Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-28 / 50. szám
1971. február 28, vasárnap S. oldal Egy ankét összegezése Február 23-án a Petőfi Népe és a MŰM Szakmunkásképző Intézetek Megyei Igazgatósága a szakmunkás- képzési reform bevezetése óta szerzett tapasztalatokról ankétot rendezett, amelyen részt vett Dudás Benjámin, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője, Fekete László, a megyei pártbizottság köznevelési felelőse, Kiinger Ádám, a megyei tanács vb szakmunkásképzési előadója, Gazsó Endre, a megyei tanács munkaügyi osztályának főelőadója. Hegedűs József, a megyei tanács munkaügyi osztályának csoportvezetője, Molnár Mihály, a Munkaügyi Minisztérium területfelelőse, Üjlaki György, a MŰM Szakmunkásnevelés című folyóiratának szerkesztője, Péter Miklós, a Művelődésügyi Minisztérium művészetoktatási osztályának főelőadója, Serege Gábor, a kiskunfélegyházi 608-as, Nyilas József, a bajai 609-es, dr. Forczek György, a kiskunhalasi 618-as, Kaszap Antal, a kalocsai 619-es, Sírkő Lajos, a kunszentmiklősi 620-as, Istenes József, a kiskőrösi 621-es, Slachata István, a bácsalmási 622-es, Tóth László, a kecskeméti 623-as, Szentendrei József, a tiszakécskei 638-as, Hegedűs Ernő, a kecskeméti Nyomdaipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója, a tanácskozás házigazdáiként pedig dr. Weither Dániel a Petőfi Népe főszerkesztője és Weither Vilmos, a MŰM Szakmunkás- képző Intézetek megyei igazgatója. Megyénkben befejeződött az ipar honfoglalása. A felszabadulás előtti alig 3—4 ezerrel szemben, jelenleg már több mint 60 ezren dolgoznak az Alföldnek eme részén, ebben a népgazdasági ágban. Természetesen a megyei, s a helyi párt- és tanácsszervek ezután is szívesen fogadják a megyébe települni kívánó vállalatokat. A politikai és gazdasági vezetőket azonban már a következő lépés, a továbbfejlődés gondjai foglalkoztatják. Vitorlájukba akarják fogni a világban végbemenő tudományos és technikai előrehaladást, amely magasabb szintre emelheti, termelékenyebbé teheti Bács-Kiskun üzemeinek termelését. Ennek pedig — mint azt a megyei párt-végrehajtóbizottság néhány héttel ezelőtt megállapította — egyik elengedhetetlen alapfeltétele, hogy elegendő jól képzett szakmunkás álljon rendelkezésre. A hét elején a fentiekből kiindulva rendezett ankéton a hozzászólásokból kiderült, hogy a megye iparának intenzív fejlesztési szakasza egybeesik a demográfiai hullámvölgy kezdetével. Ez magyarul annyit jelent, hogy kevesebb szakmunkástanulónak jelentkező fiatalra számíthatunk, mint amennyi az üzemek igénye. Az idén 8500 általános iskolás fejezi be a nyolcadik osztályt. A középiskolákba jelentkezőket, a mezőgazdaságba és a háztartásokba (leányok) maradókat leszámítva, 3700 fiatal kerül az iparba. Ha hozzáadjuk a 250 érettségivel jelentkezőt is, ez cisak 3950 szakmunkás,ieiölt az ipar, kereskedelem és vendéglátó- ipar több mint 6 ezret számláló igényével. Gondot jelent helyenként a szakmunkás- képzés reformjának végrehajtásában az emelt szintű — a továbbtanulást a legfelsőbb szintig lehetővé tevő — B-tagozatok létrehozása. A fanvasi kisiskolákban vészelt fiatalok ugvan- is csak nagy nehézségek árán tudták elsajátítani a B-tagozat egyes tárgyainak közérti skoln.i szintet meg- köze1 ftő anyagát. (A B-tagozat elvégzése különbözeti vizsga nélkül jogosít a közér«’'«kota két utolsó osz- tálvának elvégzésére és ére+tsé<?i letételére.