Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-28 / 50. szám
PÉTER JÁNOS DÁNIÁBAN AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Budapestre érkezett Strougal csehszlovák miniszterelnök. — Franciaországban megkezdődött a választási kampány. KEDD: Kekkonen finn államfő, illetve Tepavac jugoszláv külügyminiszter Moszkvában megkezdte tárgyalásait. SZERDA: Algéria államosította a francia olajtársaságokat. — Willi Stoph levele a nyugat-berlini kormányzó polgármesterhez. CSÜTÖRTÖK: Nixon üzenete a kongresszushoz az USA külpolitikájáról. — A szovjet kormány nyilatkozatban ítélte el a laoszi agressziót. PÉNTEK: Péter János befejezte koppenhágai hivatalos látogatását — újabb Kohl—Bahr-találkozó Bonnban. SZOMBAT: Súlyos harcok az indokínai frontokon. lgy látja a hetet kommentátorunk, Páify józssf: A héten számos olyan hírt hoztak a távírógépek, amelyek az olajra — en- peik a fontos energiahordozónak, stratégiai nyersanyagnak a kitermelésére, értékesítésére — vonatkoznak. Magyarán arra: kié legyen az olaj és haszna? Amiről eddig viszonylag keveset hallóttunk-olvas- tunk, most a vietnami háború egy esetleges gazdasági tétjéről Is szó esett a héten. Egyes nyugati lapok egy-két hónapja kezdik emlegetni, hogy a szinte titoknak — miért is terjeszti ki az Egyesült Államok az indokínai háborút? — talán „fekete aranyból” van a kulcsa ... Azaz meglehet, hogy az amerikai tőkések olaj érdekei diktálnák a hadszíntér bővülését, az Egyesült Államok hadseregének ég a saigoni bábrendszer csapatainak újabb katonai erőfeszítéseit Emlékeztettek ezek a nyugati források arra, hogy korábban Washingtonban csak „a kommunizmus ázsiai terjedésének megállításáról beszéltek”, a „dominó-elmélettel” hozakodtak elő, mondván, hogy Délkelet-Ázsia államai egymás mellé állított dominókhoz hasonlítanak, s ha ezek közül egy — a délvietnami dominó — eldől, bukásával feldönti a többit s, Laosziéi Thaiföldig. Most az egyelőre ellenőrizhetetlen hírek szerint ndokína országaiban, még- nkább pedig a félsziget martjainál olaj mezőket fedeztek fel. A legbizako- dóbb jelentések úgy tudják, hogy nem kevesebb, mint öt esztendőn belül eljuthatnak itt — a Thaiföldtől Indonéziáig a partok mentén húzódó lelőhelyek feltárása révén — a 400 millió barrel olaj évenkénti kitermeléséig. (7 barrel egyenlő hozzávetőleg egy tonnással.) Felvetik egyesek a kérdést: vajon nem az történt-e, hogy a washingtoni kormányzat új garanciákat adott a tőkés olajkartell- nak, hogy nyugodtan beruházhatja az új olajmezők kiaknázásához szükséges száz- és százmillió dollárokat, az USA katonailag gondoskodik arról, hogy ezek a területek mindenkor amerikai befolyás alatt maradjanak ... A vietnamizá- lás sokba kerül az amerikai kincstárnak. Lehetséges, hogy az indokínai háborút hosszú távra — az olaj miatt — mégis kifizetődőnek tartanák Washingtonban? A héten a Dél-vietnamS Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminisztériuma nyilatkozatot adott ld, amelyben állást foglalt az amerikai kormányzat, a saigoni bábrezsim és a tőkés olajtársaságok üzletelése dolgában. A nyilatkozatban az áll, hogy Saigonban osztogatják most a koncessziókat, a fúrási, feltárási engedélyeket. A dél-vietnami föld minden természeti kincse a dél-vietnami nép elidegeníthetetlen tulajdona. Ezt a népet az ideig- ’enes forradalmi kormány képviseli. A nép és kormánya semmisnek és érvénytelennek tekinti a saigoni bábok, az amerikai megszállók és a nemzetközi olajtársaságok mindennemű megállapodását — olvasható a nyilatkozatban. Az olaj-világhelyzet leglátványosabb fordulatát ezen a héten Algéria kormánya idézte elő: Algírban bejelentették, hogy kisajátítják az országban működő francia olajtársaság részvényeinek 51 százalékát, államosítják a földgáz kitermelését, állami kézbe veszik az olaj- és a gázvezetékeket is, amelyeken a Szahara e két kincse a Földközi-tenger partján levő finomítókba és a kikötőkbe jut. Már a múlt év második felében megkezdődtek a kemény alkudozások Algír és Párizs között az olaj és a gáz ára, az algériai kincstárnak járó adó és részesedés körül. Ezenkívül Burnedlen ezredes kormánya megpróbálta rászorítani a francia tőkés társaságokat, hogy profitjukat ne vigyék ki az országból, hanem Algériában ruházzák be, így teremtve munkaalkalmat a még mindig egynéhány millió (!) munkanélkülinek az országban. A fran- -ia fél már-már engedett •amikor Párizs megtudf hogy a nagy olajfo^yasztó’ nyomást akarnak kifejten' az olajtermelő és -exportáló országokra. A fran -ia kormány nyomban hal '"tidónak mutatkozott f. orakozni a nyugati