Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-28 / 50. szám
4. oldal 1971. február 88, vasárnap Tovább szilárdul a közrend és a közbiztonság A megyel rendör$ A szívükre hallgattak A közelmúltban három súlyos csomagot kapott a keceli cigányiskola. A feladó a Jánoshalmi ÁFÉSZ Zrínyi Ilona és Széchenyi István elnevezésű szocialista brigádja. A küldemény gyermekruhaneműt és cipőket tartalmazott egy levél kíséretében, melyet az alábbiakban adunk közre. „Kedves Lakner János Tanár Bácsi, engedje meg, hogy mi is úgy szólítsuk, mint a Petőfi Népe vasárnapi számában (I. 24.) megjelent cikk. Önnek és legközelebbi munkatársainak szeretnénk tőlünk telhetőén segítséget nyújtani a mai napon a címükre feladott ruhaneművel. Ennyi telt tőlünk, de jó szívvel küldjük, és reménykedünk, a gyorsaság, amivel Igyekeztünk segítséget nyújtani, pillanatnyi megoldást jelent. Mire a ruhák elszakadnak, talán a közigazgatási szervek is megszavazzák iskolájuknak ■az évi ötezer forintos keretet. Szeretettel köszöntjük önöket és kívánjuk, hogy áldozatos, nehéz munkájukat kísérje öröm ... Szívélyes üdvözlettel: Zrínyi Ilona és Széchenyi István szocialista brigád tagjai." Az újságíró számára a legnagyobb öröm, ha cikkével a valóságos problémák megoldásában segédkezhet. A szocialista brigádok tagjainak ajándéka emberségük tanújele, és a keceli cigányiskolások nevében mi is köszönetét mondunk cselekedetükért. És velük együtt hisszük: a gyerekek ruhaellátásának megoldását — még mielőtt elkopnak a most kapott nadrágok, lánykaruhák, kabátok és fehérneműk — megfelelő módon rendezik az illetékes tanácsi szervek is. (—ts.) Cjfiázik. a elnke. A napokban ár. Szalóki László rendőr ezredest, a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjét kereste fel munkatársunk, Gémes Gábor, s arra kérte: néhány, a megye lakosságát érintő kérdésre adjon választ. KÉRDÉS: Hogyan értékeli Bács-Kiskun megye, valamint Kecskemét közbiztonságát? VÁLASZ; — Közismert, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1969. november 28-án tárgyalta a Belügyminisztérium munkáját, s elismeréssel szólt az eredményekről, megjelölte további feladatainkat. A határozat szelleméből adódóan a rendőrség munkájának középpontjában a bűnözés megelőzése, az elkövetett bűncselekmények felderítése és bizonyítása áll. Fokozott erőfeszítéseket teszünk mind a társadalmi tulajdon védelme, mind a közrend, közbiztonság megszilárdítása érdekében. Tevékenységünk során a törvényességnek megfelelően, differenciáltan intézkedünk a különböző bűncselekmények elkövetőivel szemben. Ez azt jelenti, hogy különbséget teszünk konok, megrögzött, visszaeső bűnözők és a megtévedt, befolyásolt személyek között. Megyénkben a közrend, kö -biztonság szilárd, ez azonban nem jelenti azt, hí t»y időnként nem fordulhatnak elő súlyos bűncselekmények. Éppen az MSZMP KB határozata alapján előtérbe került munkánkban a közbiztonság fokozott védelme. Elsősorban a garázda, csavargó. munkakerülő személyek, visszaeső j bűnözők veszélyeztetik megyénk közbiztonságát. Számunkra a legtöbb gondot a megyeszékhely jelenti, tekintettel arra, hogy az ismertté vált bűn- cselekményeknek mintegy 40 százalékát Kecskeméten és a járásban követik el. Kecskemétet és vidékét egyébként a felszabadulás előtt is az ország bűnügyi- leg legfertőzöttebb helyeként tartották számon. Példa erre, hogy 1929—38 között a 10 ezer lakosra jutó elítéltek száma magasabb volt az akkori fővárosi aránynál. A súlyos bűncselekmények mellett nagy számban fordulnak elő a vagyon elleni különböző bűntettek, mint például a tulajdon elleni bűntett, a kisebb kárértékű lopás, kerékpárlopás, valamint a személy elleni bűncselekmények közül