^ A trmr-á-ké-y*é- tntézet' gozatos tanulók arányát. A szakmunkásképzés tantermi ellátottsága kielégítő, s a tervezett 14 újabb oszályterem építésével méglnkább azzá válik. Kevésbé mondható el ugyanez a közlekedésről. Megyénk településszerkezete olyan, hogy az egyes helységek között nagyok a távolságok, s az iskolába való bejárás megkönnyítésében nagy szerép vár a MÁV-ra és a Volán Vállalatra. Általános gondot jelent a szakmunkásképzésben, hogy az igényekhez mérten kevés tanulót — mindössze 9,7 százalékukat — tudják elhelyezni az intézetek kollégiumaiban. S ha figyelembe vesszük, hogy az utánpótlás bázisa egyre inkább a falu — sőt a tanyavilág —, a bentlakásos elhelyezés lehetőségeit is feltétlenül bővíteni kell. A színvonalas szakmunkásképzés feltételeihez tartozik, hogy jól felszerelt tanműhelyek álljanak rendelkezésre. Sajnos, e téren is arról adtak számot az ankét részvevői, hogy csak a tanulók 4,1 százalékának jut hely az intézeti és 24 százalékának a vállalati tanműhelyekben. Emiatt a szakmunkástanulók több mint 70 százaléka csak rendszertelenül részesül szakoktatói felügyelet mellett végzett szakmai gyakorlati oktatásban. Ma már egyre több szakma elsajátítása igényel magasabb iskolai alapképzettséget — hangsúlyozták a vita résztvevői — Hasznos lenne ezért, ha az érettségizett fiatalok nagyobb számban választanának az ipari szakmák közül pályát. Fontos lenne, ha az üzemek szorosabb kapcsolatot építenének ki az iskolákkal, s több lehetőséget nyújtanának a náluk folyó munka megismerésére. Nagyobb propagandát kellene a lányok körében ’s kifejteni, hogy nekik megfelelő szakmát tanuljanak. A gondokról a lehetőségekről, hosszan folyt a vita, ami azért is izgalmas és tanulságos volt, mert további fejlődésünk egyik legfontosabb témáját elemezte. Lapunk, mint a* ankét egyik kezdeményezője, a jövőben is kellő terét szentel majd hasábjain a szakmunkás- képzésnek, s úgy érezzük, ez a törekvésünk megyénk közvéleményének széles körű érdeklődésével találkozik. Nagv Ottó Fennakadtak a hálóban Az értekezlet színhelye, ahová az újságíró is meghívást kapott, a Bács-Kiskun Megyei TŐ2egkitermelő Vállalat kecskeméti központjának igazgatói irodája A résztvevők — az ősz hajú házigazda kivételével — csupa fiatalok, szinte gyerekemberek. Négy-öt hónappal ezelőtt egymás létezéséről sem tudtak. Most meg? Egy hálóban fenmVtadt és vergődő halakéhoz hasonló helyzetük! rikának, a feleségemnek e családiasán erős közösséggé kovácsolta őket. Nyolcán vannak, s mindahányan lakást, otthon szerettek volna teremteni. De fennakadtak a hálóban, s most együttes erőfeszítéssel szeretnének onnan kivergődni. Hallgassuk azonban, hogyan pergetik vissza a „Kék fény"’ műsorába illő históriát: Társasházépítö-társnak jelentkeztek A Ganz Vi.lamoss.igi Mű vek Bajai Készülékek Gyára megyei \iszonylatban is a legmagasabb arányú (55 százalékos) szakmunkásállománnyal dicsekedhet. Nagy gondot fordítanak az utánpótlásra. Évente 150 fiatalt iskoláznak be a szakmunkásképző intézetbe. Saját tanműhelyükben magas szinten ismerkedhetnek meg az ifjak a szakma gyakorlati fogásaival. Képünkön Sándorfi András szakoktató Ámán Györgynek magyaráz. (Tóth Sándor felvétele) Barna PAlné (férje reszelőgyári segédmunkás, egy gyermekük van, albérletükért 450 forintot fizetnek) : — A Petőfi Népében olvastuk a hirdetést, ■ hogy társasház építésére társakat keresnek. így jutottunk el doktor Szigethyékhez, ahol az asszony tárgyalt velem a múlt év október 10- én. Azt mondta, hogy már csak két lakrész szabad, ne gondolkozzunk sokáig; mert arra is van érdeklődő. Október 15-én megvettük a telket a keservesen összekuporgatott pénzünkből. Szigethyné egy tervrajzot