Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

A népgazdaság 197 0. évi fejlődéséről

(Folytatás az 1. oldalról)

ban rendelt árut, és az ipar is inkább eleget tett vállalt kötelezettségeinek, mint korábban. Ez a körülmény is nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság áruellátása kedvezőbb volt az 1969. évinél.

A vállalatok a termelés fokozása ' érdekében 1970- ben kevésbé növelték a létszámot, mint az előző két j évben, az egész népgazdaságban nem egészen 1 százalékkal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. Ezzel egyidejűleg emel ke- I dett a munka termelékenysége. Az iparban a termelés növekedése csaknem teljes egészében az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedéséből adódott. A vállalatok az év folyamán több más vonatkozásban is javították gazdálkodásukat, amely együttesen az 1969. évinél is nagyobb nyereséget eredményezett.

1970-ben a lakosságnak nemcsak a jövedelme és a fogyasztása emelkedett, hanem fejlődött szociális és kulturális ellátása is.

A gazdasági és társadalmi élet 1970. évi fejlődését részleteiben a következők jellemezték:

Ipar, épí.ölpar

1970-ben a szocialista ipar az 1969. évi mérsékeltebb növekedés után —

7 százalékkal termelt többet, mint egy évvel azelőtt.

Az ipar anyagráfordításai ennél alacsonyabb ütemben nőttek, ezért az ipar hozzájárulása a nem- . zeti Jövedelemhez 8—9 százalékkal meghaladta az

1969. évi szintet. A termer lés 1970. évi fejlődése va- ; lamivel gyorsabb' volt a | tervezettnél.

A termelés fejlődése el-, sősorban annak nyomán bontakozott ki, hogy 1969. utolsó hónapjaiban, de különösen 1970-ben a lakosság ellátásának javítása érdekében a nagy- és kiskereskedelem jóval több árut rendelt az ipartól, mint egy évvel azelőtt. Az iparvállalatok ugyanakkor exportpiacaik bővítésére is törekedtek, és a beruházók, valamint a termelő vállalatok kereslete is fokozódott, összehasonlítható árakon számítva az ipar a nagy- és kiskereskedelemben kb. 13 százalékkal, exportra kb.

7 százalékkal, beruházásra kb. 6 százalékkal értékesített többet, mint 1969-ben. Ezek együttvéve az ipar összes értékesítésének 48 százalékát tették ki. A termelőágazatoknak és készletezőknek átadott termékek volumene az 1969. évi stagnálás után, 1970-ben kb. 6 százalékkal nőtt.

Az ipari termelés növekedése, valamint a jelentős anyag- és késztermék-import fokozódása folytán a belföldi árukínálat volumene és választéka bővült, a fogyasztói piac egyensúlya javult.

1970-ben az ipar ágazati és termékszerkezete nagy részt a központi gazdaság- politikai célkitűzéseknek, részben pedig a belföldi és a külföldi vásárlók keresletének megfelelően tovább változott. A vegyipar és a gépipar termelése az átlagosnál gyorsabban (15. ill.

9 százalékkal) fejlődött, a bányászat termelése 3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat.

Az 1969. évi visszaesés után a könnyűipar 8 százalékkal, az építőanyagipar az év második felében tapasztalt jelentős javulás eredményeként 6 százalékkal növelte termelését.

Folytatódott az energiastruktúra korszerűsítése. 1970-ben a széntermelés 5 százalékos növekedése mellett a kőolajtermelés 11 százalékkal, a földgáztermelés 7 százalékkal emelkedett

A gépiparon belül 1970- ben leggyorsabban a közlekedési eszközök gyártása, valamint a műszeripar termelése fejlődött (16, ill 20 százalékkal). Az 197« évi autóbusztermelés csaknem 6000 darab volt, 25 százalékkal több, mint 1969- ben. Űj alapokon folyik a Magyar Vagon és Gépgyárban az autó-motorgyártás. A műszeriparban kibontakozóban van a hazai és külföldi együttműködési konstrukciókra épülő számítógépprogram. Ebben az ágazatban az ügyviteltechnikai és az irányítástechnikai berendezések gyártása nőtt a legnagyobb mértékben. A vegyiparon belül a nitrogénműtrágya-termelés 17 százalékkal, a műanyagoké 39 százalékkal emelkedett. Bővült a háztartá- j si célokat szolgáló fémtö- megcikkek (kád, kályha, tűzhely, edény stb.) válasz- I téka és volumene.