egv- '•«frontba ... Meopza’-í'e* ' hát a tárffvalásokat -• T‘-vmHíate«! VÄT'oV'V)**«! U' "»rtán eV* „robbantotta a nofii.il : bombát'’: beJálenxeTte kormányának egyoldalú döntését, a francia társaságok ÚJRA OTTHON GOMIDE — Szűk hálóffilkében tartottak, egy fekete csuklyás ember állandó felügyelete alatt — jelentette ki Aloysio Dias Gomide montevideói brazil konzul csütörtöki sajtóértekezletén, egy nappal szabadon bocsátása után. A konzult tavaly július 3I-én rabolták el a tupamaro gerillák. Szabadon bocsátása előtt az uruguayi kormány teljesítette az emberrablók követelését és visz- szavonta az alkotmányos jogok felfüggesztésére hozott intézkedések néhány fontos pontját. Képünkön: a diplomata és felesége. ÁLLAMOSÍTOTTÁK AZ ALGÉRIAI OLAJAT ÉS földgázt Bumedian algériai elnök b#jelentette az ország íöld- gázkincsének államosítását, valamint a francia olajtársaságok részránytöbbségének átvételét. A bejelentés nagy felhördülést keltett franoia tőkés körökben, és a két ország viszonyának hirtelen bekövetkezett elhide- g illéséhez vezetett. részvéi iy több súgének megszerzését, az olajvezetékek államosítását. Algéria nem áll egyedül a Franciaországgá szembeni gazdasági küzde iembsn. Ugyancsak ezen s héten lépett döntő szakaszába a líbiai Tripoliba, egy másik nagy, nemzetkö zi olaj tárgyalás. Ezen Algéria mellett Líbia, Szaúd-, Arábia és Kuwait van ez egyik oldalon, velük szemben a nagy tőkés olajtársaságok ... (A négy arab ország 1969-ben a világ olajának majdnem egynegyedét szolgáltatta!) Tripo- liban keményen tartják magukat az arab országok képviselői. Az ottani alkudozás kimenetele számottevően befolyásolja majd a francia—algériai olajvitát. Nixon amerikai elnök tengerikígyó hosszúságú „külpolitikai üzenete” az Egyesült Államok szenátusához nem hozott meglepetést. 65 009 szó foglaltatott az elnöki üzenetben, Nixon merész vállalkozással a hetvenes esztendők amerikai külpoiitikájá! akarta körvonalazni. Merészsége főleg abban till, hogy úgy tekinti, mintha már túl lenne az 1972-e elnökválasztáson és a következő évekre is ő döntené el, hogy az USA külpolitikai vonala milyen legyen... Európában a két német állam viszonyában végbemenő fejlődés újabb eseményei vonták magukra a figyelmet. Ismét találkoztak Bonnban Kohl és Bahr államtitkárok. Kohl kocsiján újra csak ott lengett az NDK állami zászlaja Ma már egyre kevesebb feltűnést kelt ez, pedig egy—másfél éve is még elképzelhetetlen lett volna a NDK lobogójának megjelenése nyugatnémet földön ... Willi Stoph miniszterelnök kezdeményezése a héten szintén rendkívüli érdeklődést váltott ki: az NDK kormányfője Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármesterhez levelet intézett, és ebben egész sor javaslattal élt. Látogatási lehetőséget kínált fel Nyu- gat-Berlin lakosainak, akik az emlékezetes Bassier- schein-akciók óta, közel öt éve, nem mehettek Berlinbe, az NDK fővárosába, mert a korábbi nyugatnémet kormányok és a nyugat-berlini szenátus magatartása miatt nem jöhettek létre megállapodások, holott 1963-ban, és az azt kö vető esztendőkben, főként az ünnepek idején, az NDK kezdeményezésére születtek ilyen megegyezések, A nyugat-berlini probléma megoldása felé vezető út azonban még mindig hosszú és látható, vagy éppen előre nem látható akadályok keletkezhetnek rajta. A héten volt egy esztendeje, hogy a négy nagyhatalom nagykövetei Nyu- gat-Berlinben — Nyugat- Berlinről tárgyalnak. Az egy év még kevés volt jelentősebb eredmények eléréséhez. Külügyminiszterünk négynapos hivatalos látogatáson Dániában tartózkodott a hét közepén. A Christianborg palotában dán kollégájával Fául Hartlinggal aláírta a két ország kulturális egyezményét. Képünkön a dán külügyminiszter és Péter János a megérkezéskor a k -sír-jpi repülőtéren. Az alsó kép külügyminiszterünknek. Hilmar Bauns- gaard dán kormányfőnél tett látogatása alkalmával készült. A CSEHSZLOVÁK MINISZTERELNÖK MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSA Dr. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke hivatalos baráti látogatáson tartózkodott hazánkban. A látogatásról közös közleményt adtak ki. Képünkön: Kádár János. az MSZMP KB első titkára fogadta dr. Lubomir Strougalt. KEKKONEN MOSZKVÁBAN Az európai biztonsági értekezlet előkészítésével kapcsolatos tanácskozások között is kiemelkedő jelentőségű volt a héten Kekkonen finn köztársasági elnök háromnapos látogatása Moszkvában. A finn elnököt nagy megbecsüléssel fogadták a Szovjetunió vezetői. Képünkön Brezsnyev, Podgornij cs Koszigin a Sere- metyevói repülőtéren Kekkonen társaságában.