mutatva elmondta ugyanis a feltételeket, hogy az építés költségéből körülbelül 40—42 ezer forintot csak kulcsátadáskor, 1972- ben kell kifizetni, a többit bankhitelből fedezik. Csak ezért mentünk bele. Több pénzünk nem volt, és gondoltuk. hogy 1972 végéig valahogy összehozzuk a negyvenkétezret. Amikor Szigethyék lakásán másodszor összejöttünk, már láttam, hogy baj van. Azóta nénk a városba kerülni. És volt összespórolgatott 20 ezer forintunk. Velem is Szigethy doktor úr felesége tárgyalt. Azt mondta, hogy már csak a hármas és a hetes lakrész szabad, és hogy az egész lakás 150 ezerbé kerül, 80 ezer a hitel, 25 ezer a dotáció, a fennmaradó pénzt pedig kulcsátadáskor kell fizetni... Tamás Ferenc: — Fogalmam sem volt róla, mi az a társasház. Felírtam Makérdéseket, mikre kérjer választ, így kezdődött.. Pénzünkhöz nyolcezret e szüléinktől kértünk kölcsön, úgy mentünk fizetni. Amikor Szigethy úr írt; a szerződést, hogy 28 ezei a telek, 800 forint az ügyvédi díj a szerződés megírásáért, az illetékké! együtt pedig összesen 3; ezer forint, akkor ijedterr meg igazán. Mondtam i; Szigethy úrnak, ebbe m nem tudunk belemenni. As ügyvéd úr behívta a feleségét, aki így szólt: Jó! gondolják meg, ilyen lehetőség nem adódik könnyen mert a kivitelező 1972-re felépíti a házat, azutár 1975-ig több társasházal már nem építenek! Egészet tanácstalan voltam. Erre a; ügyvéd úr felháborodottan mondta, hogy 6 nem ér rá velem szórakozni, neki minden perc pénz. Ricsii meglepődtem. Aztán arra gondoltam, hogy az ügyvéd a törvényeket szolgálja, é nem csaphat be... Mindenki szerencsés utolsó? És ismétlődik a mondanivaló. Gömöri Ferenc előadó, aki egyelőre vőlegény, ezért kellene a lakás, szintén azzal kezdi: Neki is azt mondta Szigethyné, hogy: Jaj, nagyon jó, maga az utolsó, de siessen a döntéssel, mert még van két érdeklődő. És adjon mindjárt foglalóul 500 forintot. De vigyázzon, ha meggondolná, ez a pénze elveszett. Gömöri Ferenc akkoriban szerelt le a katonaságtól, a nincs nyugtom. Férjem na- szüleitől kért pénz fekszik ponta szemrehányásokkal a telekrészében. illet. Oda a pénzünk. Hiába hirdetem az újságban, hogy eladó a telekrészem-•• Aztán Illés Pálé a szó, aki felszolgáló, fiatal házas, a jövő hónapban várják a kisbabát. A társasházi építőközösségbe lépés feltételeiről őt is ugyanúgy tájékoztatta Szigethyné, mint Barna Pálnét. Öt utolsó társnak vette fel, bár a tervrajzon a hármas és a négyes lakrészt mutatta, mint amelyik szabad még. Meggyőzte ugyanakkor, hogy a hármas a jobb, mert melegebb. így, ez a lakrész szerepel Illés Pál telekadásvételi szerződésében is. Csorba István gépkocsi- vezetőnek az első emeleti 6-os lakrész „jutott” a biztató feltételek mellett: 42 ezret a kulcsátadáskor kell kifizetni, mert 120 ezret tesz ki a hitel, 25 ezer pedig az állami dotáció ... Tamás Ferenc, mezőgazdasági munkás és felesége egymást felváltva szólnak. larnásné: — Bár ne vette volna meg a férjem azon a napon az újságot! Mi tanyán élünk, villany, minden nélkül, és van egy kisgyerekünk. Őmiatta szeretVilágsztárok a berlini filmarchívumban Dr. Mabuse ott pihen Go- | Ortsteil Wilhelmshagen lem, a prágai szörnyeteg i bunkereiben összegyűjtve mellett. Marlene Dietrich, j pihennek az értékes film- „Von Kopf bis Fuss auf j dokumentumok abból az Liebe eingestellt”, és az \ időből, amikor a képek jár- Jstení Garbo” szintén ott ni tanultak egészen a film- , van a közelben. A néma- ! gyár technikailag tökélete- film koronázatlan királya rebb ú) termékeiig fóitóra&t dicséri az a tény j Charlie Chaplin