Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! TÉLUTÓ A BÁCS-KISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG NAPILAPJA Az első hónap után az üzemekben XXVI. évf. 32. szám 1971. február 7, VASÁRNAP Ara: 1 forint Az év eleje, különösen a tervidőszakok kezdete, korábban mindig gondok­kal járt az ipari üzemek­ben. A vállalatoknak ilyen­kor még nem volt elegen­dő megrendelésük, az első hónapokban az anyagellá­tás is rosszabb volt, s emiatt akadozott a terme­lés. A gazdasági és mű­szaki vezetőktől most alig hallani ilyen jellegű pa­naszokat. Mindez a negye­dik ötéves terv jó előké­szítésének. a gazdaságirá­nyítás jelenlegi rendszeré­nek köszönhető. Kétszáz köbméteres víztárolók A tél mindig nehéz idő­szak a Vízgépészeti Válla­lat lajosmizsei gyáregysé­gében. A nagyméretű hid- roglóbuszok szerelési mun­káinak zöme ugyanis csak a szabad ég alatt végez­hető el. Az év első hetei­ben, szerencsére a hőmér­séklet ritkán süllyedt mí­nusz 5 fok alá, így a he­gesztők zavartalanul dol­gozhattak. A kétszáz köbméteres hidroglóbuszokat az idén kezdik sorozatban gyárta­ná. Ezért most a legfőbb tennivaló a dolgozók mi­nél gyorsabb betanítása ennek technológiájára. Az új típusnál a szerelés — a nagyobb lemezvastagság és konstrukció egyéb sajá­tosságai miatt — bonyo­lultabb feladat Ügy ter­vezik, hogy a két most üzembe helyezett automa­ta hegesztőgéppel és né­hány más munkafolyamat termelékenyebbé tételével az idén húsz, kétszáz köb­méteres víztárolót gyárta­nak. Elkészült a prototípus Az idei esztendőt egy termékkel szegényebben kezdte az Épületasztalos- ipari és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyáregysége, a parkettagyártás ugyanis a kecskeméti üzemhez ke­rült Az átszervezés azon­ban nem okozott nagyobb zökkenőt inkább a janu­ári Havazás nehezítette az üzemen belüli anyagmoz­gatást. Kisebb nehézségük a késztermékszállításban volt A TÜZÉP január második felében jelölte csak meg az átvevő telep­helyeket. így némileg ké­sett mintegy 5 ezer kész nyílászáró szerkezet to­vábbítása. Ezzel szemben a vártnál előbb futott be a negyedévi termelés­hez szükséges alapanyag. Az év első heteiben el­készítették a szegedi ház­gyár által rendelt ablak prototípusát, amellyel a Tisza-partiak elégedettek. Jelenleg a nullszéria gyár­tásának megkezdését ké­szítik elő. Az első 100 da­rab termelési tapasztala­tainak értékelése után, előreláthatólag március­ban kezdik meg a sorozat- gyártást. Kell az építkezésekre Korszerű termékeivel már országszerte nevet szerzett magának a Kalo­csai Fém- és Villamosipa­ri Vállalat. Különösebb gondot náluk sem okozott az új tervidőszak kezdete. Továbbra is keresett gyárt­mányuk az építőipari fel­vonulási kapcsolószekrény, amelyből az idén 5 ezret szállítanak az egyre na­gyobb kapacitással dolgo­zó építőiparnak. Képünkön Szabó Zoltánná betanított munkás az utolsó alkatrészeket szereli egy kapcsolószekrénybe, amely néhány hét múlva már az ország valamelyik építkezésén biztosítja a zavartalan áramellátást. Pásztor Zoltán felvétele Á Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1970. évi fejlődéséről 1970-ben népgazdaságunk az éves terv fő célkitű­zéseinek megfelelően fejlődött. A termelés mennyi­ségére vonatkozó tervet a növénytermesztés kivételé­vel valamennyi termelőágazat túlteljesítette. A terve­zettnél nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása is. Az eredmények elérését elősegí­tette a felszabadulás 25. évfordulója, a X. pártkong­resszus alkalmából fellendült munkaverseny, a gaz­dasági vezetők javuló vezetési színvonala és az. hogy a közgazdasági szabályozók is egyre inkább előmoz­dították a jobb, hatékonyabb gazdálkodást. Az árvíz, belvízkárok és más kedvezőtlen körülmé­nyek ellenére a nemzeti jö­vedelem kb 5 százalékkal emelkedett. Nem érte el, de megközelítette a terve­zettet. A mezőgazdaságból származó nemzeti jövede­lem lényegesen kisebb volt az 1969. évinél. A többi népgazdasági ágban meg­termelt nemzeti jövedelem kb. 8—10 százalékkal na­gyobb volt az előző évi­nél. 1970-ben a lakosság jö­vedelme és fogyasztása na­gyobb mértékben nőtt, mint a nemzeti jövedelem, és fokozottabban, mint az elő­ző évben. Az év folyamán a nemzeti jövedelem na­gyobb részét fordítottuk beruházásokra és a kész­letek állományának ' növe­lésére. mint 1969-ben. Az előző évinél jóval nagyobb