NÉHÁNY FONTOSABB CIKK TERMELÉSE 1970-BEN

Menny'ség

27,8

1,9

3,5

14,5

3,1

5979

Szén, millió tonna

Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Villamosenergia, milliárd kWó Nyersacél, millió tonna Autóbusz, darab Televíziós műsorvevő, ezer darab 364 Hűtőszekrény, ezer darab 242

Nitrogénműtrágya, millió tonna 1,7

Műanyagok, ezer tonna 54,9

Cement, millió tonna 2,8

Húzott üveg, millió négyzetméter 9,2

Papír, ezer tonna 259

Pamutszövet, millió négyzetméter 304 Cipő, millió pár 36

1970-ben a szocialista iparban átlagosan 1 756 000 fő dolgozott, 10 000 fővel,

0,6 százalékkal tö^b az 1969. évinél. A létszám- növekedés lényegesen kisebb volt, mint az előző években. Budapesten 3 százalékkal kevesebben, vidéken 2,6 százalékkal többen dolgoztak, mint 1969- ben. 1970-ben a munkaerő fluktuációja az iparban a korábbi évekhez képest némileg mérséklődött.

A munkahelyváltoztatások

égy része spontán volt, nem járult hozzá a létszámhelyzet, a létszámstruktúra javulásához. 1970- ben egyes vállalatoknál munkaerőhiány volt.

1970-ben az építőipari termelés kb. 9 százalékkal volt nagyobb, mint 1969-ben. Az összes építési tevékenység több mint felét végző állami építőipari vállalatok termelése 6 százalékkal emelkedett, az építőipari szövetkezetek és a tsz közös vállalkozások építkezései az átlagot meghaladóan nőttek.

Mezőgazdaság, élelmiszeripar

A mezőgazdasági termelés 1966—1969-ben a korábbi évek növekedési ütemét meghaladó mértékben (évi átlagban 5,1 százalékkal) emelkedett. 1970-ben a kedvezőtlen időjárás, valamint a bel- és árvíz okozta károk miatt a termelés mintegy 5 százalékkal elmaradt az előző év kiemelkedően magas színvonalától; főleg az árvíz által sújtott területeken működő mezőgazdasági üzemek nagymértékű kárt szenvedtek. Emiatt az előző évhez képest számos gazdaságban stagnált, illetve csökkent a személyes jövedelem is. Az üzemek folyamatos gazdálkodásához az állam jelentős pénzügyi támogatást adott.

A kedvezőtlen természeti tényezők elsősorban a növénytermesztést sújtották.

Ennek az ágazatnak a termelése összességében mintegy 12—15 százalékkal kisebb yolt, mint 1969-ben.

Az ' állattenyésztésen belül a szarvasmarha-állomány csökkenése 1970-ban mérséklődött, a sertésállomány pedig az év folyamán jelentősen nőtt. Az állatte1969 százalékában

105 111

107 103

103 125 105 113 117 139

108 110 103

98 110

nyésztés termelésének értéke az előzetes számítások szerint kb. 7 százalékkal meghaladta az 1969. évit. A mezőgazdasági termelés egészének csökkenése mellett a termelés szerkezete az igényeknek megfelelően változott.

A fontosabb növények közül a2 1970. évi búza- és rozstermés mintegy háromnegyede volt az előző évi rekordtermésnek. A megtermelt 2,9 millió tonna kenyérgabona így is elegendő a belföldi szükségletek kielégítésére. A cukorrépatermés a kenyér- gabonánál nagyobb mértékben (kb. 34 százalékkal) maradt el az egy évvel korábbi mennyiségtől. A zöldség- és burgonyatermés

5—10 százalékkal, a bor- és gyümölcstermés 20 százalékkal kevesebb volt az

1969. évinél.

A növénytermelés csökkenése a lakosság ellátásában nem okozott fennakadást. Az alacsonyabb terméseredmények elsősorban az exportárualapot csökkentették.

A takarmánynövények közül kukoricából — az előzetes adatok szerint — kb. 4 millió tonna termett, 700 000 tonnával kevesebb, mint 1969-ben, a szálastakarmányok közül a lucer- ma- és vörösheretermés kedvező volt.

A traktorállomány az év közepén kb. 69 000 darab volt. A hektáronkénti műtrágya-felhasználás (szántó*, kert-, szőlő- és gyümölcsös területre számítva) az 1969. évi 125 kg-ról 146 kg-ra emelkedett.

Az állattenyésztés fejlődése 1970. második felében élénkült. A belföldi húsellátás szempontjából különösen fontos sertés- állomány az év második felében meghaladta az eddigi legnagyobb év végi állományt: 1970. december

31-én 7,3 millió darab sertés volt az országban, 1,6 millió darabbal több, mint egy évvel korábban.

A szarvasmarha-állomány évek óta tartó csökkenése

1970. második felében mérséklődött: a december 31-i állomány 1 911 000 darab volt, valamivel kevesebb, mint 1969. december 31-én.