és a ta hogy az említett -tórttlmé- arcú Buster Keaton ts a zikedvelők 25 éven át megszakítás nélkül ülhetnek a :vibráló lepedő előtt és nézhetik Franz Lang, Emst Lubitsch és mások alakításait. Az archívumot la éve 1955-ben alapították, minyék között is egv év alatt 9.8 százaiéiról 46.7 százalékra tudták növelni a B-tatársasághoz tartoznak. Jelentéktelen bádogdobozokba csomagolva a berlini ^méta jut&n 'zont a telek eladásával teS így ment ez a fiatal házas Szabó József honvédőrmester, Gábor Istvár lakatos szakmunkás, nősülés előtt álló fiái 'Képviselő ősz hajú ember, Szó- nyi Pál igazgató — a - tani értekezletnek helyei adó házigazda — esetéhez is. Valamennyien „s esések” voltak, mert sónak jelentkeztek, üeívt csak azért léphettek szépreményű társashj.'.építő közösségbe, mert egy á ■ Utólagos fontos bee-. >ásí társ, feleségének bei ,eg' miatt kilépett onnan Meghökkentő fordulat Góbor István elbeszélése legfeljebb annyiban különbözött társaiétól, hogy neki azt magyarázták Szigethyék: 220 ezerbe kerül a lakás, ebből 25 ezer a dotáció, és márciusban vagy áprilisban körülbelül 30 ezret kell majd befizetni. Egyébként neki szúrt szemet, hogy a telek tulajdonképpen Szigethyéké, egészen pontosan özvegy dr. Szigethy Zoltánnéé, Relszman u. 4. szám alatti lakosé. (Lám, hogy kapcsolódnak a szálak — töpreng el az újságíró —, hiszen a Reiszman U. 4. számú házban van az a bizonyos magánházi főbérlet, amelyről hónapokkal ezelőtt megírta, hogy havi 952' forint tiszta hasznot hoz a bérlőnek!) Szabó József visszapillantásában pedig az jelentkezett újszerűségként, hogy neki határozottan állította Szigethyné: februárban megkezdődik az alapozás, és 1972 karácsonyán lehe költözni. Ám januárban t hideg zuhany is őt értf először, amikor a munkahelyén felkeresett Szigethy- né közölte vele: részérő vége az ügynek, ezentú csak jó ismerősként üd vözlik majd egymást! íme, milyen meghökker tő fordulat Eddig a közié sig a „társasházépítő közösségnek” csak az egyil fele vergődött pénz híján reménytelen helyzetben attól a perctől kezdve amikor Szőnyi Pál sarokba szorító kérdéseire Szigethyné lépett egyet a sakktáblán: kijelentette, hogy a; építés megkezdésekor 5( ezer forintot kell fizetni Most azonban, hogy a társasházépítést hirdetők szervezők részéről teljeser vége az ügynek, hálóbar érzi magát az egész társaság. Ebből kivergődni — ez a mostani összejövetelül célja. A szigorú tények és az elhatározás Sorra veszik a szigorú tényeket: 224 ezer forintért nyolcán megvettek egy 292 négyszögöles telket az Űj- világ utcában. Emellett az átírás költségei 9ímén leróttak külön 48 ezer forintot, amiből 6400 forint egyenesen dr. Szigethy Zoltán zsebébe vándorolt. Mivel a szervezők által ügyintézésre ajánlott dr. Baltás Géza jogász nem vállalta a megbízást, a közösség írásban kérte Szigethy ügyvédet, nyilat kozcelluloidon 'gyűjtötte össze korábban átadta az tártnak tekinti-e a társasa'füm nemzeti és nemzet- j egykori birodalmi filmar- házépítési akciót, vagy közi csúcstermékeit A mo- i chivum lefoglalt állományát. I folytatják, amire vállalkoztak. A válasz sértően kioktató és — ahogyan am számított is a közösség — kitérő. Nem marad más választás, ezért elhatározták együttesen panasszal élnek a megyei bíróság elnökéhez. Megpróbálják menteni, ami még menthető Mert ha az átírási illetél odavész is, legalább ki-k a saját 28 ezer forintjá szeretné visszakapni. Végül is mindannyian lakás "a kuporgatták. Hisszük, hogy szociálist.' örvényeink szellemébe! igazságot kapnak, megnyerik a csatát Perny Irén