a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (járművezetéssel összefüggésben), testi sértés és garázdaság. Megyénkre és a megye- székhelyre is a kis kárértékű bűnügyek a jellemzőek, bár ezek gyakoriságuknál fogva szintén veszélyesek a társadalomra. Az említettek ellenére is megállapítható azonban, hogy a megyeszékhely köz- biztonsága — a megyéhez hasonlóan — jónak értékelhető. KÉRDÉS: Miként alakult me- gyénkben d bűnözés és milyen mérvű ebben a fiatalkorúak részvétele? VÁLASZ: — A bűnözés alakulását az országoshoz hasonlóan megyénkben is lassan növekvő tendencia jellemzi, amely azonban az egyes bűncselekmény-csoportokban, bűncselekménykategóriákban nem azonos irányzatú. Megyénkben az ismertté vált bűncselekmények száma 1970-ben majdnem azonos az 1969. évivel. Az állam elleni bűncselekmények nem jellemzőek, az ismertté váll ügyeknek csupán 0,2 százalékát teszik ki. örvendetes jelenség, hogy az erőszakos bűncselekmények közül a garázdaság — ez á társadalmi együttélés szabályait durván sértő bűncselekményforma — 5 százalékkal, az erőszakos nemi közösülések száma 10 százalékkal csökkent az elmúlt évben a korábbi évhez viszonyítva. Emelkedett viszont az emberölés, az emberölés kísérlete, a hivatalos személy elleni erőszak és a betöréses lopások száma. A társadalmi tulajdonban kárt okozó bűncselekmények közül a hűtlen és hanyag kezeléssel megvalósított bűntettek száma növekedett számottevően. Az e területen elkövetett lopások, betöréses lopások gyakoriságának okai azonosak az egyéb bűncselekményeknél említett okokkal, amelyhez azonban még az is hozzájárul, hogy sok helyen az őrzési, tárolási problémák megoldatlanok. A hűtlen és hanyag kezeléssel megvalósított bűntettek számának emelkedése azt mutatja, hogy nem mindig járnak el a megkívánt gondossággal azok, akikre jelentős értékek vannak bízva. A megye közvéleményét is foglalkoztatja néhány olyan negatív tendencia, amelyre pártunk X. kongresszusa hívta fel a figyelmet. Ha nem is nagyszámban, de szaporodnak a korrupcióra utaló jelzések, a különböző cikkek beszerzését, a szolgáltatásokat anyagi előnyökhöz kötik, gyakoriak a fiktív másodállások. Nem árt megjegyezni, mennyire károsan befolyásolja a közhangulatot ez a jelenség. Szerintünk határozott fellépés szükséges az egész társadalom részéről e közéletet züllesztő jelenség ellen, A gazdasági mechanizmus reformja után a párt és a kormány nem látta szükségét — helyesen — minden kérdés részletekre menő szabályozásának. Egyesek — ügyeskedők — kihasználva a jogszabályi hézagokat, spekulációval, üzérkedéssel, harácsolással, igyekeznek olyan jövedelemhez jutni, amely nem illeti meg őket. s zavarják a szocialista elosztás elveit. A rendőri szervek, ha ez szükséges, a büntetőjog eszközeivel fellépnek az üzérek, spekulánsok, harácsolok ellen, védve a tisztességes munkához való jogot. Mindezt úgy tesszük, hogy szerveink szigorúan elválasztják a gazdasági termelési kérdéseket a bűncselekményektől. örvendetes és kifejezetten érezhető, hogy a gazdasági vezetők határozott intézkedéseket tesznek — különösen amióta a megyei pártbizottság és a járási pártvégrehajtóbizottságok tárgyalták ezeket a kérdéseket — a társadalmi tulajdon fokozottab védelme érdekében. — A kérdés második részére válaszolva egyik fő feladatunknak tekintjük a fiatalkorú bűnözés visszaszorítását. s tudjuk, hogy ezzel a bűnözés utánpótlását gátoljuk meg. E téren értünk el eredményeket. Ügy nevezett galerik, hu- tigáncsoportok megyénkben tartósan nem alakultak ki, bár az utóbbi években 3—4 ilyen csoportosulással találkoztunk, ezeket azonban sikerült felszámolni, mielőtt súlyos bűncselekményeket követtek volna el. A kisebb jelentőségű bűncselekményekben viszonylag magas a fiatalkorúak részvételi aránya. Megyénkben az összes bűnelkövetőknek 11,9 százaléka volt fiatalkorú az elmúlt évben, ami ugyan nem kis számot jelent, mégis az országos átlag alatt van. