Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-26 / 48. szám
1 oldal 1971. február 28, péntek Rekordforgalom a külkereskedelemben Visszapillantás egy esztendőre Hazánk külkereskedelme az elmúlt évben új rekord- forgalmat ért el. A statisztikai adatok szerint az export—import összértéke meghaladta az 56 milliárd devizaforintot, s ez az 1969. évivel szemben körülbelül 20 százalékos növekedést jelent. A múlt évben különösen az import nagyarányú bővülése volt jellemző; a behozatal 30 százalékkal emelkedett, míg a kivitel 11 százalékkal nőtt. Az import egyaránt növekedett a szocialista és nem szocialista országokból, az utóbbiakból azonban lényegesen nagyobb ütemben. A szocialista országokból származó import 24 százalékkal haladta meg az 1969. évit, s mintegy 19 milliárd devizaforintot tett ki. A nem szocialista országokból a behozatal 43 százalékkal nőtt, összeségében 10,5 milliárd devizaforint volt. Az importtételeket vizsgálva az energiahordozók és a vülamos- energia behozatala mintegy 18 százalékkal, az anyagok és félkésztermékek kategóriájába tartozó áruszállítások 22 százalékkal, a gépek, szállítóeszközök és beruházási javak importja pedig több mint 40 százalékkal bővült. Legszembetűnőbb azonban a fogyasztási cikkek importjának emelkedése; egyetlen év alatt csaknem 70 százalékkal növekedett. Ezzel magyarázható, hogy a belföldi forgalomban az importáruk aránya 1965. évi 8 százalékról a múlt évben 16 százalékra bővült. Exportunk mérsékeltebb ütemben, de a népgazdaság átlagos fejlődését jelentősen meghaladva 11 százalékkal nőtt. A szocialista országokba irányuló kivitel mintegy 7 százalékkal, a nem szocialista államokba exportált termékek értéke pedig 20 százalékkal emelkedett. Szocialista relációban csaknem 18 milliárd devizaforint, a többi államokba pedig több mint 9 milliárd devizaforint értékű terméket szállítottak vállalataink. Kivitelünkben az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek csoportjába tartozó gyártmányok szállítása növekedett leggyorsabban, körülbelül 20 százalékkal. 1969-ben csaknem 2 milliárd devizaforint aktívum- . mai zárult külkereskedel- mi mérlegünk, ezzel szem- j ben a múlt évben — fő- | ként a tervezettnél lénye- | gesen nagyobb importtéte- j lek miatt több mint 2,2 milliárd devizaforint volt a passzívum. A külkereskedelmi mérleg ilyen alakulására — kétségtelenül, gy.ors, mintegy 11 százalékos exportnövekedés ellenére számítottak gazdasági szakembereink, mivel figyelembe vették, hogy az új ötéves terv indulása j előtt — elsősorban a be- 1 ruházások'noz — ugrásszerűen megnő a vállalatok importja. Külkereskedelmünk egyensúlyának biztosítása érdekében a szocialista országoktól származó importot külön is ösztönözték, ennek eredményeként a szocialista országokból különösen nagy mértékben, több mint 40 százalékkal nőtt a gépek, szállítóeszközök és beruházási javak behozatala. E folyamat hozzájárul a kétoldalú szállítások ki- egyenlítéséhez, ezáltal lényegében utat nyit exportunk további fokozásához is. A terv szerint az idei évben a külkereskedelemnek ismét aktívummal kell zárnia. A szocialista országokba irányuló kivitel a múlt évihez képest jelentősen nő, 11 százalékkal, az innen származó import pedig — a terv szerint — 10 százalékkal haladja meg az 1970. évit. A villamosenergia, valamint a kohászati cikkek importja az átlagosnál is gyorsabban nő majd. A nem szocialista állami kba irányuló kivitelben 5 százalékos növekedést irányoztak elő, ezen belül a gépipari és vegyipari termékek az átlagosnál gyorsabb emelkedését, míg a behozatalban — a múlt évi rendkívül magas importarányokat figyelembe véve — csupán két százalékos bővülésre számítanak. A beruházások gyorsítása érdekében az átlagosnál is jobban emelkedik azonban az építőanyagok, valamint a gépipari termékek importja. N. L. PaDrika tánkockába A falu gyára öt év alatt kétszeresére növeli termelését a Dunavecsei Vegyesipari Vállalat Százezer tápkockát készítettek a napokban szorgos lánykezek a kalocsai Iszkra Tsz kertészetében. Ezekbe a tápkockákba korai fehér és hartai erőspaprika-pa- lántákat