A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében hozott intézkedések hatá sára elsősorban a tehenek

száma és aránya növekedett, ami kedvező a szarvasmarha-állomány jövőbeli alakulására is.

A vágósertés-értékesítés az év második felében megélénkült, ennek folytán 1970-ben lényegében ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. A vágómarha-értékesítés az év utolsó hónapjaiban, elérte a múlt évi szintet, az év egészében azonban 7 százalékkal elmaradt attól. A baromfiértékesítés és -export egyaránt mintegy 30—30 százalékkal, a tojásértékesítés több, mint 40 százalékkal nőtt.

összességében a mező- gazdasági üzemek 1970-ben az előző évinél valamivel kevesebb árut adtak el a szocialista iparnak és kereskedelem- -k. ami elsősorban a .3 vény i termékek értékesítésének csökkenéséből adódott, a vágóállatok és állati termékek értékesítése meghaladta az

1969. évit.

A mezőgazdasági termékek termelői ára 1970-ben, részben az idénycikkek áremelkedése, nagyobb részben hatósági intézkedések folytán átlagosan 8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Ezenbelül a növényi termékek árszínvonala 2 százalékkal, a vágóállatoké és állati termékeké 13 százalékkal emelkedett.

Az élelmiszeripar termelése 1970-ben 3 százalékkal haladta meg az előző évi szintet.

Szállflás,

hírközlés

1 °70-ben a közlekedési vállalatok 281 millió tonna árut szállítottak, 6 százalékkal többet, mint 1969- ben. A szállítási távolság növekedése következtében az árutonna/km teljesítmény 9 százalékkal nőtt.

1970-ben a közlekedési vállalatoknak a hosszan tartó tél, majd az árvíz (a védekezés, azután a helyreállítás) külön nehézséget okozott.

A vasúti közlekedésben folytatódott a vontatás korszerűsítése. A villamosított vonalak hossza 159 kilométerrel nőtt.

A tehergépkocsi-közlekedés szállítási teljesítményei 1970-ben is gyorsabban nőttek, mint a vasúté. Az év folyamán csaknem kétszer annyi új tehergépkocsit állítottak üzembe, mint az előző évben. 1970 végén a tehergépkocsi közlekedési vállalatok gépkocsiparkjának több, mint egynegyede egy évnél fiatalabb volt.

A távolsági személyszállításban a szállított utasok száma (1017 millió fő) 2 százalékkal, az utaskilométer-teljesítmény 3 százalékkal nőtt.

Az ország személygépkocsi-állománya 1970-ben 23 százalékkal emelkedett, s az év végén 236 000 darabot tett ki.

Külkereskedőm,

idegenforgalom

1970-ben a külkereskedelmi forgalom élénk volt. Volumenét tekintve a szocialista országokkal, százalékosan a nem szocialista országokkal nőtt nagyobb mértékben a forgalom. Az év folyamán a szocialista országokkal az összes forgalom kétharmad részét bonyolítottuk le.

1970-ben a kivitel értéke 11 százalékkal nagyobb

volt, mint 1969-ben. A magas világpiaci árak hatására számottevően fokozódott egyes kohászati termékek exportja. Jelentőén nőtt az alkatrészkivitel is, nagyrészt a járműprogrammal összefüggő kooperáció keretében. A gépexport 14 százalékkal emelkedett egy év alatt.

1970-ben az ipari fogyasztási cikkek exportját a lakosság áruellátásának javítása, a választék bővítése érdekében nem növeltük. Azokban az árucsoportokban, ahol a lakosság igényei indokolták, a kivitelt az 1969. évihez képest csökkentettük és növeltük a behozatalt.

Az összes behozatal 1970- ben nagy mértékben, 30 százalékkal emelkedett. A termeléshez szükséges

anyagok és gépek importja, valamint a lakosság ellátásához szükséges élelmiszerek és fogyasztási cikkek behozatala egyaránt jelentősen emelkedett.

A viszonylag nagy élelmiszerimport-növekedés (30 százalék) az 1969. évi alacsony állatállomány, ill. a hústermelés csökkenése miatt vált szükségessé. Az állattenyésztés fejlesztése jelentős fehérjetakarmányimportot is szükségessé tett. Legnagyobb mértékben a fogyasztási iparcikkek behozatala emelkedett.

1970-ben a behozatal növekedése is ' és volumene is nagyobb volt, mint a kivitelé, a külkereskedelmi forgalom egyenlege passzívummal zárult.

