban országos tanácskozást tartottak. A tanácsi építőipar ter­melése a negyedik ötéves tervben évente 8—9 száza­lékkal emelkedik és 1975- ben már 7 milliárd forint értékű építési feladatot vé­gez el. A legfontosabb fel­adat az épületfenntartási igények kielégítése, a la­kásépítés növelése és — a vállalatok anyagi és szemé­lyi erőivel összhangban — Az Országos Gumiipari Vállalatnál a továbbtanuló családos anyák munkaidő­kedvezményt kapnak és a szaktanfolyam elvégzése után emelik a fizetésüket Az első lépéseket már sok vállalat megtette a bér- aránytalanságok felszámo­lására is. Az egyik legnagyobb és legnehezebbben .megoldható probléma továbbra is a nők éjszakai műszakja. Egyelő­re a harmadik műszakok megszüntetésére általában nincs mód, a sokgyermekes és az egyedülálló nőket azonban fokozatosan men­tesítik az éjszakai munká­tól. A SZOT tapasztalatai szerint a munkafeltételek javításában érték el eddig a legkisebb eredményeket. Szinte teljesen hiányoznak a sajátos női munkavédel­mi felszerelések, munkaru­hák. Ezért több vállalat megbízta a SZOT Munka- védelmi Kutató Intézetét, hogy a nők számára megfe­lelő munkaruhákat tervez­zen. (MTI) más fontos új épületek ki­vitelezésé. A vállalatok előzetes ter­veikben 28 ezer lakás épí­tésével számoltak, mert fi­gyelembe vettek több je­lentős fejlesztési beruhá­zást. Ezek a beruházások azonban csak a tervidőszak második felében valósulnak meg, s így a minisztérium véleménye szerint célsze­rűbb és reálisabb mintegy 19—20 ezer lakás felépíté­sével számolni. A tanácsi vállalatok újabb korszerű technológiai módszerek al­kalmazásával évente 1100— 1200 lakás felépítéséhez ele­gendő új építőipari kapaci­tás létesítését tervezik. E fejlesztések eredményeként a tanácsi építőiparban is az összes lakásoknak több mint 50 százaléka épül majd kor­szerű technológiával. Az idei tervek szerint a taná­csi vállalatok 10—12 száza­lékkal növelik a lakásépít- | kezesek ütemét, s így mint- i egy háromezer új otthont adnak át. Eddig 22 tanácsi vállalat termelőeszköz-fejlesztési javaslatát segítették állami támogatással és tanácsi hoz­zájárulással. Ennek ered­ményeként mintegy 440 millió forint értékű közmű- építési, 650 millió fenntar­tási-építési, 120 millió fo­rint értékű egyéb építési és szerelőipari, valamint évi 1100—1200 lakásépítési ka­pacitás jön létre a negye­dik ötéves tervben. A jelentős fejlesztési be­ruházások megvalósításával a tervidőszak végére kiala­kul egy erős középvállalati csoport, s ez képes lesz — olyan építési feladatok el­végzésére, amelyeket a nagy építőipari vállalatok nem szívesen, a kisebb építési szervezetek pedig műszaki felkészültségük hiányában nem megfelelő hatékony­sággal végezhetnének el. Kecskeméti tűzvész Kaszások a piactéréi Megjegyzések két újsághírhez A Magyar Hírlap szom­bati számából úgy értesül­tem, hogy Kecskeméten tlelcnte a hajdani félelme­tes tűzvész emlékére kon- dítják meg a harangokat. A közlés — enyhén szólva — pontatlan. Az 1839 ta­vaszi pusztulás után elő­deink valóban elhatároz­ták, hogy az „idők végez­téig” megszólaltatják a hírős város harangjait me- mentőként — évente egy­szer. Április 2-án. És nem délben, hanem este. Pon­tosan fél kilenckor. Egyébként minden stim­mel, * A múlt vasárnap publi­kálta a Népszabadság Csák Gyulának parasztemberek hajdani megaláztatását idéző elbeszélését. A szer­ző tegnapelőtt ismét visz- szatért a témára. Meglep­ve tudta meg — mint ezt Vándor motívum című cikkében megfogalmazta —, hogy a hiedelem sze­rint az a bizonyos eset Kiskunfélegyházán is meg­történt az ars ti világban. A história annyira felhábo­rította barátját, László Gyulát, hogy a szájhagyo­mány elemeiből ő is elbe­szélést kerekített néhány esztendeje, okulásul. A té­mát — tőlük függetlenül —■ egy kecskeméti szerző is feldolgozta, Krajnyák Nándor már 1955-ben meg­írta a történet helyi vál­tozatát, a Kiskunság I. év­folyamának 3. számában: Bozó bíró egész nap a semmit kaszáltatta az elé­gedetlenkedő napszám csók­kal, zsellérekkel