fogyasztást és felhalmozást a hazai termelés nem fedez­te teljesen, a szükségletek egy részét a kivitelt meg­haladó behozatalból elégí­tettük ki. Az 1970. évi be­hozatali többlet ellenére külkereskedelmi mérlegünk az utolsó Három évben megközelítőleg egyensúly­ban volt. 1970-ben javult a vállala­tok közötti együttműködés. A kereskedelem többnyire kellő időben, megfelelő mennyiségben és választék­(Folytatás a 2. oldalon) • • Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnö ki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az ország- gyűlést 1971 február 10. napján (szerda) délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Zárszámadási közgyűlés Jászszentlászlón Újabb lakásépítő szövetkezetek alakulnak dr. Romány Pál részvételével * Szombaton délelőtt tar­Tavaly januárban az Építésügyi és Városfej lesz tési Minisztérium által ki­adott rendelettel a SZÖ- VOSZ ég a MESZÖV-ök jogalapot szereztek a la­kásfenntartó szövetkezetek érdekképviseletére. Az 1971. július 1-től hatályba lépő új lakásügyi jogsza­bályok pedig a lakásépítő szövetkezetek működését, jogi személyiségének kér­déseit is érintik. A megyeszékhelyen, va­lamint Kalocsán és Ba­ján a lakásfenntartó szö­vetkezeteken kívül a la­kásépítő szövetkezetek te­vékenysége sem ismeret­len. Már tavaly lakásépítő szövetkezetek alakultak Kecskeméten a MÉSZÖV érdekképviseletével. A MÉSZÖV elnöksége és a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága közötti együtt­működési szerződés alap­ján januártól a szövetke­zeti központ érdekképvise­lete alá tartoznak a KISZ- lakásépítő közösségek. A KISZ-lakásépítést több mint egy évtizeddel ezelőtt a KISZ Bajai Vá­rosi Bizottsága kezdemé­nyezte. A nemrég megala­kult Bajai Ságvári Endre KISZ Lakásépítő és Fenn­tartó Szövetkezet jogi képviseletét — a szerző­dés alapján — a MÉSZÖV vállalta éppúgy, mint a kalocsai hasonló szövetke­zetét. E szövetkezetek a kulcs- átadásos rendszer helyett az úgynevezett félkész la­kásépítésre vállalkoztak. A Kecskeméti Hazafias Nép­front Lakásépítő Szövet­kezet 1970. januárban ala­kult meg. Ez a közösség átvette és folytatja a ta­nács és a városi népront- bizottság által megkezdett félkészakciós építkezése­ket. A Műkert váro-s szö­vetkezeti lakásnegyedében 1975-ig 310 lakás épül ily módon. A közelmúltban a Szö­vetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége, a me­gyei tanács és az OTP megyei igazgatósága fel­mérést végzett, mely sze­rint az idén Kecskeméten, Kalocsán és Baján kívül Kiskunhalason. Kiskunfél­egyházán és Kiskőrösön is alakulnak lakásépítő szö­vetkezetek. A tervek sze­rint e szövetkezetek mun­kája nyomán a negyedik ötéves tervidőszakban 1300 —1400 lakás épül fel a megyében, T. L. tóttá tizenegyedik zárszám­adási közgyűlését a községi művelődési házban a jász- szentlászlói Aranyhomok Termelőszövetkezet. Részt vett a közgyűlésen dr. Ro­mány Pál, a megyei párt- bizottság első titkára, Fe­kete Pálné országgyűlési képviselő, dr. Maár András, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, a kis­kunhalasi járás párt- és ta­nácsi szerveinek vezetői, a szomszédos termelőszövet­kezetek képviselői, vala­mint számos közéleti sze­mély. A vezetőség beszámolóját Kanyó István, a termelőszö­vetkezet elnöke terjesztette elő. A sok természeti csa­pás ellenére több mint négy millió forint nyereséggel zárták az elmúlt évet. A tiszta vagyon az utóbbi há­rom esztendőben majdnem tízmillió forinttal növeke­dett. Az eey dolgozó tagra jutó évi jövedelem több mint ezer forinttal nőtt. A közgyűlés vitájában felszólalt dr. Romány Pál. Elismerését fejezte ki a ter­melőszövetkezet tagságának. Az elmúlt esztendő megmu­tatta — mondotta többi kö­zött, —, hogy milyen nagy ereje van a kollektív gaz­dálkodásnak. Összefogással könnyebb átvészelni a rossz gazdasági éveket is. A jó esztendőkben összegyűjtött tartalékok segítik a hiányok pótlását. Az eredményes gazdálkodás fontos feltétele a vezetőség és a tagság kö­zötti jó kapcsolat. A tenne- lőszövetkezet, mint kollek­tív testület, törődjön min­den egyes tagjával, akkor várható, hogy a tagság is szívén viseli a közösség elő­rehaladását. Felhívta a figyelmet a korszerű termelési módsze­rek alkalmazására, amely­hez segítséget adhat a te­rületi szövetség is, s to­vábbi kezdeményezésekre biztatta a szövetkezet tag­ságát»

Next

/
Thumbnails
Contents