ültetnek, ezzel is segítve, hogy minél hamarabb a boltokba kerüljön a korai paprika. A vonaton hazautazó du- navecseiek naponta látják a füstölgő gyárkéményt, a modern szerelőcsarnokot, a salakblokküzemet és az emeletes irodaépületet. Ilyenkor gyakran hallani: „Itt a gyárunk, megérkeztünk”. A falu gyára, a Dunavecsei Vegyesipari Vállalat csak néhány éves múltra tekinthet vissza, mégis figyelemre méltó eredmények fűződnek működéséhez. Az 1963. évi 118-as kezdő munkáslétszám háromszorosára, az első év 6 milliós termelési értéke pedig több mint nyolcszorosára növekedett. A szakmunkások, segédmunkások és a műszaki gárda többsége helyből és a környező falvakból, Apostagról, Soltról, Szalkszentmártonról verbuválódott, s megszerették az üzemet, ragaszkodnak munkájukhoz. Kara Mihály igazgatóval a legutóbbi év eredményeiről, gondjaikról és fejlesztési elképzeléseikről beszélgetünk. Irodájának falán grafikonok, rajtuk a főbb mutatók: a 48 milliós termelési tervet 3 millióval túlteljesítették, a tervezett 7,5 milliós nyereség helyett most 8,9 millióval számolhatnak. És még egy sokat mondó szám: 1971-ben az üzem termelési értékét 58 millióra szeret- í nék növelni. — Keresett cikk az üzem egyik fő gyártmánya, a salakblokk. Tavaly akadozott a termelése, ezentúl lesz-e elegendő ebből a fontos építőanyagból? — Az elmúlt év elején j cementhiánnyal küszköd- j tünk, az év második felé- | ben pedig salakra kellett várakoznunk, mert a Dunai Vasmű kohóinál nagyjavítást végeztek. Ez összesen 2 millió forint kiesést oko- | zott. Január közepétől már újra két műszakban dolgoznak a blokküzemben, és naponta 3—4 ezer salakblokkot gyártanak. Ez a mennyiség hozzávetőleg 30— 40 ezer kisméretű téglával azonos. — Az ára változatlan marad? — Végleges kalkulációnk még nincs, de várható, hogy egy forinttal drágább lesz a blokk. Az oka? A szállítási költségek emelkedése. Az évi 24 ezer tonna salakot a MÁV nem tudja folyamatosan leszállítani vagonhiány miatt, ezért mintegy 6—7 ezer tonna salakot tehergépkocsikon kell az üzembe fuvaroztatni. Ez jelentős többletkiadással jár. Viszont nem csupán az ár emelkedik, a salakblokk minősége is javul. — A többi üzemrész eredményei? — A vasipari részlegben kicseréltük a régi hegesztőberendezéseket, az úgynevezett védőgázas eljárásra álltunk át, amely a hagyományosnál 3—4-szerte nagyobb termelékenységre képes. A Kalocsai Fém- és Villamosipari Vállalattal együttműködve tavaly 3400. különböző méretű vízmelegítő bojlert gyártottunk. Az asztalos üzem félmilliós többlettermeléssel segítette a terv teljesítését. Egy új gép beállításával jelentősen növelte a nyílászárók gyártását. A termelés emelkedését egyik részlegünknél sem a létszám, hanem a termelékenység növelésével értük el. Üj esztergapadokat, présgépeket, lemezhenger-- lő gépeket vásároltunk, ami lehetővé tette, hogy fontos munkafolyamatokat ne más üzemmel együttműködve, bonem magunk végezhessünk el. — Idei terveik? — Növelni a közszükségleti cikkek gyártását, s tovább erősíteni vállalatunk közvetett szolgáltató jellegét. Salakblokkból 700 ezer helyett 1.2 millió darabot, az eddigi hatezer nyílászáró helyett tízezret készítünk. A vasipar 13 ezer vízmelegítőt, 7—8 ezer autóbuszvezető-ülést, valamint — közel 6 millió forint értékben — sertésférőhelyekhez szükséges vas- szerkezeti elemeket gyárt, A mi vállalatunk készíti a vadászati világkiállítás alkalmából felújításra kerülő normafai Tuoring Hotel vasszerkezetét. A Budapesti Élelmiszeripari Gépgyártól tejfeldolgozó gépek technológiai szerszámainak elkészítésére kaptunk megbízást. A negyedik ötéves terv végére a vállalat termelési értékét 80—100 millióra szeretnénk nö\ élni. Már az idén is e célkitűzésünk jegyében dolgozunk. Magunk gondoskodunk a szakmunkás-utánpótlásról, jelenleg 52 ipari tanulót foglalkoztatunk. Rendszeresek a szakmai tanfolyamok, alap- és középfokú vezetői átképzések. A TIT által szervezett kalocsai, illetve bajai középvezetői tanfolyamra is elküldjük művezetőinket. Csörren a telefon a vonal túlsó végén, az IKARUSZ képviselője kér halaszthatatlan