a piac­téren. Mit bizonyít ez a jelleg­zetes, kecskeméti, kiskun­félegyházi stb. szájhagyo­mány? Hogy hazánk szép vidékein mindenütt döiy- fösködíck marhásabb gaz­dák, szegényszagot utáló kiskirályok. II. N. TAVASSZAL KEZDIK SZERELNI A NŐK VÉDELMÉBEN Majdnem kétévi vita után hozták meg a Szerb Köztársaságban a töx'vényt a művi vetélésről. A tör­vény érvényes a Vajda-, ságban is mindaddig, amíg a tartomány nem szabá­lyozza saját törvénnyel. Rendkívül körültekin­tően gondoskodik az új törvény a nők védelméről. Sok tekintetben hasonlít a Magyarországon érvény­ben levő rendelkezéshez, így engedélyezi a terhes­ség megszakítását, ha ve­szélyeztetett az anya éle­te, egészsége, ha feltéte­lezhető, hogy az újszülött súlyos testi, vagy szellemi fogyatékossággal jön a világra, s akkor is, ha a terhesség erőszakos nemi közösülés, vagy más bűn­A KOLDUSOPERA ZOMBORBAN Sikeresen teljesítette a Zombori Népszínház az év­ad első felét. Eddig öt bemutatót tartottak. A legnagyobb sikerrel Cse­hov: Cseresznyéskert című művét játszották. A többi bemutató: Miroslav Belo- vie—Dusán Radovic: John Peoplefox kapitány, Macehiavélli; Mandragora, valamint Velemi' Suboüc cselekmény következmé­nye, továbbá. ha az álla­potos nő részére a terhes­ség vagy szülés súlyos sze­mélyi, családi, anyagi vagy más következmé­nyekkel járható. Igen fon­tos intézkedése az új tör­vénynek, hogy a bizottság, döntés előtt, köteles az érdekelttel, házastársával. illetve élettárával ismer­tetni a nem kívánt ter­hesség elleni védekezés fontosságát és módszereit, továbbá rá keli mutatnia a művi vetélés káros kö­vetkezményeire, különö­sen, ha az első terhesség megszakításáról van szó, vagy ha az érdekelt egy­más után rövid idő alatt többször kért beavatkozást. egy színpadi összeállítása, illetve a Kamaraszínpa­don Samuel Beckett: Go- dotra várva Nemrégiben kezdték meg Brecht: Kol­dusopera című művének próbáit is, A Zombori Népszínház at idén újra részt vesz a Sterija Játé­kokon, de még nem dön­tötték el, melyik darab­bal. A becsei kommuna leg­nagyobb mezőgazdasági szervezeté, a Becej kombi­nát évente több ezer va­gon kenyérgabonát és ku­koricát termel. A tárolás azonban igen nagy gondot okoz. Csak egy 1700 vago- nos betonsilójuk van, amely csupán részben elé­gíti ki a követelményeket. FEJLESZTIK a A nemesmiliticsi Sloga vadászegyesület területe nem nagy, de gazdag a vadállománya. Télen rend­szeresen etetik a vadakat. A napokban megtartott évi közgyűlésen elhatároz­ták, hogy szorgalmazni fogják a külföldi vadá­szokkal való kapcsolat bő­vítését. A zombori vadá­POSTAI IRANYÍTÓSZAMOK A jugoszláv posta az idén áttért a postai irá­nyítószámok használatára, hogy megkönnyítse a kül­demények eligazítását. Az újítás új kötelezettséget ró a feladókra. Ezentúl nem elég pusztán a helység és az utcanevet feltüntetni a küldeményen, hanem a helység neve elé oda kell írni a postai irányltószá- mát is. Az irányítószám nélkül feladott küldemé­Ezért tavaly hozzáfogtak egy 3 ezer vagqnos acél­siló építéséhez. Á beton­siló szomszédságában épü­lő új siló alapja már ké­szen van, és tavaszra hoz­záfognak az acéltorony szereléséhez. Az új búza­termést már itt szeretnék tárolni. VADÁSZTURIZMUST szókkal közösen fejleszte­ni szeretnék a vadászturiz­must és a jövedelmet ép­pen úgy, mint eddig, a vadállomány növelésére fordítják. A jövőben csak az lehet az egyesület tag­ja, akinek van vadász­vizsgája. Minden tagnak részt kell vennie a kárte­vők irtásában is. nyék természetesen nem kallódnak el, címzésüket egyelőre nem tekintik hiá­nyosnak, tehát ha csak egy mód van rá, kézbesí­teni fogják őket. De a biztonság kedvéért és a postaszolgálat dolgának megkönnyítéséért, mér most ajánlatos az új rend szerint megcímezni a kül­deményeket, mert enélkül könnyen megeshet, hogy késve kapják mey Egészségűgyi tanfolyamok, felvilágosító előadások Elsősegélynyújtó olimpia Bővülnek a gyermekintézmények A SZOT a nők helyzetét javító vállalati intézkedésekről

Next

/
Thumbnails
Contents