1970-ben 6 320 000 esetben utaztak külföldiek Magyarországra, ebből 3 millió 600 ezer esetben magyarországi tartózkodás céljából. A látogatók nagyobb része, kb. 90 százaléka a szomszédos szocialista országokból' elsősorban Csehszlovákiából és Jugoszláviából érkezett. A Bulgáriából. Lengyelországból és az NDK-ból érkezők száma is meghaladta a 300—300 ezret. A tőkés országok közül legtöbb látogató Ausztriából és az NSZK-ból érkezett. Az Európán kívüli országokból 120 ezren látogatták meg hazánkat, elsősorban az USA-ból és Kanadából.

A magyar állampolgárok 1970-ben egy millió esetben utaztak külföldre, zömében a szomszédos országokba.

II lakosság anyagi éieikariiiményei

A harmadik ötéves terv időszakában, különösen

1968—1969-ben a keresők száma viszonylag gyorsan emelkedett és 1970. év elejére hazánkban magas foglalkoztatottsági szint alakult ki. 1970 folyamán a létszámnövekedés üteme az előző éveknél mérsékeltebb volt. Az' egész népgazdaságban a keresők száma nem egészen 1 százalékkal emelkedett, ami a munkások és alkalmazottak számának kb. 2 százalékos növekedéséből és a mezőgazdasági keresők számának kis mértékű csökkenéséből adódott.

A munkás-alkalmazotti népesség körében 1970-ben a korábbi éveknél nagyobb mértékben emelkedett a rendszeres havi keresetek összege.

A havi átlagkeresetek növekedéséhez az egyéni j teljesítmények emelkedése és központi bérintézkedések : mellett hozzájárult az is, j hogy a gazdálkodó szervek J 1970-ben a részesedési *

alapnak az előző évinél nagyobb részét fordították bérfejlesztésre és kisebb hányadát egyéb bérjellegű kifizetésre, mindenekelőtt nyereségrészesedésre.

1970-ben a munkabér-ki- fizetosek összege 8 százalékkal magasabb, az egyéb bérjellegű kifizetéseké 3 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A két tétel együttesen 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mivel a munkások és alkalmazottak száma is nőtt, az egy foglalkoztatottra jutó kereset, ill. jövedelem ennél kisebb mértékben emelkedett. A no- minálkeresetek vásárlóerejét a munkások és alkalmazottak fogyasztói árindexének kb. 1,2 ‘százalékos emelkedése mérsékelte, így a népességcsoport egy keresőre számított reálbére 1970-ben az előző évhez képest mintegy 4 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy főre számított reáljövedelme az előző évekhez hasonlóan 1970-ben is jobban nőtt, mint a reálbér. Ebben a foglalkoztatottság emelkedése mellett jelentős szerepe volt a társadalmi juttatások — nyugdíjak, táppénz, gyermekgondozási segély stb. — 15 százalékos emelkedésének. A bér-, a létszám- és a társadalmi juttatások növekedését együttesen tükröző reáljövedelem emelkedése a munkás-alkalmazotti népességnél az elmúlt évben kb.

6—7 százalékot tett ki.

Jelentős mértékben emelkedett a parasztság reáljövedelme is. Nőtt a termelőszövetkezetektől származó bevételek összege. Ebben szerepet játszott az, hogy az 1969. évi kiemelkedő termés egy részét a mezőgazdasági nagyüzemek 1970-ben értékesítették, így különösen az év első felében jelentős mértékben növelték a munkadíj-kifizeté- seket. Az 1970. évi gyengébb terméseredményekkel összefüggésben az év második felében a tsz-mun- kadíjak kifizetési üteme jelentősen mérséklődött.

A tsz-munkadíjak növekedésében szerepe volt annak is, hogy a termelőszövetkezetek a rossz termés miatt kieső mezőgazdasági árbevételt kiegészítő tevékenységük fokozásával részben ellensúlyozták. Ugyancsak emelkedett a háztáji termelésből származó jövedelem, amely a parasztság mezőgazdasági eredetű jövedelmének több mint 40 százalékát adja. Jelentősen nőttek a parasztság társadalombiztosításból eredő bevételei is. A paraszti népesség egy főre jutó reál- jövedelme az előzetes számítások szerint 1970-ben mintegy 7—8 százalékkal emelkedett.

A lakosság ellátása 1970- ben javult, a legtöbb vonatkozásban megfelelt az igényeknek és biztosította a fogyasztás növekedését, egyes cikkekből azonban időnként és helyenként továbbra is hiány volt.

Az egy lakosra jutó fo- gvasztás 1970-ben országos átlagban 19 000 forintot tett ki, összehasonlítható árakon számolva mintegy 6 százalékkal többet az előző évinél. Ezenbelül kb. 2500 forintot képviseltek az ingyenes társadalmi juttatások (egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások, gyógyszjertérítés, üzemi étkezési hozzájárulás stb.)

Az öss? es fogyasztáson belül az élelmiszerek fogyasztása az átlagosnál