információkat, vége a beszélgetésnek. A milliós értékeket létrehozó tevékenység mögött emberek állnak, akik az elmúlt évek alatt együtt fejlődtek a gyárral és felnőttek a következő évek nagyobb feladataihoz is. Mindez nem a véletlen műve, az üzem dolgozóinak összekovácsolódása céltudatos mozzanatok eredménye. A sok közül egy: két éve 100 ezer forintos lakás- építési támogatást kapnak a dolgozók a részesedési alapból. Az idén már 200 ezer forint jut az építtetőknek. A falu gyára túltekint a Dunát medrébe szorító gátakon, a szélben hajladozó nyárfasorokon. Szabó Attila 300 iisBlüó forint káriéritss Az Állami Biztosító megyei Igazgatósága tavaly csaknem 300 millió forint kárt térített meg a megyében. Az összeg felét — pontosan 140 millió 700 ezer forintot — a károsult termelőszövetkezetek kapták. Az állami gazdaságok 91 millió, az önkéntes biztosítással rendelkezők 32 millió forintot vettek fel. Különböző szövetekezetek és gépjárrpűtulajdonosok kezéhez került mintegy 17 millió forint kán-térítés. Tevékeny pihenésben Ereje teljében levő középkorú férfi érkezett Kecskemétre 1957 májusában. Híres, történelmi borvidékről került megyénkbe, ahol ugyancsak szép és gazdag hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek, ö mégis új koncepciókat, friss levegőt hozott ebbe az ágazatba, amelynek Bács- Kiskun megyei krónikájába azóta elévülhetetle- nül beírta a nevét. Élete valóságos regény. Sokszor leírták már ezt a kitételt, de talán néhány, egyszerű szóval felvázolt tény - mindennél meggyőzőbben szól amellett, hogy az ő esetében ez a megállapítás aligha sablon. Benei Sándort — mert ez a portré őt kívánja bemutatni — a paraszti rokonság, a görnyedt hátú ősök sokasága predesztinálta. majd nevelte rá a szőlő szeretettre, tiszteletére. Addig azonban, amíg valóban ezt az elrendelt sorsot mondhatta a magáénak, sok kitérő akadt az életében. Gyöngyösön, a Mátra aljában született. Gyermekéveire a világháborús korszak nyomora, hadisegélyből tengődő édesanyjának keserű erőfeszítése a kenyérért, a ma már történelminek számító szegénység nyomta rá bélyegét. Amikor végre — előítéletekkel, mel- lőztetéssel megküzdve — sikerült leérettségiznie, díjtalan gyakornoki állást kapott a városnál. Szorgalma, tudása segítette, hogy — bár szélsőjobboldali főnökeivel szemben mindig harcos ellenzéki álláspontot képviselt az őszinte, szókimondó fiatalember — megmaradhatott pozíciónak aligha nevezhető státuszában. Már ekkor megtanulta, nehéz leckék árán, mindig kiállva a törvénytelenségek nyűgét nyögök mellett, hogy nem feltétlenül a népszerűség boldogít. Hiszen abban a korban a népszerűség ára: felfelé meghu- nyászkodás, kézdörzsölés, megalkuvás, lefelé pedig a könyörtelen fennhéjá- zás, a kegyetlen szigor volt. Az elnyomottakkal, a baloldaliakkal való ro- konszenve közismert volt. A Horthy-proklamáció és a Szálasi-hatalomátvétel napján ott volt azon ...szabadelvűek” közt, akik a város átadásáról tanácskoztak. Azután lecsapol1 rá a Gestapo. Két hét r rendőrségen, Kistarcse majd nyugatnak indítjá! Hazaszökik. S a felszabr. dulást követő ébredés, a: újjáépítés valamennyi megmozdulásában már ott találjuk őt. Nemsokára nehéz évek következtek, amikor, mondvacsinált ürügyekkel népbíróság elé is került. — Hát érdemes volt?.! — kérdezték az óvatos kívülállók. S ő ráfelelte: érdemes, hiszen nem a demokrácia ültetett a vádlottak padjára, hanem egyének, akik nem csalhatatlanok. Egy ideig Heves megye főispání székében ült. Ebből az időből Kádár János, az akkori belügyminiszter tiszta logikájára, józan, emberséges szavaira emlékszik a legszívesebben. A tőle hallottakat gyakran hangoztatta és busásan kamatoztatta a 49-es választási propaganda során. Párttagságának kelte 1951. Vallja és szüntelenül hangoztatja azonban, hogy nem ettől kezdve, de megelőzően is a párt útmutatása szabott irányt tetteinek, igazolta korábbi „ellenzékiségét”, majd adott számára végleges szemnyitást: merre és miként kell tovább haladnia. Majd, a negyvenes évek végefelé, végre ráléphet arra az útra, amelyen elődei is haladtak. A szakmának szentelheti magát,