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az ifjúság egészével van problémája a rendőrségnek, hanem évente mindössze 5—600 fiatalkorú követ el kisebb-nagyobb jogsértéseket. A fiatalkorú bűnözés megelőzésében folytatót harcunkban jelentős segítséget kapunk a KISZ-szervezetektől — különösen az Ifjú Gárda tagjaitól— a tanácsoktól, a gyámhatóságoktól, a pedagógusoktól, társadalmi munkásoktól. KÉRDÉS: Mi az oka annak, hogy növekszik az erőszakos bűncselekmények száma? VÁLASZ: — Egyes erőszakos jellegű bűncselekmények — sok irányú megelőző tevékenységünk ellenére — jelentősen nem csökkentek, A csökkenő —‘ emelkedő tendenciák váltják egymást, sőt egyes, bűn- cselekmények, mint., például a hivatalos személy elleni erőszak, vagy az emberölés kísérlete és a testi sértés, emelkedést mutatnak. Ezek okait vizsgálva az általánosan ismert elősegítő körülmények mellett megyénkben speciálisan ható tényezők is érvényesülnek. Ilyenek: a viszonylagos értelemben vett tudati elmaradottság, az; emberek egymás iránti tiszteletének hiánya, a régi szokások, hagyományok és gondolkodásmód egyes területeken — különösen a tanyavilágban — való továbbélése, virtuskodás, bicskázás, a nálunk erőteljesen érvényesülő alkoholos befolyásoltság, a rendezetlen ósaládi élet. Emellett nagyszámú, úgynevezett mozgó bűnöző választotta vadászterületének megyénket, és jelentős a száma a veszélyes bűnözőknek is. Ezek és e mellett meglevő számtalan szubjektív ok — temperamentum, vérmérséklet — ösz- szességóben jelenleg is táptalajt nyújt a bűnözésnek. Szocialista társadalmunk fejlődésével a bűnözés felsorolt okai és elősegítő tényezői nagyban változnak, de a jelenleg is meglevő okok, körülmények és társadalmi ellentmondások újabb és újabb okok kitermelődését vonják maguk után. Elég, ha csak arra utalok, hogy amíg egyrészt erőfeszítéseket teszünk az állami és társadalmi szervekkel együtt az alkoholizmus visszaszorítására, másrészt ennek éppen ellenkezőjével, az alkohol széles körű propagandájával, terjesztésével találjuk magunkat szemben. A rendőrség egyedül nem képes teljesíteni a bűnözés elleni harc tennivalóit, mert csakis az állami, társa/,r,1mi szerbek összefogásával lehetséges ezt a harcot sikerre vinni. Ahogyan eddig, továbbra is igényeljük és egyben megköszönjük a társadalmi szervek, munkásőrség és az önkéntes rendőrök százainak, és a megye lakosságának segítségét. Továbbra is kérjük támogatásukat, hogy megyénkben a közrend és a közbiztonság még szilárdabb lehessen, következésképpen a bűnözés egyes területeken jelentkező csökkenő tendenciája általában is érvényesüljön. KÉRDÉS i Köztudott, hogy megyénkben egyre gyakoribbak a közlekedési balesetek. Mi az oka ennek, s érezhetö-e a közlekedési fegyelemben a belügyminiszter rendeletének hatása: valóban tel.ies szigorral vonják-e felelősségre a szabálytalanul, vagy ittasan közlekedőket? VÁLASZ: — A balesetek számának évről évre növekvő mértéke kétségtelenül nem a közű ti fegyelem javulását mutatja. A forgalom megnövekedésével az ország minden megyéjében ugrásszerűen emelkedett a közúti balesetek száma, de csak egyetlen olyan megye van. amelyben az elmúlt év folyamán az emelkedés mértékét illetően kedvezőbb volt a helyzet, mint nálunk. A megyében 1970- ben 1694 baleset történt, S százalékkal több, mint az előző évben, a »érüléses balesetek számában azonban csupán 3,8 százalékos volt az emelkedés. A számszerű növekedésnek több oka van, Bács-Kiskun területileg az ország legnagyobb megyéje, és a nyilvántartott gépjárművek száma is itt a legmagasabb. Aránytalanul fokozza a baleseti veszély lehetőségét az is, hogy — a terület mezőgazdasági jellegéből eredően — közutaink forgalmában rendkívül nagy számban vesznek részt a kerékpárosok, fogatolt járművek, és más lassú, gépi meghajtású eszközök. Ezek a járművek — amellett, hogy a forgalom ütemét lassítják — kifogásolható műszaki felszereltségükre tekintettel már jelenlétükkel is balesetveszélyeseit. Áz utóbbi éveik adatai szerint rendkívül megnövekedett az átmenő forgalom is. jellemző, hogy 1970-ben lcözutainkon a nem megyei telephelyű jár* művek vezetői az összbab eseteknek 18 százalékát okozták, ebből külföldi állampolgár 58 balesetet idézett elő. Sajnálatos tényként kell megállapítani azt, hogy az 1968. és 1969. évi stagnálás után tavaly 112 halálos kimenetelű baleset történt, és 123 személy Vesztette életét. A probléma súlyosságára tekintettel a halálos balesetek előidéző okait minden évben külön vizsgáljuk, és így jutottunk arra a következtetésre, hogy a járművezetők felelőtlensége mellett igen gyakori a gyalogosok KRESZ-sza- bályszegő magatartása is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elhaltak közül 39 gyalogos volt a baleset okozója, illetve részesé. Az adatok és számok tükrében le kell vonni azt a következtetést, hogy megyénkben az általános államvo'gári fegyelem részét képező közúti fegyelem nagyon sok kívánnivalót hagy maga után, hiszen a gépjárművek és gépjárművezetők viszonylag magas számának, valamint a felsorolt objektív körülményeknek nem lehet betudni minden balesetet. — Megyénk az ország legnagyobb bortermő vidéke, Á gazdasági előnyök káros vetületeként ennek hatása az ittas közlekedésből eredő balesetek bekövetkezésében jelentkezik. A balesetek okozóinál az elmúlt évben 300 esetben volt megállapítható szeszesital fogyasztása. Az ittas állapotban való jármű- vezetés társadalmi veszélyessége ismert. Megakadályozása az egyik legégetőbb feladat. A3 említett cselekményektől való visz- szatartás hatékony eszköze a gépjárművezetői engedélyek államigazgatási úton való visszavonása. Ezzel az eszközzel élve, az elmúlt évben 719 gép jánnű vezetői engedélyt és 392 ellenőrzőlapot vontunk be hosszabb-rővidebb időtartamra. Célunk — szükség esetén — ennek az intézkedési formának még gyakoribb és következetesebb alkalmazása. A közlekedési fegyelem lazulásával sürgetően jelentkezett a rendőri szer- ! vek hatáskörének bővítése iránti igény. Ezt az igényt hivatott kielégíteni a. belügyminiszter rendelete a gépjárművezetői engedélyek kiadása, Illetve viszszavonása tárgyában. A bűntettet és szabálysértést elkövetőktől visszavont gépjárművezetői engedélyek és ellenőrzőlapok száma az említett rendelet hatályba lépése óta ugrásszerűen megnövekedett. A rendőri szervek az új jogszabály adta lehetőségeket széles körben alkalmazzák. A szigorítással egyidőben azonban tapasztalható olyan jelenség is, hogy a rendelet megjelenése óta több gépjárművezető hagyja el a baleset helyszínét, a vezetői engedélyek visszavonásától való félelem miatt — különösen ittasság esetén — mint korábban, holott legtöbbször a baleset bekövetkezéséért nem Is őt terhelné a felelősség. A megelőző, és propagandatevékenység feladata lesz annak széles körben való tudatosítása, hogy az esetlegesen és enyhébb formában alkalmazott szankció elviselése helyett nem érdemes elkövetni egy segítségnyújtás elmulasztásával elkövetett bűncselekményt, és nem érdemes meggondolatlanul vállalni armak súlyos hátrányait. Szerveink ugyanis minden esetben felderítik a segítségnyújtás elmulasztásának bűntettét elkövető személyeket — fejezte be nyilatkozatát dr. Szalóki László rendőr ezredes.
